Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

4 Kedd, 1977. június 28: Magyar számítógéppel a tengeren Áz Idén második útjára indul az Ukrán Tudományos Akadémia Déltengeri Bioló­giai Intézetének „Professzor Vogyanyicklj" nevű új tudo-, mányos kutatóhajója. Jelen­leg már teljes erővel foly­nak az előkészítő munkála­tok. A legfontosabb feladat most a magyar „VIDEO­TON" Gyár által készített ..ESZ—1010" típusú - harma­dik generációs számitógép beszerelése az adott ha­táridőre. A számítógép ..ESZ—1010" elnevezése a KGST-tagországok Egységes Számítógép Rendszerének 1010 sz. modelljére utal. A KGST-n belüli együtt­működésre utal maga a komputer is. Bár fő egysé­Rei Székesfehérváron készül­nek, vannak alkatrészek és klsegftő berendezések — így például a mágnesszalagos tárolók, az olvasó berende­zések, a lyukasztók —, me­lyeket Lengyelország, Bulgá­ria és a Német Demokrati­kus Köztársaság szállít. A „Professzor Vogyanyic­kij" nevét viselő kutatóhajón felállításra kerülő számító­gép rendkívül kényelmesen kezelhető. Méreteiben egy íróasztalhoz hasonlítható, rendeltetése a tudományos kísérletek automatizálása; technológiai folyamatok mo­dellezése, mérnöki-tervezői számítások előkészítése. Az ESZ—1010 típusú számítógép megbízhatóságára vonatko­zóan Ukrajnában már ko­moly tapasztalatokkal ren­delkeznek. Hosszabb ideje működik hasonló berendezés a termelőerők lehetőségeinek kérdéseivel foglalkozó Uk­rán Kibernetikai Intézetben. Tengerjáró hajón „ESZ— 1010" számitógép alkalmazá­sára azonban első esetben kerül sor, így bizonyos mér­tékig kísérletről beszélhe­tünk. Hogyan vélekedik er­ről Vlagyimir Greze, a Dél­tengeri Biológiai Intézet igaz­gatója, az Ukrán SZSZK Tu­dományos Akadémiájának levelező tagja: — Az i-re a pontot —az­az a „Professzor Vogyanyic­kij" kutatóhajón összegyűj­tött anyagok feldolgozását — kétségtelenül egy centralizált tengeri számítóközpontnak kell feltennie. Ezt a szerepet szánjuk a baráti Magyaror­szágról érkezett számítógép­nek. A hajó első útja során is már rendkívül gazdag anyagot sikerült összegyűj­teni az Atlanti-óceán északi és középső részeinek hidro­biológiái tulajdonságairól. Ezeknek az adatoknak az elemzése és általánosítása szinte lehetetlen számítógép nélkül. Az újabb kutató­munkák során nagyon bí­zunk a komputerek segítsé­gében. Borisz Jenyevlcs (APN—SK) HÁZASSÁG I. kerület Szeged: T«rl János és Szaba­dos Julianna. Szabó-BOzsá Já­nos István és Veres Anna. Vá­gó Károly László és Szabó Il­dikó Ilona, Kerekes József és Vlgylkán Zsófia, Szűcs Illés és Aradi Erzsébet, Laczt Lajos és Gulyás Lenke Katalin, Németh János és Farkas Aranka Rozá­lia, Kibédl Ádám és Való Ró­zsa Irma, Bodor István és Her­czég Mária Olga, Magyar László Zoltán és Molnár Petronella Ilo­na, Furák József Pál es Hegy­közi Klára, Csányl József és Márta Mária, Kasza István és Hugyecz Valéria Györgyi, Koz­ma Zoltán Lajos és I.aczkó Ju­lianna Terézia, Gáspár Elemér Endre és Ugrt Klára. Hegedűs Zoltán éa Herczeg Irén, Rékast László Béla és Lantos Anna Má­rta. Kerekes László Tamás és Mltyók Márta Magdolna házas­ságot kötöttek. II. kerület Szeged: Kelemen Jenő és Mi­hály Klára, Elek Sándor József és Toókos Mária Erzsébet. Ka­rácsonyi József és Korom Erzsé­bet Etelka. Pecsenye Tibor Já­nos és Pintér Erika Györgyike, Nngy Sándor György és Nagy Edit. Tnndari János és Béres Ju­lianna Rozália. Baranyl Sándor es Ordögh Mária Etelka, Sófalvl Csaba és Laczlk Irén Piroska, Garamvölgyl Tamás és Urbano­vlch Ilona, Molnár Mihály és ferenczy Valéria házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Pataki Andrásnak és Borza Erzsébetnek Zsolt Gábor, Borossebesl Jánosnak és Németh Karolinának Zsolt, Vigh Antal­nak és Gábor Juliannának Juli­anna Hermina, Dudás Károly Lajosnak és Laezl Katalinnak Csaba Károly, Róvó Istvánnak és Deák Eszternek Olgn, Han­kóczy Jenőnek és Aranyossy Beatrixnek Nikolett, Mádat Lász­lónak és Verasztó F.rzsébetnek Edit, Macsánszky Péternek és F.gyházi Erzsébetnek Gábor Csa­ba, Menyhért Jánosnak és Ber­tus Ibolyának Zoltán János, StabI Károlynak és Simon Eriká­nak Nikoletta. Páltnkó Zoltán­nak éa Táblt Rozáliának Ágnes Mária, dr. Szász Károlynak és dr. Ball Honának Orsolya, Vass Józsefnek és Fodor Erzsébetnek Erzsébet, Vér Józsefnek és Bor­bola Mártának Szilvia. Stumpf I.órámnak és dr. Pálmai Évának Balázs Ferenc. Ráez Lajosnak és Cifra Máriának Márta, Dohány Mihálynak és Kertész Máriának Mihály, Makovlcs Lászlónak és Rajkl Márta Editnek Ildikó, Kiss Józsefnek és Bakó Gizellának József Attila, Fodor Imrének és Fodor Irénnek Erika, Horváth Tibornak és Zana Editnek Csaba, Szabó Ferencnek és Simon Ju­liannának Qábor, Fábián László­nak és Hamar Ilonának Tímea. Forintos Józsefnek és Bondor Irénnek Csabn, Provica Mihály­nak és Gyöngyöst Máriának Edit, Faragó Lászlónak éa Vajda Évá­nak Eszter, Kovács Gábornak éa Sági Saroltának Gábor. Lipcsét Andrásnak és Rónai Rozáliának Tímea, Tusák Máté Pálnak és Bata Ilonának Zsolt. Tóthpözsi Józsefnek és Masa Irénnek Csa­ba, Kókal Attilának és Lévai Ilonónnk Szilvia, Lajkó László­nak és Kenéz Zsuzsannának Gá­bor. Dékány Ferencnek és dr. Magyarfalvi Krisztinának Tamás Ferenc. Seres Lajosnak és Nédó Arankának Tímea. Fazekas Im­rének és Farkas Ágnesnek Ani­kó, Hol esik Istvánnak és Terecs­ke! Erzsébetnek Erzsébet, Nóvák Palnsk és Horváth Editnek Már­ta. Gál Károlynak és Pászti Má­riának Károly, Szabácsl Tibor­nak éR Szabó Katalinnak Tlta­nílla Dóra, Németh Istvánnak és Márkus Katalinnak István, Konez Sándornak és Orovecz Viktóriának Dorottya Klára, Czere Sándornak és Oárgyán Er­zsébetnek Sándor, Terhes János­nak és Laczkó Ibolyának Ibolya Piroska, Pósa Lászlónak és Bak­ró Teréziának László Gyula, Né­meth Szilveszternek és Báló Ka­talinnak Szilveszter, Jenel Elek Józsefnek és Bénák Emíliának Családi események Éva, Varga Lászlónak és Gajdá­csl Erzsebetnek Szilvia, Varga Jenőnek és Nagy Irmának Zsolt, Szöllősl Lajosnak és Vanya Má­riának Szilvia Mária, Gábor Andrásnak és Márta Erzsébet­nek Balázs Gábor, Bihary Lász­lónak és Acsay Gabriellának Dó­ra Piroska, Kovács Istvánnak és Szalat Ágnesnek Anita, Tápai Károlynak és Madarász Móriá­nak Tamás, Bakos Róbertnek és Dávid Rozáliának Ildikó, Csong­rádi Sándornak és Komár Erzsé­betnek Erzsébet, Fazekas Mi­hálynak és Baranyl Zsuzsanná­nak Miklós, Táborosl Istvánnak és Budai Ilonának Gábor. Sely­mes Lajosnak és Kothencz Ro­záliának Anikó, Szebellédi La­josnak és Gyulai Teréziának Ba­lázs Lajos. Fekete Jánosnak és Németh Klárának János Péter. Kószó Józsefnek és Tóth Gizel­lának Ferenc. Erdei Károlynak és Terhes Piroskának Károly Já­nos, Síkhegyi Bélának és Föl­desl Katalinnak Zoltán, Nemes Bélának és Szalal Ilonának Bé­la. Zónai Jánosnak és Menyhárt Valériának Márta. Marton Mi­hálynak és Bodó Katalinnak Edit. Jáger Józsefnek és Szvobo­da Piroskának Gábor, Bálint Ká­rolynak és Pákai Juliannának Tímea, Rutai István Andrásnak és Bönde F.rzsébetnek Gábor, Gyurlcza Jánosnak és Varga Er­zsébetnek Jánog Zoltán, Császár Péternek és Técsl Beátának Beá­ta Anna, Cserép Sándornak és Puskás Annának Anita, Kardos Józsefnek és Pap Mária Anná­nak Sztlvia Mária. Kádár Ist­vánnak és Forró Katalinnak Ró­bert, Puskás Szilveszternek és Bácsi Saroltának Nóra, Klivtnyi Nándornak és Pap Zsuzsannának Zsolt, Klivinyi Nándornak és Pap Zsuzsannának Krisztián, Ki­rály Ferencnek és Unk Erzsébet­nek Erzsébet. Varga József Lász­lónak és Kökény Juliannának Altlla.CsIffáry Ernőnek és Bo­tyánszkl Juditnak Ágnes, Buk­ntez Istvánnak és Ipacs Katalin­nak Ildikó, Farkas András Tiva­darnak és Pálinkás Ágota Anná­nak Erika Renáta, Juhász Mi­hálynak és Szabó Valériának Mi­hály, Hornyák Egonnak és Ko­vács Rozáliának Szilvia Kriszti­na, Bánhtdl László Józsefnek és Ludvig Teréziának Tamás, Csóll Károlynak és Tarsoly Jolánnak Károly Csaba, Zsiga Sándornak és Bárkai Rozáliának Zsuzsanna, Csties Antalnak és Király F.'el­kának Károly. Csongrádi Nán­dornak és Zsila Ilonának Gábor, Szabó Antalnak és Keller Fran­ciskának Antal, Nagy Sándor­nak és Jélencsik Jusztinának László Tibor. Hegyközi József­nek és Forgó Máriának Szilvia Olga. Erdélyi Zoltánnak és Bom­ba Zsuzsnnnának Katalin. Far­kas Istvánnak és Varga Máriá­nak Andrea. Dorogi Sándornak és Forró Anna Piroskának Krisz­tina Mónika, Tóth Tibornak és Halász Erzsébet Annának Tibor, Szűcs Jánosnak és Biraés Jolán Piroskának Ervin László, Burl Istvánnak és Zsiga Mária Mag­dolnának Edina Kinga, Joó Im­rének és Fekete Rózsának Szil­via. Kormánvos Jánosnak és Bőrösök Rozáliának Szilvia Te­rézia. Molnár- Istvánnak és Oláh Máriának István, Csamangó Im­rének és Szécsi Klárának Szil­via Klára, Szabó-Battanes János­nak és Gárgyán Amáliának László, Csúcs Andrásnak és Bo­ros Ibolyának Tünde Bernadett nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Lehman Jánosnak és Balogt Márta Piroskának Gábor János, Fekete Sándor Ferenc­nek és Balogh Ildikónak Sán­dor. Csécsei Ferencnek és Far­kas Ilona Veronikának Edit, Do­bó Lászlónak és Dombóvári Ani­kónak László, Kosa Mihálynak és Kovács Honának Mihály, Nagy Józsefnek és Makra Etel­kának Zoltán Csaba, Németh István Sándornak és Borbély Márta Magdolnának Andrea, Bo­dó Imrének és Kovács Mártának Márta, Dragity Imrének és Su­sán Irénnek Edina, Flórián Já­nosnak és Bajer Ilonának Ildikó, Mészáros Istvánnak és Nleder­Mayer Borbálának Ildikó Zsu­zsanna, Urbán Istvánnak és Ba­dlts Erikának Zoltán István, Csa­ba Miklósnak és Szénási Anna Irénnek Miklós. Vass István Gá­bornak és Halasy Rozáliának Zoltán, Farkas Mihálynak és Du­dás Erzsébetnek Norbert, Laka­tos Ferencnek és Szabó Francis­kának Bernadett, Martonosi Ist­vánnak és Németh Margitnak Péter. Mizslk Ferencnek és He­vesi Zsuzsannának Attila, Homo­lya Jánosnak és Király Máriá­nak Péter. Kispéter Jánosnak és Németh Éva Annának Zoltán Tamás. Mihály Lajosnak és Mé­nesi Annának Roland, Nagy Jó­zsef Mihálynak és Ocskó Irénnek Zoltán nevű gyermekük szüle­tett. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Gölöncsér Jánosné Lu­dányi Anna, Lévai Jánosné Gye­vt Mária, Csábi Imre György, Borbás István, Sájer Lajos, Mol­nár Istvánná Bodó Ilona, Rideg Pál. Albert Ferencné Bondor Margit, Juhász-Nagy trnréné Ju­hász Erzsebet, Gál Mihály Jenö. Drabos Agostonné Juhász Anna. Kádár Eszter Angéla, Sipos Fe­renc, Czene István, Horváth Je­nőné Lakatos Aranka, Boros Jó­zsef meghalt. II. kerület Szeged: Gajda Pálné Kovács Gizella Erzsébet, dr. Latky Bar­nabás, Tóth Ilona, Radványl Ist­ván, Sárosl Péterné Nagyiván Julianna, Csapó Ferencné Patai Ilona, Petrohal Mihály, Soós András, Sárospataki László Gusztáv meghalt. III. kerület Szeged: Csúcs János, dr. Stmó Benedek. Kucsora Ferencné Hor­váth Mária Anna, Kovács József, Drobni Vencelné Marozsi Róza, Süle István, Damtán Ferenc. Pé­ter Pál, Gyuris István, Csúri Já nosné Récz Rozália, Mészáros Károly, Dudás Jánosné Gábor Rozália, dr. Mogán Béla. Laltár Andrásné Domonkos Piroska meghalt. Munkavédelem a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei jelen­tős fejlődést értek el az el­múlt öt évben. A szövetke­zetek összevonása, új ter­melési rendszerek kialakí­tása, a nagyütemú gépesítés, kemizálás, új technológiák bevezetése, a szakosított ál­lattenyésztő telepek kialakí­tása mind az iparszerűvé váló tevékenységet bizonyít­ja. A változás, a fejlődés új feladatokat jelent a munka­védelem fejlesztésében is. Csongrád megye 75 mező­gazdasági termelőszövetkeze­te, 11 mezőgazdasági szak­szövetkezete rendelkezik ön­álló munkavédelmi szabály­zattal, éves és középtávú — őt évre szóló — munkavé­delmi intézkedési tervvel. A gazdaságok vezetői és biz­tonságtechnikai vizsgára kö­telezett dolgozói a tanácsok szakigazgatási szerveinek irányításával és a szakszer­vezetek közreműködésével az elmúlt időszakban munkavé­delmi ismeretekből eredmé­nyes vizsgát tettek. A veze­tők feladata a Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat­ban van meghatározva. Te­vékenységükben érezhető bi­zonyos szemléletbeli válto­zás, de ennek ellenére a termelőszövetkezetek veze­tőinek egy része a munka­védelmet még mindig mel­lékesnek tekinti; a munka­védelmi szervezet kialakítá­sának nem tulajdonít kellő fontosságot. Valamennyi termelőszö­vetkezetben a munkavédel­mi feladatok ellátására biz­tonságtechnikai megbízott van kinevezve. A nagyobb termelőszövetkezetekben füg­getlenített dolgozó, de a leg­több helyen csak más mun­kakörhöz kapcsolva látják el feladatukat. Néhány nagy mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben a munkavéde­lem társadalmi üggyé vált. A munkavédelmi őrmozga­lom. ha lassan is. de egyre Inkább elterjed. A szocialis­ta brigádok vállalásai egvre tartalmasabbak. A munka­védelemben sokat tehetnek az elmúlt évben létrehozott termelőszövetkezeti szakszer­vezeti szervezetek is. A megnövekedett felada­tok hatására fokoztuk pro­paganda munkánkat a taná­csi szervek szakigazgatási szerveivel együtt. Függetle­nített munkavédelmi fel­ügyelő Irányításával létre­hoztuk a 26 főből álló ter­melőszövetkezeti társadalmi munkavédelmi albizottságot. A bizottság tagjainak döntő többsége mezőgazdasági szak­A legszebb szavak emberekből, munkavédelmi szakmérnökökből és szak­technikusokból áll. A szak­szervezetek munkavédelmi felügyelői körülbelül 150 munkavédelmi ellenőrzést tartanak évente. Ott, ahol a dolgozók, illetve a téeszta­gok egészsége, testi épsége súlyos veszélyeknek ván ki­téve, az üzemelő balesetve­szélyes berendezéseket leál­lítják. Évente nyolc-tíz ilyen esetre került sor. Ahol a fel­világosító, nevelő munka nem jár eredménnyel, mun­kavédelmi szabálysértést kez­deményezünk. A megtett intézkedések a munkavédelmi képzés kiter­jesztésére, a fokozott ellen­őrzés eredményeként javult a munkavédelem a téeszek­ben. Évről évre csökken a balesetek száma. Az 1975. évi 1357 balesettel szemben a múlt évben 1271 baleset történt. A csökkenés ered­ményeként közel ötszázzal kevesebb a kiesett munka­napok száma. Figyelmeztető azonban, hogy két csonku­lásos és négy halálos bal­eset is előfordult. Egyes tée­szekben még mindig nem fordítanak teljes figyelmet a munkavédelemre, az óvó­rendszabályok betartására és betartatására. Az elmúlt hónapban is ez okozott sú­lyos balesetet. A mindszen­ti Aranykalász *Tsz három dolgozójára — szabálytala­nul végzett munka miatt — házbontás közben rádőlt a fal, egy dolgozó meghalt, ketten súlyosan megsebesül­lek. Figyelmeztető, hogy a halálos balesetek fele a köz­úti közlekedésben történik. Ennek ismeretében elren­deltük a megye minden üze­me, gazdasága részére, hogy tehergépjármű-vezetőjüket és génkocsikísérőiket rendkí­vüli biztonságtechnikai vizs­gára készítsék fel és vizs­gáztassák le. Eddig -2500 te­hergéoiármű-vezető és gép­kocsikísérő tett eredményes vizsgát. A súlyos balesetek továb­bi okpzójaként a biztonsági előírások ismeretének hiá­nyát, az előírások semmibe­vételét. a vezetők elnéző ma­gatartását, közömbösségét és nem utolsósorban a műsza­ki és szervezési intézkedé­sek hiánvát tekintjük. A bal­esetek okainak elemzése ar­ra mutat, hogy többségük nem a beruházások, anyagi ráfordítások hiánya miatt következett be, hanem zöm­mel a dolgozók képzetlensé­ge. a műszaki, üzemeltetési előírások betartásának el­mulasztása, munkaszervezési hiányosság és a vezetők el­néző magatartása miatt. A balesetek döntő többségét te­hát meg lehetne előzni, ha a vezetők és dolgozók több gonddal és felelősséggel őr­ködnének a műszaki, üze­meltetési előírások, munka­védelmi szabályok betartá­A magyar nyelv hetén rendezett előadásokon a hall­gatók azt a kérdést is föl­tették a nyelvművelés szak­emberei, hogy melyek a leg­szebb magyar szavak. Szókincsünk tíz legszebb szavának „válogatását" Kosz­tolányi Dezső, a költői nyelv és széppróza mestere kez­deményezte. Elsősorban nem is a szó hangalakjára volt tekintettel, hanem az álta­la legszebbnek vélt szavak hangulatára, valamint fo­galmi tartalmára. Ezeknek a szubjektív módon megítélt ismérveknek alapján Kosz­tolányi a következő tíz szó­nak adta a pálmát: láng, gyöngy, anya. ősz, szűz, Kard, csók, vér, szív, sír. A nyelvművelők és iro­dalomtörténészek számon­tartják Kosztolányi „válo­gatott"-ját, bár egy későbbi felmérés' érdekes módon megkérdőjelezte azt. 1958-. ban ugyanis egy hetilapunk pályázatot hirdetett a leg­szebb tíz magyar szó kike­resésére. A Kosztolányi-féle, és a későbbi szósor össze­vetése érdekes adalék a nyelvesztétikai kutatás szá­mára. A 160 pályázó sza­vazat alapján ugyanis a kö­vetkező tíz szó lett a győz­tes: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Az összevetésből rögtön kiderül, hogy csak egyetlen szó szerepel mindkét válo­gatásban: a gyöngy. Ez bi­zony nem valami nagy egye­zés. .. Mindebből a nyelvé­szek azt a következtetést vonták le, nincs meg­bízható mértékünk a szavak esztétikai értékének össze­vetéséhez. Hozzátehetjük' az eredmény azt is bizonyítja, hogy édes anyanyelvünk bő­velkedik szép. mély hangula­ti hatást hordozó szavakban. A növekvő feladatok meg­oldásához államunk ez év­ben is jelentős mennyiségű gépet, technikai felszerelést, műtrágyát, növényvédő szert biztosított a mezőgazdaság­nak, melyeknek biztonságos üzemeltetése és alkalmazá­sa nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket és a dolgozókat. A modern tech­nika, a kemizálás korszerű eszközei csak megfelelően felkészült dolgozók és veze­tők kezében hozhatnak meg­felelő eredményeket. Ennek hiányában nemcsak a kívánt eredmények maradnak el, hanem kezelőjüket, felhasz­nálójukat veszély is fenye­geti. Ha a munkagépeket, vegyszereket, mérgeket' fel­készületlen, fegyelmezetlen, af óvórendszabályok előírá­sait lebecsülő emberek ke­zelik, súlyos veszélyeket, szerencsétlenségeket idézhet­nek elő. Fontos feladat tehát a helyzet további javítása ér­dekében, hogy termelőszö­vetkezeteink technikai fej­lődésével azonos ütemben és arányban történjék gondos­kodás a munkavédelmi, biz­tonságtechnikai feladatok megvalósításában. Éppen ezért érvényt kell szerezni a szövetkezeti munkavédelmi szabályzatok maradéktalan végrehajtásának. Meg kell követelni az éves és közép­távú munkavédelmi intézke­dési tervek végrehajtását, növelni kell a felelősségér­zetet és biztosítani, hogy a munkavédelem mindenütt a napi gazdasági munka szer­ves része legyen. A nehéz fizikai munkát igénylő és baleseti veszélyekkel járó munkafolyamatok további gépesítése időszerű, továbbá az üzemegészségügyi ellátási valamint a munkahelyek tisz­taságának fokozása. Nagyobb gondot kell* fordítani az üze­mi balesetek kivizsgálására! a baleseti körülmények fel­tárésára. Elengedhetetlen^ hogy az újonnan belépő té-! esztagok és alkalmazottaW munkaterületüknek megfe­lelő munkavédelmi oktatás­ban, képzésben részesülje­nek. Az óvórendszabályok és a szövetkezeti munkavédel­mi szabálvzat által előírt vé­dőeszközök és védőfelszere­lések biztosítását és felhasz­nálásukat a munkahelyi ve­zetők követeljék mes. Az időszakos munkavédelmi szemlék meithrtása, színvo­naluk emelése halaszthatat­lan. A szakszervezetek a ma­guk eszközeivel és erejével a jövőben is megadnak min­den tőlük telhető segítséget, hogy termelőszövetkezete­inkben a munkakörülmé­nyek minél nagyobb ütem­ben javuljanak, minél keve­sebb baleset forduljon elő. Most, az aratási munkákra való felkészülés során külö­nösen fontos, hogy szövet­kezeteinkben jó munkaszer­vezéssel biztosítsák a mun­kavédelmi előírások mara­déktalan betartását, ellenőr­zését. Az erőgépek mellett fordítsanak nagy gondot a szállítóeszközök üzembizton­ságára is. A termelőszövet­kezeti kollektíváknak min­den lehetőségük megvan ah­hoz, hogy megelőzzék és megszüntessék a munkahe­lyeken munkavégzés során adódó veszélyeket és elejét vegyék a családokat, hozzá­tartozókat, barátokat gyász­ba borító tragédiáknak. Vincze József, az SZMT munkavédelmi osztály vezetője Elekfropunkfúra Üj gyógymódot dolgoztak ki a rigai orvo6i biofizikai értői, az A klinikai kísérletek arra egyetem irányulnak, alkalmas-e az részlegének szak- újfajta gyógymód magas vér­elektropunktúrát: nyomás, tüdőasztma és más villamos árammal hatnak az betegségek kezelésére. emberi test aiktív'zónáira. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom