Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
4 Szombat, 1977. április 16. Egységes gazdasági és pártvezetés egészségügyi intézményekben Az egyes részek egyesülése egésszé: ex a folyamat A további igények kielégíment végbe Szegeden is a városi tanácshoz tartozó egész- tésének felmérését mostvégségügyi intézmények integrálásával. Ez év január 1-től egy- zi, fogja össze a pártvezetősége* szakmai és gazdasági vezetés alá keriilt a két kórház, ség, Immár annak jegyében, mindkét rendelőintézet, valamint az üzemi és a körzetor- amelyet az új helyzet megvosl hálózat. Történt ez annak érdekében, hogy a gyógyító követel: a szakmai tudás és az egészségügyi munka hatékonyabbá váljék, a rendel- csak az ugyanolyan szintű kezesre álló technikai és anyagi eszközöket jobban ki le- politikai képzettséggel átköthessen használni, s a fejlődés lehetőségei a jövőben ará- hat egy egészet, nyosan osztódjanak szét a magas színvonalú betegellátásban intézmények és osztályok között. A j°> a célt érö hagyomány a vezetési gyakorlatban naA szervezettségnek ez a A Szeged megyei város gyon megbecsülendő. Dr. Deloka megannyi lehetőséget kórházai és rendelőintézetei ák György ennek tekinti a nyújt orvosoknak és egész- pártvezetősége még nagyon két kórház életében eddig is ségügyi dolgozóknak kép- az elején áll a reá váró honos igazgatói vizitet, amezettségük továbbfejlesztésére, munkában, hiszen néhány lyet ezután — a pártvezetőmunkússáguk gyümölcsözte- hete jött csak létre. Annál ség javaslatára — kiterjesztésére is. Törvényszerű, hogy nagyobb a készsége olyan tenek a rendelőintézetekre egyik állapot megváltozása cselekvési program összeállí- is. Ennek a lényege: a szakmaga után vonja másokét tására, amely ténylegesen bi- mai és a gazdasági vezetők is, egyik változás függ a má- zonyítja majd partneri mi- — a párt- és tömegszervezesiktól. Az egészségügyben voltát a szakmai és a gazda- tek képviselőivel együtt — végbement Integráció, az sági vezetés mellett. A sok időnként meglátogatnak egyegységes szakmai és gazda- tennivaló közül például meg- egy osztályt. Megnézik felságt vezetés létrejötte után oldásra vár még a kórházak szereltségét, a gyógyító munszükségszerű volt a négy in- esetében a szükséges nővér- ka színvonalát, elbeszélgettézmény 110 tagot számláló létszám biztosítása, a szak- nek az ott dolgozókkal, érönálló pártalapszervezeteiből képzettek arányának növelé- deklödnek személyes vagy is létrehozni egy héttagú se, üres állások betöltése, a egész kollektívát érintő probpartvezetőséget, amely a gyes-en levők munkájának lémák iránt. A tapasztaltaszakmai és gazdasági vezetés pótlása. A korábbi évekhez kat azután összegezik és érpolitikai partnereként képes mérten anyagilag ls lényege- tékelik a soros főorvosi éreleget tenni a megnövekedett sen javult a szakkáderek, tekezlet fórumán, és ha szakfeladatoknak. technikai dolgozók helyzete séges, meghatározzák a tenés szociális ellátottságuk kul- nivalókat, azok sürgőssége, A partvezetöseg titkára- turáltsága. A nővérszállással fontossága szerint, ként nagyon új még tisztsé- gs az ifjúsági házakban blzgében dr. Deák György kór- tosított garzon-lakásokkal a Széles körű munka- es házi főorvos, noha ezelőtt is családjuktól távol lakó szak- cselekvési program kldolgon két kórház alapszervezete káderek tartósan kötődtek zasa előtt áll tehát a városi n szervezés fejlesztése titkára volt, aktív pártmun- eflészséaüevi oáivához kás. Orvosi hivatása gyakor- az egészségügyi pályanoz. lásu mellett most több és felelősségteljesebb a pártmunkája. Afe egységes egészségügyi hálózatot kell átfognia, érvényesítenie mindenütt a párt politikáját, a part határozatainak végrehajtását. Az ésszerű gazdálkodás elve megvalósításának szolgálatába állítani mind az anyagi, mind az erkölcsi ösztönzés eszközeit, — ez ls szerepel a pártvezetőség cselektanács kórházalnak és ren delőintézeteinek pártvezetősége a jobb, a korszerűbb gyógyítás, a betegellátás, az orvosok és egészségügyi dolgozók munkájának segítése érdekében. Az eddiginél nagyobb teret kap például fiatal orvosok és szakkáderek — A több munkában és a vési programjában. A pártnagyobb felelősségben egya- oktatásban, a politikai kép- körében a Pályázati rendszeránt osztozik a pártvezetö- zésben is teret rű tudományos munka, dolseg — mondotta —, amely a ' gozatok értékelése és jutalpolUikni kerdések lrant iga- lehetőseget biztosítottak or- gyakorlatot zán hozzáértő, gyakorlott es vosoknak, egészségügyi dol- mazása 'f ff1 a gyakorlatot tennlvágyó orvosokból, egész- gozóknak, párttagoknak és ugyancsak^kitérjeszük arenségügyi dolgozókból tevődött ártonkívüHeknek egyaránt. össze. A partvezetoség titka- ,, ,, ... , rának helyettese dr. Magya- A formák ,s változatosak rl Sarolta. A gazdasági ügye- voltak: elméleti konferencia, ket intézi Földvari László marxista középiskola, politiszemélyzeti vezető. Szakszer- kai vitakör marxista esti ügyi dolgozók helytállásara vezeti tisztséget töltött be t illetve iellemz°> hogy ezen a fórudelőkre, mint ahogy az intézeti etikai tanács hatáskörét is. A gyógyító munka színvonalára, az egészségedig Is" Fenesi Istvánné fi egyetem általános, nővér, aki most a tömeg- szakosított tagozata, nemzetmon nem volt még ügy, szervezeteket fogja össze, közi kérdések szemináriuma, amely íegyelmi eljíirást vont Nőfelelős Ottlik Erzsébet nő- szakszervezetl oktatás. Párt- volna maga után' s ez 8 tény vér. Propagandista dr. Pach , oktatás_ nagyon biztató a jövőrenézf.va belgyógyász és oktatási es tomegszervezeti oktatásTelelős dr. Farkasinszky Te- han több mint 120-an vettek, réz főorvos. A négy alap- illetve vesznek részt Lődi Ferenc szervezet közül háromban A népgazdasági és a vállalati tervekben rögzített feladatok teljesítésének egyik igen hatékony eszköze az üzem- és munkaszervezés. Az elmúlt ötéves tervidőszakban néhány jelentős eredmény és sok jó példa mellett azonban a vállalatok sok esetben csak „látszatszervezéseket" végeztek. „Univerzális" szervezőket foglalkoztattak, így lett szinte jelszó jó néhány helyen: „mert nálunk van ám szervezési munka". A jelenlegi körülmények között ezeket a látszattevékenységeket már nem lehet folytatni. A létszámproblémák, a korlátozott beruházási lehetőségek és általában mindaz, amit a népgazdaság elvár a vállalatoktól: a meglevő kapacitások kihasználására kényszeríti őket. s arra, hogy a munkaerőforrások beszűkülését ellensúlyozó Intézkedéseket tegyenek. A szervezés módja mindig a meglevő megoldások észszerűsítésén alapul, s azok fejlesztését szolgálja. Kivétel nélkül minden esetben arra keli törekednie, hogy a társadalmi igények kielégítésének minőségét javítsa. A szervezés nem cél, hanem az eredményekhez vezető utak rendkívüli fontosságti eszköze, s megfelelő alkalmazása a jelenlegi gazdasási gondok mellett elkerülhetetlen — és jó lenne, ha ezt a vállalatok végre meglegyeznék, s nem kényszerből, hanem tudatosan alkalmaznák. Szocializmust építő országunknak alapvető célkitűzése a dolgozó nép anyagi és szellemi Igényeinek egyre magasabb szintű kielégítése, s ennek érdekében a vállalatoknak kötelessége a legmegfelelőbb, legcélravezetőbb eszkőzök felkutatása, s főleg alkalmazása. Néhány kivételtől eltekintve, sajnos, országos méretben kijelenthető, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezés területén az utóbbi időben nem volt előrelépés, vagy legfeljebb minimális. „1977-től kezdődően radikális változások lesznek a vállalati üzem- és munkaszervezésben" — mondta egyik előadásban Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár. A változások első lépésének fogható fe] a Munkaügyi Minisztérium nemrég kiadott 2/1977. (II, 5.) MüM. számú rendelete a vállalati üzem- és munkaszervezés egységes dokumentációs és adatszolgáltatási rendszeréről. A rendelet értelmében a vállalatok meghatározott időközönként kötelesek beszámolni üzem- és munkaszervezési tevékenységük feltételeiről és eredményeiről. (A rendelet első ízben az 1976. évi adatszolgáltatásokra vonatkozik.) A rendelkezés a korábbi adatszolgáltatásokhoz képest lényegesen kisebb terjedelemben, kevesebb adminisztrációs munkával és konkrét adatokra támaszkodva kívánja megvalósítani az üzem- és munkaszervezés értékelését. Az egységes adatszolgáltatás hosszabb távon megalapozza a szervezői munka eredményeinek tervezését, illetve a szervezési tervek összehangolását a többi tervekkel és segíti a vállalatokat abban, hogy a központi határozatokban található köve. telményeknek megfelelően értelmezzék és végezzék szervezői munkájukat A szervezés mindig döntést előkészítő tevékenység: a vezetői munka legfontosabb része. A döntések megalapozásához viszont információk szükségesek, s aa egységes rendszer nemcsak népgazdasági (és ágazati), hanem vállalati szinten is alKalmas az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos legfontosabb információigények kielégítésére. S végül: magasan kvalifikált szakemberek és számítástechnika nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a döntések korszerű előkészítése — s az egységes adatfelvételi rendszer alkalmas számítógépes feldolgozásra is. Az ötödik ötéves tervben megjelölt feladatok — a minőség fokozásának követelménye, a korlátozott munkaerő-gazdálkodás — határozott Intézkedéseket követelnek meg. Ezért a most bevezetett egységes dokumentációs és adatszolgáltatási rendszer a vállalati üzemés munkaszervezésben — az indulás kezdeti gondjaitól eltekintve — jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalati és ágazati feladatok színvonalas teljesítéséhez. Paragl Hona ugyancsak orvos a titkár, egyben pedig — ahol zömmel hivatali, adminisztratív munkakörúek vannak többegben — gazdasági dolgozó. Dr. Deák György hangsúlyozta, hogy az egészségügyi integráció vonzásaként mind a KISZ-ben, mind pedig a szakszervezetben is hasonló változások mentek végbe, mint a pártéletben. Példát mondott arra vonatkozóan, hogy ezelőtt a két kórháznak egy alapszervezete volt, kerek félszáz taggal és két pártcsoporttal. Az egymástól távoleső két intézménynek Jóllehet egységes volt szakmai, gazdasági és politikai vezetése, az adottsúg természetéből következett, hogy a munka politikai tartalma • .étaprózódott. Bármilyen > i-dekesnek ígérkező, közösséget és egyént egyaránt érintő volt Is például egyegy taggyűlés naptrendje, témája, ahhoz kapcsolódó véleményüket, problémájukat nem mondhatták el sokan, akik pedig szót kérhettek volna, mert akkor reggeltől estig együtt ülhetnek. Ez a helyzet most megváltozott az önálló alapszervezetek létrejöttével. A nagylétszámú alapszervezet megosztottsága minőségi javulást fog eredményezni a pártpolitikai munkában. Á nyugdíjasok lakbér-hozzájárulásáról ^f^ Nyugdijasokat érintő prob- nyugdíjassá válik, őt a lak- továbbá olyan esetben sem, léniával fordult felvilágosi- bér-hozzájárulás a nyugdí- ha két nyugdíjas házassátás végett szerkesztőségünk- jassá válás időpontjában fo- got köt és az egyikük lakáhöx P. N. szegedi olvasónk, lyósított összegben ugyan- sába költöznek. Ez utóbbi Olvasónk arra kíváncsi, csak élete végéig megilleti. • sába költöznek. Ez utóbbi esetben mindketten tovább hogy a nyugdíjjal együtt fo- A nyugdíjas esetében a lak- jogosultak a lakbér-hozzájúlyósitott lakbér-hozzájárulás bér-hozzájárulás folyósítása rulüsra. Hasonló az eset akmeddig jár részére. Mint ír- akkor szünetel, ha a nyűg- kor is, amikor a nyugdíjas s/.crctnc küt-M|MMMMn ni egy özvegy asszonnyal, lakbér-hozzájá- folyósítása is szünetel. Meg- rül. a lakbér-hozzájáru díjas külföldün tartózkodú- öregek házába költözik, sa miatt részére a nyugdíj vagy szociális otthonba keMunkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban Dr. Nagy Lajos könyvo aki szinten rulásban részesül. Ügy hal- szűnik lotta, hogy ilyen esetben a lakbér-hozzájárulás továbbfolyósítása megszűnik. Kéri, a jogosult nem létesít mun- házastársa marad hátra. EbA rendelet a továbbiakban las, ha a nyugdíjra való Jo- arról ls intézkedik, ha a gosultság is megszűnik, és bérlő meghal és nyugdíjas Ismertessük, hogy a nyugdí- kaviszonyt, hanem például ben az esetben az özvegyet jas, ha házasságot köt, vagy önálló iparosként, vagy sza- az elhaltnak folyósított laklakását elcseréli, meddig jo- bad foglalkozású személy- bér-hozzájárulás egy év targosult a lakbér-hozzájárulás ként folytat keresőfoglalko- tamára teljes összegben megfelvételére. A szóló számú rendelet szerint a lakbér-hozzájárulást személyre szólóan és egyszeri nyugdíjas bérlet] alkalommal állapították meg. A rendelet szerint a nyugdíjas bérlőt a részére meg- hozzájárulás abban az zást Az itt említett esete- illeti. Ez a szabály a férjre lakbér-hozzájárulásról ken kívül a lakbér-hozzájá- és n feleségre egyformán 1971. (II. 8.) Korm. rulás nem szűnik meg. Nem vonatkozik. Az egy év leszűnik meg a lakbér-hozzú- teltekor az elhalt nyugdíjasjárulas akkor sem, ha a nak folyósított lakbér-hozjogviszo- zajárulás összegének a fele nva megszűnik. így például az özvegy feleség részére nem szűnik meg a lakbér- csak akkor folyósítható, ha állapított lakbér-hozzájáru- ben sem, ha a nyugdíjas a lás változatlan összegben lakásbérleti jogviszonyáról élete végéig Illeti meg. A a tanács javéra ellenérték rendelet még azt is kimond- fejében lemond, vagy nkja, hogy ha a kereső bérlő kor sem, ha a nyugdíjas vagy másik kereső 1971. július hó 1. napját követően az államtól eset- állandó özvegyi nyugdíjra jogosult, egyébként nem jár. Az özvegynek a lakbérhozzájárulás további folyósítását a nyugdíjfolyósító béílőTz általa béreit "Tálcást igatóságtól ke" kérn,emegvásárolja, Dr. V. M. A közelmúltban jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában a József Attila Tudományegyetem professzorának, Dr. Nagy Lajosnak a „Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban" című könyve, ami kisebb terjedelmi eltéréssel azonos a szerző akadémiai doktori értekezésével. Ez a könyv agrárközgazdasági irodalmunk legjobb alkotásai közé tartozik. Olyan átfogó tudományos elemzést tartalmazó munka, amely összhangban áll a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeivel és egyúttal a tudományágazat elméleti szintű továbbfejlődését is szolgálja. Húsba-vérbe vágó gyakorlati problémákra keresi és adja meg a tudományos választ, ezért a szúk szakmai körökön kívül a szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tarthat. A könyv három szorosan összefüggő részre tagolódik. Az első részben a hagyományostól eltérően tárgyalja a termelékenység fogalmát és elméleti összefüggéseit. Ebből kiindulva a teljes termelékenység növekedését és annak legfontosabb tényezőit elemzi — bőséges statisztikai bázison alapuló számítások segítségével. Nagyon érdekes megállapításokat tesz a mezőgazdasági ágazat ipar mögötti elmaradására és „az utóiérés" — ami a fejlett szocialista társadalom építésének kulcskérdése — várható időtartamára. A szerző adatai szerint a magyar mezőgazdaság termelékenységi színvonala nemzetközi összehasonlításban közepesnek minősíthető: az európai országok rangsorában az egy keresőre jutó termelési érték alapján a 11. helyen álltunk a hetvenes évek elején. A második rész a személyi jövedelmek Igen bonyolult kérdéseit tárgyalja. A szerző — jogosan — történelmi jelentőségű eseménynek tartja, hogy Magyarországon a hetvenes évek elejére a mezőgazdasági munkajövedelmek és az ipari reálbérek közötti különbség megszűnt. A könyv ugyanakkor részletesen bizonyítja, hogy a jövedelemparitás elérése nem jelenti a falusi és a városi lakosság életmódjában, életszínvonalában fennálló különbségek eltűnését, hiszen 1972ben a falusi lakosokra jutó társadalmi juttatások értéke mintegy 30 százalékkal alacsonyabb az ipari keresőkhöz képest. Figyelemre méltó fejtegetések találhatók itt a jövedelemparitás indokai, értelmezése és távlati fenntartásának problémái tekintetében is. A harmadik rész a munkatermelékenység és a személyi jövedelmek közötti kapcsolatot kutatja. Ebben a fejezetben bírálja a szerző a kérdéssel kapcsolatos polgári nézeteket, bemutatja a marxista közgazdászok közötti vitákat, • végül kialakítja a saját tudományos álláspontját, amely szerint a jövedelmek és a termelékenység közötti öszszefüggés népgazdasági aránytörvényként fogható fel. Ez a felfogás hasznos tanulságokat ad a gazdaságpolitika kialakítása számára. E rész foglalkozik végül a tulajdon lényeges megjelenési formáinak és az érdekeltségi típusoknak a termelékenységre gyakorolt hatásával. A széles problémakört feldolgozó, szerkezetileg jól tagolt, tömör, de világos stílusban megírt színvonalas munkát nagy haszonnal forgathatják a gazdaságelméleti kérdések Iránt érdeklődő olvasók. Dr. Sípos Miklós