Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

2 Szombat, 1977. május 28. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége alkotmá­nyának tervezetét. A törvényerejű rendelet előírja, hogy 1977. június 4-én a központi, köztársasá­gi, határterületi és területi napilapok közöljék az alkot­• Moszka (MTI) A Kremlben pénteken ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsa Elnöksé­ge. Az ülésen megvitatták a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége alkotmány­tervezetét, amelyet az alkot- „. .„ . manyozó bizottság készített manytervezet szoveSét' elő és az SZKP Központi Az elnökség úgy döntött. Bizottsága terjesztett a Leg- h°8v az alkotmánytervezet felsőbb Tanács Elnöksége megvitatása céljából 1977. elé. októberében összehívják a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­Az elnökség megvitatta a nácsának rendkívüli ülés­Szovjetunió állami himnusza szakát jóváhagyásának kérdését is. ' A Sz0vjetunió Legfels6bb Az alkotmánytervezetről'Tanácsának Elnöksége meg­Leonyid Brezsnyev, az SZKP hallgatta Mihail Szuszlovnak, KB főtitkára, az alkotmá- az SZKP KB Politikai Bi­nyozó bizottság elnöke tar- zottsága tagjának, a Közpon­ton beszámolót. A kérdéshez li Bizottság titkárának tájé­hozzászóltak: Szabir Nyljaz. koztatóját a Szovjetunió áí­bekov és Kurban Halllov, a lami himnuszáról. Szovjetunió Legfelsőbb Ta- Az elnökség törvényerejű nácsa Elnökségének elnök- rendelettel jóváhaevta a helyettesei; Valentyina Nyi- Szovjet szocialista Köztársa­kolajtva-Tyereskova, Szergcj ságok szövetsége állami him­Cecegov és Alekszandr Gita- nuszának szövegét és ^^ » Szovjetumó Legfe - jét amit 1977 SZeptember sőbb Tanacsa Elnökségének, j.töl mindenütt a Szovjetunió tagáai" állami himnuszaként játsza­A Szovjetunió Legfelsőbb nak Tanácsának Elnöksége tör- ' . . , , vényerejű rendeletet foga- A himnusz szövegét és kot­dott el, amelyben jóváhagyta tá->át 3 szovjet sajtó közölni és országos vitára bocsátja a fogja. Puccskísérlet Angolában • Luanda (TASZSZ, ADN) Az MPLA KB Politikai Bizottsága pénteken a luan­dai rádión keresztül közle­ményben tájékoztatta az An­golai Népi Köztársaság la­kosságát arról, hogy „az imperializmus és a belső reakció megkísérelt zavar­gásokat provokálni a fővá­rosban". A felforgató ele­meknek pénteken reggel sikerült rövid ideig meg­szállva tartaniok az ország központi rádióállomásának épületét és a rádióadót fel­használva kormányellenes jelszavakat hangoztattak. Ügy nyilatkoztak, mintha az MPLA nevében cselekedtek volna. A Politikai Bizottság a nyilatkozatában bejelentette, hogy az MPLA vezetése, a népi köztársaság kormánya és Neto elnök teljes mérték­ben ura a helyzetnek. • A luandai rádió közölte, hogy a fővárosban normali­zálódott a helyzet, korábban a kormányellenes akció miatt leállt a forgalom és kiürültek az utcák. A fővá­ros utcáin járőrök cirkálnak. Luanda összes stratégiai fontosságú pontját a Fapla (a népi köztársaság hadse­rege) egységei őrzik'. Nemzetiségek Nyugat-Európában q Wales 1277 óta az an- | Walesiele — Skótok v« gol király uralma alatt, | Skócia csak az önálló Irodalmi nyelvvel soha nem rendelkező skótok már a 18—19. század folya­nyelvükben 1707-ben vált véglegesen a brit korona ré- tervet dolgozott ki a politi- mán legalábbis szévé. E két országot lakó, kai-gazdasági-kulturális ha- teljesen „elangolosodtak", az kelta eredetű népek az év- talom decentralizálásáról, anglikán valláshoz az anya­századok során gazdaságilag, széles körű autonómiával fel- nyelvű Biblia segítségével társadalmilag szinte teljesen ruházott helyi parlamentek eljutott walesiek (akiknek