Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

Csütörtök, 1977. április 7 5 fl Faust— vendégkarmesterrel Jan Kulaszewicz, a Posnani Opera karmestere dirigálta kedden este a szegedi színház Faust előadását Érzékenyen, látható szakmai gonddal, jeles rutinnal látva el föladatát. Ennél sokkal többet aligha mondhatunk, hiszen egy régóta beállítottbepróbált, zeneileg, színpadilag alapvetően tisztázott és eldöntött koncepcióhoz kellett neki igazodnia, és nem fordítva, az együttesnek hozzá. Természetesen. Talentumát tehát csupán ennyiben, a rokonszenves lengyel karmester zenei rugalmasságának fokában, érzékelhettük. Az előadás iránti mérsékeltebb érdeklődés oka minden bizonnyal az, hogy repertoároperáknál a vendégjátékot inkább a meghívott énekesek, szólisták tehetik vonzóvá. Egy karmesternek — ha csak nem premiert készít elő, tehát a saját elképzeléseit hozza — körülbelül annyit jelenthet alkalmi operafölújítást dirigálni, mintha egy zenekarhoz koncertmestert kérnek vendégszerepelni mondjuk valamely Beethoven-szimfóniában. Mindezt azért említjük csupán, hogy a hasonló — és a jövőben remélhetően gazdagodó — vendégjátékok alkalmával ilyen szemporttok is segíthetik a szervezést. Máskülönben a keddi előadás — kiváltképp a triumvirek, Gregor József (Mefisztó), Réti Csaba (Faust), Gyimesi Kálmán (Valentin) jóvoltából — sikeresnek mondható. Tulajdonképpen tetszett Margitként Bálint Ilona is. Tehetségét, bizonyos szopránszerepekhez előnyös adottságait, régóta ismerjük — hanem ezúttal is kiderült, ahhoz, hogy szépreményű pályáján előbbre jusson, sokkal bátrabban, elevenebben, fölszabadultabban kell dalolnia. N. I. Rádió a munkásszállóban Népművelők okos leleményéből rádió működik a DELÉP Kossuth Lajos sugárúti munkásszállójában. Nyolcszáz építőmunkás értesülhet általa, hogy mi történt a nagyvállalatnál. Mint az éterből szóló testvéri adásaiban; van itt is magazinműsor — érdekességekből, híradó a cég aktualitásaiból, és egy sor más műsor is. Az építők rendszeresen értesülnek a filmbemutatókról, a frissen megjelenő könyvekről, Szeged kulturális programjáról. A munkásszállón Horváth István tanár vezetésével dolgozó rádió a népművelést, a munkásművelődést szolgálja tehát elsősorban. Őket fedezte fel tegnapi adásában a Varsányi Gyula szerkesztette Népművelők fóruma a Kossuth rádióban. Várkonyi Balázs rövid riportja a lényeget mutatta meg: jó és hasznos dolog ez a házon belüli rádió. Ady-dokimeBtim Az Ady-centenárium jegyében húszperces dokumentumfilmet forgat Kis József filmrendező a költőről. A dokumentumok felhasználásával összeállított film forgatását nagy kutatómunka előzte meg: a film rendezője valamennyi föllelhető, a költő életével kapcsolatos fontosabb dokumentumot megvizsgált és a forgatáskor tnunkatársaival bejárta Ady életének minden jelentősebb állomáshelyét. Francia kórus bemutatkozása Az ausztriai Spittalban rendezett kórusfesztiválon a Bartók Béla kamarakórus felfigyelt egy jó hangú, rendkívüli könnyedséggel éneklő francia együttesre. A caeni egyetemi kórust most a szegedi közönség is megismerhette, kedd este a Biiday György hetvenéves „Édesanyám Kolozsvárott, 1907. április 7-én, vasárnap hajnalban hozott világra" — kezdi Életemről, művészetemről című önéletrajzi sorait Buday György, a világhírű fametsző, aki ma hetvenesztendős. Művészi indulása, alkotói kibontakozása Szegedhez kötődik. Itt metszette fába 1931-ben első hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó, Boldogasszony búcsúja című sorozatát. Alapítója és vezéregyénisége a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, olyan társakkal dolgozott, mint Hont Ferenc, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula. A közös munka eredménye Az ember tragédiájához készített díszletterv és illusztrációk, a székely népballadák tömör világának megidézése és Radnóti Üjhold című verseskönyvéhez metszett, gyönyörű lapok. Így ír erről a városról, második otthonáról: „...a Tisza körüli tájak vagy a jellegzetesen szegedi napsugárdíszes házak gondos, tanulmányszerű lerajzolásával határozottan úgy éreztem, hogy enyémek lettek a második otthon, Szeged és az Alföld sajátosságai, tája és népe ... Buday György ma Londonban él. Olyan kimagaslóan nagyszerű munkák példázzák művészi tevékenységét, mint például Shakespeare Athéni Timonját megidéző, fába metszett illusztrációsorozata. Születésnapján egy szép lapjának közlésével köszöntjük. Bartók Művelődési Központban a Bartók kórus társaságában álltak dobogóra, XVI. és XX. századi műveket adtak elő. . A kórus tagjai amatőrök, diákok és tanárok, egyikük sem zenész képzettségű, Azt a törekvést folytatják, melyet az együttes megalakulásakor, 1963-ban tűzött maga elé: felkutatják a francia reneszánsz hangulatos, játékos kórusműveit, s műsorra tűzik a XX. századi hazai és külföldi szerzők legszebb, legértékesebb darabjait A kamarakórus, mely egy nagyobb, majd ötventagú. alkalmanként zenekari kísérettel szereplő együttes része, magyar szerzők műveit is rendszeresen műsorára tűzi. Fellépéseiken gyakran énekelnek Kodályés Bárdos-darabokat, hogy mennyire értően és magas mesterségbeli tudással, arról szegedi bemutatkozásukkor meggyőződhettünk. Kodály Zoltán Akik mindig elkésnek című kórusművét rendkívül meggyőzően, ugyanakkor — a közönség nem kis meglepetésére — szinte tökéletes magyar kiejtéssel adták elő. A caeni egyetemi kórus szegedi koncertje osztatlan sikert aratott. Magyarországi fellépésüket megelőzően Olaszországban, Lengyelországban, s az Egyesült Államokban vendégszerepeltek. Sajátos stílust képviselnek, pillanatok alatt magukkal ragadják a hallgatóságot, a megszokottnál könnyedébben, fesztelenül, játékosan énekelnek. Az est fináléjaként — mintegy igazolandó: a zene nem ismer határokat — a Bartók-kórussal kibővülve Lotti Crucifixus című művét adták elő. L. Zs. Nemzetközi filmfesztivál Az elkövetkező hetekben ismét számos magyar filmalkotás képviseli színeinket a nemzetközi filmbemutatókon és fesztiválokon. Április 25. és 30. között rendezik meg a rövidfilmek egyik legrangosabb nemzetközi fesztiválját Oberhausenben, amelyre több magyar filmalkotást — kő, zöttük Gyarmathy Lívia Magányosok klubja, Vitézy László Mecénások, Szabó István Várostérkép és Kovács János Maraton című filmjeit „hívták meg". A szocialista életmód része a rendszeres testedzés is Megyei sportaktívaülés — Dr. Beckl Sándor államtitkár látogatása Szegeden A megyei pártbizottság székházában Mari Kálmán (jobbról) tájékoztatóját tartja, mellette dr. Beckl Sándor és dr. Németh Lajos. (Enyedi Zoltán felvétele) Szerdán délelőtt Szegedre látogatott dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke. A sportvezetőt a megyei pártbizottság székházában a délelőtti órákban fogadta dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Deák Béla, a városi pártbizottság titkára. A megye sportéletéről Mari Kálmán, az MTSH elnöke tartott tájékoztatót, amelyen tanácsi. vállalati vezetők és sportirányítók is részt vettek. Dr. Beckl Sándort a munkahelyén fogadta dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke is, és sportpolitikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Délután a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának székházában megyei kommunista sportaktívá-értekezletet tartottak. Az elnökségben foglalt helyet Tóth Szilv esz térné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Beckl Sándor államtitkár, Méreg Tivadar, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa. A megjelent sportvezetőket, -irányítókat, a mozgalomban résztvevőket dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte, majd dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást. Az előadó többek között a következőket mondotta: — A fejlett szocialista társadalom építése során a gazdasági és kulturális fejlődés gyorsan változtatja az életkörülményeket, és folyamatosan formálja, gazdagítja az életmódot is. Ez utóbbi körébe ma már beletartozik a rendszeres, korszerű testedzés, testnevelés és a sport is. Az egészséges, edzett nemzedék nevelése nemzeti ügyünk. Elképzeléseinket, terveinket csak az idegileg és fizikailag is teherbíró fiatalság valósíthatja meg. Jó néhány, a mostani és az utánuk jövő fiatalok számára egyaránt, olyan pozitív emberi, jellembeli tulajdonságnak, mint az akaraterő, küzdőképesség, kitartás, szorgalom; a céltudatos eredményre és sikerre törekvésnek — az esetleges sikertelenség és kudarc elviseléséhez is — a testedzés, a testnevelés és a sport nagyon sokat adhat A továbbiakban szólt az utóbbi években megjelent, a sportmozgalom fejlődését elősegítő határozatok, rendeletek érvényesülésének eddigi tapasztalatairól, megállapítva: — A résztvevők többsége tudja, hogy a testnevelés és sportmozgalom feladatairól e határozatok megfogalmazták a kötelező iskolai testnevelés és önkéntes ifjúsági tömegsport fejlesztésének legfőbb elveit, tennivalóit. Ezek tartalmazzák a mindezekhez szükséges irányításra vonatkozó elgondolásokat is. Mindezek az intézkedések összességükben kedvezően hatottak, azonban a párt Politikai Bizottsága 1975. december 16-i határozatában azt állapította meg, hogy a gondok nem csökkentek. A testneveléssel és sporttal kapcsolatos társadalmi és egyéni szemlélet nem változott. Nem kapja meg például a társadalompolitikai jelentőségének megfelelő figyelmet. Még nem vált a szocialista életmód magától értetődő részévé. Annak ellenére, hogy a szabad idő a felnőtteknél és a fiataloknál egyaránt növekedett, nem emelkedik a rendszeres túrázók, sportolók száma. Végül dr. Németh Lajos beszélt arról _ is, hogy a párt, állami és társadalmi szervek együttes feladatává kell tenni a 6—26 éves korú fiatalok rendszeres testedzését, sportolását. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese korreferátumában ismertette Csongrád megye alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményeinek testnevelési és sporthelyzetét. — A szocialista társadalom nevelési rendszerében kiemelt fontosságú az ifjúság testi nevelése — hangsúlyozta. — Elengedhetetlenül szükséges, hogy a mozgást igénnyé alakítsuk ki fiataljainkban. Ma csupa negatív példákat tudunk felsorakoztatni, mivel a gyerekek szellemi leterhelése miatt eltűnik életükből a játék, s a sportolás. Az alsófokú oktatási intézmények testnevelési és sporthelyzetét elemezve elmondotta, hogy a testnevelő tanári ellátottság csak a városokban jó. A legrosszabb a helyzet a szentesi járásban, ahol az órákat csak 51 százalékban tartja szakember. A tárgyi feltételeket tekintve előrelépés történt; központi és megyei tanácsi segítséggel pályaépítési akciót kezdtek, és már 59 iskolában adtak át új sportpályát. Csongrád megyében 203 iskola közül 112 városi és községi, 91 pedig tanyai. A 112 oktatási intézmény közül mindössze 76 rendelkezik fedett létesítménnyel, 74 pedig udvari sportpályával. A legelszomorítóbb az, hogy a megyében mindössze egy iskola rendelkezik tanmedencével. Az adatokból kitűnik, hogy 38 községi iskola közel 15 ezer diákja végzi testnevelését és sportfoglalkozását a szabadban. Az oktatási intézmények eszközellátottsága 50 százalékos, ezért a jövőben a megyei tanács vb erre is nagyobb gondot fordít. A törekvést példázza az is, hogy 1974-ben 300 ezer, 1975-ben 820 ezer, 1976-ban pedig 3 millió forintot fordítottak iskolai sportpályák, akadálypályák, MHSZ-lőpályák építésére — sorolta fel. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, s annak minden egyes tagja csak egyféle módon közelíthet a sporthoz és a turizmushoz, úgy, ahogyan Kádár János megfogalmazta a KISZ IX. kongresszusán: „A KISZ döntő feladata — s helyes volna, ha ezt az ifjúsági szövetség pártfeladatnak tekintené —« hogy segítse a testedzést és a tömegsportot. A nép, az ifjúság egészséges életéhez, jólétéhez és jó közérzetéhez is hozzátartozik, hogy komoly méretű testedzés és tömegsport legyen Magyarországon. Kérem, hogy ami az ifjúsági szövetségen múlik; mindent tegyenek meg ennek érdekében." A feladat tehát egyértelmű — állapította meg Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, majd így folytatta: — A KISZ nevelő tevékenységében is alapvető eszköznek kell, hogy tekintsük a tömegsportot és a testedzést. A továbbiakban beszámolt az ifjúsági és az úttörőszövetség előtt álló sportfeladatokról. Hozzá kell szoktatni a gyerekeket ahhoz, hogy az őrsi és raj összejövetelek szerves részévé váljon a játékés a mozgás. A foglalkozásoknak nem egyetlen, helye az osztályterem, hanem az év nagy részében erre a szabadban is lehetőség nyílik. Természetessé kell válnia, hogy az úttörő- és ifjúsági táborok napi életét reggeli tornával kezdjék, amelyben részt vesznek a táborvezető pedagógusok és ifivezetők is. Szólt többek között arról is, hogy a szemléletváltozás nem fog máról holnapra .bekövetkezni, de alapja a további tevékenységnek, ezért is kell erre a fő figyelmet fordítani. A KISZ-tagok féladatvállalásaiban ma már a kirándulás, a sportrendezvényeken való részvétel megtalálható; a megye 35 ezer fiatalja vállalja a rendszeres és folyamatos testedzést. Az elhatározás komolyságát bizonyítja az is, hogy minden alapszervezetben — a legkisebbekben is — sportfelelőst választottak. A májusban induló Edzett ifjúságért tömegsportmozgalomban a Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozott felelősséggel veszi ki részét. Az aktívaülésen felszólalt Mihalik Ferenc, aki az MHSZ tevékenységéről számolt bé. Ácsai Mihály a szakszervezetek sportmozgalmáról szólt. Csapó Géza az él- és tömegsport helyzetét taglalta, s kérte, hogy a tanárképző főiskola munkacsarnokának és a SZEOL AK evezőspályájának építéséhez az illetékesek adjanak támogatást. Dr. Beckl Sándor államtitkár többek között megemlítette, hogy az ifjúság testnevelése és sportja ma már társadalmi ügy. Az igény egyre nő, amelyet csak részben tudnak még kielégíteni, de hogy ezen a téren is változás történt, ezt példázzák a közelmúltban átadott nagy sportcsarnokok növekvő száma is. Kevés az olyan megyeszékhely, ahol ne lenne ma már több sportágban nemzetközi találkozókra alkalmas fedett létesítmény. Az aktívaülés után az államtitkár a megyei vezetők társaságában megtekintette a Tisza-parti város közelmúltban átadott sportlétesítményeit es az épülő uszodát. A I