Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

Szerda. 1377. június 8. 3 Napirenden Az atomenergia békés felhasználása KGST-bizottság Illése Budapesten Á plenáris üléssel kedden megkezdte munkáját a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának 32. ülésszaka. A tagországok küldöttségeivel együtt részt vesz ezen az Interatomenergo és az Interatominstrument Nemzetközi Gazdálkodó Egyesülés, valamint a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet képviselője is. A plenáris ülésen dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés különösen jelentős az atomenergia békés felhasználásában, hiszen az atomtudomány és az atomtechnika bonyolult problémáinak megoldása gyakran meghaladja az egyes országok lehetőségeit. A tagországokban a kétoldalú együttműködés keretében a Szovjetunió tudományosműszaki és ipari segítsége tette lehetővé az atomenergia békés felhasználásához szükséges tudományos és műszaki bázis létrehozását. Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának és egyben a KGST állandó bizottságának elnöke is köszöntötte az ülésszak résztvevőit, akik a következő napokban a bizottság munkacsoportjai és műszakitudományos koordinációs tanácsának előterjesztésére összesen 24 együttműködési témát, tervezetet és beszámolót vitatnak meg. Elsősorban a reaktortechnika és az atomenergetika fejlesztésének. a radioaktív hulladékok feldolgozásának', a sugárzás elleni biztonság fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalnak. Országos őrsvezetőképző Kedden, Sopronban Szűcs Istvánná, a Magyar Űttörők Országos Szövetségének főtitkára megnyitotta az országos őrsvezetőképző találkozót. Az ötnapos programra 350 úttörő érkezett az ország különböző részeiből. Rajtuk kívül szovjet, lengyel, csehszlovák és chilei pajtásokat is köszönhettek a megnyitón. Űttörő-hűségpróba, vidám, műsoros tábortűz és sportversenyek szerepelnek a programban. Ezúttal nyitják meg az őrsvezetői találmányok első országos kiállítását, melyen a pajtások által készített játékokat mutatják be. Rekonstrukció Magasodik Üjpest. A főváros északi részén, a IV. kerület központjában lendületesen halad a városrész rekonstrukciója. Egymás után szerelik össze a III-as házgyár paneljeiből a lakóépületeket. M pSE kezdetén Üzemmérnökök a vasútnál Fiatalok százai kerülnek ki évente a műszaki egyetemekről. főiskolákról, fölkészülten, buzgó tennivágyással. Legtöbbjük hamar a termelőmunka hasznos részesévé, irányitójává válik, mások csalódnak, s két-három munkahelyen bizakodva rugaszkodnak neki újra és újra, mígnem ők is megtalálják helyüket. A műszaki egyetemet végzettek munkamegosztásban betöltött szerepe egyértelműen meghatározható, mindenki által ismert. Kevesebbet tudnak viszont az üzemmérnökökről. Részben érthető a tájékozatlanság, hiszen a műszaki főiskolák létrehozása óta még egy évtized sem telt el. Föltehetően ebből adódik az a furcsa helyzet, hogy üzemmérnököket a termelőmunka csaknem minden területén találunk. Elegendő megemlíteni a két végletet: sokan kifejezetten mérnöki teendőket látnak el, mások szakképzettséget alig igénylő adminisztrációs munkát végeznek. * A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén 350 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, közülük 203 üzemmérnök. Legtöbbjük néhány éve végzett, amikor még (Győr helyett) Szegeden volt a közlekedési és távközlési műszaki főiskola. A kedvező helyzetet nem mindenki értékelte egyformán, hallhattunk olyan véleményt is, amely szerint a kelleténél több üzemmérnököt foglalkoztatott a szegedi vasúthrazgatóság központja. Szabó Gyula, a személyzeti osztály csoportvezetője azonban másképpen vélekedik erről. — Igaz, hogy annak ideién jó néhány üzemmérnök került hozzánk, különösen levelező tagozaton végeztek sokan. Nálunk mindannyian hasznos munkát végeztek és így van ez most is. Sőt néhány munkaterületre újabb mérnököket, vagy üzemmérnököket kellene fölvennünk. Olyan hidászt, vagy építészt' jóformán nem is lehet, találni, aki a vasutat választja munkahelyéül. Idén is kiírj, tuk pályázatainkat, de az egyetemekről ós a főiskolákról igenlő válasz még nem érkezett. — Szerződésekkel sem lehet megfelelő szakembert találni? — Az említett két területre azzal sem sikerült. Egyébként jelenleg tíz egyetemistával, tizenhat főiskolással, 18 szakközépiskolással és 34 szakmunkástanulóval van érvényes szerződésünk. Az átlagosnál lényegesen több műszaki szakembert foglalkoztatnak a vasút biztosítóberendezési és fenntartási főnökségén. Feladataikról Rakita István, a BFF vezetője szól. — Legjelentősebb teendőink közé tartozik az igazgatóság területén levő összes biztosító-, távközlő- és számítástechnikai berendezés létesítése és fönntartása, vagyis gondozása. Nem csekélység ez; távközlő légvezetékből például 700 kilométer tartozik hozzánk, a kábelek hossza több ezer kilométer. Számos fénysorompót is építünk a tervidőszak végéig. E nagyérték'ü eszközökkel való foglalkozás föltétlen vasúti szemléletet követel a fiatal műszakiaktól. Nem is egykönnyen válhatnak igazán jó vasúti szakemberekké a fiatalok, de ha szívvel dolgoznak a képzési időszakban, magabiztosan dolgozhatnak később. s van lehetőségük az előrelépésre. Konkrétan arról van szó, hogy az idekerülő üzemmérnökökre hathónapos gyakorlat vár, amelynek során olykor forgalmi és műszerészmunkát is végeznek. Végül be is kell számolniuk arról, hogy mit tanultak a gyakorlaton. Ez sok fiatal számára nem vonzó, de úgy gondolom, aki végigjárta ezt az utat. nem bánta meg. Két fiatal üzemmérnök mondta el a véleményét erről az útról. Kecskeméti Tibor, a BFF éoítésvezetőségének előkészítő csoportjánál dolgozik. — A főiskolát 1974-ben, még Szegeden végeztem el. A kiképzést helyesnek, hasznosnak tartom, amint a forgalmi vizsgát és a szakdolgozat elkészítését is. Nekem egy fénysorompó megtervezése jutott; a dokumentációban minden szerepel, ami az építéshez és az üzemeltetéshez fontos. Szép munka és nem haszontalan. Más a helyzet viszont a dolgozatot követő szakvizsgával. Ugyanannak a tanárnak kell beszámolnom, akinek a főiskolán, s hasonló anyagból. így aztán előttem formaságnak tűnik a szakvizsga. Ennek ellenére túl kell lennem rajta, mert akkor tölthetett be önálló munkakört. — Öröm számomra, hogy idén januárban föllendült nálunk az FMKT-munka. Ezzel a pályakezdő fiatalokat is segíthetjük, másrészt kiváló ifjú mérnök címre pályázáskor olyan dolgozatokat készítünk, amelynek témaját mi magunk választjuk meg. Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy a munkámmal elégedett vagyok, de a körülményeink lehetnének jobbak. Ha csak egy rajzgépet kapnánk, az is sokat jelentene. Kiss Károly üzemmérnök 1972 nyarán látott munkához a főnökségen, a gyakorlatot építőknél töltötte. — Nézelődésnek nevezném inkább, 'amit akkor csináltam. Ismerkedtem a vasúti munkával, anyagot gyűjtöttem a szakvizsgáihoz. A következő évben már fontos feladatot kaptam, a Szeged ég Cegléd közötti vasútvonalon automata térközöket és sorompókat építettünk. Én voltam az építésvezető. Egy évvel később főépítésvezetőnek neveztek ki, s ez már jelentős sikernek számít. Nagy területen dolgozunk. mégis a kelleténél több időt kell bent töltenem. Sok az előkészítő munka, az alvállalkozókkal való egyeztetés, még a gyakorlati anyagellátási gondokból is jut. Pedig az építésvezető helye inkább ott van a munkaterületen, a dolgozók között. Szirák József eleit K

öznapi kilogrammokhoz szokott súlyérzékünknek felfoghatatlan árutömeg a 358 millió tonna. Márpedig tavaly ennyit tett ki az áruszállítás teljesítménye, amiben nincs benne az anyagok, termékek, termények üzemen belüli mozgatása. Közhely értékű igazsággá kopott a tény, hogy a népgazdaságban minden ötödik embert az anyagmozgatás köt le; egymillió főt. Tavaly csupán a fuvarozó vállalatok tehergépkocsijai havonta 12,4 és 19,2 millió tonna közötti árut továbbítottak rendeltetési helyére, s a majdnem hétmillió tonnás ingadozás sejteti a szállítási szervezet lázait, görcseit. Idén, az első negyedévben 43 millió tonnát hordtak el hátukon a tehergépkocsik, s csak a Volán Tröszt vállalatainál 30 millió tonna terhet rakodnak le és fel, kézzel! Figyelemben, törődésben nincs hiány. Mar a közlekedéspolitikai koncepció megkülönböztetett helyet adott a rakodás, s általában az anyagmozgatás gépesítésének, 1974-ben a Minisztertanács határozatot hozott az anyagmozgatás gépesítésének fejlesztésére. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény az áruszállítási teljesítmények 32—34 százalékos növekedését jelölte meg feladatként, s II. fejezete 16. paragiafusában külön kitért az anyagmozgatás korszerűsítésének szükségességére. A. központi szándékok helyi megvalósítása azonban — amint arra jogos elégedetlenséggel mutatott rá az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a ko-" zelmúltban tartolt ülésén, a rakodás gépesítéséről, az árufuvarozás helyzetéről tárgyalva — lassú, következetlen, olykor ellentmondásos. Nem mentség, nem vigasz, puszta tény: világszerte akadozik a gyors iramban növekvő áruhegyek továbbítása, vannak vasutak, kikötők, ahol hetekig nem fogadnak el szállítási, be- vagy kirakodási megbízást. A megoldás elvben kézenfekvő: szervezés és gépesítés. A megoldás gyakorlata viszont ingoványos terepen halad. Beérve hazai gondjaink felvillantásával • a rakodógépek gyártása szerény, a választék még inkább az. A külföldi beszerzés nehézkes, mert mindenütt rendkívül nagy a kereslet az ilyesfajta berendezések iránt, készítőik hosszú határidőkre vállaljak a megrendelések teljesítését. S ha lenne elég gép valami csoda folytán egyik napról a másikra, akkor sem sikerülne az ugrás. A szállíttatok jelentős részénél ugyanis hiányoznak a gépi rakodás feltételei, olykor raktáraiknál még az a rámpa sincs meg, ahonnét szintkülönbség nélkül rakhatnak meg a járművet... Esztendőnként a közlekedési vállalatoknak 1,3 milliárd tonna árutömeg rakodásat kell megoldaniuk, géppel és kézzel, olykor mar-már bánni áron. Miközben azonban egyre nagyobbak a szállítási igények, az. ami könnyítené a munkát, csak lassan talal hívekre. Tavaly a vasúti árutovábbítás mindössze 0.3. igen, fél százalékát tették ki a konténerek. Elég tág tehát a tér a haladásra, de ehhez közös akarat, jól felhasznált pénz. szorosan szervezett rakodási rend kell, ahogy a rakodólapok gyorsabb terjedéséhez szintén. A legnagyobb fuvarozóknál — a közlekedési tárca vállalatainál — 1973-ben kétezer rakodógép könnyítette a munkát, s az ötödik ötéves tervben összesen egymilliárd forintot költhetnek e cégek ilyen célra. A megvásárolható, körülbelül 1500 gép nagyobb része azonban a selejtezések pótlása, a bővítés ezek szerint szerény mértékű. A

realitásokhoz ragaszkodva kell ezért a tervekel kialakítani Számítások szerint az áruszállítási rakodások 150 ezer ember munkáját kötik le, s ennek az izomerőnek az egy része nagyon hiányzik a népgazdaság más területeiről. Ahhoz, hogy ezt az embertelen és drága munkát — a lehetséges határig — átvegyék a gépek, a biztatás nem elég. Ma különösebb haszna, előnye nincs a szállítatónak abból, ha korszerű rakodási módokat vezet be, azaz. ösztönözni kellene erre. Ahogy a gépgyártást is, rakodó-, anyagmozgató berendezések előállítására. Céltudatosabb külkereskedői munkával fölkutathatok a szocialista országokban, s másutt is az itthon haszonnal működtethető, egyszerűbb rakodóeszközök. S persze, a megértésen alapuló együttműködést sikeresebbé teheti a fegyelem betartása és betartatása, az ésszerű szigorúság. Nem többet, csak annyit állítunk: az adott keretek és fejlesztési lehetőségek közepette is eredményesebbé válhat az árutovánt ítás bonyolult mechanizmusa. S ez valoLan megér néhány milliárdot, mert e milliárdok buzgón fialják a népgazdaság más területein a haszonforintokat. M.O. Környezet- A lakástextil-választék védelem bővítése A Nyugati pályaudvar Rudas László utcai oldalán évtizedekig ontotta a füstöt három kazánház, rontva a környék levegőjét, keserítve a környékbeli lakók életét. A MÁV környezetvédelmi és energiatakarékossági' okokból megszüntette a levegőt szennyező kazánházakat, helyettük korszerű olajtüzeléses hőközpontot épített, amely tavaly óta ellátja energiával a pályaudvart, valamint a MÁV-kórházat és rendelőintézetet. A kiszolgált régi kazánház 1908-ban épült kéményét, amely feleslegesen „díszelgett" az állomásépület végében, tegnap robbantással „lebontották" s a törmeléket elszállították. Ruházati termékek és lakástextíliák gyártmányfejlesztését ösztönző pályázati felhívást tett közzé a Könnyűipari Minisztérium. Főként olyan rendeltetésű és jellegű cikkek tervezését és gyártását akarják előmozdítani, amelyekből most nem tudják megfelelő színvonalon vagy elég széles választékban kielégíteni az igényeket. A pályázat egyebek mellett kiterjed a 6—14 éves korú iskoláslányok mindennapi ruházatához alkalmas, könnyen kezelhető, minőségileg és árban is megfelelő termékek előállítására. A tervezők figyelmébe ajánlották, hogy az iskolások mozgási igényeinek megfelelő, könnyen kezelhető, egymásBurgonyaszüret A forráskúti Haladás Tsz kertészeti telepén már szedik a korai burgonyát. Február közepén 4500 négyzetméteren fólia alá vetették a gumókat, s kedvező éghajlat (fűtés, szakszerű öntözés) hatására már május elején fogyasztásra alkalmas terményt tudtak a piacra küldeni. Naponta 20 mázsát szállítottak el, többségét a ZÖLDÉRT-nek. Mire a fólia alól elfogyott az új termés, a szabadföldi táblákon is megkezdhették a szedést. Képünkön: Monostori Nándorné és Tandari Mihályné szedi és ládákba gyűjti az újburgonyát. Molnár József felvétele sal kombinálható és a réteges öltözködést lehetővé tevő darabokat tervezzenek. Ismert tény, hogy meglehetősen szűkös az eső ellen védő kabátok, köpenyek, kapucnik stb. választéka. Ezért most olyan festett, nyomott és egyéb technológiával miniázott alapanyagok gyártását igénylik, amelyek biztosítják a szellős, mozgásban nem gátló Védőöltözékek előállítását, amellett hogy nemre és korosztályra való tekintet nélkül megfelelnek az uralkodó divatirányzatoknak is. A pályázat az idősebbek részére többféle funkciót kielégítő (utcai, társasági, kiránduló stb.) termékek kialakítására is biztatja a tervezőket és a termelőket, kifejezve azt az igényt, hogy tartsák szem előtt az idősebbek kényelemszeretetét, sajátos méret- és esztétikai kívánalmait fazonban, színben, mintázatban egyaránt. A cipőkategóriában most elsősorban a hazai anyagból tervezett, textil felsőrésszel készülő cipőmodelleket, továbbá a közép- és idősebb korúak igényeit kielégítő kényelmes lábbelik gyártását szorgalmazzák. A lakástextíliák előállítóit arra serkentik, hogy olyan belsőtéri textíliákat, szőnyegeket, függönyöket, faliképeket gyártsanak, amelyek harmonikusabbá, melegebbé teszik az otthonokat, feloldják a bútorzat által keltett merevséget, s a szigetelő, hangtompító, fényzáró és díszítő funkciót is betöltenek. (MTI)