Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 105 szám 1977. május 6., péntek Ára: 80 fillér MAGYA R I A L I S T A M U N K ÁSPÁR T LAP J Ölést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Norvég Ki­rályságban tett hivatalos lá­togatásáról. A Miniszterta­nács a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a dél-jemeni párt- és kormányküldöttség magyarországi hivatalos, ba­ráti látogatásáról szóló je­lentést. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt Jugo­szláviában tett hivatalos lá­togatásáról. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette és meg­bízta az érdekelt állami szer­veket a tárgyalásokból adó­dó feladatok végrehajtásával. A főváros tanácselnöke, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint az OKISZ elnöke jelentést tett a kormánynak a budapesti, többszintes telepszerű ma­gánlakásépítési előirányzatok teljesítése érdekében tett in­tézkedésekről. A kormány a jelentést elfogadta és fel­hívta az előterjesztőket, hogy további összehangolt intéz­kedésekkel biztosítsák az előirányzatok teljesítését. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter javasla­tot tett a kézimunka-igényes növények betakarításához szükséges munkaerő biztosí­tásának módozataira. A Mi­nisztertanács a tervezett in­tézkedéseket jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügy­miniszter jelentését a szállí­tási szerződések rendszeré­nek értékeléséről és megha­tározta a szerződéses fegye­lem erősítésének teendőit. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a szakmunkástanuló­képzés helyzetének vizsgála­táról. A kormány a jelen­tést elfogadta és felhívta az érdekelt szerveket a vizsgá­ját tapasztalatainak haszno­sítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Losonczi Pál a SZÖVOSZ-ban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön reggel a SZÖ­VOSZ-ba látogatott. A magas rangú vendéget a Fogyasztá­si • Szövetkezetek Országos Tanácsának székházában dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára, va­lamint dr. Molnár Frigyes elnökkel az élen a SZÖVOSZ vezetősége és Orbán János­né, a helyi pártszervezet tit­kára fogadta. Losonczi Pált a SZÖVOSZ elnöke tájékoztatta az orszá­gos tanács és mintegy 2 mil­lió tagságot tömörítő szövet­kezetek munkájáról, különös tekintettel a zöldség- és gyü­mölcsforgalmazás feladatai­ra. Az Elnöki Tanács elnöke a nap folyamán látogatást tett a Skála szövetkezeti nagyáruházban is. Gilberto Vieira hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Gilber­to Vieira, a Kolumbiai Kom­munista Párt főtitkára. Sikeres évkezdet Dinamikusan nőtt az ipar termelése megyénkben Amint az köztudott, az elmúlt évek mérsékeltebb gaz­dasági fejlődése után az idei esztendő* jobb startot vett. így történt ez szűkebb környezetünkben. Szegeden és Csongrád megyében is. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igaz­gatósága elkészítette az első negyedévről szóló mérleget: ki­tűnik a jelentésből, hogy megyénkben az ipari termelés az év első negyedében dinamikusan fejlődött, és mind az or­szágos átlagot, mind a megyei előirányzatot jelentősen meg­haladva, 9.2 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak szá­ma az előző évi szinten maradt. így a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelésének az eredménye. A termelés ilyen nagy­mértékű növekedését a ne­héz- és az élelmiszeripar di­namikus fejlődése eredmé­nyezte. A nehéziparban 15,7, az élelmiszeriparban 11.9 százalékkal emelkedett a ter­melés. (A könnyűiparé alig haladta meg — 0,9 százalék­kal — az 1975. évit.) Az elemzésből kitűnik, hogy a fejlődés legjelentősebb té­nyezői az alábbiak voltak: a vállalatok közötti telep­atvételeket követő profil­tisztítást és a rekonstrukci­ós fejlesztéseket követően most realizálódik a termelés fölfutása. A kőolaj- és föld­gázbanyászat továbbra is dinamikusan növekszik. A nehézipari vállalatoknál va­lamit javult az anyagellá­tás. Az élelmiszeriparban az 1976. I. negyedévi ala­csony szinthez képest eb­ben az évben dinamikus volt a termelés emelkedé­se. A tíz százaléknál nagyobb termelésnövekedést elért vállalatok, gyáregységek részaránya a nehéziparban 75, az élelmiszeriparban 54, a könnyűiparban pedig 19 százalék volt. Ugyanakkor a könnyűipar 45 százalékát képviselő vállalatoknál, gyár­egységeknél csökkent a ter­melés. A könnyűiparban — elsősorban — anyagellátási problémák, értékesítési ne­hézségek és munkaerőhiány miatt volt visszaesés. Ez év első negyedében a termelésemelkedést jelentő­sen meghaladva nőtt az ex­portértékesítés és az árvál­tozásokat kiszűrve, 30 száza­lékkal volt több. mint egy évvel korábban. A növeke­dés mindkét relációban je­lentős volt — folyó áron — szocialista piacon 32, nem szocialista országokban pe­dig 45 százalék. A szocialis­ta piacon az exportáló vállalatok és szövetkezetek 80 Sfcázaléka, a nem szocia­lista piacon pedig a 60 szá­zaléka élénk keresletet ész­lelt. Több vállalatnál igen szépen emelkedett az ex­portra küldött termékek aránya. • A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat ex­portja is nagyobb volt a tavalyinál: propán-bután gázból és izopentánból a ha­zai szükségletek kielégíté­se után fennmaradó meny­nyiség tőkés exportra ke­rült. A kábelgyár kiszállí­tásának növekedését a szo­cialista piacon új megren­delések tették lehetővé. (Ebben a relációban 23-szo­rosára nőtt a kiszállítás) a tőkés országokban viszont visszaesés volt, elsősorban profilváltozás miatt. (A svéd exportra kerülő csupasz ká­bel gyártását átadták a ba­lassagyarmati gyáruknak.) A Kontakta Alkatrészgyár ex­portértékesítése 21-szeresére nőtt, a tőkés relációban meg­élénkülő kereslet eredmé­nyeként. A Gumiipari Vál­lalat exportjának növeke­dését szocialista piacon a nagynyomású hidol tömlő gyártásának növekedése (új gyártósor beállításával), nem szocialistában pedig egy so­ron kívüli megrendelés ered­ményezte. Az 1976. I. ne­gyedévi — anyaghiány mi­atti — alacsony szinthez viszonyítva nőtt a Hódmező­vásárhelyi Divatkötöttáru­gyár és a Szegedi Ruhagyár kiszállítása. A kötöttáru­gyáré csaknem kétszeresé­re, a ruhagyáré pedig kö­zel két és félszeresére emel­kedett. A szegedi szalámi­gyár exportértékesítése 85 százalékkal növekedett. A növekedést elsősorban az új szalámigyár belépése foly­tán a csaknem kétszeresére nőtt téliszalámi exportja eredményezte, de ezenkívül jelentős volt a többletkiszál­lítás zsírból, élő sertésből cs élő juhból is. A Gazdasági Bizottság ál­tal külön megfigyelésre ki­jelölt megyei vállalatok, gyáregységek fejlődése meg­haladta a megyei átlagot. A termelésük 14, az exportér­tékesítésük 42, a létszámuk pedig 2 százalékkal emel­kedett. Hegkezdődött az INFO 1977 konferencia Gazdasági fejlődésünk biztosítéka: a KGST-integráció Ács S. Sándor felvétele A plenáris ülés megkezdte munkáját, dr. Szita János miniszterhelyettes előadását tartja Tegnap, csütörtökön Szege­den, a megyei tanács nagy­termében megkezdte munká­ját az ~ iparstatisztikusok és üzemgazdászok VIII. orszá­gos vándorülése, az INFO 1977. rendezvény. A konfe­rencián megjelent szakembe­reket és vendégeket dr. Ollé Lajos kandidátus, a Magyar Közgazdasági Társaság el­nökségének tagja köszöntötte, fölvázolta a konferencia cél­ját, jelentőségét, majd a me­gyei párt- és tanácsi szerve­zetek nevében Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács ál­talános elnökhelyettese mon­dott üdvözlő beszédet, rövi­den bemutatván Szeged és a megye legutóbb elért fejlő­dését, s jó munkát' kívánt a rendezvény minden résztve­vőjének. Az elnökség nevé­ben — amelynek soraiban foglalt helyet Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára, Prágai Tibor, a szegedi városi ta­nács elnökhelyettese, vala­mint az MTESZ és több tag­egyesületének képviselője — Nyitrai Ferencné dr. kandi­dátus, az MKT iparstatiszti­kai és üzemgazdasági szek­ciójának elnöke vázolta a kétnapos tanácskozás prog­ramját, majd az első napi plenáris ülésre került sor. Az egész konferencia té­máját átfogó előadást dr. Szita János, a közgazdaság­tudományok doktora, minisz­terhelyettes, a Miniszterta­nács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője tartott: Ipari köz­gazdászok a szocialista gazda­sági integrációért címmel. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdasági integráció meghatározó té­nyező hazánk gazdasági fej­lődése szempontjából, s ez az együttműködés át meg át­szövi egész gazdaságunkat. Majd megállapította: — E kapcsolatokban követ­kezetesen érvényesül a köl­csönös előnyök elve: egyet­len szocialista ország részé­ről sincs törekvés arra, hogy egyoldalú előnyöket szerez­zen. A KGST-ben tömörülő országok ma közel 400 mil­liós, tehát olyan hatalmas piacot jelentenek, amely bel­ső piacunknak körülbelül negyvenszerese, és ezért — különösen a Szovjetunió — i biztos alapot, a jövőre vo-J natkozóan pedig óriási lehe­tőséget jelent termékeink el­helyezésére, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása szem­pontjából. Energia- és nyers­anyagszükségletünk tekinté­lyes részét a szocialista or-' szagokból — elsősorban a' Szovjetunióból — tudjuk fe-' dezni, és ez különösen jelen­tős Magyarország számára, amely úgyszólván minden nyersanyagból behozatalra szorul. Ugyancsak a szocia­lista országokból tudjuk fe­dezni a gépek és berendezé­sek, valamint a komplett gyárak tekintélyes hányadát, s a fogyasztási cikkek egy ré­szét — folytatta a miniszter­helyettes. — A szakosítás és koope­ráció bővítése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése a termelékenység emelésé­nek, a hatékonyság fokozá­sának úgyszólván kiapadha­tatlan forrása. A fejlődés ugyancsak fontos — egyéb­ként ma még igen sok tar­talékot magában rejtő ténye­zője — a széles körű műsza­ki-tudományos együttműkö­dés. Végül, de nem utolsó­sorban szeretném aláhúzni a gazdasági kapcsolatok stabil, tartós és tervszerű jellegé­nek jelentőségét. Aki a gaz­dasági életben dolgozik, az nagyon jól tudja, mit jelent egy üzem számára a biztos piac, a tartós elhelyezési le­hetőség, a biztosított nyers­anyagszállítás, a gazdasági kapcsolatok hosszú távra, tervszerűen megalapozott rendszere — foglalta össze a legfontosabbakat dr. Szita János. Előadásának központi té­mája volt a KGST-országok sokoldalú együttműködése, részletesen a vállalatok tevé­kenysége, a műszaki és tech­nikai haladás, az export­importtevékenység alakulása, bővítésének lehetőségei, a szakosítás és a kooperáció le­hetőségei. A konferencia szakemberei tetszéssel fogad­ták az előadást. Az első napi program ke­retében nyújtották át az ipa­ri és építőipari statisztikai értesítő nívódíjait. Az elis­merésben részesült: dr. Dé­nes Gábor, a VBKM főosz­tályvezetője, dr. Pukli Péter, a KSH osztályvezetője, Pisz­lei Ernő, a VBKM osztályve­zetője és Vér Balázs, a KGM kutatóintézetének munkatár­sa. Este a szegedi Tisza­szálló koncerttermében Bá­lint József államtitkár, a KSH elnöke fogadást adott a konferencia résztvevőinek. A fogadáson megjelent dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak első titkára is. A VIII, INFO 1977 tanácskozás részt­vevői ma, pénteken három szekcióban folytatják mun­kájukat. A konferencia részt­vevői tegnap délután Szeged várossal ismerkedtek, s meg­látogattak több szegedi és hódmezővásárhelyi gyárat. Ma kezdődik Varsóban a béke építőinek •I r | •• rrl r vilagkozgyulese A tanácskozásra magyar küldöttség utazott Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, az Országos Béketa­nács tagja, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága elnökének vezetésével csü­törtökön délután Varsóba ér­kezett a béke építőinek var­sói világközgyűlésén részt vevő magyar küldöttség. „Varsó üdvözli a béke épí­tői világközgyűlésének részt­vevőit" — hirdeti kék ala­pon a fehér felirat a lengyel fővárós repülőterén. Péntek­től, mától jövő szerdáig Var­só lesz a nemzetközi béke­mozgalom történetében űj szakaszt nyitó tanácskozás színhelye. (Folytatás m 2. oldalon.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom