Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

# Csütörtök, T977. május 26. Gyorsulnak Az V. ötéves tervben majdnem kétszerannyit, mint az előző tervidőszakban, összesen 30 milliárd forintot k'út az ország lakóházjaví­tási munkálatokra. A múlt évben a tervnek megfelelően 14 ezer lakást hoztak rend­be, 4900-at pedig korszerű­sítettek. Az idén 16 száza­lékkal több lakóházjavítási munkát végeznek el 5,1 mil­liárd forint ráfordítással, s így országosan 16—17 ezer la­kást fiatalítanak meg. Fontos törekvés, hogy a | tervszerű, megelőző kárban­tartási munkálatok kerülje­nek előtérbe, s így legalább ne növekedjék a felújítási elmaradás. Ezért az új és a jó állapotú épületek felújí­tásáról a 25 éves. úgyneve­zett normál ciklusidőn belúl kell gondoskodni. Az építés­ügy ágazat terve ebben az időszakban 80—85 ezer lakás felújításával, s 30—35 ezer lakás korszerűsítésével szá­mol. Ennek egy részét, vár­hatóan 6000—7000 lakást a bérlők korszerűsítenek'. Jelentós fejlesztéssel, első­sorban megtérülő gépek be­szerzésével ebben a tervidőszakban "0 százalékkal növelik a fenn­tartási, építési kapacitást. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a tanácsi építő­ipari vállalatok és az építő­ipari szövetkezetek tevékeny­ségében növekedjen a fenn­tartási munkák aránya. Az ágazati terv számítási anya­ga szerint ebben a tervidő­szakban a lakóházjavítási munkák 34 százalékát a ta­nácsi építőipari vállalatok, 12 százalékát az ipari, épí­tőipari szövetkezetek. 34 százalékát pedig az ingat­lankezelő szervezetek vég­zik el. A munkálatok ütemének növekedése lehetővé teszi, bogy megkezdődjön a ko­rábbi felújítási elmaradá­sok felszámolása is. A tervidőszak végére a ta­nácsi kezelésben levő lakás­állomány összetételében az új otthonok építésének és felújítási ütem növelésének eredményeként jelentős mi­nőségi változás következik be: a korábbi 62-ről 72 szá­zalékra növekedik az új és a felújított lakások aránya. Ugyanakkor a komfort nél­küli, félkomfortos és a szük­séglakások részaránya a je­lenlegi 35-ről 28—30 száza­lékra csökken. (MTI) Sarálsápsaiat Szerda reggel a Keleti pá­lyaudvarról jubileumi ba­rátságvonat indult, amelyen 300 szocialista brigádveze­tő, kiváló dolgozó, szakszer­vezeti tisztségviselő utazott a Szovjetunióba. A magyar dolgozók a szovjet barát­ságvonat két évvel ezelőtti utasainak magyarországi lá­togatását viszonozva kere­sik föl a Szovjetunió több nagyvárosát, s ismerkednek a jubileumi előkészületekkel a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő 60. évfordulójának tiszteletére. A magyar vendégeket gaz­dag program várja Kijev­ben, Leningrádban és Moszk­vában. A delegációt Kiss Károly, a SZOT alelnöke vezeti. Az országgyűlés iisnvédeEmi bizottsága népiiodseregünk alakulatánál Az országgyűlés honvédel­mi bizottságának tagjai Pap Jánosnak, a bizottság elnö­kének vezetésével szerdán látogatást tettek a néphad­sereg egyik dunántúli ala­kulatánál. A vendégeket Horváth Dezső mérnök-ve­zérőrnagy és Mórocz Lajos vezérőrnagy fogadta és ka­lauzolta. A honvédelmi bizottság tagjai a látogatás során meghallgatták a parancsnok beszámoló jelentését, meg­ismerkedtek a katonák élet­és munkakörülményeivel. Ezután megtekintettek több korszerű kiképzési bázist, a katonák elhelyezését és kul­túrálódását szolgáló létesít­ményt, meggyőződtek a ki­képző és a nevelő munka eredményességéről. Öröm­mel tapasztalták, milyen sokoldalúan gondoskodnak a katonákról. A bizottság tag­jai a látogatás során szer­zett tapasztalataikról elis­merően nyilatkoztak. A városi párt-vb napirendjén Szükséges a rakodás gépesítése Határozottabb előrelépést sürgetett a rakodásgépesi­tésben, a korszerű szállí­tási módok szélesebb körű elterjesztésében a szerdai ülésén az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizott­sága. A képviselők az anyag­mozgatás gépesítését, az áru­fuvarozás fejlesztési gond­jait, eredményeit vizsgál­ták. Kölcsönök téeszeknek a közös alapból csönös Támogatási Alappal szemben 10,5 millió forint. Sajnálatos, hogy az Ö6szes tagszövetkezet közül csak 30 százalék fizet pontosan tagsági díjat. Tegnap délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermé­ben küldöttközgyűlést tartott a TESZÖV mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap. A rendezvényen részt vett Kálmán János, a TESZÖV titkár helyettese. A Kölcsönös Támogatási Alapnak a megye termelő­szövetkezetei közül 53 szö­vetkezet a tagja. Egy éve működik az új intéző bizott­ság, s az elmúlt időszak munkájáról, a soron levő tennivalókról Révész Ferenc, az intéző bizottság elnöke (ópusztaszeri Árpad vezér Tsz-ből) adott számot a kül­döttközgyűlésnek. Kecskés István, az ellenőrző bizott­ság elnöke (árpádhalmi Ár­pád Tsz) pedig az ellenőrző bizottság beszámolóját ter­jesztette elő. A küldöttköz­gyűlés tagfelvételekről, kilé­pésekről és az alapszabály módosításáról döntött. A kölcsönös segítés elve igen nagy jelentőségű e tér­ség szövetkezeteinek életé­ben is, hiszen nincsen olyan esztendő, hogy egy-két kö­zösség ne szorulna anyagi támogatásra az alaphoz. Leg­utóbb az eperjesi Ifjú Gárda és a szentesi Május 1. Tsz kapott fejlesztésre összesen 2.5 millió forint kölcsönt. Éppen ezért lényeges, mint ahogy a küldöttközgyűlés munkájában felszólalók hangsúlyozták, az önként vállalt kötelezettség teljesí­tése ugyanis a rnegye szövet­kezeteinek hatraléka a Köl­Abrahám Kálmán közle­kedés- és postaügyi állam­titkár tájékoztatójában em­lékeztetett arra, hogy azV. ötéves tervtörvény a mű­szaki fejlesztés egyik fő irányaként jelölte meg — különösen az anyagmozga­tásban — a munkaerő fel­szabadítását eredményező gépesítést. (Közismert adat: hanzákban több mint egy­millió ember, az összes dol­gozó mintegy 20 százaléka foglalkozik anyagmozgatás­sal.) A KPM közlekedési vál­lalatai (MÁV, Volán, Ma­hart) 1975-ben körülbelül 2000 rakodógéppel dolgoz­tak. 1980-ig pedig csaknem 1 milliárd forintot költe­nek rakodógép-vásárlásra. A vitában felszlóalt Ju­ratovics Aladár csongrád megyei országgyűlési kép­viselő is. Nyugdíjasok foglalkoztatása Kedvezmény a kézimunka-igényes növények betakarításában segítőknek Mivel a mezőgazdasági ter­mények kellő időben és jó minőségben történő betaka­rítása elsőrendű népgazda­sági érdek, a kérdéssel a közelmúltban a Miniszter­tanács is foglalkozott, és sokirányú határozatot ho­zott a kézimunka-igényes nö-. vények betakarításához szük­séges munkaerők biztosítá­sára. A határozat értelmé­ben a többi között elő kell segíteni, hogy a mezőgazda­sági nagyüzemek (állami gazdaságok, mezőgazdasági téeszek és szövetkezetek) az eddiginél fokozottabb mértékben vonják be ebbe a munkába a nyugdíjaso­kat. Mint a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósá­gán elmondták, a nyugdí­jasok július 15-e és novem­ber 15-e között a mező­gazdasági nagyüzemekben a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukor­répa betakarításánál nyug­díjuk korlátozása nélkül végezhetnek fizikai mun­kát. Ennek a munkavégzés­nek az ideje a meghatáro­zott évi 840 vagy 1260 órás foglalkoztatási keretbe nem számít be. E kedvezmény minden nyugdíjasra vonat­kozik, függetlenül attól, hogy öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíját mikor és milyen jogszabály alapján állapí­tották meg. Természetesen az is közömbös, hogy idei foglalkoztatási keretét már kimerítette-e vagy sem. A nyugdíjasok a kedvez­mény alapján kiegészíthetik nyugdíjukat, s egyben az. egész népgazdaság számára hasznos munkát, végeznek, ezért kívánatos, hogy akik­nek az egészségi állapota le­hetővé teszi, minél nagyobb számban jelentkezzenek a betakarítási munkákra. A termékek korszerűsítése, a szolgáltatások javítása Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén is fontos témákról tárgyalt. A napirend első pontjaként az ipari termékszerkezet korszerűsítésének alakulásáról szóló jelentést vitatták meg, különös tekintettel a gazdaságtalan termé­kek csökkentésére és az exportteljesítések­re. (Hogy mennyire égető kérdésről van szó, mutatja, hogy tegnap a ncpi ellenőrzé­si bizottság is foglalkozott vele.) Ezután a Tanácsi Szolgaltató cs Kommunális Vál­lalatok pártbizottsága beszámolójának érté­kelésére került sor. Mindkét témával kap­csolatban több kérdés és észrevétel hang­zott cl. s végül a városi párt-vb megjelölte a további feladatokat. Szegeden is — állapították meg — a ha­tékonyság fokozásának döntő láncszemét képezi az ipari termékszerkezet korszerűsí­tése. Ennek gyorsítását különösen indokol­ja: a városban a progresszív iparágak ará­nya az országos 59 százalékhoz képest csak 40 százalékos; kevés az önálló vállalat, ami fékezőleg hat a gyártmányfejlesztés helyi lehetőségeire; a gyáregységek többsége a telepítéskor korszerűtlen technikával és technológiával rendelkezett; a szegedi iparban foglalkoztatottaknak több mint 20 százaléka az alacsonyabb műszaki színvo­nalú szövetkezetekben dolgozik, ami 6 szá­zalékkal magasabb az országos aránynál. Ezért ítélhető kedvezőnek, hogy a városi pártértekezlet óta a szegedi üzemek jelen­tősen korszerűsítették termékeiket A je­lentősebbek 1975-ben 139, tavaly pedig 396 új, kelendőbb terméket kezdtek el gyárta­ni, s ezzel párhuzamosan hagytak fel két év alatt mintegy 350 gazdaságtalan ipar­cikk készítésével. Az üzemeket különböző okok késztették ezekre az intézkedésekre: az Ikarus szegedi gyárába a központtól ér­kezett ösztönzés, a ruhagyárban és a fém­ipari szövetkezetben például a bel- és kül­földi piac igényei, illetve a jövedelmezőség javítása hatott serkentőleg, másutt a mun­kaigényesség csökkentésének, a kapacitá­sok jobb kihasználásának szükségessége volt a lendítő erő. Jelenleg legkorszerűbbnek mondható a gumigyár néhány terméke, továbbá a hús­kombinát szalámikészítményei és a papri­kafeldolgozó vállalat paprikaőrleményei. Ugyanakkor nem érik el az átlagos nem­zetközi színvonalat a KSZV műszaki szö­vetei, s ugyanez mondható el a kábelgyár, a nyomda, a szerszámkovács-szövetkezet termékeinek többségéről. A város üzemei­nek zömében nem kielégítő a gyártási technológia — ez a szalámigyárban a leg­korszerűbb. Kedvező tendenciára vall, hogy Szeged iparában a nagysorozat-gyár­tás a jellemző, kis vagy közepes szériában csak a vas- és fémipari, illetve a bútor­szövetkezetekben termelnek. Nem kívánatos jelenség ugyanakkor, hogy legtöbb helyen nagyon sokféle cikket gyártanak: például a gumigyárban 2500, a kábelgyárban 1178, a ruhagyárban 548 volt tavaly a termékek száma. Gazdaságilag majdnem optimális­nak ítélhető a többi között a tejipari vál­lalat 41-féle. a BUDALAKK 39-féle, vagy a kéziszerszámgyár 26-féle gyártmánya. Jelenleg a régebbi és az új termékek ér­tékesítési lehetőségei mind a belföldi, mind a külföldi piacokon jók. Elgondolkodtató viszont, hogy több üzemben csak 1—2 év­re előre ismerik az értékesítési viszonyo­kat. A gyártási föltételek általában meg­vannak, a könnyűiparban azonban olykor munkaerő- és anyaghiány zavarja a folya­matos munkát. Csak üdvözölhető, hogy a következő években is erőteljesen folytató­dik a termékek korszerűsítése: 1980-ig a KSZV-nél 80. a ruhagyárban 150, a kon­zervgyárban 16 új áru gyártását kezdik meg. s természetesen hasonló mennyiségű gazdaságtalan termék készítését hagyják abba. Ezek az intézkedések tetemes meny­nyiségű importanyag-megtakarítást is le­hetővé tesznek. Sajnos, a termékszerke­zet korszerűsítését nem mindenütt tekintik elsőrendű feladatnak, kevés a kezdemé­nyezés. Az ipari szövetkezetek némelyiké­nél nincs végleges elképzelés a korszerű profil kialakítására, s a műszaki fejlesz­tésre szánt forrásokat nem merítik ki tel­jesen. Kétségtelen a munkaerő-megtakarítás tendenciája is. Kismértékben ugyan, de növekszik a szakképzettebb munkások iránti érdeklődés, különösen a kábelgyár­ban, ahol a felsőfokú végzettségű műszaki szakemberszükságlet jelentős. Igen lénye­ges, hogy az V. ötéves terv első évében több mint 10 százalékkal nőtt a szegedi üzemek exporttermelése. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, ez a tendencia folytatódik: 1976—80 között például a KSZV 119 százalékkal, a gumigyár 79 szá­zalékkal, a ruhagyár 64 százalékkal kíván­ja növelni a tőkés exportot. Megállapítható, hogy Szeged iparában a megyei pártbizottság határozatával össz­hangban halad a termelési szerkezet kor­szerűsítése. A mindenféle piacon eladható termék gazdaságos előállítása életbe vágó feladat, ezért ügyelni kell arra is, hogy le­rövidüljön az elgondolás és a gyártás meg­kezdése közti idő. A kedvező tendenciák gyorsabb kibontakoztatása érdekében nél­külözhetetlen szükség van továbbra is a termelő üzemi pártszervek rendszeres tá­jékoztatására, támogatására, s annak el­lenőrzésére, hogy a cselekvési programok­ban foglaltak megvalósuljanak. A nagyobb üzemi pártszervezetek tűzzék napirendre a termékkorszerűsítéssel kapcsolatos tenni­valókat. A Szeged városi párt-végrehajtóbizottság — lényegében egyetértve a szolgáltató és kommunális vállalatok pártbizottságának jelentésével — megállapította: kissé visz­szafogottan beszélt az eredményekről és a fogyatékosságokról egyaránt. Továbbra is kiemelt feladatnak kell tekinteni a lakos­sági szolgáltatások javítását. Helyes volt, hogy a pártszervezetek gazdaságpolitikai intézkedési terveket és cselekvési progra­mokat készítettek, mert ez fontos föltétele a helyi tennivalók végrehajtásának és a rendszeres pártellenőrzésnek. Kétségtelen, hogy a vállalatok a szol­gáltatás fejlesztését szolgáló tervek össze­állításánál figyelembe vették mind a nép­gazdasági, mind a várospolitikai elképze­léseket. A Patyolat-szolgáltatás például 60 százalékkal növekszik a mostani ötéves terv során, s ezen belül a lakosságnak is 73,9 százalékkal több munkát végeznek. A háztartási mosás fokozásával a dolgozó nőknek nyújtanak további segítséget, új mosó- és vegytisztító szalont építenek a városban, felvevőüzlet nyílik Petőfitele­pen és Béketelepen, valamint az Északi vá­rosrészben, s több üzletet korszerűsítenek. Bővül a szolgáltatás a fodrászatban, itt is korszerűsítéseket terveznek, a Lenin kör­úton kozmetikai és pedikűrszalon nyílik. Javulnak, ha lassan is, a fürdési lehetősé­gek: a sziksósfürdő területén már kellemes környezetben pihenhetnek a szegediek. A zökkenőmentes vízellátás végett 1975 óta 10 új kutat fúrtak a városban, és több mint 30 kilométer új vízvezetéket fektet­tek le. A peremkerületek vízellátásával azonban továbbra is gondok vannak, ezért az utóbbi években itt bővítik erőteljesen a vízhálózatot. Mintegy 850 millió forint a lakóházalt felújítására fordított összeg, s ez kétszere­se az előző tervidőszakban ilyen célra köl­tött pénznek. Tavaly 84 lakóház kapott új köntöst, és körülbelül 104 ezer négyzet­méter homlokzatot újítottak föl. A terve­ző és kivitelező vállalatok segítik a prog­ram megvalósítását: a tervező szövetkezet 5 évre szóló szocialista szerződést kötött az ingatlankezelő vállalattal, a CSOMI­TERV tervezői kapacitásról gondoskodik. Segíti a felújítások zavartalanságát 120 át­meneti lakás építése is, amelyből 60 már el is készült. Az állami szervek lakáspót­lásokkal járulnak hozzá a terv megva­lósításához, a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a szerződések előké­szítésében és megkötésében nyújt támoga­tást. Lehetőség van a város rendszeres tisz­tán tartására is, mert a legutóbbi két év­ben jelentősen fejlődött a géppark. Ma már közel 50 darab, különféle úttisztító, locsoló, szemétgyűjtő stb. gép áll rendel­kezésre, s most már legfőképpen arra kell ügyelni, hogy ezek mindig használható ál­lapotban legyenek. Az érdekelt, vállalatok sikeresen vettek részt a Tiszta, virágos Szegedért akcióban. A közlekedés javításával kapcsolatos feladatok megjelölése, illetve a piaci áru­sítás fejlesztésének jóváhagyása után a városi párt-vb elfogadta a jelentést. Meg­állapította: a vállalatok elképzelései, be­ruházási tervei jól segítik a színvonala­sabb szolgáltatást, de nem szabad el felej­teniök, hogy a város vízellátása, fürdőszoi­gálata, csatornázása, tisztasága — mind olyan feladat, amelynek fejlesztése, illetve megoldása a lakosság jó közérzete miatt is rendkívül fontos. Csak üdvözölni lehet a dolgozók kezdeményezését, hogy kommu­nista műszakok szervezésével ezután is segítik a bölcsőde-, illetve óvodaépítkezé­seket, különösen a belső szerelések elvég­zésében. A szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának növelése nagy gondot okoz a vállalatoknak, ezek a gazdálkodási ne­hézségek azonban a párt- és kormányha­tározatok szellemében megoldhatók. Szük­séges, hogy a feladat végrehajtásában a kommunisták járjanak élen, és határozot­tan lépjenek föl a hibák ellen. Szükség van a munkaverseny- és újítómozgalom élénkítésére, a tömegpolitikai munka foko­zására, a KISZ- és a szakszervezetek fo­kozottabb közremüködesére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom