Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
VILÁG PROtsafcTOEGYÉSStjCE 67. évfolyam 107. szám 1977. május 8., vasárnap Ára: 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP JA A győzelem napja B arátom havi átlagban tizenöt forintof költ „fegyverkezésre". Játékpisztolyokat, puskákat vásárol a gyermekének. Igaz ugyan, hogy a második világháború után született egy olyan-elv, hogy fegyverek nem lehetnek gyermekjátékok — de mégis. Az ő kiadása azonban mégiscsak elenyésző összeg ahhoz a négyszázmilliárd dollárhoz képest, amit a világ országai évente katonai célokra fordítanak. Egy emberöltővel a győzelem napja, a fasizmus^ felett aratott történelmi győzelem után, meghökkentő ez a szám. S újra megdöbbent, hogy élénkül az imperialista körök hidegháborús próbálkozása. Pedig a közeledés, a békés egymás mellett élés minden reálisan politizáló ország érdeke, s történelmi tendencia is, ahogyan ezt számos politikai és gazdasági egyezmény bizonyltja. Igaz ugyan,hogy a burzsoá propagandagépezet álhíreket kohol a szocialista világrendszerről. Mondjuk ki: illúziókban ringatja magát. A szabadság, az emberség, a demokrácia, a jogrend ugyanis csak a mi oldalunkon jelenti valódi tartalmát, mert megvalósulása a szocializmus lényegét adja. "*A világ Helsinki után most Belgrádra tekint. 1975ben a részt vevő államok azt a meggyőződésüket fejezték ki a finn fővárosban, hogy szélesebb, világméretű összefüggésben az értekezlet fontos összetevője az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlődése folyamatának. Világos tehát, hogy az imperializmus erői ezt a békeóhajt igyekeznek megtorpedózni akkor, amikor a Szovjetunió fegyverkezéséről, valamiféle fenyegettetésről röppentik fel hírlapi kacsáikat. Pedig a Szovjetuniótól mindig idegen volt az erőpozíció politikája. Akkor, amikor a Reichstagra rákerült a vörös zászló, az a perc nemcsak a fasizmus végóráját jelentette, hanem azt is, hogy egy sor országban végre felvirradhatott a szabadság napja — a szocializmusé. A szocializmusnak pedig a béke a természetes állapota. Nem véletlen, hogy néhány nappal a győzelem napjának 32. évfordulója előtt nyílt meg a lengyel fővárosban a békeépítők világközgyűlése, amelynek felhívása a többi között ezt mondja: „Varsó, a hamvaiból újjászületett város, a béke szimbóluma, örömmel várja minden ország és földrész képviselőit, akik egy háborúmentes világot, a biztonság, a fejlődés, a társadalmi igazságosság és az együttműködés világát kívánják felépíteni." Érthető, hiszen a béke minden értelmes embernek létérdeke. A békesség érdeke kívánja, hogy mind a 35 részt vevő ország az enyhülés megszilárdításának akarásával üljön le a belgrádi tárgyalóasztalhoz. A berlini barátsági nagygyűlésen Kádár János mondta erről: „Ebben a törekvésben változatlanul számítunk a tőkés országok reálisan gondolkodó politikai tényezőire, mindenkire, aki felelősséget érez a Helsinkiben megkezdett út folytatásáért, a kontinens és a világ népeinek békés, boldog jövőjéért." A béke ügyét semmivel nem lehet elgáncsolni, s Helsinki szellemét sem. Annál is inkább, mert olyan tőkés országok, ahol még a munkához való jog sincs biztosítva, igen furcsa, ha emberi jogokról beszélnek. Európában 32 esztendeje béke van. A barátom, kisfia, akinek fegyverkezésére havi átlagban 15 forintot költ a papája, nem tud semmit az igazi fegyverekről. a világégésről, a hitleri fasizmusról, a krematóriumokról, a lángoló katonavonatokról. így is van jól! A világ természetes állapota a béke. Ám ahhoz, hogy a békét értékelni tudjuk, emlékeznünk kell a háborúra is. Hogy harcolni tudjunk ellene, hogy ne ismétlődhessék meg soha. A nemzetközi enyhülés támogatásával a szocialista világ van offenzívában, ám a békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűségét egyre inkább felismerik a tőkés országok reálisan gondolkodó politikusai is. A második világháború az ö számukra is döbbentő példa volt, olyan, aminek nem szabad megismétlődnie. H olnap béke- és barátsági hónap kezdődik Magyarországon. A magyar és a nemzetközi békemozgalom sokrétű tevékenységet dokumentáló fotóanyag két nagy autóbusszal járja majd a megyéket és városokat. Május 18-ra összehívták az Országos Béketanács ülését, amelyen a magyar küldöttek a Varsóban ezekben a napokban tanácskozó világközgyülésröl számolnak be. S a győzelem napja egyben azt is jelenti: a béke napja. A békéé, amikor nem hallgatnak a múzsák, amikor mosolygó fiúk és leányok születnek mosolygó anyáktól, amikor értelmes optimiztól átitatva él és lélegzik az