Integrálódtak az angol biro- alakítását javasolta Skóclá- hosszú évszázadokon át szín­dalomba. Sem Skóciában, nak, Walesnek. te egyetlen olvasmányuk volt sem Walesben nem volt é« A walesi nacionalizmus a Biblia) megőrizték nyelvü­nincs is az írekéhez hasonló jóval gyengébb, ,„szelídebb", ket. Sergio Salvi lelkesen ál­hevességű naclonalista-sze- mint a skótoké. A walesi na- lapította meg: „Egyetlen paratista mozgalom. A ma- cionalista párt,a Plaid Cym- nyugat-európai .betiltott gyarázat az eltérő történelmi ru vezetői az utóbbi évek- nemzet' sem küzdött nyelvé­múltban, a gazdasági-társa- ben nap* örömmel hirdetik, ért olyan elszántsággal és dalmi fejlődés különbségei- hogy a Kelta Tenger olaja hősiességgel, mint a walesi." ben keresendő. Írországtól új szálakkal kötötte össze a Ma már több mint 60 anya. eltérően ebben a két ország- két kelta nemzetiséget, de a . - , . .. . . , ., ban a vallási elentétek az skót nacionalisták fukarabb ^o tóU re^l ^' angolok és az őslakók kö- szárnya meglehetős tartózko- f & aj^vé magi* he­zött nem voltak olyan éle- dással fogadta ezt az újfaj­sek, mint a katolikus szige- ta^.olajteitvériséget".^^ S™, ^ a US Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) ten. Az előbb említett gaz- Ma Walesban t^ddfnAnU ™ a „Ara dasági Integráció mind Skó- nak azok a gazda rági prob- w'»>nvf^ Th'í ciában, mind Walesben je- lémák (az ipar elmaradott- b'7;0ny'tja' lentős iparfejlesztéssel járt tóga, az angliainál is maga- nro^kTü együtt, e két országban nem sabb munkanélküliség, az 1. volt az írországihoz hasonló infrastrukturális hálózat si- el egyetlen an" gazdasági kizsákmányolás, ralmas állapota stb.), ame- 601 , , , Amíg Anglia a világ legna- lyek Skóciában is megerósí- A walesi kulturális moz­gyobb gyarmatbirodalmának tették a nacionalistákat. De ga'om fö célját elérte, ezert ura volt a walesiek, de fő- míg Skóciában ők a lakos- SCTn tud nagyobb tömegeket leg a skótok büszkék voltak súg 1/3-át tudták maguk mö- megmozgatni a választáso­arra, hogy ehhez a nemzet- Ré állítani, Walesban alig k<>n. hez tartoznak. Az angol 10n/0-át tudták megszerezni a Karsal László gyarmnti közigazgatásban, szavazatoknak a legutóbbi JATE, Oj- és Legújabbkori még a legfelső posztokat ls választásokon. Míg Skóciában Történeti Intézet (pl. indiai alkirályi, afrikai, új-zélandi, ausztrállal főkor­• mányzói) gyakran töltötték be skótok. A gyarmatbiroda­lom összeomlása Anglián be­lül ls az egyik fő összetartó köteléket szakította szét, te­hát nem meglepő, hogy a mai, gazdasági válságoktól gyötört Angliában éppen a gazdaságilag viszonylag két elmaradottabb területen. Skóciában és Walesben is újjáéledtek a nacionalista mozgalmak. A Skót Nacionalista Párt az 1974-es választásokon már a szavazatok 30,4%-át sze­rezte meg, ezzel a Munkás­párt és a Konzervatívok mellett Skócia harmadik leg­nagyobb pártjává vált. Sike­rüket elsősorban igen hatá­sos, a demagóg jelszavakkal sem takarékoskodó propa­gandájuknak köszönhették. Kampányuk központjába az északi-tengeri olajmezők kin­csét állították, hangsúlyozva, ha létrejön a független Skó­cia, ez az nlajvagyon orszá­gukat a világ leggazdagabb államai közé emelheti. „Vá­lasszatok — harsogták az SNP plakátjai 1973—74-ben — szegény britek vagy gaz­dag skótok akartok lenni!?" A munkáspárti kormány. 1974-es győzelmét követően Küzüs közlemény a látogatásról Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára dr. Rudolf Kirchschlüger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke 1977. május 24—27-e között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja fogadta dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi elnököt. A szövetségi elnököt magyarországi lá­togatására elkísérte dr. Wülibald Pahr, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere, aki részletes megbeszélést folytatott Púja Fri­gyes külügyminiszterrel. Az osztrák szövetségi elnök és kísérete meglátogatta a Magyar Optikai Műveket és az Agárdi Állami Gazdaságot, megte­kintette Szentendrét, Esztergomot és Vi­segrádot. Losonczi Pál ás dr. Rudolf Kirchschlü­ger baráti légkörben beható véleménycse­rét folytatott a magyar—osztrák kapcsola­tokról és a kozö3 érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság sokoldalú együttműködése mind eredményesebben fejlődik, s egy­aránt szolgálja mindkét nép érdekeit, va­lamint a nemzetközi békét és biztonsá­got. Egybehangzóan megállapították, hogy a két ország viszonya a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének jó példája, tükrözi az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának maradéktalan végrehajtá­sára irányuló kölcsönös törekvést a kap­csolatok minden területén. A felek megerősítették, hogy a jövőben ls minden erőfeszítést megtesznek országa­ik együttműködésének fejlesztéséért és ez­zel népeik barátságának elmélyítéséért. Hangsúlyozták meggyőződésüket, hogy a két ország vezetőinek találkozói is jelen­tősen hozzájárulnak ehhez. Mindkét fél megerősítette annak szükségességét, hogy tovább folytassák ezeket az érintkezéseket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy Magyarország és Ausztria kapcsolatainak éllardó fejlesztése az enyhülés folyamatát szolgálja Európában és az egész világon. Kijelentették, hogy fontos feladatnak te­kintik azoknak az elhatározásoknak a tel­jes megvalósítását, amelyekre Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az El­nöki Tanács tagjának 1976. évi ausztriai látogatása alkalmával, valamint Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár ausztriai és magyarországi találkozói során jutottak. A felek üdvözölték a gazdasági együtt­működésben eddig elélt eredményeket. Készek további intézkedéseket tenni a mindkét ország számára előnyös gazdasági kápcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös áru­forgalom kiegyensúlyozott növelésére. Alá­húzták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruk­túra és az energiagazdálkodás területén. Üdvözölték a két ország állampolgárai­nak találkozásait, különös tekintettel a ha­tármentt területek lakosaira, és megerősí­tették azon szándékukat, hogy ezeket — a kölcsönös bizalom és jószomsz.édság alap­ján, közös, egyeztetett intézkedésekkel — a jövőben is elősegítik. Megállapodtak, hogy ez év őszén szakértől megbeszeléseket kezdenek a két ország közötti vízumkény­szer teljes megszüntetéséről. Támogatják a kulturális, tudományos, oktatási, ifjúsági, sport- és turisztikai kapcsolatok fejleszté­sét, valamint az információ átfogóbb ter­jesztését. Kívánatosnak minősítették annak elősegítését, hogy a másik ország kulturá­lis értékeihez mindenki fokozotabban hoz­záférhssscn A nemzetközi helyzetről folytatott esz­mecsere középpontjában az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, to­vábbá a belgrádi találkozó kérdései állot­tak. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschlá­ger elsődleges jelentőséget tulajdonított az enyhülési politika folytatásának, amelyhez mindkét ország a jövőben is minden erő­vel hozzá akar járulni. Egyetértés volt ab­ban, hogy az enyhülés továbbvitele nagy­mértékben függ az államok kapcsolatainak fejlődésétől, tek'ntet nélkül azok társadal­mi és gazdasági rendszerére. A felek egyetértettek abban, hogy fontos eredmények születtek az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záróokmá­nyának végrehajtásában mind nemzetközi téren, mind pedig a magyar—osztrák kap­csolatokban. Az enyhülés folytatása lénye­ges fettételének tekintik a záróokmány va­lamennyi rendelkezésének fenntartás nél­küli végrehajtásét. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a küszöbönálló belgrádi ta­lálkozónak, s készek hozzájárulni ahhoz, hogy ez a találkozó elősegítse a záróok­mány további végrehajtását és az enyhülés megszilárdítását. A tárgyaló felek megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folytatása növek­vő veszélyt jelent a világ békéjére és az emberiség jövőjére. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása ér­dekében a politikai enyhülést katonai eny­hülésnek kell kísérnie. Kifejezték remé­nyüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlá­tozásáról folyó szovjet—amerikai tárgya­lások, a genfi leszerelési bizottság munká­ja, s a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő Intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások — annak az alapelvnek a betartása mellett, hogy egyik fél bizton­ságát sem érheti károsodás — minél előbb eredményre vezetnek. Azt a felfogást kép­viselték, hogy a leszerelési törekvésekben fontos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Támogatják a leszerelési vi­lágértekezlet összehívását, és nagy jelen­tőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakának. A felek aggodalmukat fejezték kl a világ különböző térségeiben létező feszült­séggócok miatt, és sürgették azok mielőbbi felszámolását. Mindkét fél megerősítette hűségét az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának céljaihoz és elveihez. Ezt az ok­mányt a béke megőrzése, a biztonság és nemzetközi együttműködés fontos eszközé­nek tekintik. A tárgyaló felek kifejezték készségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szerve­zetekben, valamint az ENSZ tengerjogi konferenciáján tovább fejlesztik a gyümöl­csöző magyar—osztrák együttműködést. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke teljes megelégedését fe­jezte ki eszmecseréjük baráti, tárgyilagos légköréről és a látogatás eredményéről, amely jelentősen hozzájárult a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószomszédi, baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez, és az európai együttműkö­déshez. A megbeszélésen megállapították, hogy számos, mindkét felet érdeklő kérdés­ben nézeteik, megegyeznek, vagy hasonló­ak. Dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi el­nök ausztriai hivatalos látogatásra hívta meg Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnö­két, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplomáciai úton állapodnak meg. 10. Nem. Nem várta, mert mikor eddig csigázott, s megérezte, hogy veszélybe kerül, rögtön hama­rosan megérkező vőlegényére terelte a szót, ami végképp lehűtött. De a kezemet azért úgy szo­rította meg, hogy abban biztatás is volt, mert kl tudja, hogy tartós-e az ilyen összefoldozott mát­kaság? Signora Cavalierivel is megbeszéltem, hogy a holmi zömét Nápolyban hagyom, náluk, s hogy Igényt tartok a szobára, ha addig fenn tudja tar­tani. Az olasz asszony megnyugtatott, hogy nyá­ron legjobb esetben is csak rövidebb időre ad­hatja ki szobáit, átmeneti vendégeknek, a fő sze­zon az egyetemi év, amikor diákok özönlik el a várost, de még akad szobája bőven, Így min­denképpen tud egyet számomra biztosítani. Száz Urát ajánlottam fel fekbérül, amit nagy megelé­gedéssel fogadott el. Búcsúzóul sajnálta Gyurka barátom váratlan eltávozását, dicsérte szelíd természetét, s mikor kezet csókoltam neki, megéreztem, hogv a lá­nyos anya szemével mér végig, s egy pillanatra felbecsüli férji eshetőségelmet. Ügy látszik, 6 sem bízott túlzottan a tékozló fiúban, signor Morsettiban, s minthogy Rosa nyilván tett cél­zást előtte iránta táplált érzelmeimről, amit a lány az anyja előtt a valóságnál talán job­ban kiszínezett, s most, a búcsú pillanatában, a szokottnál is több figyelmet szentelt rám. Nem tudom, miféle harc dúlt benne, mert arca változatlanul nyájas maradt, de a* volt a gyanúm, hogy mindent egybevetve, csak fiatalságomat, s idegen voltomat kifogásolhatta. S ha volt köztük erről egyáltalán szó, akkor fő­ként az utóbbi lehetett a mama legsúlyosabb ér­ve, mert Morselli sem volt sokkal Idősebb ná­lam. De Olaszországban az idegen Ilyen vonat­kozásban nyugtalanító jelenség, nem tudni róla semmi közelebbit, s a baj akkor derül ki, ami­kor már késő. A mama tehát nem pártolt en­gem, de meghagyott tartaléknak. így indultam el másnap reggel a kikötőből. * Mikor a kis gőzös, amely a nápolyi öbölben közlekedett, éles füttyszóval elindult, s előbb nyugodt siklással, majd egyre fokozódó ringással hasította a kék vizet, megilletődve néztem vissza a városra, mely annyi szépséggel és élménnyel gazdagított. A búcsú akkor is szívbe markoló, ha az ember tudja, hogy nem végleges, de hányszor üdvözöljük régen látott ismerőseinket vagy barátainkat csak futólag, mert éppen sür­gős dolgunk van, s egyszer csak tudomásul kell vennünk, hogy az illető meghalt, vagy végképp elköltözött, s már soha többé nem láthatjuk vi­szont? Ilyenkor mindig gyötrődünk, és fájlaljuk, hogy akkor nem használtuk ki az alkalmat, el­mulasztottunk megint valamit, ami pótolhatat­lan és jóvátehetetlen. S minél korosabb lesz va­laki, annál félelmesebben gyűlnek benne az el­mulasztott percek emlékei, s a végén beárnyé­kolják azokat a kis fénypontokat is, amelyeket a szegényesen beteljesült valóságok nyújtanak. A gőzös azonban a tükörsimának látszó tenger ellenére egyre izgatottabban himbálta, hintáztat­ta karcsú testét, s dohogva, lihegve, fújtatva fúr­ta magát előre, mint az úszó, aki verseny köz­ben megbuktatja a fejét. A korlát mellett húzód­tum meg. egy padon, amelyen mások is ültek, és bár a gyomrom kissé nyugtalankodott, hősiesen próbáltam kiegyensúlyozni ellenmozgásokkal a hajó ringását. Mélán merengtem a sistergő vízen, s a fehéren pezsgő barázdákon, amelyeket a hajó orra hasított. Capri és Ischia szigete mint két hegy emelkedett ki a sík tengerből, és szeszélyes körvonalával hol mesebeli szörnyetegekre, hol fetrengő, egymásba fonódott alakokra emlékezte­tett. Volt pillanat, amikor Capri a guggoló Vé­nusz idomait idézte a fényele, árnyékok, s a káp­rázó képzelet játékában. De a mesebeli Vénusznak könnyű volt ott úgy viselkednie, mint aki éppen megfürdött, s most szárítkozik a napon, nehezebb volt nekem meg­küzdenem a gyomrommal, amely nem szokta meg a vizet, ezt a bizonytalan és Ingatag ele­met, s egyre több megértéssel kezdett hozzá ha­sonulni. Mozgékony lett és szeszélyes, s az a kis sajtmaradék, amit kora reggel lenyeltem, egyre nagyobb jelentőséget kezdett magának tulajdo­nítani. De hősiesen ellenálltam e lázadásnak, na­gyokat nyeltem, bár az a körülmény, hogy a mellettem ülők egyike elsápadva, éktelen ök­lendezéssel hajolt át a korláton, s a tengerbe ürítette gyomrának tartalmát, még jobban meg­fosztott erőmtől, mégsem adtam föl a harcot. Támolyogva, a sós levegőből nagyokat szip­pantva húzódtam be a bárba, ahol kávét főztek, s az egyik asztalnál angolok kártyáztak. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom