Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

Kedd, 1977. május 3. 5 Megkezdődött a műszaki hónap Kovács Antal látogatása Szegeden Tegnap, hétfőn délután a Technika Házában tartott ünnepi plenáris üléssel megkezdődött a XVII. műszaki hónap rendezvénysorozata, amelyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szővetsé. ge Csongrád megyei Szervezete, a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei Bizottsága rendez. Az eseményen dr. Kovács Kálmán, az MTESZ elnöke megnyitója után — a bevezető előadást Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője tartott, á gazdasági hatékonyság gyakorlati érvényesüléséről, növelésének fontosságáról. Ezt követően a korreferátumokban Szábó Sándor, a megyei pártbizottság titkára az ipari termékszerkezetek korszerűsítésének megyei tapasztalatairól, Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője pedig az iparszerü termelési rendszerek eredményeiről, s továbbfejlesztési lehetőségeiről beszélt. A műszaki hónap tinnepi megnyitóján az elnökségben foglalt hélyet többék kőzött az előadókon kívül Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese, Tóth Zsuzsanna, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára. Prágai Tibor, a Szeged váfosl tanács elnökhelyettese és dr. Dékány Klára, a KISZ városi bizottságának első titkára is. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője tegnap, hétfőn délelőtt időszerű gazdasági kérdésekről folytatott megbeszélést, dr. Komócsin Mihállyal, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárával. A megbeszélésen jelen volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára IS, Ezt követően gyárakat, intézményeket látogatott még. Szép sikerek az Erkel Diákünnepeken Fórum a kereskedelemről A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága szervezésébén megyei kereskedelempolitikai fórumot rendeztek tegnap, hétfőn délelőtt a népfrontszékházban. A tanácskozáson ott voltak a tanácsok kereskedelmi osztályainak képvlseKépernyő Jubileum és majális Először a tálcák forgalma kezdett emelkedni a bottokban, Beköszöntött a hideg Vacsora divatja. Emberek ezfei ültek a készülékek előtt. A nagy összpontosításban néha az is előfordult, hogy a szájuk mellé tették a.falatot; mert néztek a műsort, amelynek egyik fő attrakciója ez volt: szünét. Ám az inzertet is nézték, sőt egészen kitűnőnek találták. Az idő megszépíti a múlt időt. Ezért is volt jó a tévésekkel együtt emlékezni a hét derekán a hőskorra. Húszéves a Magyar Televízió! Kezdetben sokan hitték, hogy létével befellegzett a színházaknak és a moziknak, később, hogy a focimeccseken csak az edzők és a tartalékjátékosok lesznek a nézők (ez az alaptalan félelem sajnos, ma is létezik ...), voltak olyan nézetek, hogy a képernyő vibráló kékesfehér fénye tönkreteszi egy ország látását (a tudákosabbak látásmódot mondtak.,.) és így lovább, és így tövább. Aztán megszületett a Tömegkommunikációs Kutatóközpont is, hogy mindezt megcáfolja, és tudassa a nézőkkel, hogy ők tulajdonképpen hogyan is nézők, és hogyan nem. A tévések ismerősből családtagokká léptek élő, s miután a legjobb csalódban is előfordul összezördülés, ma már bizony elég sok ilyen is adódik. Egy felnőttel különben is másképpen beszél az ember! Azt is elmondhatja neki, hogy bizóny-bizony, az e heti program összeállítása nem sikerült annyira, hogy estéről estére a szájunk mellé tettük Volna az ételt. Ezért aztán különös várakozással tekintettünk a hét végére. Hátha akkor? Nos, szombaton volt egy kitűnő produkció, (Rendező Baróti Lajos, gyártásvezető Pintér Sándor.) Columbo hadnagy minden igyekezete ellenére a rákövetkező film korántsem volt olyan drámai, olyan izgalmas, mint az előző attrakció. Columbo támadásvezetése ugyanis kiismerhető, cselei sablonosak, talán csak a fejjátéka dicsérhető Valamelyest. * A több hely színes élő közvetítés a riporter és a technika legnagyobb próbatétele. A májusi ünnepségek megmutatása most kétszeresen is az volt. A húszesztendős televízió két csemetéje, a pécsi és a szegedi körzéti stúdió munkatársai most estek át ezen a tűzkeresztségen; igaz, a rutinos kollégák, Horvát János és Pásztor Ferenc óvó segédletével. Óvakodom a kalkulusoktól, de ntőst nem kerülhetóek el: mindkét stáb jól megfelelt feladatának. * Munkásportré. Furcsa műfaj. Dióhéjban kell megmutatni egy embert, egy életet. Kovács Gyula aranygyűrűs csepeli esztergályos emberöltőnyi ideje dolgozik egy műhelyben. Az apja is csepeli munkás volt, a fia is az lesz. Pásztor Ferenc riportja (erről jut eszembe; vajon, ha a színészekét nem is, a riporterek egyeztetését miért nem tudja megoldani a tévé?,,,) nagyszerű példája volt egy követendő Újságírói magatartásnak. Mindvégig háttérben maradt, nem kérdezősködött, hanem beszélgetett. így is kiderült, hógy egy munkásember hogyan értelmezi ezeket a fogalmakat: hűség a gyárhoz, a munka szereteté, münkásművelődés. Vagy azt: szocialista módon élni. Átlag Lájós pedig nincsen. Ha volna, roppant egyszerűek lennének a dolgok. A kívánságműsorokat egyszerűen Atlág Lajos kívánságai uralnák, így aztán pontosan félig lehetne elégedett velük mindenki. Ebből következik, hogy az ilyen műsorok szerkesztése a legnehezebb; mert az ebből is egy kicsit, abból is égy kicsit elvé álapján történik. így volt az ötvenedik adásban is. Azzal a kivétellel, hogy volt egy sor új műsorszám is benne. Néhányat valószínűleg szeretnének majd újra látni a nézők. szuhay Balázs Kl mit tüd?-paródiáját biztósart, Kabos László kőkorszakból való vicceit talán kevésbé. Mindazonáltal biztosak lehetünk benne, lesz még századik adás is. Pelri Ferenc lői, az ÁFÉSZ, a MÉSZÖV, az AGROKER, a VlDIA, a FÜSZÉRT, a DÉLTEX vezető szakemberei, a városok és a községek népfrontaktivistái. A jóllakott embér elégedett, tartja a népi mondás. A fórum résztvevői ezt áttételesen úgy fogalmazták meg: a kereskedelmi hálózat működése, a fogyasztók igényeinek minél jobb kielégítése a lakosság közhangulatát is befolyásolja. A jelenlevők ezért sorra megvitatták azokat a hasznos tapasztalatokat, melyek birtokában még tovább javítható az áruellátás, bővíthető a választék, s nem utolsósorban visszaszorítható a hiánycikkek száma. A tanácskozáson vitaindító előadást Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tartott. Az általa elmondottakhoz többen hozzászóltak. Sokan sérelmezték: a mai napig sem megoldott a háztáji és a kisegítő gazdaságok támogatása. Hiányzanak a háztáji munkákat megkönnyítő kisgépek, de még a legegyszerűbb szerszámokat: vasvillát, ásót, kapát is csak ritkán lehet kapni, és növényvédő szerekben szintén akadozik az ellátás. Sok községben az alapvető élelmiszerek forgalmazása sem kielégítő. Hasonlóképpen megoldásra várő feladat a lakosság ellátása húskészítményekből. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari' Vállalat legalább ötvenféle hentesárut gyárt, ezekből jó, ha tízfélével találkozunk a városi üzletekben, a községi boltokban még ennyivel sem. Természetesen szóba került a ruházati ellátás is, a fórum résztvevői elégedetten állapították meg, hogy bővült a kínálat, a kereskedelem egyre jobban lépé6t tart a divattal. Persze ftétn mindenütt ilyen rózsás a helyzet, jó néhány községben ezért fellendült a „csempészáruk" busás áron való magánkereskedői forgalmazása. A fórumon megvitatták a vendéglátás jelenlegi színvonalét is. A társadalompolitikai céloknak megfelelően az étkeztetés fejlesztése, kibővítése a féladat, ehhez azonban nem mindenütt adottak a tárgyi és anyagi feltételek. L. Zs. Négy nagyszerű, napsütéses vidám nap Után befejeződtek Gyulán a nyolcadik alkalommal megrendezett Erkel Diákünnepek. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Budapest és Szeged város művészettel foglalkozó középiskolásainak nagyszerű seregszemléje az idén a korábbinál is magasabb színvonalú művészi produkciókkal ajándékozta meg az érdeklődőket, gazdagabb programmal kínálta a résztvevőket. A több mint kétezer fiatal a fesztivál jellegű program során vers- és prózamondásban, diákszínpadi kategóriában, szólóénekben, hartgszerszólóban, énekkarok bemutatójában, folkés pol-beatben, hangszeres kamaraegyüttesek népi zenekarok és néptánccsoportok előadásaiban és sakkversenyen adott számot tehetségéről, tudásáról, felkészültségéről. A különböző műfajok bemutatói mellett nem feledkeztek meg a közösségi eseményekről, a barátkozást, egymás megismerését szolgáló eseményekről sem. A megyék és városok csoportjai gyulai klubokban mutatkoztak be, felléptek a híres téglavár falainak tövében, a szabadtéri színpadon, sőt négy napig a gyulai utcák, terek és parkok is szinte szabadtéri színpadok voltak. Külön emlékezetes programja volt az idei EDÜ-nek a szombat délutáni nagyszabású sportvetélkedő, melyet az Edzett ifjúságért mozgalom keretében szervezett a rendezőség. Üj színfoltja volt a programnak, hogy a diáknapok kétezer résztvevője színes formaruhákban részi Vett a május elsejei felvonuláson, együtt ünnepelte Oyula város dolgozóival a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepét. Május 1-én, vasárnap este a nemrégiben felavatott modern és gyönyörű Erkel Ferenc Művelődési Központban az EDÜ gálaestjén adták át az egyes műfajok legkiemelkedőbb produkciót bemutató résztvevőinek a tizennégy EDÜ-dijat és a Fesztivál-dijakat. A 14 EDÜ-díjból tizenegyet Csongrád megyei diákok nyertek, közülük hetet szegediek. Szólóhangszer kategóriában a diákünnepek díjával jutalmazták Czifra Éva zongoristát, Dratsay Ákost (fuvola) és Kricsméri Jánost (hársóna), mindhárman a szegedi Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola tanulói. EDÜ-dijat kapott a szegedi Ságvári Endre Gimnázium kamarakórusa, a szegedi Tisza-parti és a hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnázium irodalmi színpada, a szegedi Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola vonószenekara. A vert- és prózamondót kategóriájában Szalma Tamás, a szentesi Molnár József felvételé „Ságváristák" rádiófelvétel előtt Horváth Mihály Gimnázium tanulója, folk-beat kategóriában a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Tücsi-együttese, valamint az Erkel sakkemlékversenyen részt vevő szegedi fiúk (Boruzs András és Dobos József, a Ságvóri Gimnázium, valamint Bakacsi Gyula és Varga Károly, a Radnóti Gimnázium tanulói). A női versenyzők közül a szentesi diáklányok szerezték meg az EDÜ-dijat Az Erkel diákünnepeken legsokoldalúbban és legmagasabb művészi színvonalon szereplő iskolák, intézmények Fesztivál-díjat, a vele járó tízezer forintot és bronzszobrot kimagasló teljesítményéért a szegedi Tömörkény Gimnázium és Szakközépiskola, és a hódmezővásárhelyi Bethlen G<i« bor Gimnázium érdemelte kl. Bizonyára a nyolcadik EDÜ még sokáig beszédtéma lesz a résztvevő diákok és a szakemberek, középiskolai tanárok, szakkörvezetők között. A négynapos program soksok tanulsággal szolgált, melyeknek részletes elemzése még a jövő feladata. Az EDÜ nyerteseivel minden bizonnyal találkozunk még, már csak azért is, mert a Magyar Rádió többek között felvételt készített hét énekkar részvételével. T. L. A májusi Tiszatáj Magyar siker Oberhausenben A nemzetközi filmélet egyik legjelentősebb eseményén, a napokban megtartott oberhauseni rövidfilmfesztiválon hat rendezőnk — Gyarmathy LiVia, Huszárik Zoltán, Kovács János, Szabó István, Szoboszlay Péter éi Vitézy László — egy-egy alkotásából összeállított magyar versenyprogram nyerte el a .'.ívéi legjobb nemzeti programja kitüntetést. Versenyfilmjeink közül u°vahakkor hármat különdíjjal is jutalmaztak: a fesztivál egyik fődíját Szabó István Budapestről készített Várostérkép című lirai hangvételű kisfilmje kapta. Huszárik Zoltán a Piacere (Tetszés szerinti című alkotása egy különdíjat, a Vitézy László rendezte Mecénások című kisfilm pedig a filmklubok nemzetközi szövetsége díját nyerte eL Páskándí Géza Kálmán király című történelmi drámájának második és harmadik felvonását olvashatjuk a folyóirat legújabb számában. A történetfilozófiai mélységekig hatoló darab 6ökrétfl jellemeket, igazi drámai helyzeteket, konfliktusokat villant föl. — A Tiszatáj májusi számát a fiatal költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagjának, Utasy Józsefnek. a versei nyitják. Utasy két versét (Országos vigyézzban, A szerelemtől végleg eloldva) a gondolatiképi sűrítés, a kemény, hirtelen vágások jellemzik. Amerikai élményekhez kapcsolódnak Orbán Ottó versei. Kiss Dénes Örökös táborozáson c. költeményében a nagy érzelmi gazdagságot, Tandori Dezső szonettjeiben a formai bravúrt csodálhatjuk. ÜJ versekkel szerepel továbbá Rozsa Endre és Tamás Menyhért. Dobai Péter kisnovellái az ún. allegorikus élménytipusra példák. Az író minden bizonynyal kész gondolathoz igazította a valóságanyagot. „Makó volt a Márciusi Front »Mekkája«, szent városa, ezt pedig történelmi hagyományainak, a hagymának és Erdei Ferencnek köszönheti" — olvashatjuk Fája Géza Makó és a Márciusi Front című, lírai hangú, de nagyon sok új adatot, forrásértékű közlést tartalmazó Írásában. A Márciusi Front egyik alapitójának és vezetőjének visszaemlékezése mellett Csatári Dániel tanulmánya is a forradalmi márciusaink sorába tartozó mozgalom szerepét és jelentőségét elemzi. Féja Gézáék és Érdél Ferencék „bemerészkedtek az osztályharc Sűrű vadonjaiba, sebeket ütöttek s kaptak, előre léptek és tévedtek, megízlelték a győzelem mámoros érzéseit s a vereségek keserű ízét, de mindig hitet tettek amellett, hogy azok az elnyomottak, akiket képviselnek, az ő egyéni sorsuktól függetlenül is előbb vagy utóbb felszabadulnak" — írja Csatári. — Vajda János születésének 150. évfordulója alkalmából A siker csapdájában címmel írt esszét Imre László. Petőfi utódját és Ady elődjét már sokan és sokféleképpen értékelték. Túlzás nélkül mondhatjuk: Imre László új és objektív Vajda-portréval állt elő. A békéscsabai nemzetiségi konferencia anyagából két tanulmányt közöl a lap új száma. Végh László A magyar nemzetiségi kultúra szociológiai vizsgálata Szlovákiában c. Írása elsősorban a kulturálódáshoz nélkülözhetetlen anyanyelvi orientációt vizsgálja. A. Nagy László a népi kultúrának a csehszlovákiai magyarok életébén betöltött szerepét vázolja. Ugyancsak a nemzetiségi kérdéshez kapcsolódik Kar. sai László tanulmánya (Guernicától az ETA-ig). A spanyolországi baszk nép nemzetiségi gondjairól ad alapos áttekintést a szerző. Komlós Aladárt főleg irodalomtörténészként ismeri a közvélemény. A kritikus Komlós életművét bemutató, ötven év irodalmának legjelentősebb eseményeihez kötődő, reprezentatív gyűjteményt Kiss Ferenc értékeli. A Miért szép? című (felvilágosodás és reformkori versenk elemzését tartalmazó) kötetről Csetri Lajos ír, Görömbei András Magyari Lajosnak a Krlterlon Kiadó által megjelentetett verselt elemzi. Papp Lajos ötödik verseskönyvét Alföldy Jenő, Sz. Lukács Imre Szegények ünneplőben c. regényét Kulcsár Szabó Ernő bírálja. — A folyóirat májusi számában Stéhlik János rajzai láthatók. <