Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

8 Péntek, 1977. április 8: Segítség a fejlődő országoknak • Budapest (MTI) Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezeteinek magyar nemzeti bizottsága csütörtökön Hammer József mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettesnek, a nemzeti bizottság elnöké­nek vezetésével ülést tartott, a MÉM-ben. Az ülésen részt vett dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára is. A nemzeti bizottság meg­tárgyalta az ENSZ Élelme­zési és Mezőgazdasági Szer­vezetével (FAO) való együtt­működésünk továbbfejleszté­sére kidolgozott javaslatokat. ŰJ politikájában és prog. ramjában a FAO tovább nö­velte a fejlődő országok megsegítésére irányuló erő­feszítéseit. Ez szükségessé te­szi, hogy a jövőben szerve­zettebben vegyünk részt azokban a programokban, amelyekben hazánk eddig is jelentős mértékben nyújtott segítséget a FAO-n keresz­tül is a fejlődő országoknak. Opango letette a hivatali esküt # Brazzavllle (TASZSZ) kön államfői minőségben A Kongói Népi Köztársa- letette a hivatali esküt, ság a jövőben is a marxiz- Változatlanul a marxizmus mus—leninizmus elveit szán- —leninizmus elvein alapuló dékozik követni, azokat az szocialista társadalom fel­elveket, amelyekért Marién építé*f továbbra a célunk ..,..., , — hangsúlyozta Opango, Ngouabt elnök eletet adta— majd hozzátette: államfői jelentette ki Joachim Jhom- minőségemben és mint a bi Opango ezredes, a Kon- katonai bizottság elnöke gói Munkapárt katonai bi- íl°ly]ftom Marien Ngouabj >.. , . , , „, .... ügyét, megvedem a Kongói zottsagának elnöke abból az Munkapárt alapszabályzatát clkalomból, hogy csütörtö- és programját. hl írek a két Kongóból Moszkvában Brezsnyev fogadta Jasszer Matat • Moszkva (MTI) e térsége igazságos és tar­Csütörtökön Leonyid Brezs- fős békéjének megteremté­nyev, az SZKP Központi Bi- sében. zottsagának főtitkára Moszk- Az SZKP főtitkára han­vában fogadta Jasszer Ara- 6°t adott annak, hogy a pa­fatot. a Palesztinai Felsza- lesztinai mozgalom az utóbbi badítási Szervezet végre- években nagy sikereket ért hajtó bizottságának elnö- el nemzeti céljai kivívásá­két, s a találkozón ismét ban> s általában az arab a Szovjetunió teljes támo- nemzeti-felszabadítási moz­gatásáról biztosította a pa- galom élvonalába került, lesztinai nemzeti mozgal- Arafat tájékoztatta Leó­mat az izraeli agresszió kö- nyid Brezsnyevet a palesz­vetkezményeinek felszámo- tinai mozgalom helyzetéről, lásáért, a közel-keleti ren- a palesztinai nemzeti tanács dezésért vívott küzdelmé- 13- ülésszakáról. Biztosítot­ben. Jasszer Arafat hétfő ta a szovjet vezetőt arról, rrn,tar" nafánMc ^stabil ^összetevődé tózkodik a Szovjetunióban. a Szovjetunióhoz, a szo­A csütörtöki Brezsnyev— cialista országokhoz fűző­Arafat találkozón a fő fi- dő barátság, s háláját fe­gyelmet ugyancsak a közel- « azért a támogatásért, , , i, , . , , melyet a palesztin mozga­keletl helyzetnek szentel- iom kap a Szovjetuniótól. Brezsnyev Leonyid Brezsnyev a ta­palesztinai lálkozón kifejtette a közel­keleti rendezésre vonatkozó * szovjet elképzeléseket, s repet a közel-keleti feszült- alahúzta, hogy a szovjet el­ség enyhítésében, a világ gondolások szerint a genfi értekezleten a palesztinai Amerikai napló 3. Föntről — mind az öt kerület Most pillanatok alatt föl- egész család. Óvatosan lép- ral Park. Most szürkésbarna repít bennünket a kednek, zavartan kapkodják a lepusztult növényzettol, gyorslift az Empire State fejüket. Arcuk piros, bőrük víztárolói viszont megcsil­Building 86. emeletére. Itt széltől cserzett, a családfőn lannak a napfényben, vagyunk tehát a kilátó te- majd szétreped a gondosan Jobb oldalt, Dél felé: rászán, melyről annyit, de végiggombolt sötétkék öl- Brooklyn Hatalmas város­annyit írtak már az úti- töny. rész idelátszanak a gvár­konyvek. Valaha ez volt — ÉS vannak itt hippik, né- kémények százai. Fölötte, sokáig — a világ legmaga- gerek> portorikóiak, apácák, kissé keletre: Queens. Ezt sabb epülete. Ma mar nem vihogó diáklányok. meg- már ismerjük. Itt szálltunk az. A dicsőség a felhőkarco- szeppent elemisták, rohan- ]e a Kennedy-repülőtéren. lók hierarchiavilagában is gaszó kisgyerekek, detektí- Északabbra víztükör csillan, mulandó. Most mégis közel vek épületi alkalmazottak, és ami azon túl látszik, az érzem magamhoz, egyszeme- biztonsági őrök. már Bronx — The Bronx, Innon föntről a kisebb ah°8y az "^k mondják. innen épületek - és kő- 4 fordul velünk a gep. Lat­rös-körül minden kisebb ki- Juk a Harlem folyó ívelé­Mielőtt a panorámával is- a ^üágkeréskedelmi «ét. Majd a Hudson River — véve ^a öt^S^^s (Hudson Folyó) felett reptt-, lyes indíték örvén: 1931-ben készült el — egyidősek va­gyunk. merkednék, előbb jól körül nézek a vásári kavargásban bbTk7rtomyát - ha- lünk. Ami tőle Nyugatra te Empire State tározottan egy nagy ma. Hiszen az ték. Leonyid hangoztatta a mozgalom kiemelkedő Kommentár „Változatlanul a marxiz­mus—leninizmus elvein ala­puló szocialista társadalom felépítése a célunk" nyilat­kozta csütörtökön a Kongói Népi Köztársaság Ú1 elnöke, Opango ezredes. Kudarcot vallottak azok a tervek, melyeket Ngouabi elnök gyilkosai szőttek; a Kongó folyam északi partján nem omlott össze a népi rend­szer, a munkapárt továbbra is az ország vezető ereje, S 1 a dolgozók egységét nem sikerült törzsi viszályok szí­tásával megtörni. A merény­let végrehajtóit elfogták, s fény derült a gyilkosság kl­tervelőinek személyére is. A „kinek állt érdekében?" — kérdésre a választ ter­mészetesen nem lehet csu­pán néhány név felsorolásá­yal megadni. A fiatal állam­elnök meggyilkolása nem Csak néhány politikus szá­mára volt kívánatos. A Kongói Népi Köztársaság következetes antiimperialista politikája, a dolgozók érde­kében végrehajtott gyökeres változások, s az a kiemel­kedő szerep, amit ez a ki­csiny ország az afrikai fel­szabadító mozgalmak támo­gatásában játszott, nyilván­valóan találkozott nyugati imperialista és reakciós af­rikai erők nemtetszésével. A meggyilkolt elnök követ­kezetesen támogatta az an­golai MPLA-t a gyarmato­sítók és az imperialistabarát szervezetek ellent küzdel­mében is. Ezek az erők vi­szont a hatalmas Kongó­folyam másik partján Zaire­ban kaptak mindenoldalú támogatást. A volt Belga­Kongó területéről kiindulva Indultak, Angola törvényes kormánya ellen a CIA és más erők által pénzelt és kiképzett csapatok, akiket az MPLA néphadserege szét­vert, visszaűzött Zaire-i tá­maszpontjaikra. Az elmúlt hetekben ebből az országból érkeznek ka­tonai jellegű hírek: Mobotu Sese-Soko hadserege egymás után veszti el fontos állá­sait Zaire déli részén, Shaba tartományban, az egykori Katangában. A felkelők, aki­ket a lakosság mindenütt felszabadítóként üdvözöl fontos közigazgatási és köz­lekedési központokat, réz­bányákat vesznek birtokuk­ba, s a kormánycsapatok ka­tonái vagy elmenekülnek, vagy átallnak oldalukra. A katangai lakosság fegy­veres felkelését az elnyomó, korrupt központi kormány­zat ellen egyes nyugati ha­talmak viszont ismét arra akarják felhasználni, hogy kiélezzék e térségben a po­litikai helyzetet. (Csatlako­zik hozzájuk a kínai vezetés is, amely nem hagy fel a szovjetellenes kirohanások­kal.) Nagy mennyiségű fegy­vert, hadianyagot szállít Mobotunak az USA, Belgium és Franciaország arra hivat­kozva, hogy „Angolából ki­induló szovjet és kubai ag­ressziótól" kell megmenteni a rendszert. Tény az, hogy a kinshasai kormány való­ban megmentésre szorul, de az már korántsem az, hogy „külső erőktől" kellene meg­óvni. Fidel Castro és Pod­gornij szovjet államfő (mind­ketten több afrikai országot látogattak meg az elmúlt napokban) határozottan visz­szautasftották ezeket a meg­alapozatlan vádaskodáso­kat, s leleplezték: nincs másról szó, mint egy ú'abb ürügyről, amelynek segítsé­gével a Nyugat katonailag beavatkozhat Afrika szívé­ben. Miklós Gábor képviselőknek feltétlenül részt kell venniük. A Jasszer Arafat vezette delegáció csütörtökön részt­vett azon a szolidaritási gyű­lésen, amelyet a moszkvai Népek Barátsága egyete­men rendeztek a palesztin nép igazságos küzdelmével vállalt szolidaritás jegyé­ben. Jasszer Arafat ezen a gyű­lésen újból kifejezte hálá­ját a szovjet népnek, amely támogatja az arab népek küzdelmét a tartós és igaz­ságos közel-keleti béke meg­teremtéséért. Vlagyimir Szta­nisz, az egyetem rektora is beszédet mondott. ~ rül el, az már nem New Building 86. emeletére föl- ^ gvuksdoboMzerű ré£ York. nem is New York Al­sze a turistaprogramnak, .... nersDektívából te- lam e8y darabkája — tóbb, mint - mondjuk - hajóval ™ Lnen felhőkarcolóst kertvárosra emlékeztető kiráncfülnt a Szabadság-szo- veSZítik el a helységgel, köztük Jersey borhoz. A látvány, az él- maBassáB varázsat Cityvel. A New York-iak mény vásári És nagyjából taV kúszó, csak áthajtanak a Holland­S 'onó, az ltt ór" színes bogarak. S az embe- aLincoln-alaguton vagy a vénylő tömeg is. rek? Jó 6szem kel, Washington-hidon. és egy A külföldieket könnyű fells- hogy hangyányl nagyságú- egészen más vilagba kerul­merni. Bármilyen náció ke- aknák láthassuk-megláthas- Nt eltérők a szokások, , ,, , . ... . ,,,1. akc,t de a torvények közül is belebol erkeztunk. annyira suk^ket sok Csak egy kis ügyesség am„e^aÍakJÓ1; vében természetes, magától kell hozzá, hogy valaki a " g"4- értetődő, de legalábbis el- ma8a hasznára kamatozta.­mar hogy az néha szinte riasztó. Az idevalósiak közt vi­szont jobban észrevenni a különbségeket. Itt van pél­fogadható volt — a rohanás, a státuszjelképek egymásra sa ezt a nyilvánvaló anak­ronizmust. halmozódása, az üzlet, a szép Most már látszik a Sza­nők a vaevon — az e ma- badsag-szobor, a Verazzano­' Sói Vatfkintve' értelmét ™ * - New York-i öböl "hTrnaber- cLT" Í^T veszti aí élé bolhacirkusz- bejárata Ami ettől délre, mas barna Stetson-kalap, nak tdnik amit ráadásui ias- délnyugatra elterül, azavá­sított filmként, mintegy ka­rikírozva vetít elénk a tá­zakójónak fazonjára fénye sen csillogó fémcsillag tűz­ve: SHERIFF — és alatta , . ..... kisebb betűkkel: Kansas V°iIsf,?,.?pt^f' City. Ez biztos egy északi Helikopterről nézvést vi­ros ötödik, egyelőre még meglehetősen ritkán lakott kerülete: Staten Island (vagy más néven: Richmond). Arrafelé nyugszik le aj K.i<.y. * C6J -,finf meemozrinl élni kezd ".rraieie nyugsziK le a üzletember lehet, aki félig- ^Z^entL ^r Nap is. Itt ad ja at helyét makett, az meddig a Vadnyugat jelme- . xelhen dís/elee Odahaza ta- A 8ep nerT1 messzire ifilf J,t ENSZ-palotától startol. Ián még „negyvenotós colt- East River partján la is van, gyongynazoera- nm.._ t .,iatt weenhe emel- "-uzpuiu iciuíciasMii mrOTTK, kassal, de azt nem merte miris Sp Tesz több mint fél kilométernyi­legkésőbb a világosság a az félhomálynak. De akkorra E* már a Világkereskedelmi •I Központ tetőteraszán állunk, va®ávivh0zhl' mert- U8ye' számúnkra e táj. Közvetlenül alattunk a New York.. Amott azok meg biztosan farmerek, Délről, talán eset- taimas téglalapja. Közepén leg Középriyugatról. Az egy kisebb téglalap: a Cent­re az utcaszinttől. Még néhány perc, és le­Város" "szí ve :"* Ma n hat tan" h a- száU a városra a sötétség. S amif most iatunk>azt Napirenden: Európa biztonsága Az épület és alapjai Egy épületben természe­tes követelmény, hogy ré­szei jól illeszkedjenek egy­máshoz és minden beren­dezés tökéletesen működ­jék. Ki tagadhatná azon­ban, hogy az egységes egé­szen belül különleges fi­gyelmet követel az alapo­zás. Ha bajok vannak a fundamentummal, bizonyta­lanná válhat az egész épít­mény. A bevezető hasonlat, mi­vel nem építészeti-szakmai fejtegetésekbe kívánunk bo­nyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok jog­gal hangsúlyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld Köny­vet, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumát egysé­ges egészként kell kezelni, s főleg ilyen módon szük­séges átültetni a gyakorlat­ba. Mindezzel nem ellenté­tes, hogy a helsinki okmány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az el­ső fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancsolatát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt részt vevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvek­ről szóló nyilatkozatot) tar­talmazza — minden mást megelőz. Ez nem valamiféle önké­nyes válogatás! Ha jobb és tartalmasabb életet, megfe­lelőbb életkörülményeket kí­vánunk, a legprózaibb fel­tétel, hogy egyáltalán élhes­sünk. Amikor kontinensün­kön a gazdasági, kulturális, tájékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor minde­nekelőtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben le­hetségesek ilyen kapcsola­tok. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyen­lősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszak­kal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsé­ge; 5. A viták békés rende­zése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az emberi jogok és az alapve­tő szabadságjogok tisztelet­ben tartása; 8. A népek egyenjogúsága és önrendel­kezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nemzetközi jogi kötele­zettségek jóhiszemű telje­sítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai házi­rendet" fogadtak el, amely figyelembe véve kontinen­sünk valóságos helyzetét (el­lentétes társadalmi beren­dezésű, más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági in­tegrációkhoz tartozó álla­mok), megszabta a békés egymás mellett élés alapve­tő szabályait. A félsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánva­lónak tűnhetnek, hogy szin­te felvetődik a kérdés: szük­séges volt ezeket külön rög­zíteni? Sajnos, ami a több­ség szempontjából oly ter­mészetes és logikus, nem volt általános. Közismert tény, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság, amely Nyugat-Európa gazdaságilag legfejlettebb országa, sokáig kétségbevonta a második vi­lágháború következtében ki­alakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokratikus Köz­társaság bekebelezésére tö­rekedett. Utalhatnánk azok­ra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi szabályozást megelőzően miként próbál­ták Nyugat-Berlint „frontvá­rossá" és feszültségeket kel­tő hidfővé alakítani az NDK szívében. (Erről a szán­dékukról még ma sem tettek le egyes szélsőséges körök, jóllehet, világos rendezés történt, s egyértelműen meg­határozták a város helyze­tét. (A kelet—nyugati-konf­liktusokon túl azonban még olyan „nyugat—nyugati" ösz­szetűzések is megkívánták az európai politikai biztonság alapelveinek pontos körül­írását. mint a török—görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy a brit—izlandi halhá­ború. A politikai biztonság alap­elvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő pró­báját. Azonban e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, ha­nem negatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinen­sünk. Miközben egyes nyu­gati országokban úgy tesz­nek, mintha a, helsinki meg­állapodást teljesítenék az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gá­tolják az államok közötti együttműködést és nem ép­pen jóhiszeműen kezelik a nemzetközi jogi kötelezett­ségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jogalkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró szerepét játszani.) Az alapok adottak: tulaj­donképpen nem kell mást tenni, mint elővenni a poli­tikai biztonság tíz alapel­vét, hogy azokat követke­zetesen megvalósítsák. Ha ez megtörténik, nem lehet baj az építménnyel, sokoldalúan és gyümölcsözően alakulhat­nak az európai és észak­amerikai országok kapcso­latai. Réti Ervin nehéz elfelejteni. Mintha tűztenger venne kö­rül bennünket: az esti New York. Most érzékelni csak iga­zán, hogy a Fifth Avgnuo milyen mértani pontossággal választja keleti és nyugati részre Manhattant. S a Brood­way! Bizony nem véletlenül nevezik Nagy Tejútnak. A sok reklámtól itt tényleg nappali a világosság. A fe­héressárga csík a sötétes környezettől élesen elválva kígyózik Észak felé, több mint húsz kilométeren ót. Az avenue-kön autók kúsznak előre. Lámpájuk sárga fénye egymásba mo­sódik. S tényleg olyan aa egész, mintha láva folyna­nyomulna előre a tejfehér csíkokban. Itt fönt különben tombol a szél. állandóan a korlátba kell kapaszkodni, de lehetet­len elszakadni a látványtól, még azoktól a halványodó­pislogó fény rózsáktól is, amelyek a- külvárosok kö­zepét-széleit jelzik. Különben is: a java még hátra van. Már jönnek a takarító­nők. Milyenek a New York-i takarítónők? Épp eleget lát­hattunk belőlük: idősecskék, szürkék, jellegtelenek, meg­viselt arcúak, agyongyötört mozgásúak. fim írni* délután kiürül­"III IlUI nek a felhőkar. coló termeszbolyok, amikor tehát elnéptelenednek az iro­dák, ők veszik át a terepet. S ezek a New York-i ta­karítónők valami olyasmit tudnak, amit senki más a világon. Felgyújtják a villanyo­kat. Egyik percről a másikra ezer, tízezer, százezer ablak­ban gyullad ki a fény — előbukkan a feneketlen sö­tétségből a felhőkarcolók szi­luettje, az ablaksorok hű­vös geometriája. S mintha azt mondaná ez a százezernyi fénylő ab­'ak-: üdv, a New York-i ta­karítónőknek! És persze lehet, hogy csak nekünk mondja ezt. Papp Zoltán Következik: NEW YORK VAKONDOKA: A SUBWAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom