Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

4 Kedd, 1977. június 28: Belgrád Szerkesztő bizottság alakult <1 Belgrád (MTI) A belgrádi előkészítő ta­nácskozás hétfői ülésén a résztvevők megállapodtak ab­ban. hogy a 35 ország kép­viselőiből szerkesztő bizott­ságot alakítanak azzal a fel­adattal, hogy az őszi talál­kozó napirendjére eddig elő­terjesztett három javaslatból és két módosító indítványból dolgozzon ki egy egységes, mindenki által elfogadott ja­vaslatot, és azt foglalja egy egységes okmányba. A szerkesztő bizottság hét­főn már meg is tartotta első ülését. Magyar-jugoszláv megállapodás 4) Budapest (MTI) súlyt kapott a termelési koo­Június 23—27. között Bu- perációk és szakosodás fej­dapestcn tartotta VIII. ülés- lesztése, elsősorban az építő-, szakát Faluvégi Lajos pénz- a gép- és a vegyiparban, ille­itgyminiszter és dr. Aszen tőleg a harmadik piacon tör­Szlmitcslev szövetségi minisz- ténő közös fellépés. Megtár­ter vezetésével a magyar— gyalták a határ menti gazda­jugoszláv gazdasági együtt- sági kapcsolatok bővítésének működési bizottság. Áttekin- lehetőségeit. A tárgyalások tették a két ország gazdasá- befejeztével aláírták az ülés­ei együttműködésének eddigi szak jegyzőkönyvét, valamint tapasztalatait. Meghatározták a két ország között 1978. ja­a kapcsolatok továbbfejlesz- nuár 1-én életbe lépő új fi­tésének irányát. Nagy hang- zetési megállapodást Szovjet-amerikai konzultációk • Moszkva (MTI) Moszkvában bejelentették, hogy egy korábbi megálla­podás értelmében a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok június 22. és 27. kö­zött Moszkvában konzultá­ciókat folytatott az Indiai­óceánt érintő néhány kér­désről. A szovjet küldött­séget Lev Mengyelevics kü­lönleges megbízatású nagy­követ, az amerikai küldött­séget pedig Paul Wranke, az amerikai fegyverzetellenőrzé­si és leszerelési hivatal igaz­gatója vezette. A két fél véleményt cse­rélt azokról az esetleges lé­pésekről, amelyek hozzájá­rulnának az Indiai-óceán térségében található fegy­verzetek korlátozásahoz A két küldöttség moszk­va* találkozói elősegítették, hogy kölcsönösen jobban megismerjék egymás néze­teit az adott kérdésben. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott a tárgyalások folytatásában Diego Garda Kommentár felis-ját állni a jelenlegi aggasz- nyi országa azonnal tó folyamatnak. Az utóbbi merte a veszélyt, időben Carter elnök ls haj­landónak mutatkozott ilyen eszmecsérére Ez a mostani zások előzménye, konkrétumok? A egyetlen névvel is lehetne len térségévé válik. Azame­mény1 politikai' témáról. Az válaszolni, ha nem is a tel- rikai propaganda úgy pró­Indiai-óceán ugyanis — bi- ÍesséS igényével. A név balt „vedekezm a tiltako­zonyos amerikai erőfeszíté- íey hangzik: Diego Garcia. zások ellen, hogy „a szov­sck nyomán — k»zd vészé- Die6o Garcia korallsziget, jet flotta jelenlétéről" be­lyes térséggé válni. ASzov- az egyenlítőtől mintegy ezer szélt, mindenekelőtt a Szo jetunió régen vallja, hogy kilométerrel délre. Straté- — giai jelentőségét néhány. Moszkvában szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdődtek az Indiai-óceán problémáiról. Félreértés ne essék: nem halászati vagy éppen a ten­gerfenék kincseivel kapcso­latos jogi és egyéb kérdé­sekről van szó, hanem tö­Megértették, hogy amit ez egy az építkezés politikailag je­lent, nem kevesebb, mint tanácsko- hogy ez az óceán nagyha­Mik a talmi feszültségek és eset­kérdásre leges konfliktusok közvet­tárgyalások útján kell út­Magyar—NSZK kapcsilaiok A Magyar Népköztársaság megállapodásokat eddig több- Egyezményes kapcsolataink kiterjedt nemzetközi kapcso- nyire közép- és kisüzemek szintje nem éri el a politikai lataibin a Német Szövetségi kötötték egymással, s a koo- és gazdasági érintkezését. Az Köztársaság — Európában perációs szállítások a magyar utóbbi években azonban fej betöltött szerepe, nemzetközi kivitel 15 százalékát jelentet- lődés tapasztalható súlya, valamint a külpolitikai ték. A harmadik piacokon ben van a kontaktusainkban, kereske- való együttes fellépésben delmi és ipari együttműkö- kínálkoznak lehetőségek dcsünkben elfoglalt helye kö- együttműködésre. Ennek mó- illetőleg a gépjárművezetői vetkeztébcn — a legjelentő- dozataival már 1972 óta szak- és forgalmi engedélyek köl­•ebb tőkés partnerünk. értői bizottság foglalkozik. Itt csönös elismeréséről 1970­Politikai kapcsolataink a kell megemlíteni, hogy a Ma- ban aláírt egyezmény Para­dlplomáciai kapcsolatok fel- gyar Népköztársaság és az fáltuk —- aláírásra előkészí­•étele előtt is megfelelően NSZK is tagja az Altalános tettük — már a kulturális alakultak, különösen 1969, Tarifa és Kereskedelmi megállapodást, valamint a azaz a nyugatnémet szociál- Egyezménynek (GATT), ami kettős adóztatás megszűnte­demokrata— szabaddemok- alapul szolgálhat olyan elvek téséről szóló egyezményt, rata koalíciós kormány meg- követésére, mint például a Ami a magyar—nyugat­Érvény­hosszú lejáratú is gazdasági, ipari és műszaki az együttműködésről 1974-ben, jlakulása óta. Miután 1973. legnagyobb kedvezmény meg- német együttműködés egyéb területeit illeti: az elmúlt kapcsolataink évek során jó kontaktusok december 21-én a Magyar adása Népköztársaság és az NSZK Kulturális B • telvette a diplomáciai kap- az NSZK-val 1969 óta rend- alakultak ki a Szakszerve­esolatokat, bővült a két or- szeresek. Eddig túlnyomó- zetek Országos Tanácsa és •/.ág közötti politikai érint- részt különféle NSZK-beli az NSZK Szakszervezeti fcez/s, különféle szintű tér- intézményekkel, illetve egyes Szövetsége (DGB) között, fyalásokra, megbeszélésekre városok kulturális hivatalai- érintkezésbe léótek a Ma­terül t sor. Az események val alakult ki megfelelő gyar Hazafias Népfront szer 1971-ben vei az NSZK szabaddemok 1977-ben rata pártjával, a KISZ krónikájából kiemelkedik, együttműködésünk. fiogv a/, európai biztonsági és Dortmundban, ^^^HHBHHH ^^H együttműködési értekezlet Duisburgban magyar napo- együttműködésben áll a Né­tárószakaszán Kádár János, kat rendeztünk; s az NSZK met Kommunista Párt Ifjú­•z MSZMP Központi Bizott- is több kulturális rendez­ságánnk első titkára, a Ma- vénnyel szerepelt Budapes­sági Szervezetével (SDAJ) és kapcsolatot tart a Szociálde­gvar Népköztársaság Elnöki ten, itt járt például a kölni mokrata Párt Ifjúsági Szer­vezetével (JUSO) is. Jó kap­csolatokkal rendelkezik az NSZK-ban a Magyar Üj­kezése a sportban is. Berezeli Á. Károly Vándorének (Regény) Tanácsának tagja Helsinki- Operaház társulata. Jelentő­ben találkozott Helmut sek az ösztöndíjas kapcsola­Schmidt kancellárral. A két tok: 1976-bnn például össze- •••i^HH orszá" külügyminisztere há- sen csaknem 600 hónapot sagirok Országos Szövetsége, rom * alkalommal folytatott töltött az NSZK-ban több Jelentős a két ország érint­egymással megbeszélest, 1974- mint 200 ösztöndíjasunk, ben és 1976-ban Budapesten, illetőleg 1975-ben Bonnban. Gazdasági együttműködés. Kiemlekedő jelentősége van Magyarország tőkés orszá­gokkal kiépített külgazdasá­gi kapcsolataiban az NSZK­val folytatott külkereskedel­münknek és gazdasági együttműködésünknek. Az NSZK-val bonyolítjuk le tő­kés külkereskedelmi forgal­munk körülbelül egynegye­dét. A magyar—NSZK áru­forgalom értéke az 1973. évi 1886 millióval szemben 1976­ban már 2600 millió nyugat­német márka volt; behozata­lunk növekedési ütemétől azonban elmaradt kivitelünk alakulása. A teljes képhez tartozik, hogy az NSZK-ba irányuló exportunknak kö­rülbelül negyedét kontingen­sek korlátozzák, további ne­gyed részét pedig hátrányo­son érinti a Közös Piac pro­tekcionista agrárpolitikája. Fontosai: a gazdasági kap­csolatokban a vállalati koo­perációk. Eddig 350 kooperá­ciós megállapodás jött létre a két ország különféle cégei között, s ezekből 200 koope­ráció jelenleg is hatályos. Ugyanakkor további 390 ilyen kooperác'aról forvnatban vannak a tárgyalások. A máliai Berberában. Csakhogy: más dolog nor­szám eleve meghatározza: mális megállapodás kereté­nagyjából egyenlő távolság- ben időnként tranzitkikötőt ra van Afrikától. Ázsiától biztosítani valamely ország és Ausztráliától! Néhány hajóinak és megint más az esztendeje a mintegy romszázötven főnyi há- óceán szívében támaszpontot ősla- létesíteni. Washington sem kosságot az amerikaiak fel- tagadhatja azt az alapvető tették egy hadihajóra, és tényt, hogy a Szovjetunió­..