Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

\ Szerda, 1977. május 1: Brezsnyev fogadta Giap tábornokot # Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden a moszkvai Kremlben fogadta Vo Nguyen Giap hadseregtóbornokot, a Vietnami Kommunista Párt KB PoliA felek véleményt cseréltek a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének bővítésével kapcsolatos kérdésekről és a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról. BB Giap a Vietnami Szociatikai Bizottságának tagját, lista Köztársaság kormánya miniszterelnök-helyettest, a Vietnami Szocialista Köztárnevében köszönetet mond itt saság nemzetvédelmi mi- azért az önzetlen, hatékony niszterét. A találkozón részt segítségért, amelyet a Szovvett Dmitrij Usztyinov mar- jetunió nyújt az egységes, sall, az SZKP KB Politikai virágzó szocialista Vietnam Bizottságának tagja, a Szov- megteremtéséhez, jetunió honvédelmi minisz- A találkozót szívélyes, batere. ráti légkör Jellemezte. Vietnamiamerikai tárgyalások Párizsban • Párizs (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaság párizsi nagykövetségén kedden reggel megkezdődött a vietnami— amerikai tárgyalások új menete, amely Dél-Vietnam felszabadulása óta először — miniszterhelyettesi szinten zajlik. A VSZK küldöttségét Phan Hien, külügyminiszterhelyettes. az Egyesült Államok delegóclóját Richárd Holbrooke, a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni ügyekkel megbízott külügyi államtitkár vezeti. Lazar György Horifégíaban (Folytatás az 1. oldalról.) kedeimi miniszter kedden adott Lázár György tisztenisztertanács elnökének saj- megbeszélést folytatott Hall- letére az oslói Akershusban. tókonferenciájára. vard Bakke norvég kereske- A vacsorán a két kor• delmi és hajózási miniszter- mányelnök pohárköszöntőt Lázár György kedden dél- rel a két ország közötti gaz- mondott. után 06lói városnézésen vett dasági kapcsolatok kibővíté- Az Akershus-kastély Mar részt, amelynek során meg- séről. Ezzel összefüggésben , tprm(ih„n f„rtott Hf ~ tekintette a Viking múzeu- több konkrét javaslat került garela termeben tartott dísz" mot is. A városnézésre elkí- szóba, ezeket mindkét rész- vacsorán részt vettek Lázár sérte Eskild Jensen, a mi- ről tanulmányozzák, és visz- György kíséretének tagjai is. niszterelnöki hivatal állam- szatérnek rájuk. Ott volt a norvég kormány titkára és Rolf Jervíng, Nor- „ .„.. , " . ' végia budapesti nagykövete. * több ,agja- 8 norvég tudo* * Odvard Nordli miniszter- mánycs és kulturális élet Dr. Bíró József külkeres- elnök kedd este díszvacsorát számos vezető személyisége. Miniszterelnökünk sajtókonferenciája Lázár György, a Magyar lú kapcsolatokban. Ezután György nyilatkozata hangsúNépköztársaság Miniszterta- utalt arra, hogy a norvég lyozta, hogy Magyarország nácsának elnöke kedden dél- külügyminiszter tavaly szép- következetesen és kezdeméután a norvég kormány os- temberi magyarországi látó- nyezően törekszik földré16i vendégházában sajtókon- gatása során olyan javasla- szünk biztonságának, az enyferenciát tartott. Ezen a nor- tokát nyújtottunk át, ame- hülés folyamatának és a küvég és a magyar újsógirók lyek azt célozzák, hogy to- lönböző társadalmi rendszerű mellett több külföldi hírügy- vábbi egyeztetett lépéseket államok békés egymás melnökség tudósítója is részt tegyünk a politikai, a gazda- lett élésének erősítésére, vett. A sajtókonferencián, amelyet Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi- norvég külü"vmi vatalának elnökhelyettese 8 kulugymi nyitott meg, a MinisztertaElóször oslói foglalkozott, s azokat a várakozásnak megfelelően hasznosnak minősítette. A megtárgyalásoknak is sági helyzetéről, nemzetközi sági, a kulturális, a tudomá- majd arról szólt, hogy a nyos és az emberek közötti szocialista országok már edkapcsolatok kiszélesítésére, dig is számos konkrét javasMegállapította, hogy a ma- latot terjesztettek elő a helsinki záróokmány szelleménisztérium közötti korábbi ben. A magyar kormány tá. -i,^ konzultációk során számos mogatja a Szovjetuniónak a tán^áwüvS kérdésben közös álláspontot fegyverkezés csökkentésére, a _ „x sikerült kialakítanunk. leszerelésre irányuló kezde— Mostani tárgyalásaink is ményezéseit Az enyhülési megerősítették — folytatta folyamat megszilárdítása beszélések NÖrdliminisster- nyilatkozatában a Miniszter- szempontjából nagy fontossáelnökkel nyílt és szívélyes tanács elnöke —, hogy kap- got tulajdonítunk a hadászati légkörben, a kölcsönős meg- csolatainknak a kölcsönös fegyverzetek orlátozását célértés szellemében f^Vtak- s előnyökön alapuló elmélyítő- zó szovjet—amerikai tárgyaa magyar kormánynak szán- ' 1K . • . , _ , 4 ® , deka hogy ezt a párbeszédet s^re es a helsinki zárook- lasok eredményes folytatásóaz utóbbi esztendőkben ki- mány szellemében történö nak és a bécsi haderő-csökalakult gyakorlatnak megfe- kiszélesítésére adva vannak a kentési tárgyalásoknak. mÍnd6n SXlnten f0ly" lehetőségek. A Minisztertanács elnöké, , Az európai biztonság és nek nyilatkozata végül röviA különböző társadalmi ... , rendszerű országok békés együttműködés ügye — mint den tájékoztatta a sajtokonegymás mellett élesének meg- a nyilatkozat megállapította ferencia résztvevőit Magyarvalósítása, kapcsolatainknak — a magyar—norvég kor- ország belpolitikai és gazdaa helsinki záróokmány szel- mányföl lemében történö fejlesztése , „ ' .... .„ ,, . . nem csupán a két országnak középpontjában állott. Lázár kapcsolatairól. érdeke, hanem egyben értékes hozzájárulás Európa politikai légkörének további javulásához, az együttműködés elmélyítéséhez is. A nyilatkozat utalt arra, hogy Trygve Bratteli, akkori norvég miniszterelnök 1974. évi látogatását követően meggyorsult a magyar—norvég kapcsolatok fejlődése, s megállapította, hogy mindkét országnak további erőfeszítéseket kell tennie a kereskedelmi és a termelési együttműködés fejlesztésére. A Minisztertanács elnökének nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Magyarország a kölcsönös előnyökön alapuló, hátrányos megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden országgal, így Norvégiával is. — Megítélésünk szerint — folytatódott a nyilatkozat — a helsinki záróokmányt is a kölcsönösség alapján lehet és kell végrehajtani a kétoldaá százéves gyár A felszabadulás után 1944. október 11-e nem- Vörös Hadsereg minden mintegy 160 ezer munkást csak Szeged város la- egyes tételért vagy kész- érintett, köztük a szegedi kossága, hanem a Kender- pénzben, vagy nyersanyag- vállalatok közül a Szegedi fonógyár életében is sors- gal fizetett, de gondoskodott Kenderfonógyárat. Az álla5. számít: arról is, hogy a munkasok tartó élelmet, dohányt kapjanak. Szeged város parancsnoka. Butyenkó ezredes pedig örséget rendelt ki a gyár védelmére, hogy a termelés zavartalansága biztosítva le,döntő eseménynek mindössze 24 óráig hadműveletek után a város és a gyár felszabadult. Ezzel véget ért a gyárban a fasiszta katonai parancsnokság rémuralma, s elkezdődött a romeltakarítás, majd az újjáépítés. / A felszabadulás után néhány napra 19-es veteránok kezdeményezésére a helyi kommunisták összeültek, hogy megbeszéljék a legfontosabb teendőket. Az értekezlet résztvevői úgy határoztak, hogy az élet megindítása, az irányítás, a szervezés érdekében úgynevezett sereg szükségleteire, üzemi tanácsot hoznak létre. A tanács, amely később az üzemi bizottság elnevezést kapta, hivatalosan október 20-án alakult meg, vagyis elsőnek az országban. mosítást követő nap üzemi eseményeit Agócsi János visszaemlékezéseiben igy írta le: „Reggel hat órára rendesen megyünk dolgozni a gyárba, valami érzik a levegőben, nagy a sürgésgyen. A gyár a Vörös Had- forgás, 8 óra felé híre megy, seregtől még autót is ka- hogy az üzemet államosítotpott, hogy a budapesti részleggel és a kikészítőtelepekkel érintkezésbe léphessen. A szovjet katonák teremtették meg a gyér és a Kálvária utcai kötélgyár közötti telefonösszeköttetést. A gyár azonban csak igen rövid ideig dolgozott a hadhama ták. Az öröm pillanatok alatt szétfut az üzemben, de üzemen kívül is. A gyár legnagyobb munkatermében, a kártolóban több száz dolgozó gyűlt öszsze, hogy tanúja legyen a nagy jelentőségű eseménynek. Ezen a lelkes hangularosan bekapcsolódott a pol- tú munkásgyűlésen sokan gári életbe. méltatták megható szavakA felszabadulás utáni kai az államosítás jelentőséévekben valóságos kultúr- gét: Magyar Mátyás (textilforradalom játszódott le a szakszervezettől), id. Komógyárban, amelynek első je- csin Mihály (megyei szakA demokratikus választások lei már 1946-ban fellelhetők, szervezeti tanácstól), Török során létrehozott üzemi tanács elnöke Strack Ádám lett. tagjai pedig Agócsi János, Borbély Jenő, Kovács József, Péter Lajos, Szőcs Sándor, Török Gábor. Ez a munkásszervezet tevékenységének középpontjába a termelés megindítását, a 1946. májusában a kultúra Gábor (üb-elnök), Krizsán iránt érdeklődő, lelkes mun- Ferenc munkás (a fizikaiak kások a gyárban színjátszó csoportot, ének- és zenekart hoztak létre. A szervezők között elsősorban kommunisták, a munkásmozgalom aktív harcosai voltak, akik már a felszabadulás előtt is nevében). Gáspár István műszaki (alkalmazottak nevében), Trischler Ferenc üzemvezető és Nagygyörgy Mária, az új igazgató. Az utóbbi a munkásság üdvrivalgása közepette köszönte dolgozók érdekeinek képvl- szerepeltek a helyi munkás- meg a kitüntető bizalmat és seletét állította, s minden egyebet ennek a fő célnak rendelt alá. A tanács, miután kirekesztette a gyár vezetéséből a részvénytársaság Szegeden maradt tagjait, kezébe vette a termelés irányítását. . . A gyárban a felszabadulás da1r8?J8 otthon színjátszó csoportjában és dalárdájában, mint Agócsi János, Török Gábor, Nagygyörgy Mária, Bosnyákovics Dezső, Sapszon Ferenc stb. A színjátszó csoport első amelyet nagy érután líamarösan*" megaíakúit deklődés mellett adott elő, a Kommunista Párt helyi Darvas Jówef Szakadék císzervezete. amely oroszlán- dramaja volt Az elorészt vállalt a feladatok adást a csoport vezetője, megoldásában, az élet ki- Nagygyörgy Mária rendezte, bontakozásában. A pártszer- fobb szerepeket pedig vezet mindössze 10 fővel Fischer Simonné, Pribék Tikezdte meg működését a két- b<«\ Schuszter János, Kovács évtizedes mozgalmi múlttal rendelkező Agócsi János kezdeményezésére, majd irányítása alatt. Az MKP titkári funkcióját is ő töltötte be 1948. áprilisáig, a két munkáspárt egyesüléséig. Agócsit az egész város ismerte. Ennek köszönhette, hogy Szeged népe a Debrecenben ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlésbe képviselőnek is delegálta. A pártszervezet alapftótagjai voltak még: Borbély Jenő, Fischer Simonné, Nagygyörgy Mária, Oravetz Istvánné, Vastag Istvánné. A termelés megindításához szén. olaj és egyéb üzemanyag biztosításával nagy segítséget nyújtottak a Vörös Hadsereg alakulatai. A gyúr a felszabadulás utáni első hónapokban sziiue kizárólag a hadsereg részére termelt. Lótakarókat, abrakos zsákokat, köteleket jelentős tételekben vásárolták meg a katonai alakulatok. Az egyik alakulat parancsnoka, Bersák őrnagy ezeknek a cikkeknek a folyamatos megvásárlására megállapodást létesített Révész Miklós műszaki vezetővel. A Emil, Bordács Eszter, Tesner József és Jároli házaspár játszotta. Az 1944—1947. közötti időszak nehéz, küzdelmes esztendőkkel tarkított fejezet volt a gyár életében, de többségében kommunistákból álló üzemi bizottság határozott irányításával sikerült úrrá lenni a nehézségekésőbb szállóigévé vált mondattal fejezte be felszólalását: „Megbízatásomat nem állásnak, hanem feladatnak tekintem." Az államosítás után a kenderfonógyár élére Nagygyörgy Mária személyében olyan munkásigazgató került, aki ekkor már nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkezett. 25 éve a gyár dolgozója, 1928. óta a Szociáldemokrata Párt tagja, a városi és gyári sztrájkok aktív kezdeménvezőie. a színjátszó csoport megalapítója. 1945. óta MKP-tag. Ilyen előzmények után nem véletlenül esett a választás éppen Nagygyörgy Máriára. Az államosítás után nem sokkal, országos viszonylatban is a legelsők között 1948. április 28-án megtörtént a vállalat két munkáspártjának az egyesülése. Ez ken. A Szegedi Kenderfonó- alkaiommal a kultúrteremgyár üzemi bizottsága nemcsak a gyár helyreállításában, a termelés megszervezésében, a kulturális mozgalom elindításában szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem országos viszonylatban is tanulságos példát mutatott a munkáshatalom helyi szerveinek kiépítésében, az önigazgatás kialakításában. Az 1948_as államosítás közel 600 gyárat, s ezzel ben egybegyűlt párttagokat dr. Zöld Sándor, a városi pártbizottság titkára üdvözölte. majd az MKP nevében Török Gábor beszélt a soron következő teendőkről. Az MKP első üzemi szervezete titkárának a tagság Tokaji Jánost választotta meg. A taglétszám a két munkáspárt helyi szervezetének egyesülése után gyorsan emelkedett. 1949ben elérte az 500 főt. 9 gondok megmaradlak... Bár a politikai szemleírók „legalábbis az utóbbi nyolc év legnyugodtabb párbeszédéinek tartják a legutóbbi japán—amerikai találkozót, a sajtó mégsem elsősorban emiatt szentel még mindig nagv figyelmet Fukuda Takeo japán kormányfő egyesült államokbeli látogatásának. A New York Times szerint az utóbbi években egyetlen magas szintű japán— amerikai* találkozó sem zajlott le simán, így volt ez most ls. Az emlékezetes „textilháború" után, úgy tűnik, ezúttal a „televízióháború" jelent „megoldhatatlan" gondot. A japán színes televíziók ugyanis elárasztották az amerikai piacot, s a hazai színestelevizió-gyártás védelmére alakult különbizottság szerint a japán export nehéz helyzetbe hozta az amerikai televíziógyártást. A bizottság éppen Fukuda érkezésének napján tette közzé felhívását az amerikaiakhoz: vásároljanak hazai készülékeket ... A nemrég lezajlott tárgyalásokon azonban mégsem a gazdasági ellentétek, sokkal inkább Japán fokozódó katonai és politikai szerepe Kelet- és Délkelet-Ázsiában, valamint az „ázsiai biztonság" kapott különös hangsúlyt. Japán vélemény szerint az ázsiai „erőegyensúlyt" kedvezőtlenül befolyásolhatja az amerikaiak csapatkivonási terve DélKoreából. Emlékezetes, Carter elnöknek még megválasztása előtt erre tette ígérete, s az amerikai fél most arra igyekszik rávenni Tokiót: vállalja magára a TávolKeleten az amerikai terhek egy részét. Válaszképpen Fukuda Takeo hangsúlyozta a dél-koreai helyzet fontosságát japán szempontból, az ajánlatot azonban — finoman ugyan —, de elutasította. A tárgyalások tehát a japán—amerikai kapcsolatok egyetlen kérdését sem oldották meg. Mint már annyiszor: a találkozó véget ért, a gondok azonban megmaradtak... A. Pravov (APN—KS) CEDENBAL BERLINBEN Berlinben kedden délután megkezdődtek a hivatalos NDK—mongol tárgyalások. A tárgyaló küldöttségek munkájában Erich Honecker és Jumzsagijn Cedenbal mellett többek között részt vesz a két miniszterelnök, Willi Stoph Zsambin Batmönh is. ügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. KATONAI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK A SZOVJETUNIÓBA Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter vezetésével május első fegS lében katonai küldöttség utazik a Szovjetunióba hiErtch Honecker kedd este vatalos baráti látogatásra D. átnyújtotta Jumzsagijn Cedenbalnak a Kari Marx Érdemrendet, az NDK Legmagasabb kitüntetését. FOGADÁS HOLLANDIA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Jan Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete hazája nemzeti F. Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter meghívására. SZOVJET BÉKEMOZGALMI DELEGÁCIÓ HAZANKBAN Az Országos Béketanács meghívására a béke és barátsági hónap alkalmából ünnepe alkalmából kedden kedden Budapestre érkezett fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár. dr. Házi Vencel küla szovjet békeblzottság küldöttsége. A delegációt V. L. Verhovec. a Bjelorusz Kommunista Párt breszti kerületi bizottságának titkára vezeti. I 3