Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

2 Szombat, 1977. május 28. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmányának tervezetét. A törvényerejű rendelet előírja, hogy 1977. június 4-én a központi, köztársasági, határterületi és területi napilapok közöljék az alkot• Moszka (MTI) A Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsa Elnöksége. Az ülésen megvitatták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége alkotmánytervezetét, amelyet az alkot- „. .„ . manyozó bizottság készített manytervezet szoveSét' elő és az SZKP Központi Az elnökség úgy döntött. Bizottsága terjesztett a Leg- h°8v az alkotmánytervezet felsőbb Tanács Elnöksége megvitatása céljából 1977. elé. októberében összehívják a Szovjetunió Legfelsőbb TaAz elnökség megvitatta a nácsának rendkívüli ülésSzovjetunió állami himnusza szakát jóváhagyásának kérdését is. ' A Sz0vjetunió Legfels6bb Az alkotmánytervezetről'Tanácsának Elnöksége megLeonyid Brezsnyev, az SZKP hallgatta Mihail Szuszlovnak, KB főtitkára, az alkotmá- az SZKP KB Politikai Binyozó bizottság elnöke tar- zottsága tagjának, a Központon beszámolót. A kérdéshez li Bizottság titkárának tájéhozzászóltak: Szabir Nyljaz. koztatóját a Szovjetunió áíbekov és Kurban Halllov, a lami himnuszáról. Szovjetunió Legfelsőbb Ta- Az elnökség törvényerejű nácsa Elnökségének elnök- rendelettel jóváhaevta a helyettesei; Valentyina Nyi- Szovjet szocialista Köztársakolajtva-Tyereskova, Szergcj ságok szövetsége állami himCecegov és Alekszandr Gita- nuszának szövegét és ^^ » Szovjetumó Legfe - jét amit 1977 SZeptember sőbb Tanacsa Elnökségének, j.töl mindenütt a Szovjetunió tagáai" állami himnuszaként játszaA Szovjetunió Legfelsőbb nak Tanácsának Elnöksége tör- ' . . , , vényerejű rendeletet foga- A himnusz szövegét és kotdott el, amelyben jóváhagyta tá->át 3 szovjet sajtó közölni és országos vitára bocsátja a fogja. Puccskísérlet Angolában • Luanda (TASZSZ, ADN) Az MPLA KB Politikai Bizottsága pénteken a luandai rádión keresztül közleményben tájékoztatta az Angolai Népi Köztársaság lakosságát arról, hogy „az imperializmus és a belső reakció megkísérelt zavargásokat provokálni a fővárosban". A felforgató elemeknek pénteken reggel sikerült rövid ideig megszállva tartaniok az ország központi rádióállomásának épületét és a rádióadót felhasználva kormányellenes jelszavakat hangoztattak. Ügy nyilatkoztak, mintha az MPLA nevében cselekedtek volna. A Politikai Bizottság a nyilatkozatában bejelentette, hogy az MPLA vezetése, a népi köztársaság kormánya és Neto elnök teljes mértékben ura a helyzetnek. • A luandai rádió közölte, hogy a fővárosban normalizálódott a helyzet, korábban a kormányellenes akció miatt leállt a forgalom és kiürültek az utcák. A főváros utcáin járőrök cirkálnak. Luanda összes stratégiai fontosságú pontját a Fapla (a népi köztársaság hadserege) egységei őrzik'. Nemzetiségek Nyugat-Európában q Wales 1277 óta az an- | Walesiele — Skótok v« gol király uralma alatt, | Skócia csak az önálló Irodalmi nyelvvel soha nem rendelkező skótok már a 18—19. század folyanyelvükben 1707-ben vált véglegesen a brit korona ré- tervet dolgozott ki a politi- mán legalábbis szévé. E két országot lakó, kai-gazdasági-kulturális ha- teljesen „elangolosodtak", az kelta eredetű népek az év- talom decentralizálásáról, anglikán valláshoz az anyaszázadok során gazdaságilag, széles körű autonómiával fel- nyelvű Biblia segítségével társadalmilag szinte teljesen ruházott helyi parlamentek eljutott walesiek (akiknek Integrálódtak az angol biro- alakítását javasolta Skóclá- hosszú évszázadokon át színdalomba. Sem Skóciában, nak, Walesnek. te egyetlen olvasmányuk volt sem Walesben nem volt é« A walesi nacionalizmus a Biblia) megőrizték nyelvünincs is az írekéhez hasonló jóval gyengébb, ,„szelídebb", ket. Sergio Salvi lelkesen álhevességű naclonalista-sze- mint a skótoké. A walesi na- lapította meg: „Egyetlen paratista mozgalom. A ma- cionalista párt,a Plaid Cym- nyugat-európai .betiltott gyarázat az eltérő történelmi ru vezetői az utóbbi évek- nemzet' sem küzdött nyelvémúltban, a gazdasági-társa- ben nap* örömmel hirdetik, ért olyan elszántsággal és dalmi fejlődés különbségei- hogy a Kelta Tenger olaja hősiességgel, mint a walesi." ben keresendő. Írországtól új szálakkal kötötte össze a Ma már több mint 60 anya. eltérően ebben a két ország- két kelta nemzetiséget, de a . - , . .. . . , ., ban a vallási elentétek az skót nacionalisták fukarabb ^o tóU re^l ^' angolok és az őslakók kö- szárnya meglehetős tartózko- f & aj^vé magi* hezött nem voltak olyan éle- dással fogadta ezt az újfajsek, mint a katolikus szige- ta^.olajteitvériséget".^^ S™, ^ a US Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) ten. Az előbb említett gaz- Ma Walesban t^ddfnAnU ™ a „Ara dasági Integráció mind Skó- nak azok a gazda rági prob- w'»>nvf^ Th'í ciában, mind Walesben je- lémák (az ipar elmaradott- b'7;0ny'tja' lentős iparfejlesztéssel járt tóga, az angliainál is maga- nro^kTü együtt, e két országban nem sabb munkanélküliség, az 1. volt az írországihoz hasonló infrastrukturális hálózat si- el egyetlen an" gazdasági kizsákmányolás, ralmas állapota stb.), ame- 601 , , , Amíg Anglia a világ legna- lyek Skóciában is megerósí- A walesi kulturális mozgyobb gyarmatbirodalmának tették a nacionalistákat. De ga'om fö célját elérte, ezert ura volt a walesiek, de fő- míg Skóciában ők a lakos- SCTn tud nagyobb tömegeket leg a skótok büszkék voltak súg 1/3-át tudták maguk mö- megmozgatni a választásoarra, hogy ehhez a nemzet- Ré állítani, Walesban alig k<>n. hez tartoznak. Az angol 10n/0-át tudták megszerezni a Karsal László gyarmnti közigazgatásban, szavazatoknak a legutóbbi JATE, Oj- és Legújabbkori még a legfelső posztokat ls választásokon. Míg Skóciában Történeti Intézet (pl. indiai alkirályi, afrikai, új-zélandi, ausztrállal főkor• mányzói) gyakran töltötték be skótok. A gyarmatbirodalom összeomlása Anglián belül ls az egyik fő összetartó köteléket szakította szét, tehát nem meglepő, hogy a mai, gazdasági válságoktól gyötört Angliában éppen a gazdaságilag viszonylag két elmaradottabb területen. Skóciában és Walesben is újjáéledtek a nacionalista mozgalmak. A Skót Nacionalista Párt az 1974-es választásokon már a szavazatok 30,4%-át szerezte meg, ezzel a Munkáspárt és a Konzervatívok mellett Skócia harmadik legnagyobb pártjává vált. Sikerüket elsősorban igen hatásos, a demagóg jelszavakkal sem takarékoskodó propagandájuknak köszönhették. Kampányuk központjába az északi-tengeri olajmezők kincsét állították, hangsúlyozva, ha létrejön a független Skócia, ez az nlajvagyon országukat a világ leggazdagabb államai közé emelheti. „Válasszatok — harsogták az SNP plakátjai 1973—74-ben — szegény britek vagy gazdag skótok akartok lenni!?" A munkáspárti kormány. 1974-es győzelmét követően Küzüs közlemény a látogatásról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására dr. Rudolf Kirchschlüger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke 1977. május 24—27-e között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja fogadta dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi elnököt. A szövetségi elnököt magyarországi látogatására elkísérte dr. Wülibald Pahr, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere, aki részletes megbeszélést folytatott Púja Frigyes külügyminiszterrel. Az osztrák szövetségi elnök és kísérete meglátogatta a Magyar Optikai Műveket és az Agárdi Állami Gazdaságot, megtekintette Szentendrét, Esztergomot és Visegrádot. Losonczi Pál ás dr. Rudolf Kirchschlüger baráti légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatokról és a kozö3 érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság sokoldalú együttműködése mind eredményesebben fejlődik, s egyaránt szolgálja mindkét nép érdekeit, valamint a nemzetközi békét és biztonságot. Egybehangzóan megállapították, hogy a két ország viszonya a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jó példája, tükrözi az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának maradéktalan végrehajtására irányuló kölcsönös törekvést a kapcsolatok minden területén. A felek megerősítették, hogy a jövőben ls minden erőfeszítést megtesznek országaik együttműködésének fejlesztéséért és ezzel népeik barátságának elmélyítéséért. Hangsúlyozták meggyőződésüket, hogy a két ország vezetőinek találkozói is jelentősen hozzájárulnak ehhez. Mindkét fél megerősítette annak szükségességét, hogy tovább folytassák ezeket az érintkezéseket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatainak éllardó fejlesztése az enyhülés folyamatát szolgálja Európában és az egész világon. Kijelentették, hogy fontos feladatnak tekintik azoknak az elhatározásoknak a teljes megvalósítását, amelyekre Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának 1976. évi ausztriai látogatása alkalmával, valamint Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár ausztriai és magyarországi találkozói során jutottak. A felek üdvözölték a gazdasági együttműködésben eddig elélt eredményeket. Készek további intézkedéseket tenni a mindkét ország számára előnyös gazdasági kápcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös áruforgalom kiegyensúlyozott növelésére. Aláhúzták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruktúra és az energiagazdálkodás területén. Üdvözölték a két ország állampolgárainak találkozásait, különös tekintettel a határmentt területek lakosaira, és megerősítették azon szándékukat, hogy ezeket — a kölcsönös bizalom és jószomsz.édság alapján, közös, egyeztetett intézkedésekkel — a jövőben is elősegítik. Megállapodtak, hogy ez év őszén szakértől megbeszeléseket kezdenek a két ország közötti vízumkényszer teljes megszüntetéséről. Támogatják a kulturális, tudományos, oktatási, ifjúsági, sport- és turisztikai kapcsolatok fejlesztését, valamint az információ átfogóbb terjesztését. Kívánatosnak minősítették annak elősegítését, hogy a másik ország kulturális értékeihez mindenki fokozotabban hozzáférhssscn A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, továbbá a belgrádi találkozó kérdései állottak. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschláger elsődleges jelentőséget tulajdonított az enyhülési politika folytatásának, amelyhez mindkét ország a jövőben is minden erővel hozzá akar járulni. Egyetértés volt abban, hogy az enyhülés továbbvitele nagymértékben függ az államok kapcsolatainak fejlődésétől, tek'ntet nélkül azok társadalmi és gazdasági rendszerére. A felek egyetértettek abban, hogy fontos eredmények születtek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának végrehajtásában mind nemzetközi téren, mind pedig a magyar—osztrák kapcsolatokban. Az enyhülés folytatása lényeges fettételének tekintik a záróokmány valamennyi rendelkezésének fenntartás nélküli végrehajtásét. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló belgrádi találkozónak, s készek hozzájárulni ahhoz, hogy ez a találkozó elősegítse a záróokmány további végrehajtását és az enyhülés megszilárdítását. A tárgyaló felek megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folytatása növekvő veszélyt jelent a világ békéjére és az emberiség jövőjére. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell kísérnie. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, a genfi leszerelési bizottság munkája, s a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő Intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások — annak az alapelvnek a betartása mellett, hogy egyik fél biztonságát sem érheti károsodás — minél előbb eredményre vezetnek. Azt a felfogást képviselték, hogy a leszerelési törekvésekben fontos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Támogatják a leszerelési világértekezlet összehívását, és nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának. A felek aggodalmukat fejezték kl a világ különböző térségeiben létező feszültséggócok miatt, és sürgették azok mielőbbi felszámolását. Mindkét fél megerősítette hűségét az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaihoz és elveihez. Ezt az okmányt a béke megőrzése, a biztonság és nemzetközi együttműködés fontos eszközének tekintik. A tárgyaló felek kifejezték készségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben, valamint az ENSZ tengerjogi konferenciáján tovább fejlesztik a gyümölcsöző magyar—osztrák együttműködést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke teljes megelégedését fejezte ki eszmecseréjük baráti, tárgyilagos légköréről és a látogatás eredményéről, amely jelentősen hozzájárult a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi, baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez, és az európai együttműködéshez. A megbeszélésen megállapították, hogy számos, mindkét felet érdeklő kérdésben nézeteik, megegyeznek, vagy hasonlóak. Dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi elnök ausztriai hivatalos látogatásra hívta meg Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplomáciai úton állapodnak meg. 10. Nem. Nem várta, mert mikor eddig csigázott, s megérezte, hogy veszélybe kerül, rögtön hamarosan megérkező vőlegényére terelte a szót, ami végképp lehűtött. De a kezemet azért úgy szorította meg, hogy abban biztatás is volt, mert kl tudja, hogy tartós-e az ilyen összefoldozott mátkaság? Signora Cavalierivel is megbeszéltem, hogy a holmi zömét Nápolyban hagyom, náluk, s hogy Igényt tartok a szobára, ha addig fenn tudja tartani. Az olasz asszony megnyugtatott, hogy nyáron legjobb esetben is csak rövidebb időre adhatja ki szobáit, átmeneti vendégeknek, a fő szezon az egyetemi év, amikor diákok özönlik el a várost, de még akad szobája bőven, Így mindenképpen tud egyet számomra biztosítani. Száz Urát ajánlottam fel fekbérül, amit nagy megelégedéssel fogadott el. Búcsúzóul sajnálta Gyurka barátom váratlan eltávozását, dicsérte szelíd természetét, s mikor kezet csókoltam neki, megéreztem, hogv a lányos anya szemével mér végig, s egy pillanatra felbecsüli férji eshetőségelmet. Ügy látszik, 6 sem bízott túlzottan a tékozló fiúban, signor Morsettiban, s minthogy Rosa nyilván tett célzást előtte iránta táplált érzelmeimről, amit a lány az anyja előtt a valóságnál talán jobban kiszínezett, s most, a búcsú pillanatában, a szokottnál is több figyelmet szentelt rám. Nem tudom, miféle harc dúlt benne, mert arca változatlanul nyájas maradt, de a* volt a gyanúm, hogy mindent egybevetve, csak fiatalságomat, s idegen voltomat kifogásolhatta. S ha volt köztük erről egyáltalán szó, akkor főként az utóbbi lehetett a mama legsúlyosabb érve, mert Morselli sem volt sokkal Idősebb nálam. De Olaszországban az idegen Ilyen vonatkozásban nyugtalanító jelenség, nem tudni róla semmi közelebbit, s a baj akkor derül ki, amikor már késő. A mama tehát nem pártolt engem, de meghagyott tartaléknak. így indultam el másnap reggel a kikötőből. * Mikor a kis gőzös, amely a nápolyi öbölben közlekedett, éles füttyszóval elindult, s előbb nyugodt siklással, majd egyre fokozódó ringással hasította a kék vizet, megilletődve néztem vissza a városra, mely annyi szépséggel és élménnyel gazdagított. A búcsú akkor is szívbe markoló, ha az ember tudja, hogy nem végleges, de hányszor üdvözöljük régen látott ismerőseinket vagy barátainkat csak futólag, mert éppen sürgős dolgunk van, s egyszer csak tudomásul kell vennünk, hogy az illető meghalt, vagy végképp elköltözött, s már soha többé nem láthatjuk viszont? Ilyenkor mindig gyötrődünk, és fájlaljuk, hogy akkor nem használtuk ki az alkalmat, elmulasztottunk megint valamit, ami pótolhatatlan és jóvátehetetlen. S minél korosabb lesz valaki, annál félelmesebben gyűlnek benne az elmulasztott percek emlékei, s a végén beárnyékolják azokat a kis fénypontokat is, amelyeket a szegényesen beteljesült valóságok nyújtanak. A gőzös azonban a tükörsimának látszó tenger ellenére egyre izgatottabban himbálta, hintáztatta karcsú testét, s dohogva, lihegve, fújtatva fúrta magát előre, mint az úszó, aki verseny közben megbuktatja a fejét. A korlát mellett húzódtum meg. egy padon, amelyen mások is ültek, és bár a gyomrom kissé nyugtalankodott, hősiesen próbáltam kiegyensúlyozni ellenmozgásokkal a hajó ringását. Mélán merengtem a sistergő vízen, s a fehéren pezsgő barázdákon, amelyeket a hajó orra hasított. Capri és Ischia szigete mint két hegy emelkedett ki a sík tengerből, és szeszélyes körvonalával hol mesebeli szörnyetegekre, hol fetrengő, egymásba fonódott alakokra emlékeztetett. Volt pillanat, amikor Capri a guggoló Vénusz idomait idézte a fényele, árnyékok, s a káprázó képzelet játékában. De a mesebeli Vénusznak könnyű volt ott úgy viselkednie, mint aki éppen megfürdött, s most szárítkozik a napon, nehezebb volt nekem megküzdenem a gyomrommal, amely nem szokta meg a vizet, ezt a bizonytalan és Ingatag elemet, s egyre több megértéssel kezdett hozzá hasonulni. Mozgékony lett és szeszélyes, s az a kis sajtmaradék, amit kora reggel lenyeltem, egyre nagyobb jelentőséget kezdett magának tulajdonítani. De hősiesen ellenálltam e lázadásnak, nagyokat nyeltem, bár az a körülmény, hogy a mellettem ülők egyike elsápadva, éktelen öklendezéssel hajolt át a korláton, s a tengerbe ürítette gyomrának tartalmát, még jobban megfosztott erőmtől, mégsem adtam föl a harcot. Támolyogva, a sós levegőből nagyokat szippantva húzódtam be a bárba, ahol kávét főztek, s az egyik asztalnál angolok kártyáztak. (Folytatjuk.)