Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

8 Péntek, 1977. április 8: Bonyhádot várossá avatták Bár téli tájképpel, de megszépítve és ifjúságának zenekarával fogadta vendégeit a Tolna megyei Völgység szívében elterülő Bonyhád csütörtökön, várossá avatása napján. A helyi Otthon filmszínházban rendezett ünnepi tanácsülés díszelnökségében helyet foglalt Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A Himnusz elhangzása után dr. Hegedűs János, a már szerdán megalakult új városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Cseterki Lajos mondott beszédet. s adta át a városalapító díszoklevelet dr. Hegedűs Jánosnak, a városi tanács elnökének. Ezután — a megyei tanács és a megyei pártDizotiság nevében — K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az új város lakóit, Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára a járás és az országgyűlési képviselők megyei csoportja, dr. Nedók Pál, a szekszárdi városi tanács elnöke pedig a megyeszékhely képviseletében üdvözölte Tolna megye harmadik városát.. Az úttörő- és KlSZ-fiatalok versekkel, zenével és virágokkal köszöntötték a vendégsereget. Ismertették az ország több részéből érkezett üdvözlő táviratokat is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. flczél György fogadta az Egyházak Világtanácsának vezetőit Aczél György, a Minisztertanács élnökhelyettese csütörtökön fogadta dr. Edward Scott kanadai érseket, az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának elnökét és dr. Philip Pottert, az Egvházak Világtanácsának főtitkárát, akik a szocialista országok egyházi vezetőivel tanácskoznak Budapesten. A szívélyes, nyflt légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, tír. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Tanácsának elnöke és dr. Tóth Károly, a keresztény békekonferencia főtitkára. Bácher Mihály zongoraestje B3cher Mihály Tisza-szállóbeli koncertjén Beethovent játszott. Négy zongoraszonátát. a d-mollt (Op. 31), g-mollt (Op. 49), ciszmollt (Mondschein, Op. 27) és az f-mollt (Apassionata, Op. 57). E művek egyszerű felsorolásából is kitűnik, hogy szinte valamennyi állandóan szerepel a pianisták repertoárján. A bécsi mester életművében a zongoraszonáták a „kísérletezés" műfaját jelölik. Az alkotóműhelyben (ilyen módon) kikristályosodott legjelentékenyebb zenei ötleteket Beethoven nagy formátumú műveiben (szimfóniáiban, kamaraműveiben) is tovább fejlesztette. így a szonáták hallgatásakor nyomon követhetjük a forradalmian új tartalom hangokká, illetve formává munkálását, amelyben az emberi érzelmek és szenvedélyek korábban soha nem tapasztalt intenzitását hallhatjuk. De nemcsak vulkánikus energiák, titáni indulatok áradnak ebből a zenéből, hanem a felvilágosodás és a nagy francia forradalom eszmevilágának legnemesebb értékei is. Bácher Mihály a jelentékeny Beethoven-előadóművészek közé tartozik: nemcsak hangversenyei, hanem hanglemezfelvételei is bizonyítanak. Játékának legfőbb erénye a zenei mondanivaló érthető, artikulált megfogalmazása, a mindig lényegre koncentráló előadásmód. Remek formaérzékével a zene elemeiből képes az egész művet átfogni, hallhatóvá tenni. Ez a megoldása főként a d-moll és cisz-moll szonátában győzött meg. Végletes dinamikája, erőteljes akcentusa, deklaráló dallamvezetése igen stílusos. A fantáziaszerű rögtönzések, markáns giustók egyként sajátjai (d-moll szonáta, Mondschein szonáta). A szünet után felhangzó Apassionata szonáta a zongorairodalom egyik csúcsa. Jelentős technikai felkészültséget és robbanásig feszült indulatokat feltételező alkotás ez. Bácher Mihály birtokában van e kívánalmaknak, s noha játéka nem volt sallangmentes. mégis meggyőzött óriási lendülete, izzása, erőteljes dráma.sága.) E műnél feltűnően zavarta az előadóművészt a viszonylag kis hangerejű zongora.) Ráadásként Beethoven egyik legnépszerűbb darabja, a Für Elise hangzott el — egyszerű, ihletett előadásban. Ügy véljük, hogy ez a Beethoven-est méltó tisztelgés volt a most 150 éve halott, de alkotásaiban halhatatlan bécsi mester emlékének. Kerek Ferenc Nyereménybetélkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár csütörtökön Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek 1977. első negyedévi sorsolását, amelyen a március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő betétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számiegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1977. évi első negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Számvégzödéz: Nyeremény: Számvégződés: Nyeremény: 029 54 475 25 067 25 506 25 075 25 559 200 153 25 559 50 181 100 648 50 196 25 685 25 227 23 796 25 253 25 763 25 268 25 815 25 319 25 837 25 362 25 875 25 396 25 918 25 »* 432 23 957 25 »* A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. (MTI) a művészeti díjakat Kiváló és érdemes művészek Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1977. évi „kiváló" és „érdemes művész" címeket Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át. A Magyar Népköztársaság a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló eredményei elismeréséül hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, illetve a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címet adományozta. A Magyar Népköztársaság kiváló művészei: Ágay Karola, a Magyar Teván Margit, MunkácsyNépköztársaság érdemes mű- díjas ötvösművész, a Magyar vésze, a Magyar Állami Népköztársaság érdemes műOperaház Liszt-díjas magán- vésze, énekese. Tomanek Nándor, a Vígdr. Ranódy László, Kos- szinház Jászai-díjas színműsuth-díjas filmrendező, a vésze, a Magyar NépköztárMagyar Népköztársaság ér- saság érdemes művésze, demes művésze, Törőcsik Mari, KossuthSzervánszky Endre, két- dl'jas, a Nemzeti Színház Baszeres Kossuth-díjas zenelázs Béla- és Jászai-dijas színművésze, a Magyar Népszerző, a Magyar Népköz- köztársaság érdemes művétársaság érdemes művésze, sze. A Magyar Népköztársaság érdemes művészei: Barta Eva iparművész. Juhász Gyula-díjas színműBerényi Gábor, a József vésze, Attila Színház Jászai-díjas Külkey László, a Magyar főrendezője. Állami Operaház magánBorbély Gyula, a Magyar énekese, Operaház Liszt-díjas kar- Lajos Attila, a Magyar Rámestere, dió és Televízió szimfonikus Czimer József, a Pécsi zenekara Liszt-díjas szólóNemzeti Színház fődrama- fuvolása, turgja. Marosán László MunkácsyCsekovszky Árpád Munká- díjas szobrászművész, csy-díjas keramikusművész, Máté András, MunkácsyDrégely László, a Magyar díjas grafikusművész. Televízió Balázs Béla-díjas Mécs Károly, a Thália díszlettervezője. Színház Jászai-díjas színműEngelsz József Munkácsy- vésze, díjas ötvösművész, Németh Aladár, MunkáFoky Ottó, Balázs Béla- csy-díjas szerszám- és gépés Munkácsy-díjas bábfilm- ipari formatervező, az iparrendező, műteremvezető, művészeti főiskola tanszékGabos Gábor, Liszt-díjas vezető tanára, zongoraművész, az Országos Németh Eva MunkácsyFilharmónia szólistája, díjas textiltervező iparműGábriel Frigyes Munkácsy- vész. díjas blsőéoítész, Palásthy György Balázs Gerbár Tibor, a Debreceni Béla-di'1as filmrendező, Csokonai Színház Jászai-dí- Pártay Lilla, a Magvar jas színművésze. Állami Operaház Liszt-díjas Hofi (Hoffmann) Géza, a szólótáncosa. Mikroszkóp Színpad Jászai- Ruszt József, a Kecskemédíjas színművésze, ti Katona József Színház JáHorváth Bálint, a Debre- szai-díjas főrendezője, ceni Csokonai Színház ma- Sólyom Nagy Sándor. a gánénekese. Magyar Állami Operaház Huszár Klára, a Magvar Liszt-díjas magánénekese. Állami Operaház Erkel-díjas Szabó Zoltán Munkácsyrendezője díias festőművész. Kass János Munkácsy-dí- ..Ja:?a Gé?a' a ^gyar Rá• „„-fit, } dxo Jaszai-dijas rendezo.ie, jas grafikusművész. Vámos Ágnes, a' Magyar Kiss Kovács Gyula, Mun- Állami Operaház magánénekácsy-díjas szobrászművész, kese. Kovács János, a Szegedi Vámos László Balázs BélaNemzeti Színház Jászai- és díjas fotóművész. Irodalmi és művészeti dijak Csütörtökön a Fészek művészklubban rendezett ünnepségen adták át az idei irodalmi és művészeti középdíjakat. Megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is. A Kulturális Minisztérium képviseletében Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes nyújtotta át az elismerő kitüntetéseket. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából József Attila-díjat kapott: Almási Miklós kritikus, Balázs József író. Csukás István költő, Gergely Ágnes író, Janikovszky Éva író, Németh G. Béla irodalomtörténész, kritikus, Páskándi Géza író, Sárándi József költő, Szentkúthy Miklós író, Szécsi Margit költő, Tamás Aladár író. Erkel Fcrenc-díjat kapott: Loránd István zeneszerző, Presser Gábor zeneszerző, előadóművész. Tímár Sándor néptánc-koreográfus, dr. Vikár László népzenekutató. Munkácsy Mihály-díjat kapott: Cságoly Klára textiltervező-iparművész, Frank János művészettörténész, Fürtös Ilona textiltervező-iparművész, Konyorcsik János szobrászművész. Sajdik Ferenc karikaturista. Szekeres Károly kerámikusművész, Szemethy Imre grafikusművész, Túry Mária festőművész. Balázs Béla-díjat kapott: Balla Demeter fotóművész, Koltai Lajos filmoperatőr, Kálmán Éva dramaturg, Szász Péter filmrendező, Mészáros Márta filmrendező, Lukács Lóránt operatőr. Liszt Ferenc-díjat kapott: Kováts Kolos magánénekes, Keveházi Gábor szólótáncos, Koncz Zsuzsa énekművész, Onczay Csaba gordonkaművész, Schiff András zongoraművész, Zsolnay Hédi előadóművész, Gyermán István hegedűművész. Hidi Péter zenekari koncertmester, Jablonkay Éva magánénekes, Pödör Béla karnagy. Jászai Mari-díjat kapott: Babarczy László rendező, Bálint András színművész, Csajági János rendező, Dobos Ildikó színművész, Gyöngyössy Katalin színművész, Hacser Józsa színművész, Kerényi Imre rendező, Kristóf István artistaművész, Koltai János színművész, Kútvölgyi Erzsébet színművész. Mikes Lilla előadóművész, Molnár Piroska színművész. Pásztor Erzsébet színművész. R onyecz Mária színművész. T ordy Géza színművész. Trokán Péter színművész, ifi. Üjlaky László színművész. Kitüntetettjeink^ Kovács János Negyedszázada jött Szegedre. Első szerepe a Lúcias Matyi volt. — Messziről jöttem, summás voltam, fűtő, szóval meiós — ezért is örültem akkor Lúdas Matyinak. Találkoztunk. így érkeztem meg Szegedre, ahol azóta is élek, dolgozom. — Sokan úgy tartják, színész ne maradjon három évnél tovább egy varosban .,. — Tudom, de nevetek ezen az egyébként nyilvánvaló igazságon. Az életem ugyanis az ellenkezőjére példa. Ha elgondolkodom, rá kell jönnöm, hogy ebben a városban lettem azzá, ami lettem. És ez — ahogy itt szólítanak: Jancsi — csak itt lehettem. A színház és a színjátszás dinamikus, napról napra változó művészet, ezért is van, hogy nap-nap meg kell újulni benne. Engem Szeged segített, és ma is segít ebben. Rosszkedveimre napsütést hoz, dohogásaimra békét. Nem tudom elképzelni az életemet e város nélkül. Mehettem volna máshová. Pestre is — mégis maradtam. Hiszek a hűségben, és abban is hiszek, hogy ^z értelmes dolog. — A közönség akkor is elfogadott, amikor saját megítélésem szerint nem voltam formában. Különben a színész és közönsége éppúgy feltételezi egymást. mint a Hold es a Nap. Abban, hogy ezt az elismerést kaptam, nagy része van a város színházba járó embereinek is. Ök — úgy érzem — mindvégig velem voltak. Szurkoltak nekem, szerettek engem. És ez fontos, sőt a legfontosabb! — Kovács János színművész neve mellé mától odakerül a titulus: érdemes művész... — Érdem: mit is jelent? Nem gondolkodom rajta. Dolgozom... P. F. Ifi Ujlaky László A felszabadított Don Quijote címszereplőjeként, hosszú, lazán kötött lila pulóverben, egy szál virággal kezében jött a szegedi deszkákra, szakállasan, befelé töprengőn. Tűnődve öt esztendeje. Azóta közel huszonöt szerepet játszott, operettbonvivánt, musicalfőszerepet, vígjátéki hőst, drámai figurákat. Csupán e mostani évad olyan szerepekkel ajándékozta meg, melyek állomások lehetnek egy színéi. életében. Még élénken emiékeze tünkben élt a Play Sírin berg választékos-vasait Kurtja, a Negyven gazfickó... kegyetlen tisztje, s máris a Kertész kutyájának sok ötlettel fűszerezett előadásán láttuk az évadnyitó előadáson, Teodoróként. Ezt követte a Cseresznyéskert szögletes-félszeg. haladó eszmékért lelkesedő „öreg diákja". Trofimov. majd a magvar dráma egyik leghatalmasabb szerepe, Ádám a Tragédiában. s épp a napokban bemutatott Egy válás története című darabban bizonyíthatta, hogy a mai figurák összetett jelleme is közel áll színészi alkatához. Ifj. Űllakv László ebben a városban vált igazán alkotóművésszé, színes egvéniségének gazdag eszköztára itt kaoott színpadi teret. szerenről szereore épülő gazdagodási lehetőséget, hzeged sem volt hálátlan, e rövid idő alatt megkapta a Juhász Gyuladíjat és a városi tanács alkotódíját Szeret itt lenni, a szegedi színház közössége éltető közege, a szegedi közönség művészetének mérője. Személyében a vidéken dolgozó magyar színészek egyik immáron nemcsak Ígéretes, de előadásról előadásra bizonyító, tehetséges tagja kapta meg a Jászai-díjat. Ybl Miklós'dijasok A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában csütörtökön dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár átadta a kitüntetetteknek az 1977. évi Yby Miklós-díjakat. Az Ybl-díj I. fokozatát kapta Szabó Árpád építész a tervezésben végzett több évtizedes kimagasló munkásságáért; Schmidl Ferenc építész több évtizedes, magas színvonalú építészeti, városfejlesztési és oktatói munkásságáért. A díj 11. fokozatát kapta H. Boros Mária építérsz, a borsodi vázpanel-szerkezeti rendszerrel épült, aulás téiszervezésű általános iskolai tervsorozat kialakításáért; Ferenczy Károly építész a műemlékvédelemben és a -helyreállításokban kifejtett kiemelkedő elméleti és tervező munkásságáért; Jeney Lajos építész; Láng Tivadar építész; Rácz Endre építész. A díj III. fokozatát kapta Czeglédi István építész; Kertai László építész.