Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! -te*, V^ \o ^ \foT>> 67. évfolyam 132. szám 1977. június 7., kedd Ára: 80 fillér M A G Y A R S Z O C I A LISTA MUNKÁS PÁ R T L A P J A Építők napi ünnepségek Nagygyűlés Újszegeden — Találkozó Dorozsmán Kitüntetések, elismerések Június 5-én, vasárnap reg­gel már nyolc órakor meg­kezdődött az idei építők napi ünnepségsorozat első akkord­ja o DE LÉP SC újszegedi sporttelepén: labdarúgók, ké­zilabdások, asztaliteniszezők, röplabdások mérték össze tu­dásukat. A munkásőrség fú­vószenekara pattogó indulók­kal fogadta az ünnepségre érkező építőmunkásokat és hozzátartozóikat, valamint a meghívott vendégeket. Szép, napos időben több mint há­romezer ember gyülekezett az igazán impozáns és kor­szerű sportkombinátba, ame­lyet valójában vasarnap ve­hettek birtokukba a sporto­lók, az ifjúság. Az ünnepi nagygyűlésre tíz óra után került sor. A Him­nusz hangjai után Martonosi Imre, a DÉLÉP szakszerve­zeti bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Koncz Jánost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkárát, Rigó Szilvesztert, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának osz­tályvezetőjét, Prágai Tibort, a szegedi városi tanács el­nökhelyettesét, Bódi Györ­gyöt, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának első tit­kárát, valamint á tervező és más építő vállalatok veze­tőit. Külön is szeretettel üd­vözölte a DÉLÉP-pel baráti es munkakapcsolatokat fönn­tartó külföldi építő vállala­tok képviselőit, sportolóit: a jugoszláviai építők szakszer­vezetének vajdasági küldöt­teit, az NDK-beli erfurti és drezdai építőipari vállalatok vezetőit, a lengyelországi Krakkói Építőipori Vállalat és a csehszlovákiai kassai vállalat küldötteit A nagygyűlésen dr. Koncz János mondott ünnepi beszé­det A megyei és a szegedi pártbizottság, a tanácsok és a szakszervezeti testületek ne­vében köszöntötte a Kiváló Vállalat címmel negyedszer kitüntetett DÉLÉP kollektí­váját majd visszamelékezett az építőmunkások forradalmi tevékenységéne. Méltatta az építők mai tevékenységét, melynek nyomán gyarapodik hazánk, környezetünk sok szép létesítménnyel, lakások­kal, gyárakkal, iskolákkal, gyermekintézményekkel, üz­letekkeL A tetszéssel fogadott be­•aéd után a külföldi válla­latok képviselői köszöntötték a DELÉP dolgozóit, majd Sipos Mihály, a vállalat igaz­gatója mondott elismerő sza­vakat a munkában kitűnt kollektíva tagjainak, és ki­tüntetéseket adott át. Az Építőipar Kiváló Dolgo­zója című miniszteri kitün­tetésben részesült Szabó Im­ra fűtésszerelő szakmunkás, Czékus Elemér főtechnoló­gus, Molnár István panelsze­relő, Plavecz Jenő üzemve­zető, Nagy Sándor kubikos és Pálfi István né házgyári csoportvezető. A vállalat Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapott: Ivanov Ciril festő szakmunkás, Martonosi Imre, a szakszervezeti bizottság tit­kára, Dömötör Gyula okle­veles vegyész, dr. Perecsényi László főrevizor. Szabó Im­réné titkárnő, Timár József­né technológus, Ábrahám Lajos programozó technikus, Kovács Imre technológus és Bánfi Ferenc házgyári cso­portvezető. A lállaláthoz hű dolgo­zóknak, a torzsgárda tagjai­nak külön is gratuláltak, s |! fi j . ' t ! ut , Dl. Koncz János ünnepi beszédét mondja Somogyi Károlyné felvételei A jól sikerült építők napi juniális résztvevőinek tő a paprikás a bográcsokban huszonöt éves munkaviszo­nyuk elismeréseképpen 22 aranygyűrűt adtak át, össze­sen 891 DÉLÉP-dolgozó ka­pott valamilyen törzsgárda fokozatot (öt-, tíz-, tizenöt, húsz-, huszonöt és harminc­éves munkaviszonya után) és pénzjutalmat. A szocialista munkaversenyben sikeres brigádok közül 47 kollektíva és 653 tagja nyerte el az arany fokozatot, 59 brigád és 706 tagja az ezüstöt, míg 66 brigád és 754 tagja a bronz fokozatú kitüntetést vehette át a megfelelő pénzjutalom­mal együtt. Zászlót és okle­velet kapott 111 kollektíva 1074 tagjával. Azokat is megjutalmazták, akik sokat tettek az építők sporttelepé­nek létrehozásában. A DÉ­LÉP dolgozói közül összesen 2500-an kaptak jutalmat, több mint lé millió forintot. Az ünnepség második ré­szében tornabemutatókat ren­deztek. A hagyományoknak megfelelően bográcsokban főzték a paprikást, és a dol­gozók családtagjaikkal együtt ebédeltek, szórakoztak egész napon át. Este tábortűzzel és tűzijátékkal búcsúztak a szé­pen sikerült építők napi ün­nepségtől. Dorozsmán, a sziksóstói Tu­rista Szállóban ünnepelte az építők napját a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat közössége vasárnap. Szegedi István párttitkár kö­szöntötte a tervezőket és hoz­zátartozóikat, valamint a meghívott vendégeket: dr. Ágoston Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Veress Fe­rencet, az MSZMP Szeged városi bizottságának munka­társát, és Kovács Imrét, a Csongrád megyei főépítészt Ünnepi beszédében dr. Ágoston József méltatta a tervezők munkáját, elisme­rését fejezte ki a lakás- és iskolatervek, valamint a ren­dezési tervek elkészítéséért. Néhány éve „házi" nívó­díjjal jutalmazták a CSOMI­TERV vezetői a legsikere­sebb tervezőket. Tegnap Maár Márton igazgató adta át e nívódíjakat, miután hat tervezőnek átnyújtotta a Ki­váló Dolgozó kitüntetést A tavalyi év legjobb alkotásá­nak — építész kategóriában — a közös nagykereskedelmi raktárt minősítették. Építé­sze Nóvák István, belsőépí­tésze Be ló Pál, gépész terve­zője Selmeczky Ernő, elekt­romos tervezője Balázs Lász­ló, közműtervezője Bottyán Antal, gáztervezője Szabó József volt. Egyéb kategóriá­ban, a szentesi városi tanács tanácsterméért Szekeres Mi­hály belsőépítész kapott pla­kettet A tavalyi legjobb ter­véért — építész kategóriában — a deszki tüdőszanatórium új pavilonjának megtervezé­séért Darvas Imre, Tóth P. József, Bánhegyi Géza, Vo­losinovszky Miklós, Berkes Béla és Zöldi István kapott elismerést. Mélyépítő kategó­riában a csanyteleki vízmű­telep tervezéséért dr. Bálint Tamásné, Selmeczky Ernő, Mező Mihály, Olajos Pál, Ko­rom György és Kádár Ferenc részesült első díjban. Város­rendezési kategóriában — Békés város általános rende­zési tervéért — Nagy Bálint és Dobos Sára kapta az elis­merést. Egyéb kategóriában a Pécsi Volán víztisztító tele­pének terve sikerült legjob­ban; tervezői Kopasz Ferenc, Volostnovszky Miklós, Dar­vas Imre, Kucsora Sándor és Bottyán Antal. Megemlítette Maár Márton, hogy Belé Pál belsőépítész szombaton a ge­dói Kereskedelmi és Vendég­látó Szakmunkásképző Iskola belső munkáinak megterve­zéséért kapott dicséretet az oktatasi minisztertől. rja Kádár Jánost Ái olasz sajtó a ma kezdődő látogatásról Érdeklődés és várakozás előzi meg Rómában Kádár János, az MSZMP KB első titkára ma kezdődő olaszor­szági hivatalos látogatását. A torinói La Stampa hétfői számában kiemelte, hogy ez lesz a magyar pártvezető el­ső hivatalos látogatása egy NATO-tagországban, majd hangsúlyozta: „Magyarország a kelet—nyugati kapcsolatok keretén belül az elmúlt években nemcsak jó gazda­sági és üzleti kontaktusokat épített ki a nyugat-európai országokkal, hanem igen szi­lárd és kiegyensúlyozott lé­péseket tett a politikai együttműködésre is." Ami a hivatalos programot illeti, az II Messegaro ki­emeli, hogy az MSZMP első titkára találkozik Giovanni Leone köztársasági elnökkel, Giulio Andreotti miniszter­elnökkel, és az olasz politi­kai élet más vezető képvise­lőivel. Kádár János csütör­tökön ellátogat a Vatikánba, ahol VI. Pál pápával talál­kozik. A l'Unita, az Olasz Kom­munista Párt lapja minden téren újabb ösztönzést vár a látogatástól, a magyar—olasz kapcsolatok további fejlesz­téséhez. Míg politikai és kulturális téren igen jók a két ország kapcsolatai — mutat rá a lap —, a gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latok terén még nem min­denben kielégítő a helyzet, számos lehetőség még kiak­názásra vár. A l'Unita az akadályozó tényezők között felsorolja az ismert közöspiaci korlátozá­sokat, a tájékozódás kölcsö­nös hiányát, bizonyos bü­rokratikus nehézségeket. „A magyarok számos együttmű­ködési javaslatot tettek, a többi között harmadik orszá­gok felé irányuló közös vál­lalkozásokra is, és nem tá­masztanak akadályt közös vállalatok létesítése útján sem." Kádár János Látogatása betetőzését jelenti a két or­szág politikusai évek óta tartó, egyre gyakoribb ma­gas szintű érintkezéseinek és minden bizonnyal az együtt­működés így magasabb szin­tű szakaszának kezdete lesz. Több mint 150 ezer kisdobos és úttörő készül a nyári táborozásra Holnap nyit a zánkai úttörőtábor Több mint 150 .ezer kis­dobos és úttörő készül a nyári táborozásra. Június 8­án nyitja meg kapuit a zán­kai úttörőváros. A díszté­ren háromezer pajtás so­rakozik fel, hogy részese le­gyen a hagyományos meg­nyitó ünnepségnek. Felvon­ják a balatoni úttörővároi és a CIMEA zászlaját, a gyerekek átveszik Zánka kulcsát. A gazdagon felszerelt klu­bok, a sportlétesítmények és a technikai felszerelések eb­ben a „szezonban'" 15 ezer pajtást várnak. Itt nyaral­nak az „Éneklő ifjúság" nagydíjas úttörökórusai, az ifjú képzőművészek, s ugyan­csak vendégül látják a tu­dományos, technikai úttörő­szemle, valamint az orosz nyelv és irodalom vetélke­dő megyei fordulójának 1— 4. helyezett úttörőit Ellá­togatnak Zánkára az ügyes­kezű ifjú technikusok és a természetkutatók is. Június 24—július 8. között az út­törő tömegsportversenyek ki­váló őrseit, az úttörősakko­zók és a hulladékgyűjtésben legjobb eredményt elérők adnak egymásnak találko­zót A hagyományos béke és barátság nemzetközi tá­bor lakói Csillebércről jú­lius végén érkeznek ide. Augusztus közepéig több mint húsz ország mintegy 200 ifjú küldötte tölt fe­lejthetetlen napokat Zán­kán. A csillebérci nagytábor ezen a nyáron hat turnus­ban 6600 gyereket fogad. A sort június 14-én az „Együtt egymásért" mozgalom kivá­ló őrsei és úttörői nyitják. Itt rendezik meg a kultu­rális munkában élen járó úttörők táborát augusztus 18 —27. között Sok űj táborhelyet „avat­nak" a vakáció idején szer­te az országban a hegyvidé­keken és a tavak mentén összesen 3200 úttörőcsapat ver sátrat. A járási, váro­si és megyei táborok szá­ma 140-re emelkedik. A ván­dortáborok népszerűségét mutatja, hogy ebben az esz- j tendöben a tavalyinál ts I •több úttörőcsapat válakzt a 15-féle útvonal között. A részvevő 10 ezer gyerek az­zal a céllal indul útnak, hogy megismerkedjen egy­egy festői vidékkel, felku­tasson történelmi nevezetes­ségeket, eljusson a fel­szabadító harcok, az ellen­állási és partizánmozgalom eseményeinek színhelyeire. A vándortáborozók első cso­portjai június 11-én veszik nyakukba az országot. A Radnóti kerékpáros úttörő vándortábor Győrtől Nagy­kanizsáig kíséri nyomon az ellenállási mozgalom üldö­zöttéinek, mártírjainak em­lékhelyeit A diákok felke­resik Abdát, Balfot, Sop­ronkőhidát, Zalaegerszeget és Nagykanizsát, eljutnak a Fertő-tóhoz, az őrség vidé­kére. Először kelnek útra úttö­rők a Vas megyei „Kék úton". Velemtől Sümegig ku­tatják fel a táj ősi és gaz­dag történelmi emlékeit, el­jutnak Szombathelyre. Kő­szegre, Sárvárra. Lesznek, akik a táj természeti és néprajzi nevezetességeinek felderítésére indulnak. A tábotozók közben Kaposvár történelmi emlékhelyeivel, valamint Balatonberénnyel, a nevezetes Csillag-várral és a közeli Keszthellyel is meg­ismerkednek. A- gyerekek nemcsak él­vezik a nyár és a termé­szet nyújtotta örömöket, ha­nem mindinkább tesznek is környezetük megóvásáért Erről tanúskodik a Pilisi Parkerdőgazdaság és a Szent­endre járási úttörőcsapatok nemrég megkötött szerző­dése. Tizennégy iskola kö zössége vállalta egész nyá­ron a „tájvédelmi portyá­zást". Az úttörők néhány fős csapatai rendszeresen be­járnak egy-egy területet, s tűzvédelmi feladatokat tel­jesítenek. A nyári táborozást ebben az esztendőben is anyagi támogatással segítik a ta­nácsok. Az Állami Ifjúsági Bizottság 30 ezer. egyenként 200 forintos utalvánnyal já­rul hozzá a gyermeksereg szünidejének megszépítésé­hez. M könnyűipari béremelésről A jövő hét elején kapják meg a könnyűipar érintett vállalatai, a hozzá tartozó szövetkezetek es tanácsi vál­lalatok a ruházati ipar köz­ponti béremeléséről szóló miniszteri rendelkezést. Esze­rint 1977. július 1-től köz­ponti keretekből béremelést hajtanak végre a textil-, bőr-, szőrme-, cipő-, ruhá­zati-, valamint a kézmű- és háziiparban. Átlagosan 4 százalékos központi alapbér­rendezés valósul meg. (Dif­ferenciált elosztás alapján az egyes vállalatok ebből 3—7,5 százalékos arányban részesülnek.) A rendezés mintegy 230 ezer fizikai dol­gozót érint (228 millióval növekszik a keresetük.) Egy másik, jelentŐ6 tétele a ren­delkezésnek a műszakpótlé­kok egységes emelése. Ezek szerint a második műszak­ban dolgozók 2o százalék, a harmadik műszakban dolgo­zók 40 százalék pótlékban részesülnek. A Könnyűipari Miniszté­rium erre a célra 352 milliós állami támogatást kapott. A teljes béremelés összesen 640 millió forintot tesz ki. A minisztérium számításai sze­rint az alapbéremelés és a műszakpótlék révén átlago­san 18 százalékkal növeked­het a két műszakban dolgo­zók, s 20 százalékkal a há­rom műszakban dolgozok fi. zetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom