Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

8 Péntek, 1977. április 8: Foglalkozása: kisegítő — öt éve dolgozom a Bartók művelődési központban. Azelőtt tizenegy esztendeig a Konzervgyár dobozüzemi íorrasztóbrigádjának voltam a tagja. A lányokat elég sokszor meglátogatom mostanában is. Akkor kerültem ki közülük, mikor a nagyobbik fiam született. Hogy itt milyen egy napom, miből áll a munkám? Reggel hétre jövök; rendbe teszem a hat klubszobát, aztán elindulok a városba; postára megyek, bankba, a tanácshoz. Fél háromkor telik le a munka. Akkor aztán irány haza, Tápéra. Ott van a házunk. Három éve voltunk házasok a férjemmel, amikor elhatároztuk, tetőt építünk a fejünk fölé. Szabadságot vettünk ki. Vályogot vertünk, huszonháromezer darabot. Megépítettük a házat. Hatvankilencre kész ls lett. Utána öt évig voltam gyermekgondozási segélyen. Két fiam van, a nagyobbik már a SZEOL kapusiskolájába jár. A férjem, aki annak idején maga is rúgta a bőrt a helyi csapatban. szeretné, ha focista lenne legalább az egyik. Elégedett vagyok, sőt, boldog. A munkakönyvembe ez van beírva: kisegítő. Nagyon örültem. amikor néhány napja levelet hozott a postás, amiben értesítettek, hogy Miklós Istvánné kiváló dolgozó kitüntetést kap. A jövő: tovább szeretnék tanulni. Tanítási órák, kívánság szerint Egy kísérlet tanulságai A Dolgozók Gimnáziumá- nulók tanár előtti begyakor- az évfolyamban a továbbban a felnőttek továbbtanu- lási lehetőséget. (Annál is haladásban már sokat jelenlásának eddig kétféle meg- inkább, mert a gyakorlat azt tett az el3Ő osztályban szeroldása létezett: a levelező mutatja, hogy ezekből a zett alapismeretek biztos ketagozat, ahol a hét egy nap- tárgyakból leghiányosabb az zelése. Különösen szembetűján van tanítás, és az esti első osztályos tanulók isme- nő volt ez például kémiából, tagozat, ahol egy héten 3 rete.) Üjszerű volt a csütör- matematikából és fizikából a alkalommal. tökl foglalkozásokban, hogy kísérleti II. C osztályban, A heti 3 napos oktatás az óráknak nem volt egész melynek a félévi átlaga már meglehetősen jó tanulási tanévre előre elkészített óra- jobb volt, mint a nem kiforrnának bizonyult — kü- terve és órarendje. Altalá- sérleti jellegű osztályé. A lönösen azoknak, akik a ban egy hónapra, hat hétre heti plusz 1 nap munkája gimnáziumi továbbtanulás- szóló óratervet tartalmazott, tehát nem volt hiábavaló, de hoz szilárd alapismeretekkel Történt ez azért, hogy a — ismét hangsúlyozzuk — nem rendelkeztek —, mert foglalkozások megtartásához jobb is lehetett volna, ha a a három foglalkozás jó lehe- alapul vehessük a hallgatók plusz 1 nap adta lehetőséget tőséget biztosított arra, hogy kívánságát, hogy melyik minden hallgató igénybe vea szaktanár az ismereteket tárgyból érzik az elmara- szi, illetve megfelelően kiellenőrizze, az elméleti anya- dást, Illetve a begyakorlás használja. Pályát választók — pályát kezdők Tanulmány a fiatal szakmunkásoktól Ha egy fiatal nem a tanult szakmájában dolgozik, akkor a tanulásra fordított idő nagyrészt fölösleges volt, és a tanítás forintjai — kidobott pénz. Hozzátehetünk ehhez egy másik gondolatot is: a fiatal munkássá válásának első évei jogos vagy indokolatlan csalódással kezdődnek. A pályaválasztási intézet munkatársa, Wolford József azt vizsgálja fölmérésen alapuló tanulmányában, kik maradnak meg tanult szakmájukban, és akik mást választanak, miért teszik. Hatszáz pályakezdő fiatal válaszolt a fölmérés kérdéseire. Közülük mindössze 32 mondja, hogy helyette szülei választottak pályát. Ha újra választhatnának, csak tizennégy kezdené muga is ugyanelhagyták. Egyszerű a következtetés: a pályán maradásnak és a pályaválasztásnak Igen sok köze van egymáshoz. A megkérdezett fiatal szakmunkások többsége azt azt, tizenegyen más szakmát vallja, érdemes volt tanulnia, testhez állóbbnak tartanak, heten pedig középiskolában tanulnának tovább. Hatszázból a harminckettő nem túl sok, a sokat hangoztatott tételt azonban alátámasztják az elégedetlenkedők: nem jó. ha gyermekünk kedve és meggyőződése ellen a szülői akarat győz. A vizsgálat azt is kutatja, mi lett azokkal, akiket nem vettek fel a maguk választotta szakmára, ök százhar. mincan vannak, közülük harmincnyolc megszerette időközben szakmáját, kilencvenketten azonban most szakmai fölkészllltségére szükség van, valóban szakmunkát végezhet. Sajnos azok is sokan vannak, akik határozottan állítják: néhány hetes betanulási idő után el tudnák látni a rávan az anyagiaknak, és a vállalati propagandának. A szerződés, illetve a tanulmányi ösztöndíj hatása nagyobb. Az érdeklődés fölkeltése, a munkahely megismertetése tehát többet ér, mint a toborzókampány propagandája. Sokat számít az is, hogy csak a szépet mondjuk el a munkahelyet kereső fiatalnak. vagy reálisan tájékoztatjuk mindarról, ami reá vár. A választ adó szakmunkások közül háromszázhetvennégyen még első munkahelyükön dolgoznak. Legtöbben az első évben változtatnak helyet és szakmát, számuk a Vizsgált öt év végére folyamatosan csökken ugyan, da ígv is sok marad. A szerző véleménye szerint a változások egy része hasznos, ha juk bízott munkát. Az iskola ba.t^°"y,abban t"™?'5 önkritikája volna ez? Inkább ?at0kr^le1 'ffnyulnafc vagv arról van szó, hogy a soro- ha a flatal e'é nagyobb szakzatgyártás ugyanazokat a munkamozdulatokat kívánja a^Daa °<ya tőlük is. mint a betanított' ta,ok akik anny.ra munkástól, vagy az üzem so káig nem veszi figyelembe, hogy a tanuló Időközben szakmunkás lett. Panaszkodnak a fiatalok, hogy az idősem szimpatizálnak vele. Az sebbek gyakran kiszolgáltat got pedig begyakoroltassa. A szükségességét. Tehát az heti 1 napos levelező tago- egyes tárgyakban való előrezaton azonban az utóbbi haladás, színvonal határozta években egyre több problé- meg a csütörtöki órákat, és ma mutatkozott a tanult is- azokftak a számát, meretek rögzítésében, illet- Átnézve az 1975/76. tanév ve begyakoroltatásában. Ért- csütörtöki napjára esett foghető, mert a heti egy alka- lalkozásokat, a tanulók kálómmal való találkozás az rése alapján például az I. A iskolával a gimnáziumi kép- osztályban az egyes tantárzésben csupán arra volt elég, gyakból a következő számú hogy a tanár a következő órákat tartottuk: magyar anyagrészt ismertesse, el- nyelv: 34 óra, matematika: magyarázza, körvonalazza — 32 óra, kémia: 16 óra, biolóde a tananyagrész gyakorlá- gia: 10 óra. földrajz: 9 óra, sát már minden levelező történelem: 8 óra. hallgatónak saját magának A közölt adatokból kidekellett elvégeznie. Ez pedig rül, hogy a felkészülésben a hallgatók többségének a legnagyobb problémát a problémát jelentett, s ered- magyar nyelv, a matematiményeként nagy számú volt ka, s részben a kémia okozaz évközi lemorzsolódás, il- za. Ezekből a leghiányosabletve az elégtelen osztályzat, bak az alapismereteik. A slA felsorolt problémák és keres haladás érdekében tegondok késztették a Radnóti hát a dolgozók gimnáziumagimnáziumot arra, hogy — ba jelentkezett tanulók száa Szeged megyei város ta- mára ezekből a tárgyakból rácsa vb művelődésügyi osz- még az iskola megkezdése tályának támogatásóval — előtt érdemes lenne előkéBánfalvi József, Radnóti gimnázium igazgatója úgynevezett ..pólyára irányi, tós" sem jobb tehát, mint a szülői kényszer. Be kell látnunk azonban, hogv az első munkahelynek is köze van már ahhoz, hogy kedvvel dolgozik a fiatal, vagy más munkát keres. Negyvenhetén ..c«ak" munkahelyet váltor: tattak, harminoketten viszont tanult szakmájukat is Ják magukat, állandóan velük takaríttatnak, őket küldik szerszámért és anyagért. A szerző következtetése: az ifjúsági törvény ellen vét, aki a beilleszkedést nem segíti. A tanulmány egyik fejezete arra a tapasztalatra gondokkal indokolni, hiszen épül, hogy a munkahely ki- éppen e gondok sürgetik, választásában kicsi része hogy valaki szakmát tanulMunkamai perspektívát állítanak. Vannak azonban olyan fia-* magasan határozták meg a beilleszkedésükhöz szükséges normákat, hogy azt egyetlen munkahely sem tudja megadni. Itt a fluktuáció kimondottan káros. Az is veszteség. ha szakmáját hagyja el valaki, hiszen vele együtt megszerzett ismereteit is elveti. mielőtt hasznukat látná. Természetesen a betanított munkásként való dolgozta, tást nem lehet munkaerőaz 1975/76. tanév szeptemberétől olyan gimnáziumi levelező tagozatokat is indítson, ahol hetenként két alkalommal van tanítás. szító tanfolyamot O szervezni. Kiállítási napló Tanulók, tanárok évét értékeljük, szemünkbe ötlik, a felvett tanulók nagy ^ százaléka nem élt a nagysze- „ rű lehetőségekkel. A beíratA felhívást a tovabbtanul- ,„„„,. r„_,,1A ni szándékozók örömmel is há«.n tti^ llZr fogadták, s két osztállyal az első hónap u„ta" le™ " (melybe igyekeztünk elsősor- zsolódott 28, később pedig ban azokat a felnőtteket fel- még 10 tanuló hagyta abba venni, akik már régebben a tanulást. Sajnos, a megmavégeztek feltehetően sokat közül . 20_25 ke_ felejtettek, vagy gyengébb eredményt értek el) a kísér- veset, vagy a második félévleti munka 1975 szeptembe- ben már ritkábban járt a rében megkezdődött. A ta- második nap foglalkozásaira, nítási napokat keddre és Ennek következtében mindcsütörtökre tettük. A keddi össze 45—50-re tehető azokórókon a tanár a szokásos nak a száma, akik átérezve módon elvégezte a tanme- a felzárkózás szükségességét, netében előírt anyagrészt, s rendszeresen látogatták a inkább az elméleti kérdése- második nap foglalkozásait, ken — bár ez nem választ- Amikor a kísérlet tanulható el a gyakorlattól — volt mányi eredményét értékela hangsúly. Csütörtökön tük, a rendszeresen megjeleazonban a kedden tanult és nő tanulók előmenetelét haaz azzal összefüggő, már sonlítottuk össze a heti 1 megértett ismeretek intenzív napos tagozat tantárgyi eredbegyakorlása került előtérbe, ményeivel. Megállapítottuk, Természetesen nem minden hogy a második nap segítsétantárgyból egyforma meny- gével sikerült pótolniuk a nyiségben. Szükségesnek hallgatóknak a magukkal tartottuk, hogy magyar hozott tanulmányi hiányosnyelvből, helyesírásból, ma- Ságokat. S hogy ez mennyire tematikából, kémiából, majd jó eredmény, azt a II. oszkésőbb fizikából nagyobb tóly első félévi eredményei óraszámban kapjanak a ta- is igazolják, ugyanis ebben Mindössze három napig s külön szakemberekkel bí- s hasznosítanák két esztendő láthatták az érdeklődők a ráitatni, külön részben be- múlva. Bartók Béla Művelődési Köz- mutatni. * pont termeiben az ország di- Meglehetősen kevés ezen Meskó Anna és Póka György ák képző- és iparművészei- az országos seregszemlén a gyulai pedagógus házaspár nek legsikerültebb alkotásait, természet utáni tanulmány, alkotásaiból nyílt kiállítás Az országos diáknapok ese- Mintha a 14—18 éves fiata- kedden este a Sajtóház Műményeként két év után im- lok lekicsinylően bánnának vészklubjában. A tárlatot már másodszor rendezték ezzel a nagyon fontos terű- Szabó Endre újságíró nyitotmeg Szegeden ezt a nagyon lettel, hiszen a természet, a ta meg. A kiállításon linófontos és tanulságos kiállí- valóság minden művészi tö- metszeteket, akvarelleket, tást. Sajnos, hogy a tárlatot rekvés alapja és megújítója. festményeket és monotípiáéppen a középiskolások nem Éppen ebben mutat nagysze- kat mutatnak be. A Körösláthatták, akiknek pedig leg- rű példát a szegedi Tömör- parti táj szépsége, motívuinkább például szolgált vol- kény István Gimnázium és mai, virágok, tanyák, fák na ez az országos seregszem- Szakközépiskola képző- és művészileg feldolgozott eleHa a kísérleti munka első | le. A rövid három nap ese- Iparművészeti tagozatának mei képezik alkotásaik keményére is csak egy nem- kiállítása. S Itt mindjárt egy rincét. Póka György dráhogy szerény, de egyenesen újabb megjegyzés. Kár, hogy maibb, expresszívebb alkat, Igénytelen plakát invitálta az az ország három hasonló In- ezt bizonyítják fekete-fehér érdeklődőket a művelődési tézménye közül a budapes- linómetszeteinek legsikerülközpont bejáratánál, egy tlek egyáltalán nem szerepel- tebb darabjai. Meskó Anna óriási tábla kisunokájaként, nek e kiállításon, a pécsiek a lírai hangulatokra érzémely egy később nyíló fotó- szereplése ls legnagvobb jó- keny. az akvarellek oldott kiállítást hirdetett. indulattal jelzésszerűnek ne- színeiben, disztingvált viláA R7'i7 kftzpní«kr>1á« érnzak vezhető. Ez a külön szekció a gágan érzi igazán otthon mamun ké^tanu Wmin tegy L20 ^biflatal alkotó számára gát Tárlatuk április végéig műve is szolgált megszívle- is Példát mutathat, tanulsá- látható, lendő tanulságokkal. Mlnde- «u szolgálhat arr^ hogy lenekelőtt arra a két eszten- het k ímaf?fslóa" * taxtlk dővel ezelőtt is hangsúlyo- "lunkát, illusztrációt kerázott javaslatra szeretnék miat, úrmet akvarelU vagy apellálni, melynek lényege, szobrot készíteni a valóságT. L. és üzemszervehúzódnak meg e jelenség möjon, zési gondok legtöbbször gött. A szakmunkásképző intézetek munkájáról ls véleményt mondanak pályakezdő fiatalok. A megkérdezetteknek több mint fele azt vallja, a szakmai ismeretek egy részét sajátították el csak a képzés ideje alatt. Oka ennek az is, hogy a tanulóévek alatt a munkahelyek gyakran nem elsősorban a szakma fogásaira tanítják a' fiatalokat, hanem betanított munkásnak tekintik őket. A szakmai ismeretek bővítésének igénye nagy, százheten jelenleg is részt vesznek valamilyen szakmai továbbképzésben. Még töbven vannak, akik tervezik ugyanezt. Sok a tennivaló Itt ls, ott ls. ez a következtetés olvasható ki Wolford József tanulmányából, de ó elsősorban az előkészítés, a megalapozott pályaválasztás segítésére hívja föl a figyelmet. Horváth Dezsó hogy a KISZ Központi Bi zottsága és a rendező szervek a jövőben egységes zsűrit jelöljenek ki a megyei pályázati anyagok elbírálására. Így elkerülhető lesz. hogy a különböző zsűrik más vé hoz kötődve, a természetből kiindulva. Minden kiállított alkotása megyei bemutatókon arany oklevelet nyert. A szegedi kiállítás kapcsán a jók közt is legjobbakat különdíjakkal leménye, \ízlése, alapállása jutalmaztak Különös órom rányomja bélyegét a kiállí- ® különdíjasok között tás egészére. Fontos volna ez kiemelkedően szerepelt aszeaz egységes szemlélet a ma- gedi Intézmény mellett a 602. gyar rajzpedagógia és az egész számú hódmezővásárhelyi amatőrmozgalom szempont- szakmunkásképző intézet. A - ' x ,, a a , i. u „ műfaji sokszínűség és gazA másik tapasztalat, hogy , , ... .. . nagyon elszaporodtak a népi dagság éPPen a díjazottak iparművészet tárgykörébe kiváló alkotásai nyomán a tartozó alkotások. Túlsúlyba kerámia felé tolódott. Naa.Vkerültek a hímzések, fa- és szerű volnflj ha e kiállftás fémmunkák. Éppen e műfaj ,,«*„„;-. ,-,„„ védelmében érdemes lenne a tanulságait - nem ugy, mint jövőben különválasztani a a két évvel ezelőttiét! — népi iparművészet ágazatait, megszívlelnék az illetékesek, Ki tud többet a Szovjetunióról ? A Szovjetunió életének, a szovjet emberek kommunista építőmunkájának megismertetése, a magyar—szovjet barátság erősítése — e célok jegyében hirdette meg a KISZ KB. az MSZBT. az Oktatási Minisztérium Szovjetunió című lap kesztősége tavaly ősszel a középiskolás diákoknak a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedőt. Mintegy 40 ezer gimnazista, szakmunkástanuló és szakközépiskolás részvételével az elmúlt év őszén 700 iskolában tartották meg a házi versenyeket. A legjobbak a megyei, a fővárosi kerületi, majd a nyolc területi döntőn mérték össze tudásukat. a Szovjetunió című lapból nyert ismereteik alapján csütörtökön, az és a Olympia-szállóban — atovábbszer- jutott 16 négytagú csapat — mérkőzött az országos elődöntőn. A két legjobb csapat április 30-án a tévénézők nyilvánossága előtt mérkőzik a fő díjért : a balatonberényi „Gorkij falu" egyik faházának öt évre szóló bérleti jogáért. (MTI)