Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Szombat, 1977. április 9. Csatorna a tóhoz Csapadék- és szennyvízelvezető csatornát építenek * KEVIÉP Kunszabó József brigádjának dolgozói Szegeden, a Vásárhelyi Pál utcában. A jó négy méter mélyen fekvő, nyolcvan centiméter átmérőjű betoncső összeköttetést teremt a Volán-telep melletti tó és a Tolbuhin sugárúti csatorna között. Így megoldható a tó vízszintjének szabályozása, másrészt javul a környező vállalatok szennyvizének elvezetése. A csatorna megépítése 6 millió forintbakerül. Képünkön az látható, hogy száz méternyi vezeték lefektetése után Poclain-nel kihúzgálják az árok peremét tartó szádlemezeket, amelyeket újra fölhasználnak a következő árokszakasz készítésekor. Somogyi Károlyné felvétele Törvényesség és felügyelet Jól kiépített belső ellenőrzési rendszere van minden egyértelmű rendelet szabátermelöszövetkezetnek, és ha röviden akarjuk jellemezni lyozza, de ez nem gépkocsitevékenységüket. jót kell mondanunk róluk. A gazda ra. hanem vonatra, vagy l felelősségével és éberségével végzik nem mindig népsze- autóbuszra vonatkozik. rű, de a közös gyarapodás érdekében nélkülözhetetlen Gyakori vitatéma az üzemunkájukat. Bármennyire igyekszik is azonban föltárni mj gépkocsj használata bar minden hiányosságot az ellenőrző bizottság vagy a belső ezt js kell6képpen körüíhatáellenör, változatlanul szükség van arra is, hogy az allami roiják a rendeletek Ha pélfelügyelet időről időre külön vizsgálatot is tartson. Azért is, dauJ pem hivatásos gépkol mert vannak olyan komplikáltabb, jól elbújtatott ügyek csjvezető vezeti külön engevagy visszaélések is. amelyeket az elfogulatlan, külső szak- d'éjyt kell kérn'j hogy vala/ értő könnyebben fölfed. melyik szövetkezeti ' vezető Dr. Dietrich Gábort, a me- sét kérjék. Közgyűlések igen használhassa. Természetes, gyei tanács vb mezőgazda- fontos eseménye az ellenőrzi engedely birtokaban. is sági osztályának esoportve- bizottság beszámolója, de ez Kwar°lag hivatalos célokra zetőjét kértük meg, foglalja a beszámoló ritkán felel meg szabad használni. A lakás és össze az elmúlt évi állami eredeti föladatának. Gyak- f munkahely közötti kozlefelügyeleti vizsgálatok ta- ran hallhatunk arról, hány- kedesre ez a gépkocsi sem pasztalatait. Kirívó problé- szor tartott ülést az ellen- vetleto igenybe. mák, nagyobb törvénysérté- őrző bizottság és hány vizs- * sek nincsenek — mondotta gálatot folytatott le, de rittöbbek között —, néhány té- kán ad hivatalos tájékozta- Néhány témát említettünk mában azonban lassúbb a tót e vizsgálatok eredményé- csupán. olyan gondokat, javulás, mint ahogy joggal ről. véleményt magáról a amelyek a belső ellenőrzés elvárhatnánk. zárszámadási mérlegbeszá- hatékonyságának további nöA szövetkezet demokra- "J0!6™1- a jövedelem felosz- velősével könnyen megelőztikus és törvényes működé- f ££ a 'e™ hetők. Mivel a törvényt, a sének alapokmánya az alap- a fejlesztés aranyairól. Veg- mindenkérmen s„aHái„ mnHncítaní kall eredmenyben minden egyes rendeleteket mindenkeppen előterjesztésről — vezetőségi be kell tartania és az ellenülésen vagy közgyűlésen egy- őrző bizottságok. valamint szabály. Ha módosítani kell, a módosított részek tartat muk szerint legtöbbször kifogástalanok. Gyakran elő- ara"L~ ^^ */lle£e bimondania az ellenőrző zottságnak is. A társadalmi tulajdon séíordul azonban, hogy elfelejtik beküldteni vagy indokolatlanul késve küldik be jóváhagyásra. Pedig állami fel- reimére elkövetett vísszaéléügyeleti jóváhagyás nélkül a ...„.- ..... . ., , módosítások nem léphetnek sek donto többségét, legéletbe. alább 90 százalékát a belső a, belső ellenőrök felelőssége tovább nő, célszerű külső szakértők vizsgálataira az eddigieknél jobban támaszkodni, ha magúk nem tudnak megbirkózni a föladat„ - „ , .. taL Szem előtt kell tartaKözgyűléseket általában uuia ím, muimuja nunk> hogy a közösséget sérritkán tartanak a szövetke- tehát hatékony, de sajnos, zetek, egy-egy alkalommal nem teljes. Az ötvenezer foigen fontos és sokágú kér- rintot meghaladó visszaélőGy^n tapasztalható^hogy SCk SZáma mindössze kilenc dörzsöltebbek esete, rossz a közgyűlések előkészí- volt az elmúlt évben, de aa ben pedig mindehhez tete. tése. Egy példa: a tervezett összes kárnak közel felét ez mes anyagl kar 1S csatlako. napirendet a meghívóban a kilenc okozta. Az ide tarközölni kell, sokszor átlépik tozó csalasok és más visszaélések hivatalos külső ellenőrzés során derültek ki. Természetes következmény, hogy minden fölfedezett bűncselekmény kellő büntetést vont maga után. tő „apróbb" ügyek is nagy kárt okozhatnak, hiszen legtöbbször a bizalmat ingatják zik. H. D. Szavak és tettek a nökérdésben P

olitikai életünkben, bármiről is legyen szó, nálunk szinte kötelező séma előadók, jelentéskészítők és cikkírók számára, hogy először jönnek az „impozáns eredmények", majd egy ellentétes kötőszó beiktatása után a „nem jellemző hiányosságok". A mostanában sokat vitatott nőtémában sem vonhatjuk ki magunkat a szigorú szabály alól, ezért ide sorolunk néhány, beton szilárdságú, lélekemelő megállapítást. Nem kitalálás egyik sem — a nőtanács II. országos konferenciáján hangzottak el: a negyvenes évek vége óta csupán az iparban dolgozó nők száma 650 ezerrel gyarapodott, s foglalkoztatottságuk ma csaknem teljes; az összes középiskolai tanuló 58 százaléka lány; a párthatározat megjelenése óta emelkedett a közéletbe bekapcsolódott nők száma; javult a nők egészségvédelme és jobbak a munkafeltételek. Mivel nem föladatunk a tüzetes és pontos számba vétel, ezt abbahagyjuk. A „negatívumokból" — bár ez izgat jobban — szintén csak néhányat említünk: a szakmunkás nők bére alig több mint 70 százaléka a férfiakénak; a gazdasági élet vezető posztjain nem sokkal található több nő, mint korábban; a nők képzettsége átlagosan alacsonyabb szintű, mint a férfiaké. Talán elég is ennyi ahhoz, hogy lássuk, hányadán állunk a nőkérdéssel. Kicsit alighanem szégyen ránk nézve, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért" követelést még mindig nem vehetjük le napirendről. Nem vehetjük le, pedig ennek már nem a kizsákmányoló tőkések az okai, hanem saját magunk: az a merevség és rövidlátás, amely a jó határozatok ellenére is fékezőleg hat tetteinkre, s lassítja, akadályozza a párt szándékainak megvalósulását. Mert kétségtelen, a nők alacsonyabb átlagbérében jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatás- és a bérpolitika hiányosságai, és gyakran az elveinket sértő helyi intézkedések. Igaz, amikor az iskolából kikerülő pályakezdő nők havi fizetését már eleve 400—500-zal kevesebb forintban állapítják meg, később igen nehéz ezt a hátrányt megszüntetni. Szegeden hasonló gondok nyomnak bennünket, jóllehet, általában mindenki elítéli á női munka lebecsülését. Tudjuk mi is, hogy a nők keresete az NSZK-ban 29, Angliában 41, Japánban pedig 53 százalékkal marad el átlagosan a férfiakétól, de ennek hangoztatásával mintha magyarázni akarnánk saját bizonyítványunkat. Szocialista rendszerben azonban a legkisebb hátrányos megkülönböztetés is tarthatatlan, anakronisztikus jelenség, azt látszik igazolni, hogy mást csinálunk, mint amit mondunk. Ennél a problémánál is kitűnik, milyen kinos-terhes néha a múlt, amit cipelünk magunkban. Nem a hátunkat, hanem a tudatunkat nyomják bizonyos régi beidegződések, amelyektől nehéz szabadulni. „Küldjél föl hozzám egy embert!" — kiáltott le a mérnök a gyárudvaron siető művezetőnek. S amikor az egyik talpraesett asszony jelentkezett nála, bosszúsan jegyezte meg: „Világosan megmondtam a maga művezetőjének, hogy embert küldjön, ne nőt." Túlzás lenne ebből arra következtetni, hogy a nőket ebben az üzemben még ma sem veszik emberszámba, de bosszantóan gyakoriak ezek a múltat tükröző beidegződések. És különösen azért visszatetszőek, mert felelős vezetőknél is tapasztalható, pedig párthatározat, sok okosan érvelő cikk, számos ünnepi szónoklat marasztalja el a „régi mód" megnyilvánulásait, a politikai rövidlátást. Nincs műszer, amely megmérné, kimutatná, mennyit okosítottunk már a fejeken, de annyi bizonyos: keservesen érik a leninizmus vetése még nálunk is, ahol pedig ideálisak a körülmények. Sziszifusz talán beleunt volna már ennyi véget nem érő, bölcsességosztó prédikációba, a kommunisták azonban állják, győzik, bírják a harcot a maradiság szórványai ellen. Állítják, s i&az is, hogy a nő — kivéve az izomerőt igénylő munkát — mindenütt megállja a helyét a „teremtés koronája" mellett, sőt bizonyos tekintetben szívósabbak, kevésbé fáradékonyak. Bajban van a férfinép akkor is, amikor a nők arányát a vezetésben kell növelni. Tüneményes dolog: Szegeden is gyakran tartunk ankétot, szűkebb vagy tágabb értekezletet a „nőpolitika tárgyában", ahol legtöbbször okos, szenvedélyes, érzelmekre ható hozzászólásoknak lehetünk tanúi, utána azonban mintha a jól végzett munka tudatában ki-ki tökéletesen megnyugodna: „foglalkoztunk a nőkérdéssel, kipipálható a naptárban". Kevés a női vezető a 70 százalékban nőket foglalkoztató textil művekben is — állapította meg ennek a gyárnak egyik tekintélyes vezetője, ö panasznak szánta, mások meg mindjárt összenéztek, s azt kérdezték egymástól: ha ilyen jól látja, miért nem változtatnak a helyzeten? Az ecsetgyáriak képviselője inkább magyarázni kezdte, miért megy nehezen a dolog: a nők családi okok miatt húzódoznak a vezetői idegmunkától. Volt, aki úgy „érvelt", hogy „maguk a nők sem fogadják szívesen a női vezetőt". Érdekes, arról viszont kevés szó esett, hogy a női párttitkár, gyárigazgató, tömegszervezeti elnök, országgyűlési képviselő, intézményvezető stb. milyen rendesen és hatékonyan végzi a dolgát, olykor mostohább körülmények között^ mint a hasonló munkakört betöltő férfiak. Az persze előfordulhat, hogy egy nőnek más a szokása, munkastílusa, sőt az is, hogy ez nem imponál mindenkinek. A Felszabadulás Tsz kommunistái, miután „Vencel bácsi", a volt párttitkár nyugdíjba ment, bizalommal választották meg utódjául a csendes beszédű, finom modorú Verők Ernőnét. Azt mondják, ha meg akarod ismerni az embert, adj neki vezető funkciót. Nos, a téesz tagjai nem csalódtak Veróknéban, mert ő ugyanolyan maradt, mint volt, közvetlen mindenkihez, segítőkész és türelmes. Jól bírta a hirtelen megszaporodott munkát is. Egy dologban azonban elütött elődjétől, amit a férfiak közül néhányan — inkább tényrögzítés végett, semmint panaszként — meg is jegyeztek: nem szereti, nem issza a bort még jelentősebb rendezvények után sem, amikor pedig szívesen szoktak együtt maradni, beszélgetni, vitatkozni a párttagok. Az a szokása, hogy taggyűlés után siet haza a családjához. Dologidőben már kora reggel feltűnik a határban itt-ott, de mintha többet időzne, jobban érezné magát az asszonyok társaságában. Hát ennyi a „bűne", különben csak rosszakarat talál benne bírálnivalót. E

lmondhatnánk ugyanezt a női vezetők többségére, mégis — főleg a tudat alatt — kétségtelen bizonyos ellenállás. Ha egyre több nőt találunk is az irányító posztokon, ez egyelőre inkább a „középszintre" jellemző, a csúcsokon, vagy az első helyen levőket Szegeden is tíz ujjon meg lehet számolni. Mindnyájan mondjuk, nincs ez így rendjén. De a szavak helyét nehezen foglalják el a tettek. F. NAGY ISTVÁN azonban ezt a kötelezettsé get úgy, hogy „egyéb" pont alá sorolnak és végeredményben külön meg sem említenek lényegbe vágó, döntés előtt megfontoltságot kívánó ügyeket. Sokszor tapasztalható az is, hogy hevenyészett az előterjesztés és nem mindig egyértelmű. MáA bérek és prémiumok sik gond, hogy az előterjesz- körében kevesebb szándékos tések egy része a hivatalos vagy valóságos félreértés tanyelvezethez nem szokott pasztaiható, amióta rendelet tagok előtt nem közérthető, szabályozza ezeket, az „egyéb Viszonylag ritkán él a köz- juttatások" címszó alá sorolgyűlés azzal a jogával, hogy ható félremagyarázások azonkellőképpen nem tisztázott ban még mindig elég gyaelőterjesztést nem fogad el. koriak. Altalános elv. hogy a saját gépkocsi használatá* ért fizethető átalány összege nem lehet fizetéskiegészítés. Az ellenőrző bizottságok- Az átalányt minden esetben nál észre kell vennünk azt a tényleges igénybevételhez a meglevő nehézséget, hogy kell szabni, de a havi 800 a reájuk háruló feladatok- kilométernek megfelelő 1600 hoz mérten legtöbbször ke- forintot ez sem haladhatja vés a létszámuk, másik gond meg, illetve rendkívüli eseaz, hogy gazdasági beosztá- tekben külön engedélyre suk végeredményben kevés van szükség. Ebbe a tarifáidőt hagy a körültekintő el- ba változatlanul nem tartozlenőrzésre. Ritkán élnek az- hat bele a munkahelyre utasai a lehetőséggel, hogy kül- Zás. A munkába járás költ•ő szakértők közreműkodé- ségeihez való hozzájárulást Kenderáztatás—fólia lepedő alatt A tavaszi időjárás bekö- évek óta rendszeresen kí- tották a nagy betonmedenszöntésével megkezdődött Bérleteket folytatnak a terme- cét, így sikerült a víz hőegyik fontos ipari növé- lékenység fokozására, azáz- íandLítani°eUÍUS kÖrÜl nyünk, a kender feldolgozd- tatási idő rövidítésére. Az sának első szakasza, az áz- egyik ilyen módszer a leve- Ezzel * módszerrel a Szátatás. A hazai kenderter- gőztetés, amikor arra alkal- mitasok szerint az eddigi mesztést és feldolgozást irá- mas berendezéssel több het helyett hat naP elefiennyító Kenderfonó és Sző- oxigénhez juttatják az áz- dő az aztatashoz, ugyanakvőipari Vállalat 11 rostki- tatásban „közreműködő" kor a kóró minősége is jakészítő gyárában az őszi baktériumokat, elősegítve vul. Az új módszerekkel betakarításkor több százezer azok szaporodását. Legújabb mintegy Sü százalékkal mázsa kenderkévét helyez- kísérletükkel ugyancsak a . ..... .. tek kazlakba. Ezeket most baktériumoknak kedveznek, eyorsul az aztatasl ld°. te" megbontják, s a kévéket mégpedig az áztatóvíz hő- hát ugyanazzal az apparáfolyamatosan a beton áz- mérsékletének fenntartásé- tussal — nehezen kapható tatómedencékbe helyezik, val. Létfeltételüket ugyanis munkaerővel, költséges emeOtt a megfelelő baktériumok a hőmérséklet, illetve annak lő- és egyéb gépekkel, mesegítségével eltávolítják a ingadozása is lényegesen dencékkel — több kendert rostokat összekötő pektint, befolyásolja. Nem kedvező áztatnak. A termelékenyséhogy megkönnyítsék a tilo- például, ha hideg tavaszi get a munka más területein ló- és más továbbfeldolgozó éjszakákon lehűl a meden- is növelik, s így lehetővé gépek munkáját, vagyis a cékbe bocsátott termálvíz, válik, hogy még ebben az kender elemi szálakra bon- A Szegvári Kendergyárban évben két kendergyár tertását. most kísérletképpen mű- melését megszüntessék. A vállalat szakemberei anyagfólia-lepedővel ború D. B. Szövetkezetek egyesülése Az utóbbi három évben mind nehezebb gazdasági helyzetbe került a Szegedi Gumi- és Műanyagipari Szövetkezet. Ugyanakkor a Medikémia Szövetkezet termékei keresettek', a fejlesztés indokolt A gazdasági munka alapos elemzése és a lehetőségek számbavétele után a szövetkezetek pártbizottsága és a KISZÖV a szövetkezetek összevonását javasolta. A gumi- és műanyagipariak nemrég tartottak közgyűlést, amelyen a tagság egyetértett azzal, hogy üzemük a Medikémiába olvadjon. Utóbbi szövetkezet dolgozói tegnap döntöttek hasonlóképpen, így 1977. július 1-tól együttdolgozik a két szövetkezet tagsága. I