emberiség. P.F. Ma Koszorúzási ünnepség KGST-munkabizottsági ülés Szegeden A Gabonatermesztési Ktitatóintézetben a KGST „Mezőgazdasági növények nemesítése és vetőmagtermesztése" címmel a Koordinációs Központ (Odessza) 12. téma operatív bizottsága május 9-én, hétfőn Szegeden egyhetes munkaülésre ül össze. Az első ülés 1975-ben Bernburgban (NDK) volt, amely széles körű programtervet •állított össze „a vetőmagtermesztés biológiai alapjainak kidolgozása és a vetőmag< minőségének javítására szolgáló folyamatok tanulmányozása" témakörben. Szegeden a bizottság munkájában hét ország (BNK, CSSZSZK, LNK, MNK, NDK, RSZK, SZU) 25 kutatója vesz részt. Az ülést dr. L. K. Szecsnyák, a 12. téma nemzetközi kurátora nyitja meg a két év munkáját, s a jövőbeni feladatokat összefoglaló előadásával. A bizottság többek között megvitatja a 12. témá közös kutatási eredményeinek a nemesítésbe és a termesztésbe való bevezetésének lehetőségeit, s áttekinti a nemesítési vetőmag-termesztési folyamatban alkalmazott terminológia egységesítését célzó tervezetet. A munkaülés elősegíti a KGST-országok a nemesítésben és a vetőmagtermesztésben kialakult kapcsolatainak további fejlesztését májusa aso aranyat ir Népes a határ — Palánfáznak Szeszélyes a természet nem egyformán osztja se a jót, se a rosszat Ha valaki most receptre mérné az esőt, a szegedi járás homoki közösségei még türelmetlenkednének, míg a Tisza— Maros szögében levők meszsze elkerülnék, nehogy kapjanak belőle. Az a helyzet, hogy Röszke, Ásotthalom, Rúzsa, Zákányszék határában a szél már komoly károkat okozott ott nagyon várják az esőt, ugyanakkor Tiszaszigeten. Újszentivánon, Szőreg környékén, a Maros mentén még nem tudnak teljes erővel dolgozni a belvíztől. Népes a határ, s a májasi eső aranyat ér. Azt kérdeztük a szegedi járás néhány közösségétől, milyen időt rendelnének, ha lehetne? A rúzsai Napsugár Termelőszövetkezetben Lipták László elnök mondja: — Ilyen maradjon egy hétig. Ugyanis péntek virradóra jól megázott a határ, és most is lóg az eső lába, de néha kikandikál a Nap, és ez a palántaültetésre a legalkalmasabb idő. Már megijedtünk a napokon át hatalmas porfelhőt kavaró széltől, mert a paradicsoraágyásokat — több mint 30 hektárt — mind behordtá homokkaL A gépi fezedésű paradicsom más talaj-előkészítést kíván, mint a hagyományos, s mivel a rúzsai közösség is Molnár József felvétele Kübekháza határában Csányi Imre traktoron á Varga János vágják a takarmányt tagja a soroksári SZPRrendszernek, így szakszerűen és pontosan elmunkáltók a földet ahhoz, hogy hétfőtől az öt palántázógép dolgozni tudjon. Eddig öt hektárra már elültették a paradicsomot. s tervezik, ha továbbra is ilyen marad az idő, nemsokára bepalántázzák mind a 193 hektárt. Ettől várnak az idén bő termést és jó pénzt Annál is inkább, mert a gyümölcsösükben az áprilisi fagy komoly károkat okozott. A fűszerpaprika ültetésével még várnak, nehogy majd a népÉpítési beruházások, foglalkoztatottság, ellátás mjm Összesítés az első negyedévről A fasizmuson aratott győzelem 32. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendez ma, vasárnap az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A Széchenyi téri emlékműveké nél délelőtt 11 órakor helyezik el a párt és tömegszervezetek, a vállalatok, intézmények képviselői a kegyelet, a tisztelet virágait. A Dugonics-temetőben, valamint a Belvárosi temetőben délelőtt 10 órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség. Az idei esztendő első negyedében a beruházási kedv újabb lendületet vett: a helybeli pénzintézetek által finanszírozott körben 841 millió forintot fordítottak beruházásokra — olvashattuk a KSH megyei igazgatóságának legutóbbi kiadványában. Kitűnik az is, hogy a beruházásokban az építkezések aránya újra emelkedett a gépi beruházások és egyéb célú kifizetések terhére. A legnagyobb szegedi beruházás a 6,3 milliárdos kőolaj- és földgázipari létesítmények sora — bár némi késedelemmel — tovább gyarapodik, s eddig közel 5,5 milliárd „fogyott el" a teljes összegből. Idén átadják a II. számú gázfeldolgozó üzemet és az olajmező adatgyűjtő és feldolgozó központját. A leendő csongrádi vízlépcső beruházási tervezetét átdolgozták, s hamarosan megtárgyalja az Állami Tervbizottság. A megyei székhelyű építőipar 1977. évre 3,3 milliárdos munkát tervezett, ami folyó áron számítva 10,3 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül az állami építőipar 9 százalékos, a szövetkezeti építőipar pedig 20 százalékos termelésnöveléssel számol. Az év első negyedében az építőipar közel 600 millió forint értékű építési és szerelési munkát végzett el — összehasonlító áron számítva 13,7 százalékkal többet az 1976. I. negyedévinél. Az országos ebben az ágazatban 10,3 százalékos növekedés volt. Az iparon belül a szövetkezetiek termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedett. Érdemes itt megemlíteni, hogy a szocialista építőiparban a foglalkoztatottak száma az év elején 1,6 százalékkal csökkent, így a termelésemelkedés teljes egészében a munkatermelékenység 15,6 százalékos növekedéséből származott. Ügy tervezik, hogy az állami építőipari vállalatok ebben az esztendőben 2700 lakást építenek, amelyeknek 77 százaléka korszerű paneltechnológiával készül. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy az első évnegyedben nagyon nekilendültek volna a lakásépítésnek, hiszen mindössze 130 lakást adtak át, s 689 lakás építését kezdték el. Fokozni kell a tempót, ha azt akarják, hogy maradéktalanul eleget tegyenek kötelezettségeiknek, s valóban ebben az évben épüljön föl az ígért 2700 darab új otthon. Megtudhatjuk a statisztikai hivatal jelentéséből, hogy megyénkben a nem mezőgazdasági ágazatokban összesen 106 ezer embert foglalkoztatnak, 0,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentősebb létszámnövekedés csak a szolgáltatás területén volt, ahol a fizikai dolgozók száma 5,3 százalékkal emelkedett. Hogy melyik területen mennyien dolgoznak? Az iparban 66 300, az építőiparban 13 400, a kereskedelemben 16 600, a közlekedésnél 5400 és a szolgáltatás területén 4700 ember talál munkaalkalmat. Mennyit keresnek, s mire költik pénzüket az emberek? Kiolvasható az adatokból, hogy a megye lakosainak központi forrásból származó bevétele 1977 első negyedében — az egy évvel korábbi alacsonyabb szinthez képest — dinamikusan nőttek. A bérből és fizetésből élők átlagbére 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelenleg az iparban az átlagkeresetek havi összege 3236 forint (plusz 2,4 százalékkal magasabb a korábbi esztendő hasonló időszakához mérten), az építőiparban 3369 (plusz 10 százalék), a kereskedelemben 2892 (plusz 1,6 százalék), a közlekedésben 3479 (plusz 23 százalék), s a szolgáltatásban 3172 forint, plusz 4,6 százalék. A kiskereskedelmi forgalom az előző évi ütemet meghaladva 9 százalékkal emelkedett. A megelőző időszakoktól eltérően a ruházati forgalom jelentősen, 7 százalékkal bővült. Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket vásárolták a lakosok, s ezen belül is a személygépkocsik forgalma nőtt. hit szerint fagyosszenteb megtréfálják a gazdaságot. Nem áll jobban a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet sem, hiszen a fagy náluk sem kímélte a gyümölcsösöket Örömük, hogy a szemes és a silókukorica már a földben van. Várják a párás meleget, mert jót tenne a duggatott és a helyre vetett hagymának, fűszerpaprikának. Nem kíván viszont esőt a 250 hektár szálastakarmány, a 150 hektárnyi füveshere és a 100 hektárnyi lucerna, miután az első kaszláshoz nekifogtak. Nem etetik fel frissen, hanem bekazalazzák a termést Dolgoznak a takarmányt betakarító gépek a szőregi Tisza—Maros-szög Tsz-ben is. A kübekházi határban Csányi Imre traktoros, Csóti Károly gépkezelő és Varga János kazlazó a teheneknek vágták a keveréktakarmányt. Molnár Imre főmezőgazdász az időjárásra tréfásan megjegyezte: „Szívesen átadnánk az esőt másnak". Mindezt azért, tennénk, mert 400 hektárnyi vetetlen kukoricaföldjük van még. Több mint ezer hektáron már befejezték ezt a munkát, de a belvíz jócskán késleltette a gépeket. Zákányszéken a Május 1.' Szakszövetkezetben az eső miatt abbahagyták a permetezést. Csúcs Lajos főmezőgazdász arra a kérdésre, hogy palántáznak-e már, ezt válaszolta: — Még várunk vele, kiszámíthatatlan az idő. Fűszerpaprikából 80 hektárt közösen, 20-at pedig a tagok egyénileg ültetnek. Azért van munkájuk bőven. Vegyszerezik a 177 hektár gyümölcsöst, és ahol kell kapálják, szellőztetik a földet. Készítik a talajt paradicsomnak, több mint 50 hektáron. Elvetették a kukoricát, de nem az egészet, mert még 100 hektár híja van a tervnek. A járási hivataltól kapott adatok szerint május elejéig a szegedi járás szövetkezetei 8438 hektáron vetettek kukoricát és ha így haladnak a munkák, időre teljesítik az előírtakat, és az idén 16 ezer 956 hektár termésére számithatnak. A Szeged megyei városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták a városi gazdaságok 5 ezer 861 hektáron termesztenek kukoricát és ennek több mint felét. 3 ezer 327 hektárt el ia vetették. M. T. 1 l