Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

4 \ Csütörtök, 1977. április 7. 3 Országos diákköri konferencia Szegeden Az elmúlt héten Szegeden nyitották meg a XIII. or­szágos tudományos diákköri konferenciát, a felsőoktatási Intézmények kutatómunkát végző hallgatóinak rangos fóru­mát. Ugyancsak Itt, a József Attila Tudományegyetemen bonyolították le a jogi szekció üléseit. Tegnap, szerdán dél­előtt másik három — marxizmus—leninizmus, pedagógia­psziehöíógia-kö2müvelődés, orvostudomány — szekció ülés­szakai kezdődtek meg a városban. Marxizmus—leninizmus A tudományegyetem Audi­tórium Maximumában nyflt meg az ország egyetemein és főiskoláin működő marxiz­mus—leninizmus diákkörök konferenciája. Az ünnepsé­gen a megyei pártbizottság képviseletében ott volt dr. Szilágyi Júlia, a végrehajtó bizottság tagja, a városi pártbizottság képviseletében Szántó Tivadar osztályveze­tő, Valamint dr. Dékány Klá. ra, a KISZ városi bizottsá­gának első titkára. A konfe­renciát dr. Leirtdler László akadémikus, a JATE tudo­mányos rektorhelyettese nyi­totta meg, beszédében a diákköri tudományos kutató­munka jelentőségét elemezte. Papp István, az egyetemi KISZ-bizottság titkára a ven­déglátók nevében üdvözölte a résztvevőket, dr. Kahulits László, az Oktatási Minisz­térium főosztályvezetője pe­dig a minisztérium és a mar­xizmus—leninizmus főosztály nevében köszöntötte a kon­ferenciát. Ezután dr. Halay Tibor, az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek Igazgatóhelyettese tar­tott előadást a politikai, tár­sadalmi, gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelen­tőségű társadalomtudományi kutatási témákról és kutatás­módszertani kérdésekről. A nyltóünnepség utárt megkezdődtek a konferencia ülései. A 250 résztvevő négy szekcióban — filozófia, poli­tikai gazdaságfan, tudomá­nyos szocializmus, szocioló­gia — vitatja meg a bemu­tatott 196 dolgozatot. Tíz, szakemberekből, oktatókból álló zsűri bírálja majd el a hallgatók munkáit, az ered­ményhirdetés és díjkiosztás pénteken délelőtt lesz. A résztvevők tegnap este esz­mecserét folytattak időszerű ideológiai és tudományos kérdésekről, pénteken meg­vitatják a diákköri mozga­lom aktuális problémáit. Orvostudomány Az országos diákköri kon­ferencia orvostudományi szekció illéseit a SZOTE Sze­mészeti Klinikájának előadó­termében nyitották meg teg­nap délelőtt. Dr. Cserháti István egyetemi tanárnak, a SZOTE oktatási rektorhelyet­tesének megnyitó beszéde után dr. Minker Emil egye­temi tanár, a tudományos diákköri tanács elnöke kö­szöntötte a résztvevőket. A Sajtótájékoztató az egészségügyi világnap alkalmából Április 7-e: egészségügyi világnap. Az Idén a világnap témája a fertőző betegségek elleni küzdelem és a védő­oltások. Jelszava: „Immunl­Zálással óvd gyermekedet 1" Az egészségügyi világnap al­kalmából sajtótájékoztatót tartottak szerdán az Egész­ségügyi Minisztériumban, amelyet dr. Zsögön Éva ál­lamtitkár nyitott meg. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Közegészség­ügyi Intézet vezető szakem­berei elmondották: a fejlő­dő országokban évente 80 milliónál több gyermek szü­letik és ma még 10 százalé­kuk sem részesül a diftérla, a szamárköhögés, a gyer­mekbénulás és a kanyaró el­leni védőoltásokban. Ennek következménye, hogy éven­ként körülbelül 5 millió gyermek hal meg ezekben a betegségekben. Csupán Nyu­gat-Afrikában évenként mintegy félmillió gyermek halálát okozza a kanyaró. Számos fertóző betegség gyermekkorban a leggyako­ribb, és a legsúlyosabb lefo­lyású. Ezért a gyermekek fertőző betegségek elleni vé­delme a legfontosabb felada­tok egyike. Magyarország a védőoltá­sok terén az élenjáró orszá­gok közé tartozik. Már 1876­ban tőrvény tette kötelezővé a himlő elleni védőoltást, és az elsők kőzött alkalmaztuk kiterjedten, kötelező formá­ban a diftérla, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró elleni védőoltást is. Elért eredményeink elválasztha­tatlanok társadalmi rendsze­rünktől, szocialista egészség­ügyünktől, amelynek vezér­elve a gyermekekről való gondoskodás, a betegségek megelőzése. A fertőző betegségek elle­ni küzdelemben, a gyerme­kek védőoltásának általános elterjesztésében a szocialista országok együttműködnek, A Szovjetunióból kapjuk a gyermekbénulás és a kanya­ró elleni oltóanyagot. A szo­cialista országok szakértői rendszeresen tájékoztatják egvmást módszereikről, eredményeikről, és haszno­sítják egymás tapasztalatait. Nemzetközileg is kiemel­kedőek hazánkban a védőol­tásokkal elért eredmények. Nyilvánvaló azonban, a ked­vező helyzet fenntartásához elengedhetetlen az oltások további következetes és ál­talános Végrehajtása. Ma még évente mintegy négy­ezer gyermeket nem oltanak be idejében. Az egészség­ügyi szakemberek erőfeszí­tései nem nélkülözhetik te­hát a szülők támogatását. Minden szülőnek gondoskod­nia kell arról, hogy a gyer­meke az életkora szerint esedékes védőoltásokat a megadott időben megkapja. (MTI) nyitóünnepségen előadást tartott dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, az általános orvostudományi kar dékánja „Az izom biokémiai sajátsá­gai a funkciót befolyásoló tényezők tükrében" címmel. Az orvostudományi szek­ció ülésein több mint két­százan vesznek részt az or­szág négy —a pécsi, a debre­ceni, ® budapesti és a sze­gedi — orvosegyeteméről, ti­zennyolcan pedig külföldről, Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból. az NDK-ból és Bul­gáriából érkeztek, összesen 108 tudományos dolgozatot mutatnak be a hallgatók. Tegnap este fórumot rendez­tek a diákkört munka idő­szerű kérdéseiről. A konfe­rencia három napján számos kulturális rendezvényen is részt vesznek. Az ünnepélyes záróülés pénteken este lesz a Szemészeti Klinikán. Pedagógia, pszichológia; közművelődés A Juhász CJyula Tanárkép­ző Főiskolán ünnepélyes ke­retek között nyitották meg tegnap délelőtt a XIII. or­szágos tudományos diákköri konferencia pedagógia-pszi­chológia-közművelődés szek­cióját. A njegnyltón leien volt többek között dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, Bozzaj László, az Oktatási Minisztérium osz­tályvezető-helyettese és dr. Török Judit, a KISZ KB osz­tályvezetője. Dr. Moholi Károly főisko­lai főigazgató köszöntő be­széde után dr. Horváth Már­ton, az MTA Pedagógiai Ku­tatócsoport igazgatója meg­nyitotta a koferenclót, majd „Á pedagógus szerepe a köz­nevelési rendszer továbbfej­lesztésében" címmel megtar­totta plenáris előadását. Az alszékcióülések délután kez­dődtek. A konferenciára, amely három napig tart, 32 felsőoktatási intézmény­ből érkeztek pályamunkák. Az országos bíráló bizottság 312 hallgató dolgozatát fo­gadta el bemutatásra. A pá­lyamunkák a tudományos kutatómunka terén elért eredményekről számolnak be. bizonyítva, hogv a peda­gógus pályára készülő fiata­lok képesek, alkalmasak a pedagógia korszerű művelé­sére, a pedagógiai elmélet és gyakorlat továbbfejlesztésé­re. A pedagógiai témák há­rom, a pszichológiai és a közművelődési témák pedig két-két szekcióban hangza­nak el. A konferencia ide­jén különböző kulturális ren­dezvényeken vesznek részt a városba érkezett diákok. Ül munkahelyen „legei" m víz A hajójavító pártszervezetének cselekvési programja A szállítást manapság na­gyon is a tengelyekre he­lyeztük át és minimálisra csökkent a vízi út kihaszná­lása, legalábbis a Tiszán. A KPM és a Minisztertanács ezen az állapoton változtat, amikor arról intézkedik, hogy a következő öt-hat évben a belföldi áruszállítás érdekében növelni kell a hajóparkot a Tiszán. Ennek előfeltétele kikötők építése. Kikötőt Szegeden a város alá, a Boszorkány-szigetre terveznek. A tiszai szállítás felgyorsulásának program­jából Illő rész Jut a MA­HART hajójavító üzemigaz­gatóság szegedi üzemének ls. Rá vár majd a teljessé váló hajópark javítása, fel­újítása. Erre felkészülni munkaerővel, gépi berende­zéssel, üzemszervezéssel, s ha lehet, a hajójavító hatá­rát ls kitolni — komplex feladat mind az üzem. mind pártszervezete vezetőségé­nek. Á folyó kettős arca A Tisza nemcsak munkát ad a hajójavító dolgozóinak, hanem — most mér évek óta rendszeresen — bosszúságot, hátravetést. Közel két hó­napja van vízben Idén ls a sólyatér. Bentragadt egy át­épített ezertonnás B—1105­ös uszály, egy másik ugyan­Ilyen horgonyoz a víz sod­rásában, de majd szárazra húzzák, bakra emelik és szintén munkába fogják, ha ismét medrében lesz a folyó. A sólyatéren rendes kö­rülmények között 4—5 Ja­vításra váró utóály ls elfér. Most össze kellett húzódni, mert jócskán lecsökkent a munkaterület. Látszatra ilyen helyzetben a pártszer­vezet vezetőségének legjobb cselekvési programja ls — amely az üzem tervét segít valóra váltani — megfenek­lik. Pálfi Sándor a hajó­javító pórttitkára másként látja belső helyzetüket, mint a kívülálló. — A vfz csakugyan hosz­szan bent „legelt" nálunk, értékes munkaterületet vett el és nem tudtunk vízre bo­Még moccanatlanul az elöntött sólyatéren elkészült ezertonnás uszály Somogyi Károlyné felvétele rostokol az mintha nem lenne közvetlen szomszéd és vetélytárs a folyó. A dunaharaszti üzem­mel kooperálva 5—6 tonnás elemeket készítenek itt a Duna-Európa néven Ismert tolt bárkákhoz, más hajó­pártszerve­programjá­A hajójavító zete cselekvési nak ez a része ezek szerint sikeres, és egy éves fennál­lását ért meg napjainkban a második műszak, amely — ha itt nem is volt hagyo­típusokhoz hasonlóképpen mánya — mégis meghono­gyártanak szekciódarabokat, sodott. Ha voltak is közben kisebb zökkenők, a kezde­ményezés alapjában nem csorbult meg, nem esett vissza. De ha tovább idő­zünk az előzményeknél — mert érdemes —, akkor rá­jövünk a meggyőzés nyitjá­ra. A munkásművelődést, az általános műveltségre törek­vést, szakismeretek gyarapi­Itt nagyon komolyan állítanak össze pontonokat. Aminek nem volt hagyománya A szegedi hajójavítónak szánt szerep már érőben van a tiszai szállítás és a hajó­park növelése kapcsán. Pálfi vették mindazok, akikre Sándor szerint az üzem és a pártszervezet vezetőségé- pártszervezet^ KISZ-re, nek legnagyobb vívmánya, szakszervezetre, üzemvezető­hogy a termelésben fokoza- -óarn _ -AKf/túic tosan át tudtak állni a má- ^tények™ lnéhányat: az sodlk műszakra, amelynek üzembcn ninC9 40 év alatti dl „™ Isi EST™* doJ8°zó' aki ne vé«ezte vo1­f , £ JL ^ meg a félté- na el az altalános iskoiút. rüaen ^Zri^ Ax -nv^f Most '« 28-*n vesznek részt regen elérték az anyag- állami oktatásban, zömmel mozgatasban, hogy nincs BHlkközéplskolában tanul­szukseg hozzá az ember f.- nak m nem ÜJság hogy ere'ére- kezdve a bew" betanított vagy segédmün­_„ ... f„„, Krtt káaok szakmunkás-képesítést ban. A Tisza szeszélyét s^álHtás^ ^ere? hódit ^ azonban mi jó előre bekal- k^ vhegesztésn1 kétszerte ten£olyamon mo8t húszan kuláljuk terveinkbe. Minden te^.lék^t^ fil-ou^ríú vesznek ré8z'" A Bzakmun­előkészületet megleszünk, SEIÍT M kások 20 !2áMléka k<* 8zak­hogy amikor rámehetünk a Sffb^házfs iglrke^k máVaI * rendelkezik, egyiket csátani egy kész uszályt. Emiatt csak hetekkel később é'rkező^'anVaiokWÍ vehet reszt az áruszállítás­sólyatérre, megelőzöttek le- rridán"""Vogy mindkettőt Itt szerez­gyünk a munkában. ' . , „ , ték meg, esetleg egy harma­A műhelyrészekben és a Az ember alapvető termé- dikat is, mint például a tetők alatt a szabadban pon- szete- ho§y nehezen áll rá párttitkár, aki géplakatos, tosan olyari az ütem a vas- az ujra- meg nem is- hajókovács, hivatásos gép­szerkezeti előregyártásban, m*r- nem próbált. Itt is így kocsivezető, beosztása sze­volt. Amikor mér minden rlnt csoportvezető és 23 esz feltétel és körülmény meg­Az üzemi demokráciáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának politikai akadémiá­ján Bzerdárt, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Búza Márton, a SZOT elmé­leti kutatóintézetének Igaz­gatója tartott előadást A munkahelyi, az üzemi de­mokrácia fejlesztésének elvi és gyakorlati kérdései cím­mel. Az előadást, amelyen részt vettek a párt vezető propa­gandistái, valamint ideoló­giai, politikai, gazdasági éle­tünk képviselői, Péter Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese nyitotta meg. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az Országos Szövetkezeti tása érdekében felhívta a Tanács, a magyar szövetke- figyelmet az MSZMP XI. zetl mozgalom megújított tár- kongresszusának arra a sadalmi tanácskozó testülete megállapítására, hogy a ha­szerdán tartotta a szövetke- zénkban alkalmazott szövet­zeti kongresszusokat követő kezetpolitikai helyességét a első ülését, amelyen részt gyakorlat igazolta, s így vett dr. Korom Mihály igaz- nincs szükség alanvető Ságügy-miniszter és dr. Szia- irányváltoztatásra, annál W­menlczky István, az MSZMP kább szükséges azonban. KB osztályvezető-helyettese ho«V e politika még jobban kiteljesedjék, s fokozottab­' „ , ban segítse a szocialista eé­Dr. Korom Mihály a mó- i0k elérését az adott terüle­dosftott szövetkezeti törvény ten ls . és az ahhoz kapcsolódó jog- Az Országos Szövetkezeti szabályok érvényesítésében Tanács az előadás és az azt jelentkező feladatokat ismer- követő Vita alapján külön­tetté. A május 1-vel életbe féle intézkedésekre kérte fel lépő új jogszabályok egysé- az egyes szövetkezeti ágaza­ges értelmezése és végrehaj- tok országos tanácsait. volt a második műszakhoz, akkor, sőt már menetközben is. meg kellett győzni a ha­jókovácsokat, hegesztőket, géplakatosokat, forgácsoló­kat, gépkezelőket, betanított és segédmunkásokat, párt­tagokat és pártonkívülieket egyaránt, hogy ez a kezde­ményezés üzemük további fejlődésének alapja, a biz­tosabb holnap megteremtése, amelynek majd a hasznát is élvezik. Komolyan vették — A tények, érvek, elem­zések előtte, közben és utá­na ls azt bizonyítják — mondotta most Pálitl Sán­dor —, hogy aki megértette, az el la fogadta nálunk a második műszak fontosságát. Csak nagyon kevesen fordí­tottak hátat a közös elha­tározásnak és nem Is a törzsgárdabéliek közüL tendeje dolgozik Itt. Ha mindezt mérlegeljük és hozzávesszük a nagyon erős tradíciót is, amely egy­azon családból többeket köt ehhez az üzemhez — pél­dául Molnárékat, Horváthé­ltat, Bacsóékat, Módiékat, Salamonékat —, akkor azt ls állíthatjuk: a fejlődés iránt fogékonyabb a műveltebb koponya. A hajójavító üzem nagy ügye, hogy tervszerűen tovább fejlődjék, ezekre a tényekre is épül. S ez nem­csak felismerés, hanem kö­vetelmény ls. A gazdasági és a társadalmi szervezetek­ben dolgozó kommunista vezetők személyes felelős­sége és példamutatása. S ebből a szemszögből nézve nagyon ls valóságos az üzem pártszervezete cselekvési programjának egy télele: „A hatékonyabb, a takarékosabb munka és gazdálkodás egy­re inkább a vezetők' és a dolgozók cselekvésének ál­landó részévé válik". Lddl Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom