Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
A MA G Y A R S Z O Cl ALISTA M UNKÁS P Á RT L A P J A nl J/60 VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 85. szám 1977. április 13., szerda Ára: 80 fillér Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mnnkáspárt Központi Bizottságinak ülését április 13-ra, mára összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az 1077. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatairól szóló tájékoztató, valamint a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósításáról szóló jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Szekér Gyula Moszkvában Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST kép! viselője kedden Moszkvába i utazott a Kölcsönös Gazdaj sági Segítség Tanácsa vég| rehajtó bizottságának 80. I ülésére. Teljesítették vállalá Az ünnepeken is dolgozott a tejipar $6 néhány özemben dolgoztak az ünnepek alatt. Így a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál is, ahol szépen bizonyítottak a fiatalok öszszefogásból, tenniakarásbóL A munkaverseny-vállalásuk egyikében szerepelt az ünnepi tejellátás zavartalan lebonyolítása. Az elmúlt hetekben megszaporodott a dolguk, kétszer is kellett kettős ünnepre dolgozniuk. Mennyiben is jelent többletmunkát a tejüzemnek az, ami másnak kettős szabadnap? — Harminc százalékkal — feleli Schopper János, a szegedi üzem vezetője —, de számunkra nemcsak az ünnepi ellátás a fontos, hanem az utána való napé is. Azért, hogy jusson a fogyasztó asztalára friss tej á locsolkodás után is, a KISZszervezet vállalta a felelősséget. Ugyancsak a fiatalok figyeltek éberen arra. hogy a két egymást követő hosszú hét végén ne legyen fennakadás se a munkában, se a tejellátásban. Ezt úgy oldották meg, hogy április 4-e es húsvét előtt harmadik műszakot is tartottak. Minden gépnél megemelték a létszámot, irodai dolgozók segítségével kommunista műszakban a 280 dolgozó 176 ezer 500 tasak literes tejet töltött. Negyedével többet, mint hétköznapokon. Kiszállítottak a gyárkapun 111 ezer 800 pohár tejfölt, 15 ezer 800 doboz sajtot, 159 mázsa vajat. Akik hozzászoktak a fél literes zacskós tejhez, kakaóhoz, azoknak is jutott bőven, hiszen e két termékből közel 60 ezer tasakkal gyártottak húsvétra. Tréfásan jegyezték meg a tejüzem vezetői, hogy számukra a húsvét tejes ünnep. Adatok nélkül mi el se hinnénk. Csak tejtermékből majdnem 500 mázsát készítettek erre a hétvégére, 150 mázsával többet a szokottnál. (Persze, az más lapra tartozik, hogy szeszből is több fogyott a napi átlagnál.) A megnövekedett feladatok nagyobb összefogást kívántak az üzemtől. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi üzemében ezt . sikeresen oldották meg, mert számítottak a fiatalokra. Természetesen, jogtalan lenne, ha csak a 280 dolgozó közül a 30 éven aluliakat illetné a dicséret, hiszen mint ahogy az üzem vezetője mondta, mindenki kivette részét a munkából. Érthető, mert egymásra vannak utalva a dolgozók. Ugyanis hiába akarna többet szállítani az egyik brigád, ha a többiek, akik a gépen dolgoznak, nem úgy cselekednének, hogy minden rendjén menjen. A 14 szocialista brigád összefogva oldotta mes feladatát. Azt hihetné az érdeklődő, hogy az ünnepek előtti többsomogyi Károlyné íelvétele Mustoha Sándorné és Jenéi Péter hagyományos módon szikkasztják a túrót letmunkával az összefogás liter tejet gyűjtöttek be a véget is ért. De ez nem így termelőktől. Kisteleken 10 történt. Nevezhetnénk úgy is, ezer litert. Mindezt fel is hogy a neheze csak ezután dolgozták úgy, hogy tegnap, következett. Gondolniuk kel- kedden 7S ezer liter friss tej lett az ünnep utáni napokra került a boltokba, is. A tejfelvásárlók vasárnap A fiatalok bizonyítottak, és hétfőn Szegeden 124 ezer megcsinálták, amit vállaltak. Megnőtt a tejtermelési kedv Tovább növekszik a kínálat A Minisztertanács elmúlt Szombathelyen és Vácon, s évi határozata nyomán meg- egész sor létesítményben kenőtt a tejtermelési kedv, rült sor rekonstrukcióra. Eznagyobb lett a kínálat. Ezt zel napi 300 000 literrel sibizonyítják a tejipar első került növelni a teljfeldolnegyedévi felvásárlási és ér- gozó-kapacitást. tékesítési adatai. Az ipar Tovább növelik a pasztőaz év első három hónapjá- rözött tejellátásban részesüban 10 százalékkal több te- 15 helységek számát. A fajét vett át, mint az elmúlt iusj boltokba többször külév első negyedében. Ennek denek majd tejtermékeket nyomán dinamikusan nőtt és igyekeznek szélesíteni a a fogyasztás is; tejből 4 választékot, százalékkal vásároltak többet; ízesített, savanyított tejkészítményekből 16 százalékkal fogyott több és mintegy 10 százalékkal több sajtot vásároltak a fogyasztók az első negyedévben. A kínálat várhatóan még tovább növekszik majd. A tejipar felkészül a szállítmányok fogadására és feldolgozására. Az elmúlt évhez képest 3 százalékkal növelték a tejszállító gépkocsik tartályűrtartalmát. 85 millió forintot költenek a vidéki tejgyűjtöhálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. Az elmúlt időszakban több új üzemet adtak át, például Áz idegenforgalom készül a főszezonra Új éttermek — Makón kemping nyílik Az idei idegenforgalmi szezon a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel várja a turistákat, hiszen nagyarányú fejlesztési program megvalósítása folyik. Az új beruházásokról, tervekről Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Az idegenforgalom az elmúlt években szerte a világon — így nálunk is — lendületes fejlődésnek indult, a nemzetközi versenyt csak a szolgáltatások bővítésével lehet tartani. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert tavaly a hazánkba érkező külföldiek mintegy 31 millió éjszakát töltöttek hazánkban, s a belföldi turizmusban, üdülésben résztvevők száma is csak tízmilliós nagyságrendben mérhető. Meglevő 171 ezer kereskedelmi szálláshelyünk — ebből is mindössze 29 ezer a szállodai ágy — a csúcsszezonban már alig-alig elégítheti ki az igényeket E téren a helyzet lényeges változására a közeljövőben sem lehet számítani, annak ellenére, hogy az idén jelentősen bővül a szálláskapacitás. A hazai lakosság igényeinek megfelelően főként olcsó szálláshelyeket adnak át a főszezonra. Az elmúlt évinél tízezernél többen üthetik fel sátrukat az idén kempingekben, s nemcsak a meglevő táborok bővítésére kerül sor, de Makón, Agárdon és Sopronban új kemping is nyílik. Némiképp gyarapszik a motelek száma is, nagyobb arányú fejlesztésre azonban inkább a következő években kerül sor, az V. ötéves terv előirányzata szerint ugyanis 1980-ig ötezer férőhellyel bővül a motelhálózat. Az idegenforgalmi főszezonra összesen 23 új önkiszolgáló étterem és 20 ételbár nyílik. Nagyobb szabású bővítésekre az ország két idegenforgalmi centrumában, a fővárosban és a Balaton mellett kerül sor. Lehet főbb két és f éi millióval ? Sertéstenyésztő szakemberek találkozója Makón (MTT) Az utóbbi tíz év alatt legalább egy tucatnyi különféle sertéstenyésztési, zárt tartási technológiai rendszerrel ismerkedhetett meg a hazai közvélemény. Ezek sorában most egy újabb foglalkoztatja a mezőgazdasági vezető szakembereket; ez pedig szakkifejezéssel: a „higiénikus sertéstartási rendszer". Terjesztői és jó agitátorai az ISV (Iparszerű Sertéstenyésztők Országos Vállalata) szakemberei. Ennek az egyesülésnek országosan immár mintegy 280 taggazdasága van. A rendszer lényege: az igazán korszerű és gazdaságos nagyüzemi sertéstenyésztéshez nem feltétlenül szükségesek a 80—100 millió forintba kerülő kombinátok. Alapvetően alkalmasak erre a jó 15 évvel ezelőtt épített, ma már többnyire üresen álló szerfás épületek, sőt a nagyobb magtárpadlások is. E nagy témával foglalkozott tegnap az a szakmai tanácskozás, amelyet három megye — Csongrád, Békés és Bács-Kiskun — szakemberei részvételével a makói Kossuth Tsz-be hívtak öszsze. Itt ugyani6 éppen mostanában fejeződött be egy régi hagyományos szeríástelep rekonstrukciója. Mintegy 2,5 millió forint saját költséggel és az ehhez járó állami támogatással a korábban lebontásra ítélt épületekből olyan korszerű telepet alakítottak ki, amely évenként 4 ezer 500 hízott sertést bocsát majd a feldolgozó ipar rendelkezésére. fl francia testvérpárt képviselőiének látogatása Az MSZMP Központi Bi- KB külügyi osztályának vezottsága meghívására ápri- zetője. lis 8—12. között Magyaror- A barátság és az elvtársi szágon tartózkodott Jean szolidaritás légkörében leKanapa, a Francia Kommu- zajlott tárgyalásokon áttenista Párt Politikai Bizott- k'intették a két párt együttságának tagja, akivel meg- működése további fejlesztébeszéléseket folytatott Gye- sének lehetőségeit, valamint nes András, az MSZMP KB más, kölcsönös érdeklődésre 'titkára, és Berecz János, a számottartó kérdéseket. A találkozón a témáról érdekes vetítettképes előadást tartott a Kossuth Tsz központjában dr. Bajor Ferenc, az ISV igazgatója. Rámutatott többek között, hogy az a nagymérvű koncentráció. amely az utóbbi 8 évben végbement a hazai nagyüzemi sertéstenyésztésben, még mindig nem hozta meg a remélt eredményeket. Tavaly például hazánkban 5 millió hízott sertést adtak a nagyüzemek a népgazdaságnak. Ennek azonban még közel a felét hagyományos telepeken nevelték. Helyenként még az új kombinátokban is a malacelhullás elérte a 20—40 százalékot. Bebizonyosodott azonban, hogy ott ahol a sertést „elszakították a talajtól", vagyis a kismalacokat hosszabbrövidebb választási idő után batériákba —' két-három vagy egyszintes ketrecekbe helyezték, s ezekben nevelték fel — az elhullás egészen minimálisra csökkent. Egészségesebbek lettek az állatok. A 260—270 napról 210—220-ra csökkent a születéstől számított nevelés, hizlalás ideje. Jóval kisebb lett az úgynevezett csökött állatok százalékaránya is. Más szóval, meglepően kevesebb a selejt. Ily módon az ISV taggazdaságaiban 18—19 forintra csökkentek az egy kilogramm súlygyarapodásra számított takarmányozási költségek. A magas állami felvásárlói árak ismeretében ebből már egyszerű következtetni a tekintélyes termelői nyereségre. A nagy szakmai gyakorlaton alapuló higiénikus batériás technológia nem igényel „sertésvárakat", bárhol — például a szakosodás folytán kiürült régi szarvasmarha-tenyésztő épületekben is — elhelyezhetők a batériák és technológiai tartozékaik, ha ezeket az épületeket szakszerűen kijavítják. Érdemes ezeket kiiavítani, mert amint az ISV igazgatója bizonyította, ezekben az épületekben tapasztalata'k szerint egy sertésférőhely kialakításának költsége 1500 —2000 forint, míg ugyanez a kombinátszerű zárt telepeken 10 ezer forint körüli. Ugyanakkor a kombinátokban egy kilogramm sertéshúst 1,50 forint körüli amortizációs köitség, hiteltörlesztés és áHami kamatok i* terhelnek. A hagyományos telepek rekonstrukciójával rövid idő alatt, legkésőbb 1980-ig országosan 2,5 millióval lehetne növelni a nagyüzemek évenkénti hízott sertés kibocsátását, vagyis 5 millióról 7,5 millióra növekedhet. S ez még csak megerőltető nagy épületberuházásokat sem igényel. A rekonstrukcióhoz az állami támogatás mértéke igen magas. 'Szükség esetén 6 százalékos kamat mellett 15 évre szóló hosszú lejáratú hitelt is biztosítanak, miközben a rekonstrukciós költségek 40 százalékát támogatásképpen az álla n egyenlíti ki. Érdekes párhuzamot vstwe a tanácskozás a hazai na) üzemi baromfi- és a sertéstenyésztés között. Nagyüze* mi baromfitenyésztésünk immár világszínvonalú. Pedig 'volt idő. amikor a 35—40 százalékos elhullási veszteség szinte általános volt. A Broyler rendszerek általánossá válásával azonban mindez már a múlté. Magyarán: a baromfit elsőként „szakították el a talajtól." Batériákba — többsoros ketrecekbe — helyezték. Ez a gyakorlat igazolódott be az utóbbi években a sertéstenyésztés esetében is. Ráadásul a batériás rendszerben egyazon területen több. szőrös állatlétszámot lehet elhelyezni. Az elmondottakról a látogatók személyesen győződhettek meg a Kossuth Tszben a délutáni szakmai bemutató alkalmával, amelyen Bite Pál főállattenyésztő kalauzolta a vendégeket. A hallottak és a látottak alapján elmondhatjuk, hogy a rendezők — a MAE Csongrád megyei szakosztálya, az ISV, a Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség, a Csongrád megyei TESZÖV és a makói Kossuth Tsz — jó szolgálatot tettek a hazai nagyüzemi sertéstenyésztésnek. 4 t