Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

Szerda, 1977. június 8. S Gyógyvizeink hasznosítása Magyarországon mintegy 500 termálvizkutat tartanak számon.- ezeknek egy részét — összesen 154-et — fürdőként hasznosítják, közülük húsz a gyógyfürdő. A gyógyüdültetésben, fürdésben rejlő idegenforgalmi lehetőségekről tartott kedden előadást dr. Czeglédl József, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkárhelyettese, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ankétján. Az Európában egyedülálló hazai hévízkincs kihasználására többféle elképzelés született. Sokan az energiagondok megoldásónak kulcsát látták a föld mélyéről feltörő melegvíz-forrásokban, jó néhány mezőgazdasági üzemben használják is a geotermikus energiát, főként melegházak fűtésére. Az igazi lehetőség azonban — mint dr. Czeglédi József megállapította — az idegenforgalomban kínálkozik, a megfelelő gyógyfürdőhelyek kialakítása erősítheti az ország idegenforgalmi vonzerejét. Jelenleg azonban külföldön még alig ismerik értékes gyógyvizeinket, még Európa legnagyobb meleg vizű tavának. Hévíznek a gyógyító ereje sem közismert a kontinensen. Az ENSZ fejlesztési programja ugyan felfigyelt a magyar gyógyvízkincsre — több éves munkával tanulmányt készíttetett, amelyben programot dolgoztak ki a gyógyvizeink hasznosítására a következő évtizedekben. A gyógy-idegenforgalom fejlesztésére a legfontosabb tennivaló a meglevő gyógyüdülőhelyeken, ezek közül is főként Hévízen, Hajdúszoboszlón, Harkányban és Budapesten a magas színvonalú egészségügyi, gyógyítási, üdülési feltételek megteremtése. Fontos feladat A fiatalok munkára nevelése Poiinszky Károly nyilatkozata A közelmúltban Szófiában rendezték meg a szocialista országok közoktatási minisztereinek II. konferenciáját. A konferencia tartalmi munkájáról Poiinszky Károly oktatási miniszter, a magyar küldöttség vezetője a következőicet mondotta: — Három nagy kérdéskört vitattunk meg. Elsőként a középiskola szerepét tekintettük át az ifjú nemzedék munkára nevelésében, a termelőmunkára való felkészítésében. A küldöttségek vezetői részletes tájékoztatást adtak az országaikban folyó Iskolai nevelőmunkáról, amelynek kiemelt területe a munkára nevelés, a szakmára való felkészítés, a pályaválasztás előkészítése. Hazánkban például 1951ben mintegy 96 ezer diák, ma ennek több mint kétszerese jár középiskolába. Ugyancsak ez Idő alatt alakult ki Magyarországon a szakközépiskolák hálózata. Felszólalásomban egyebek között arról szóltam, hogy a középiskolának — az általánosan képző középiskoláknak is! — ki kell alakítania a tanulókban a munkára való készséget. Alapvető összetevői ennek a munkaszeretet, az általános műveltség életkornak megfelelő színvonala és bizonyos Ismeret- és tapasztalatanyag a termelőmunkában. A felszólalók többségének a véleménye megegyezett abban, hogy a tanulók munkára és pályaválasztásra való felkészítésének az oktató-nevelő munka folyamatában kell megvalósulnia. Valamennyi tantárgy összhatásaként kell kifejleszteni az alapvető képességeket, készségeket, a helyes szemléletet. Természetesen jelentős szerepük van a technikai ismereteket nyújtó tantárgyaknak, a társadalmilag hasznos munka végzésének és a pályairányítást elősegítő szakköri, iskolán kívüli munkának is. Mindez a korábbinál nagyobb mértékben tükröződik az elkövetkező években folyamatosan bevezetendő új iskolai dokumentumokban. A második témakör nz 1975-ös X. miniszteri konferencia óta eltelt időszak oktatásügyi változásait foglalta össze, őszinte érdeklődést keltettek a hazánkban folyó oktatáskorszerűsítési munkák, közöttük éppen az említett új pedagógiai dokumentumok. Miként nálunk, a szocialista országban mindenütt előtérben áll napjainkban az óvoda iskolaelőkészítő szerepének növelése, a középfokú iskoláztatás általánossá tétele, a szakképzés arányos fejlesztése, a szocialista nevelés-oktatás hatékonyságának fokozása, az átfogó tantervi korszerűsítés. A továbbiakban a szocialista országok közötti többoldalú együttműködésre vonatkozó rendezvénytervet beszéltünk meg, készítettük elő. Ennek keretében — a kormány előzetes zása alapján felhatalmamegállapodtunk abban, hogy a közök tatásl miniszterek III. konferenciájának hazánk lesz a színhelye 1979-ben. A III. konferencia „A tanulók marxista—leninista világnézetének alakítása az oktatás folyamán és a tanórán kívüli munka eszközeivel" című témakört tűzi napirendjére. (MTI) Szegeden tarfsa vándorgyűlését a MUOSZ kulturális szakosztálya A Magyar Újságírók Or- meg ülését, amelyen Szabó szagos Szövetsége kulturális szakosztálya június 7-én és 8-án Szegeden rendezi meg vándorgyűlését. Ebből az al- szeged kulturális élekalomból a megyeszékhelyre 8 ' 8 G, László, u Csongrád megyei tanács elnökhelyettese adott kulturális körképet a érkezett Király András, u MUOSZ főtitkára, és megbeszélést folytatott dr. Koncz Jánossal, a megyei pártbitéről, amit vita követett. Ítészt vett a tanácskozáson Pásztor János, a MUOSZ főtitkárhelyettese is. Tegnap zottság titkárával a tömeg- délután a találkozó résztvekommunlkáció aktuális kér- vöí Sze8<*> nevezetességeivel nz*.* „„fnu, „ -v, „ ismerkedtek, majd ellatogatdéseirol. Reszt vettek a meg- tak Hódmezővásárhelyre, beszélésen a két napilap ve- ah0l <jr. Dömötör János múzető munkatársai, Deák Béla, zeumlgazgató kalauzolta a szegedi városi pártblzott- őket. ság titkára és dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A kulturális szakosztály tegnap délelőtt Bernálh Lászlónak, a szakosztály titkárának elnökletével tartotta Ma Horváth Mihálynak, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető Igazgatójának sajtótájékoztatójával fejeződik be a MUOSZ kulturális szakasz! ályának szegedi vándorgyűlése. A Vértesből Vásárhelyre A Vértesi Erdő- és Fafel- ké váljon, a korábban hulladolgozó Gazdaságban figye- dókként kezelt anyagokat is lemre méltó intézkedést hasznosíthassák. Most újabb tesznek annak érdekében, jelentős kísérletbe kezdtek. Anyanyelvi iokon ÉDOSZ-bemuíató a színházban hogy a kitermelt fa minden alkotórésze értékes termékA címbeli jellemzés még mostanában (amikor a magyar néptáncmozgalom új virágkorát éli, fejlődésének kiemelkedő állomásán tart) sem jár ki túl sok együttesnek. Csak azoknak a táncosoknak, akik már nemigen jönnek zavarba, ha különös teljesítményt várnak tőlük; akik az egyszer elsajátított tudást alkotó módon képesek újra és újra használni; akik természetes gesztussal tudják másoknak is megmutatni, mi a szép abban, arríit ők létrehoznak a színpadon. Az EDOSZ Szeged Tánchogy fontos alapanyagként! együttes felnőtt csoportjában nc a finálé Szegedre készül a grúz néptáncegyüttes I Nyáron a szabadtéri játé- az asszonyok ls fegyvert rákokon elöször vendégszerepel gadtak. A műsor másik küSzegeden a Szovjetunió lönlegessége a finálé, amit u egyik legnagyobb túneegyut- szegedi vendégjáték tiszteletese, a Grúz Állami Akadé- tére -csak úgy neveznek: núai Népi Táncegyüttes. Fesztiváltánc. Az együttes Augusztusban három estén valamennyi tagja színpadra lépnek föl a Dóm téren, sjó lép, s nagyon játékosan, verkét hónappal előbb haztüz- senyszerüen, szólisztikus benézőben járt tegnap nálunk tétekkel dúsítva zárják kétEmzari Cabelija, az együttes részes programjukat. A szeelőhírnöke, aki a helyszín gedi föllépésre kicserélik a megtekintése után Horváth teljes jelmeztárt, a rendkívül Mihállyal, a szabadtéri játé- dekoratív népi viseleteik kok igazgatójával folytatott most készülnek a varrodatárgyalásokat a vendégjáték ban. A kosztümöket az a Leművészi és technikai körül- nin-díjas Szuliko Virszaladze ményeiről. tervezte, aki messzi évekkel A játékok igazgatóságán korábban, a grúz balett szeGabelijn elmondta, még a sedl vendégjátékánál is közbudapesti VIT-en szerepeltek elöször és utoljára Magyarországon, akkor Iliko Szuhisvili. az együttes alapi- , tója, még maga is szólista- sze tíztagú (négy-negy dob, ként mutatkozott be. Azóta harmonika, ket furulya), s a ....... - . 70 táncos haromnegye férfi. a Szovjetunió Népművészé, Ercdet{ folklóranyagot mu. Állami díjasa, Kiváló mu- tatnak be, magas művészi vész, miként felesége, Nino szinten. Ramisvili és SzuhlsRamisvili: ketten alapították vili fáradhatatlanul járják az együttest 1945-ben Tbili- Grúziát, esküvőkön, lakodalsziben. A mostani meghívást mákon, népi összejöveteleAmerikából jövet tavaly de- ken, ünnepeken fordulnak cemberben tudták meg a meg, s jegyzik föl a különGoszkoncerttől, s mindjárt bözö szokásokat, tánclépéseelhatározták, űj porgramokat ket. Az együttes utánpótláis beállítanak repertoár- sát 300 tagú stúdiójából szerszámaik közé. Így bemutat- zi be. Az idén 33 éves népják Szegeden a gúrz nőknek táncegyüttes meghódította azt a táncát, mellyel a Nagy Európa és Ázsia országait, Októberi Szocialista Forrada- Ausztráliát és Üj-Zélandot, lom jubileumi ünnepségeire Észak- és Dél-Amerikát, s is készülnek, s mely a hábo- mindenfelé őszinte lelkeserús időkből meríti témáját, dést váltott ki a nézőkből, amikor a férfiak a fronton elragadtatott sajtókritikák harcoltak, a törökök megtá- méltattak művészetüket. raadtak az otthoniakat, így reműködött, az Otelló balettváltozatának kiállításánál. Az együttesnek kórusa nincs, zenekara ls mindöszériékesíthessék a 6—8 centi méternél kisebb átmérőjű ágakat, gallyakat. Az ilyen fát eddig az erdőben hagyták a fakitermelők, évente 10 000 tonna fa ment így veszendőbe. A vértesi gazdaság vezetőinek kezdeményezésére a Péti Nitrogénművekben laboratóriumi vizsgálatokkal megállapították, hogy ez a hulladékfa alkalmas furfurol gyártására. A fa nedvéből kivont íurfurol többek között a gyógyszer- és a műanyagipar fontos alapanyaga. Világpiaci ára tonnánként 1100 dollár. Miután a hazai ipar nem tud elegendő furfurolt gyártani, jelentős mennyiséget importál az ország. A vértesi gazdaságban aprítékot készítenek a fahulladékból, s ezt küldik' a Péti Nitrogénművek hódmezővásárhelyi furfurol üzemébe. Rövidesen 2000 tonna szállítását kezdik meg. Jövőre, amikorra felépül a nitrogénművek új, nagy teljesítményű furfurol gyára. Vértes és az ország más erdőgazdaságaiból is jelentős mennyiségű hulladékfából készített aprítékot szállítanak' furfurol előállításához. ráismer a néző néhány arcra: pár évvel ezelőtt az utánpótlás csoportban járták az egyszerűbb, gyerekeknek koreografált táncokat. Gyérekek voltak, most nyúlánk fiatalemberek. A szemünk előtt nőttek — nemcsak a testmagasság tekintetében. Az ma például, Barvich—Nagy nnyanyelvhasonlatnál marad- Somogyi táncok című darabva: akkoriban a szavakat ta- ja, nemcsak új, hanem kiKépünkön az együttes műsorának egyik látványos részlete nullák, mostanában stílusbravúrokra kepesek. A folyamat, melynek során előállt ez az eredmény, tiszteletet parancsol, mert kemény munkát kívánt. A színházban hétfőn megtartott önálló műsorukon u közönség vastapsa járt érte. nyen elsajátítható bolgár néptánc adekvát közvetítésé" re is. Ha a műsor táncszámai közül ki kellene választani, hogy a tánctudás, az előadás tűnőén megoldott. Vagy a korábbi tápéi anyagot apátfalvi táncokkal kiegészítő Délalföldi csárdás és ugrás, s/.ínvonala, a színpadi látcímű kompozícióért sem egy- vány szempontjából melyik szerűen a „hazai" miatt járt "viszi a Pálmát" — zavar„ I„I,.;KK ban lennék. Csak sorolni lea nagy taps. Sokkal inkább ^ leRalább harom, egyfor. az avatott, míves tolmácso- mán értékes műsorszámot: Immár hagyományosan, lást jutalmazta. Timár Sándor Tardonal kaévente egyszer, egész estét A műsor egyik meglepetése rikázóját, Nagy Albert sarbetöltő produkcióban adnak volt a bolgár táncok bemu- táncokból, Sipoj János , . „ ., . , , zcn6jci€ Kcszuit jíorcoErsiia* szamot a szegedi néptánc- tatója. A Dzslnovszko ko- iat n Kj mjt tud?-ból ismekedvelőknek arról, hol tarta- reográfiáját lvan Donkov ké- rős Kalotaszegi legényes és nak, mire képesek, mennyit szítette és tanította be a sze- csárdás című kompozíciót. változtak. Évente lehet re- gediek felkérésére. Az elő- De talán a finálé eleki tángisztrálni, hogy a változás: adásnak voltak olyan pilla- cai aratták a legnagyobb köfejlődés. Nemcsak azáltal, natai, amelyek a nemzetközi zönségsikert (szintén a Sipos hogy a több mint kétórás fesztiválokon itt szereplő ki- —Nagy szerzőpár alkotása) műsorokba mindig kerülnek tűnő bolgár együttesek leg- — nem érdemtelenül. új, addig be nem mutatott sikeresebb fellépéseit idézték. Mint minden évben, most táncszámok. A repertoár nem Az ÉDOSZ-táncosok létvá- is az est kedves színfoltjai egyszerűen bővül — „minősé- nyosan bizonyították, hogy voltak az utánpótlás csoport gibb", színvonalasabb lesz. felkészültek a miénktől el- táncai, valamint az „adatMostani előadásuk nyitószá- térő ritmusvilágú, nem könyKiváló szövetkezeti áruk Szegediek sikere Az. ipari szövetkezetek részére harmadik alkalommal hirdetett pályázatot a Kiváló Aruk Fóruma. Az idei pályázatra 30 szövetkezet 106 termékével nevezett be, s a háromszoros bírálat után 18 kollektíva 47 gyártmánya szerzett jogot a Kitüntető háromszög jelzésre. A pályázat eredményét a sikeres termékekből rendezett kiállítás megnyitásával egyidőben kedden hirdették ki a bemutatónak is otthont adó Skála Áruházban. Az újonnan díjazottak között van a Hungária Szövetkezet ipari védősisakja, a Dunaplast Isz dufon kerítésfonala, a Medikémia Szövetkezet Srofol elnevezésű aerosolos csavarlazitója, továbbá a balatonleilei Vegyesipari Szövetkezet egy, illetve kétpárevezős csónakja is. Az embléma viselésére jogosító oklevél mellett két szövetkezet elnyerte az OKISZ kitüntető serlegét is, a Kiváló Áruk Fórumán való többszöri sikeres szerepléséért. Ilyen serleget nyújtott át Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese a Medikémia, a Hungária, a szegedi Universal, a szombathelyi Fémipari ésu Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet képviselőjének. Serleget kapott a méltán világhírű békésszentandrásl Szőnyegszövő Htsz is, amelynek már valamennyi terméke KAF-díjas. Ugyancsak megkapta a serleget a Kéziszövők Szövetkezete. közlők", az eredeti anyagok gyűjtésében sokat segítő madocsai és eleki népművészek bemutatói. A táncosok teljesítményével egyenrangú volt a két zenekar, Sipos János, illetve Köteles Gertrúd együttesének produkciója. A gyönyörű népdalokat eredeti hangszereken megszólaltató „Sipos-banda" — meglepően gyors fejlődéssel — profi zenekarok előadásszintjéig jutott. A műsor mindkét részében szerepelt Katona Ágnes — népballadákkal. A jól sikerült önálló est objektív mutatója a művészeti vezetők, Nagy Albert és Zsoldos Ildikó szakmai és pedagógiai munkájának. Súlyok Erzsébet