áttelepítették" Maurutius nak nincsenek támaszpont­szigetére. Már ekkor vilá- jai e térségben, neki viszont gos volt, hogy valami ké- vannak... szül. Most már azt is tudjuk, hogy mi. Miért ilyen fontos az Egye­sült Államoknak az Indiai­Több százmilliód) dollár óceán? A fő ok alighanem a beruházással amerikai szu­pertámaszpont készül az In diai-óceán közepén, két, egyenként-négy nyugati világ olajútvonalai­nak „védelme". A Szuezi-csa­Eddig torna a világ egyik bizany­kilo- talan pontja. De ha n csa­ajta az jók — méter hosszú kifutópálya töfna nyitva van, akkor épült, nagy harci repülőgé- sem kelhetnek át rajta pek számára, és gőzerővel olajszállító óriás haj' épül egy harmadik is. A ez,ek Bz Indiai"óreánorl Af" . , , , , , ríkat megkerülve juttatjak kikotot modern gepekkel ki- e, a Közel-Kelet olaját a mélyítették. A szándék nyíl- vevőknek, vánvaló: alkalmassá teszik Ilyen körülmények az amerikai flotta kolosszu­sai, számára is. kö­zött kezdődik a tárgyalás. reDÜlőeéD-anvahaiók Síkere iótékonyan hathat ki repulogep-anyanajoö más öve/etek politikai lég, körére is. Harmat Endre A térség szinte valameny­M? i! RA RADIOTELíX Győri Imre Prágába ulazoit H Budapest (MTI) és nemzetközi jelentőségével Győri Imrének, az MSZMP foglalkozó tanácskozáson. Központi Bizottsága titkára- A küldöttséget a Ferihegyi nak vezetésével — a Béke és repülőtéren Grósz Károly, a Szocializmus folyóirat szer- KB osztályvezetője búcsúz­kesztőségének meghívására tatta. Jelen volt Vaclav Mo­— Prágába utazott az MSZMP ravec, a Csehszlovák Szocia­küldöttsége, hogy részt ve- lista Köztársaság budapesti gyen a Nagy Októberi Szo- nagykövete. Győri Imre meg­cialista Forradalom hatásával érkezett Prágába. LOSONCZI PÁL FOGADTA A KOLUMBIAI NAGYKÖVETET Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn fogadta Jósé Vi­cente Iragorri rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kolumbiai Köztársaság el­ső magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadásá­nál jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. WILLY BRANDT VARSÓBAN Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke hétfőn Edward Gierek­nek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárá­nak meghívására Lengyelor­szágba érkezett. SZEKÉR GYULA POZSONYBAN Dr. Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes hétfőn lá­togatást tett a pozsonyi Inche­ba nemzetközi vegyipari vá­sáron. A látogatásra elkísér­te Rudolf Rohlicek csehszlo­vák miniszterelnök-helyettes is. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettest hétfőn fogad­ta Peter Colotka, a CSKPKB elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke. BOLGÁR PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságé-' nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkás­küldöttsége Cvetan Nikolov­val, a KB agitációs és pro­pagandaosztálya helyettes ve­zetőjével az élen. ELÉGEDETTSÉG MOS2KVABAN Az SZKP Politikai Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertaná­csa meghallgatta Leonyid Brezsnyevnek franciaországi látogatásáról és Valéry Giscard d'Estaing köztársasá­gi elnökkel folytatott' tárgya­lásairól tartott tájékoztatóját, megelégedettségét fejezte ki a látogatás eredményeit ille­tően, és teljes mértékben jó­váhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét. DZSIBUTI FÜGGETLEN ÁLLAM Dzsibuti Köztársaság . né­ven vasárnap este független­né vált Franciaország utolsó afrikai gyarmata, a Francia Afar és Issza terület. Az or­szág Afrika 49. független ál­lama. 31. Először csak néhány szót kívánt vele váltani, az­tán arra gondolt, hogy megcsókolja, s a végén már fantasztikus terveket szőtt, hogy hogyan teszi a magáévá. A herceg két nap múlva valóban megjelent tengernagyi egyenruhájában, beleült fehér mo­torcsónakjába, és sokáig integetve az asszony­nak és Ivánnak, akik a partig kísérték ki őt, a sorrentói félsziget irányába siklott ki nyíl­egyenesen. Marjusan könnyű fehér nyári ruha volt, derekán piros öv, fején hatalmas floren­tinkalap, lebegő szalagokkal díszítve. Könnyed szökellésekkel ugrándozott a torony felé, kissé felszabadultan, mint aki végre úgy viselkedik, ahogy akar. A szicíliai éles szemmel, elrejtőzve figyelte minden mozdulatát, s ebből az önkén­telen ujjongásból megérezte, hogy az asszony ilyenkor a legboldogabb. Iván loholt utána áhí­tattal és aggódva, de Marjusa mulatott rajta, s mikor utolérte, huncutkodva meglegyintette az olvadó szolga arcát. A szicíliai töprengett, tűnő­dői!, nem tudta, hogy mihez kezdjen. Csónakját észrevétlenül közelebb vontatta, s meghúzódva a parton várt. Nem tudta még, hogy mire, de vart. Bivtosra vette, hogy az asszony nem marad a sivár toronyban, s élvezni fogja szabadságát. Jól számított, mert néhány perc múlva Marjusa megjelent a torony ajtajában, feszes kék trikó­ban, lengő fürdőköpennyel a vállán, s futott vissza a part öble felé, ahonnan a herceg útnak indult. Itt volt egy kis homokos terület, s fürdés után leheveredett. Ivánt, úgy látszik, megbízta valami teendővel, mert a szolga elmerengve bá­mult utána a torony ajtajából, aztán szomorká­sán visszafordult. A szicíliai mindezt látta, s a csónakot nesztelenül vontatta a part mentén egyre közelebb az öblöcskéig. Marjusa fürdött, úszkált, aztán tapadó trikójában kilépett a fö­venyre. A nap izzón sütött, s fehér testén vakít­va vibrált sugara. A szicíliai itta magába ezt a rendkívüli szépséget, s szinte megbűvölten kö­zeledett feléje. Még mindig nem tudta mit cse­lekszik. Az asszony azonban észrevette, s úgy megijedt, hogy egy hang sem jött ki a torkán. Csak nézte, bámulta a barna óriást, aki fiatal­ságának ruganyos pompájában, éhes szemmel, delejező érzékiséggel lépdelt nesztelenül előre, mint valami ragadozó állat. A jelenség lenyű­gözte s érezte, hogy elgyöngül, s elhagyja ereje. Mire a férfi odaért, aléltan csuklott össze, s el­nyúlt a homokban. A szicíliai körülnézett, hogy Iván nem figyeli-e, aztán fölemelte Marjusát, s halálos izgalommal vitte a csónakjához, s ott lefektette. Marjusának csak félig volt nyitva a szeme, a melle zihált, s néha motyogott is vala­mit elhalóan. A szicíliai az evezők mellett ter­mett, s irtó erővel rántott rajtuk egyet. Aztán siklott a part mentén úgy, hogy a sziklák takar­ják. Már tudta, hogy nem megy Sorrentóba. ha­nem visszafordul, s mintha láthatatlan üldözők­kel kellene versenyeznie, szélsebesen repült Praiano felé. Ha odáig eljut, s ott bekanyarodik az amalfi öbölbe, sohasem találják meg. Mert Marjusáról már nem tudott lemondani, s mint­ha ezt az asszony is jóváhagyta volna, mindad­dig nem mozdult meg, amíg nem érezte magát biztonságban. S akkor úgy viselkedett, mint aki kezdettől fogva erre vár, mert Praianon túl fel­ült, magához intette a legényt, és zokogva rá­borult hatalmas mellére. A szerencsétlen Iván egy jó óra múlva meg­jelent finom ételekkel megrakott tálcával az öbölben, hogy asszonyát kedvére megörvendez­tesse. Előbb, mikor nem lelte a szokott helyen, gyöngéd szeretettel kacagott, s valami huncut­ságra gondolt. Letette a tálcát, és gyerekes izga­lommal kezdte keresgélni őt. Egy idő múlva, mi­kor mindent tűvé tett már, s a barlanglyukba is belebújt, kezdett félni. S akkor sem nézett a nyílt tengerre, fel sem merült benne, hogy asz­szonyát valaki megszöktethette. Az motozott benne iszonyattal, hogy talán a vízbe fulladt. A parton futkosott, s az átlátszó vízbe bámult, itt-ott belelépett a tengerbe is, ha valami világos foltot látott imbolyogni. Nem találta. Visszafu­tott a toronyhoz, aztán megint a partra, közben ordított, könyörgött, rimánkodott. Marjusa nem jelentkezett. Ivánról patakzott a verejték, és sírni kezdett. Előbb az asszonyt siratta el, aztán saját magát. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom