Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

8 Péntek, 1977. április 8: Segítség a fejlődő országoknak • Budapest (MTI) Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezeteinek magyar nemzeti bizottsága csütörtökön Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek, a nemzeti bizottság elnökének vezetésével ülést tartott, a MÉM-ben. Az ülésen részt vett dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára is. A nemzeti bizottság megtárgyalta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) való együttműködésünk továbbfejlesztésére kidolgozott javaslatokat. ŰJ politikájában és prog. ramjában a FAO tovább növelte a fejlődő országok megsegítésére irányuló erőfeszítéseit. Ez szükségessé teszi, hogy a jövőben szervezettebben vegyünk részt azokban a programokban, amelyekben hazánk eddig is jelentős mértékben nyújtott segítséget a FAO-n keresztül is a fejlődő országoknak. Opango letette a hivatali esküt # Brazzavllle (TASZSZ) kön államfői minőségben A Kongói Népi Köztársa- letette a hivatali esküt, ság a jövőben is a marxiz- Változatlanul a marxizmus mus—leninizmus elveit szán- —leninizmus elvein alapuló dékozik követni, azokat az szocialista társadalom felelveket, amelyekért Marién építé*f továbbra a célunk ..,..., , — hangsúlyozta Opango, Ngouabt elnök eletet adta— majd hozzátette: államfői jelentette ki Joachim Jhom- minőségemben és mint a bi Opango ezredes, a Kon- katonai bizottság elnöke gói Munkapárt katonai bi- íl°ly]ftom Marien Ngouabj >.. , . , , „, .... ügyét, megvedem a Kongói zottsagának elnöke abból az Munkapárt alapszabályzatát clkalomból, hogy csütörtö- és programját. hl írek a két Kongóból Moszkvában Brezsnyev fogadta Jasszer Matat • Moszkva (MTI) e térsége igazságos és tarCsütörtökön Leonyid Brezs- fős békéjének megteremtényev, az SZKP Központi Bi- sében. zottsagának főtitkára Moszk- Az SZKP főtitkára hanvában fogadta Jasszer Ara- 6°t adott annak, hogy a pafatot. a Palesztinai Felsza- lesztinai mozgalom az utóbbi badítási Szervezet végre- években nagy sikereket ért hajtó bizottságának elnö- el nemzeti céljai kivívásákét, s a találkozón ismét ban> s általában az arab a Szovjetunió teljes támo- nemzeti-felszabadítási mozgatásáról biztosította a pa- galom élvonalába került, lesztinai nemzeti mozgal- Arafat tájékoztatta Leómat az izraeli agresszió kö- nyid Brezsnyevet a paleszvetkezményeinek felszámo- tinai mozgalom helyzetéről, lásáért, a közel-keleti ren- a palesztinai nemzeti tanács dezésért vívott küzdelmé- 13- ülésszakáról. Biztosítotben. Jasszer Arafat hétfő ta a szovjet vezetőt arról, rrn,tar" nafánMc ^stabil ^összetevődé tózkodik a Szovjetunióban. a Szovjetunióhoz, a szoA csütörtöki Brezsnyev— cialista országokhoz fűzőArafat találkozón a fő fi- dő barátság, s háláját fegyelmet ugyancsak a közel- « azért a támogatásért, , , i, , . , , melyet a palesztin mozgakeletl helyzetnek szentel- iom kap a Szovjetuniótól. Brezsnyev Leonyid Brezsnyev a tapalesztinai lálkozón kifejtette a közelkeleti rendezésre vonatkozó * szovjet elképzeléseket, s repet a közel-keleti feszült- alahúzta, hogy a szovjet elség enyhítésében, a világ gondolások szerint a genfi értekezleten a palesztinai Amerikai napló 3. Föntről — mind az öt kerület Most pillanatok alatt föl- egész család. Óvatosan lép- ral Park. Most szürkésbarna repít bennünket a kednek, zavartan kapkodják a lepusztult növényzettol, gyorslift az Empire State fejüket. Arcuk piros, bőrük víztárolói viszont megcsilBuilding 86. emeletére. Itt széltől cserzett, a családfőn lannak a napfényben, vagyunk tehát a kilátó te- majd szétreped a gondosan Jobb oldalt, Dél felé: rászán, melyről annyit, de végiggombolt sötétkék öl- Brooklyn Hatalmas városannyit írtak már az úti- töny. rész idelátszanak a gvárkonyvek. Valaha ez volt — ÉS vannak itt hippik, né- kémények százai. Fölötte, sokáig — a világ legmaga- gerek> portorikóiak, apácák, kissé keletre: Queens. Ezt sabb epülete. Ma mar nem vihogó diáklányok. meg- már ismerjük. Itt szálltunk az. A dicsőség a felhőkarco- szeppent elemisták, rohan- ]e a Kennedy-repülőtéren. lók hierarchiavilagában is gaszó kisgyerekek, detektí- Északabbra víztükör csillan, mulandó. Most mégis közel vek épületi alkalmazottak, és ami azon túl látszik, az érzem magamhoz, egyszeme- biztonsági őrök. már Bronx — The Bronx, Innon föntről a kisebb ah°8y az "^k mondják. innen épületek - és kő- 4 fordul velünk a gep. Latrös-körül minden kisebb ki- Juk a Harlem folyó íveléMielőtt a panorámával is- a ^üágkeréskedelmi «ét. Majd a Hudson River — véve ^a öt^S^^s (Hudson Folyó) felett reptt-, lyes indíték örvén: 1931-ben készült el — egyidősek vagyunk. merkednék, előbb jól körül nézek a vásári kavargásban bbTk7rtomyát - ha- lünk. Ami tőle Nyugatra te Empire State tározottan egy nagy ma. Hiszen az ték. Leonyid hangoztatta a mozgalom kiemelkedő Kommentár „Változatlanul a marxizmus—leninizmus elvein alapuló szocialista társadalom felépítése a célunk" nyilatkozta csütörtökön a Kongói Népi Köztársaság Ú1 elnöke, Opango ezredes. Kudarcot vallottak azok a tervek, melyeket Ngouabi elnök gyilkosai szőttek; a Kongó folyam északi partján nem omlott össze a népi rendszer, a munkapárt továbbra is az ország vezető ereje, S 1 a dolgozók egységét nem sikerült törzsi viszályok szításával megtörni. A merénylet végrehajtóit elfogták, s fény derült a gyilkosság kltervelőinek személyére is. A „kinek állt érdekében?" — kérdésre a választ természetesen nem lehet csupán néhány név felsorolásáyal megadni. A fiatal államelnök meggyilkolása nem Csak néhány politikus számára volt kívánatos. A Kongói Népi Köztársaság következetes antiimperialista politikája, a dolgozók érdekében végrehajtott gyökeres változások, s az a kiemelkedő szerep, amit ez a kicsiny ország az afrikai felszabadító mozgalmak támogatásában játszott, nyilvánvalóan találkozott nyugati imperialista és reakciós afrikai erők nemtetszésével. A meggyilkolt elnök következetesen támogatta az angolai MPLA-t a gyarmatosítók és az imperialistabarát szervezetek ellent küzdelmében is. Ezek az erők viszont a hatalmas Kongófolyam másik partján Zaireban kaptak mindenoldalú támogatást. A volt BelgaKongó területéről kiindulva Indultak, Angola törvényes kormánya ellen a CIA és más erők által pénzelt és kiképzett csapatok, akiket az MPLA néphadserege szétvert, visszaűzött Zaire-i támaszpontjaikra. Az elmúlt hetekben ebből az országból érkeznek katonai jellegű hírek: Mobotu Sese-Soko hadserege egymás után veszti el fontos állásait Zaire déli részén, Shaba tartományban, az egykori Katangában. A felkelők, akiket a lakosság mindenütt felszabadítóként üdvözöl fontos közigazgatási és közlekedési központokat, rézbányákat vesznek birtokukba, s a kormánycsapatok katonái vagy elmenekülnek, vagy átallnak oldalukra. A katangai lakosság fegyveres felkelését az elnyomó, korrupt központi kormányzat ellen egyes nyugati hatalmak viszont ismét arra akarják felhasználni, hogy kiélezzék e térségben a politikai helyzetet. (Csatlakozik hozzájuk a kínai vezetés is, amely nem hagy fel a szovjetellenes kirohanásokkal.) Nagy mennyiségű fegyvert, hadianyagot szállít Mobotunak az USA, Belgium és Franciaország arra hivatkozva, hogy „Angolából kiinduló szovjet és kubai agressziótól" kell megmenteni a rendszert. Tény az, hogy a kinshasai kormány valóban megmentésre szorul, de az már korántsem az, hogy „külső erőktől" kellene megóvni. Fidel Castro és Podgornij szovjet államfő (mindketten több afrikai országot látogattak meg az elmúlt napokban) határozottan viszszautasftották ezeket a megalapozatlan vádaskodásokat, s leleplezték: nincs másról szó, mint egy ú'abb ürügyről, amelynek segítségével a Nyugat katonailag beavatkozhat Afrika szívében. Miklós Gábor képviselőknek feltétlenül részt kell venniük. A Jasszer Arafat vezette delegáció csütörtökön résztvett azon a szolidaritási gyűlésen, amelyet a moszkvai Népek Barátsága egyetemen rendeztek a palesztin nép igazságos küzdelmével vállalt szolidaritás jegyében. Jasszer Arafat ezen a gyűlésen újból kifejezte háláját a szovjet népnek, amely támogatja az arab népek küzdelmét a tartós és igazságos közel-keleti béke megteremtéséért. Vlagyimir Sztanisz, az egyetem rektora is beszédet mondott. ~ rül el, az már nem New Building 86. emeletére föl- ^ gvuksdoboMzerű ré£ York. nem is New York Alsze a turistaprogramnak, .... nersDektívából te- lam e8y darabkája — tóbb, mint - mondjuk - hajóval ™ Lnen felhőkarcolóst kertvárosra emlékeztető kiráncfülnt a Szabadság-szo- veSZítik el a helységgel, köztük Jersey borhoz. A látvány, az él- maBassáB varázsat Cityvel. A New York-iak mény vásári És nagyjából taV kúszó, csak áthajtanak a HollandS 'onó, az ltt ór" színes bogarak. S az embe- aLincoln-alaguton vagy a vénylő tömeg is. rek? Jó 6szem kel, Washington-hidon. és egy A külföldieket könnyű fells- hogy hangyányl nagyságú- egészen más vilagba kerulmerni. Bármilyen náció ke- aknák láthassuk-megláthas- Nt eltérők a szokások, , ,, , . ... . ,,,1. akc,t de a torvények közül is belebol erkeztunk. annyira suk^ket sok Csak egy kis ügyesség am„e^aÍakJÓ1; vében természetes, magától kell hozzá, hogy valaki a " g"4- értetődő, de legalábbis el- ma8a hasznára kamatozta.mar hogy az néha szinte riasztó. Az idevalósiak közt viszont jobban észrevenni a különbségeket. Itt van pélfogadható volt — a rohanás, a státuszjelképek egymásra sa ezt a nyilvánvaló anakronizmust. halmozódása, az üzlet, a szép Most már látszik a Szanők a vaevon — az e ma- badsag-szobor, a Verazzano' Sói Vatfkintve' értelmét ™ * - New York-i öböl "hTrnaber- cLT" Í^T veszti aí élé bolhacirkusz- bejárata Ami ettől délre, mas barna Stetson-kalap, nak tdnik amit ráadásui ias- délnyugatra elterül, azavásított filmként, mintegy karikírozva vetít elénk a tázakójónak fazonjára fénye sen csillogó fémcsillag tűzve: SHERIFF — és alatta , . ..... kisebb betűkkel: Kansas V°iIsf,?,.?pt^f' City. Ez biztos egy északi Helikopterről nézvést viros ötödik, egyelőre még meglehetősen ritkán lakott kerülete: Staten Island (vagy más néven: Richmond). Arrafelé nyugszik le aj K.i<.y. * C6J -,finf meemozrinl élni kezd ".rraieie nyugsziK le a üzletember lehet, aki félig- ^Z^entL ^r Nap is. Itt ad ja at helyét makett, az meddig a Vadnyugat jelme- . xelhen dís/elee Odahaza ta- A 8ep nerT1 messzire ifilf J,t ENSZ-palotától startol. Ián még „negyvenotós colt- East River partján la is van, gyongynazoera- nm.._ t .,iatt weenhe emel- "-uzpuiu iciuíciasMii mrOTTK, kassal, de azt nem merte miris Sp Tesz több mint fél kilométernyilegkésőbb a világosság a az félhomálynak. De akkorra E* már a Világkereskedelmi •I Központ tetőteraszán állunk, va®ávivh0zhl' mert- U8ye' számúnkra e táj. Közvetlenül alattunk a New York.. Amott azok meg biztosan farmerek, Délről, talán eset- taimas téglalapja. Közepén leg Középriyugatról. Az egy kisebb téglalap: a Centre az utcaszinttől. Még néhány perc, és leVáros" "szí ve :"* Ma n hat tan" h a- száU a városra a sötétség. S amif most iatunk>azt Napirenden: Európa biztonsága Az épület és alapjai Egy épületben természetes követelmény, hogy részei jól illeszkedjenek egymáshoz és minden berendezés tökéletesen működjék. Ki tagadhatná azonban, hogy az egységes egészen belül különleges figyelmet követel az alapozás. Ha bajok vannak a fundamentummal, bizonytalanná válhat az egész építmény. A bevezető hasonlat, mivel nem építészeti-szakmai fejtegetésekbe kívánunk bonyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok joggal hangsúlyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld Könyvet, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumát egységes egészként kell kezelni, s főleg ilyen módon szükséges átültetni a gyakorlatba. Mindezzel nem ellentétes, hogy a helsinki okmány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az első fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancsolatát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt részt vevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot) tartalmazza — minden mást megelőz. Ez nem valamiféle önkényes válogatás! Ha jobb és tartalmasabb életet, megfelelőbb életkörülményeket kívánunk, a legprózaibb feltétel, hogy egyáltalán élhessünk. Amikor kontinensünkön a gazdasági, kulturális, tájékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor mindenekelőtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben lehetségesek ilyen kapcsolatok. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyenlősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai házirendet" fogadtak el, amely figyelembe véve kontinensünk valóságos helyzetét (ellentétes társadalmi berendezésű, más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációkhoz tartozó államok), megszabta a békés egymás mellett élés alapvető szabályait. A félsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánvalónak tűnhetnek, hogy szinte felvetődik a kérdés: szükséges volt ezeket külön rögzíteni? Sajnos, ami a többség szempontjából oly természetes és logikus, nem volt általános. Közismert tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság, amely Nyugat-Európa gazdaságilag legfejlettebb országa, sokáig kétségbevonta a második világháború következtében kialakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére törekedett. Utalhatnánk azokra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi szabályozást megelőzően miként próbálták Nyugat-Berlint „frontvárossá" és feszültségeket keltő hidfővé alakítani az NDK szívében. (Erről a szándékukról még ma sem tettek le egyes szélsőséges körök, jóllehet, világos rendezés történt, s egyértelműen meghatározták a város helyzetét. (A kelet—nyugati-konfliktusokon túl azonban még olyan „nyugat—nyugati" öszszetűzések is megkívánták az európai politikai biztonság alapelveinek pontos körülírását. mint a török—görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy a brit—izlandi halháború. A politikai biztonság alapelvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő próbáját. Azonban e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem negatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinensünk. Miközben egyes nyugati országokban úgy tesznek, mintha a, helsinki megállapodást teljesítenék az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gátolják az államok közötti együttműködést és nem éppen jóhiszeműen kezelik a nemzetközi jogi kötelezettségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jogalkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró szerepét játszani.) Az alapok adottak: tulajdonképpen nem kell mást tenni, mint elővenni a politikai biztonság tíz alapelvét, hogy azokat következetesen megvalósítsák. Ha ez megtörténik, nem lehet baj az építménnyel, sokoldalúan és gyümölcsözően alakulhatnak az európai és északamerikai országok kapcsolatai. Réti Ervin nehéz elfelejteni. Mintha tűztenger venne körül bennünket: az esti New York. Most érzékelni csak igazán, hogy a Fifth Avgnuo milyen mértani pontossággal választja keleti és nyugati részre Manhattant. S a Broodway! Bizony nem véletlenül nevezik Nagy Tejútnak. A sok reklámtól itt tényleg nappali a világosság. A fehéressárga csík a sötétes környezettől élesen elválva kígyózik Észak felé, több mint húsz kilométeren ót. Az avenue-kön autók kúsznak előre. Lámpájuk sárga fénye egymásba mosódik. S tényleg olyan aa egész, mintha láva folynanyomulna előre a tejfehér csíkokban. Itt fönt különben tombol a szél. állandóan a korlátba kell kapaszkodni, de lehetetlen elszakadni a látványtól, még azoktól a halványodópislogó fény rózsáktól is, amelyek a- külvárosok közepét-széleit jelzik. Különben is: a java még hátra van. Már jönnek a takarítónők. Milyenek a New York-i takarítónők? Épp eleget láthattunk belőlük: idősecskék, szürkék, jellegtelenek, megviselt arcúak, agyongyötört mozgásúak. fim írni* délután kiürül"III IlUI nek a felhőkar. coló termeszbolyok, amikor tehát elnéptelenednek az irodák, ők veszik át a terepet. S ezek a New York-i takarítónők valami olyasmit tudnak, amit senki más a világon. Felgyújtják a villanyokat. Egyik percről a másikra ezer, tízezer, százezer ablakban gyullad ki a fény — előbukkan a feneketlen sötétségből a felhőkarcolók sziluettje, az ablaksorok hűvös geometriája. S mintha azt mondaná ez a százezernyi fénylő ab'ak-: üdv, a New York-i takarítónőknek! És persze lehet, hogy csak nekünk mondja ezt. Papp Zoltán Következik: NEW YORK VAKONDOKA: A SUBWAS