Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

Szombat, 1977. április 30. * 3 lesriS A piac és a bolt C Évek óta figyelj Ja­punk « szegedi piaci érak változásait, és évek óta elégedetlen. Többször meg­él'apitottuK. hogy fokozato­san csökken e kínálat, s fo­lyamatosan emelkednek az arak Következtetéseket von­hattunk le a? itt tapasz­talt jelenségekbői, elindul­hattunk kutatni 3 termelés gondjait és a hólt) kereske­delem visszásságait. Hosz­pzú évek óta először írhat­juk ie, hogy az előző évihez viszonyítva jóval több zöld­séget és gyümölcsöt hoznak eladásra a piacra. és az árak csökkennek. Bár még a felhozatal és az ár sem olyan, amilyen lehetne a jó Zöldségtermelő körzet kel­lős közepén, de végre meg­állt az, amit kedvezőtlen tendenciának neveztük. Ta­lán meg is fordul... A tavasz jeles napján, április 24-én a városi ta­nács szolgáltató üzemének kimutatása szerint tavaly 25 ezer 132 kilogramm zöldsé­get hoztak eladásra, egy evvel később — április 28-re esett most s szombati for­galmas piac — több mint dupláját. 54 ezer 200 kilo­grammot. A burgonya ára 3.50 és 7 forint között vál­takozott, most 3 és 6 forint volt. A sárgarépa ára óriásit esett, 18—21-ről 6—8 forint­ra. a zöldséggyökéré 1H—20­ról 10—12-re. A vöröshagy­ma kilója 15—20 forintról 6 «--8-ra szállt alá. a fokhagy­piáé viszont 25-ről 30-ra emelkedett, A zöldhagyma és fejes saláta óra hajszálra Ugyanannyi, a parajé 6—7­ről 5-re esett, a sóskáé 8-­JO-ról 7—8-ra, viszont a szá­raz bab luxuscikké válása folytatódik, a tavaly} IB­IS forint helyett (az is na­gyon magas volt) 36—28-ért mérik- Tavaly 5—15 között váltakozott az alma ára, most 4 és 14 között. A két szélső érték közötti nagy té­telek ára semmit nem moz­dult. Bár a piac a háztáji ter­mésből él elsősorban, még­is jelzi a nagyüzemi terme­lés eredményeit is. A sár­garépa, a leveszöldség és a vöröshagyma ára ezért is csökkenhetett, mert többet termelhettek a szövetkezetek, A száraz bab és a fokhagy­ma azért ballag fölfelé, mert a gépesített nagyüzem érthetetlen módén lemend róla. A burgonya árválto­zása sajnos nem a terme­lés, hanem a jelentős té­telű import egyértelmű kö­vetkezménye. Említenünk kell még a mákot is. ára egy év alatt megduplázódott! 32. rői 60—65-re emelkedett li­terenként. Ezt sem termeli a nagyüzem. A városi tanács kereske­delmi osztályán azt a biz­tató következtetést hallot­tuk, hogy a háztáji tartalé­kok még számottevőek, és az új zöldségig, újburgo­nyáig kitartanak, Kevesebb ugyan a más városokból ér­kező magánkereskedők szá­ma, de még jelzi, hogy ná­lunk most jobb — olcsóbb —• a piac. Azt is itt hallottuk, hogy a bolti ár általában nem magasabb, mint a pia­ci. bár a bolti zöldség mi­nősége sokszor rosszabb. A mondat mindkét fele meg­lepő, és a tartós sokkolás eredményét mondja! mi ugyan azt várnánk, hogy az állami kereskedelem csök­kentse a piaci árfelhajtást. ezzel szemben be kell ér­nünk avval a sekély öröm­mel is, hogy nem drágább annál. Azt is várnánk, hogy legalább rosszabb ne legyen a portéka, hiszen szakszerű­en tud tárolni a kereske­delem, és fölvásárláskor vá­logat is a portékában, Be kei) érnünk azzal a ténv­nvel, hogy minőségi kifo­gások gyakran adódnak. Dik­tálja az árakat a ZÖLD­ÉRT vállalat — hallottuk a torony alatt —, de nem min­dig kedvező irányban. Ha látja a piacra igyekvő kis­termelő, hogy a fonnyadt portéka mennyibe kerül a boltban, azonnal főbbért ad­ja a magáét, hiszen az friss. Erre az árszabályozásra so­rozatunk későbbi írásában Visszatérünk. Azt is a kereskedelmi osz­tályon hallottuk, hogy a bol­ti kereskedelem központja jelentős összegekkel ösztönzi a termelőktől történő köz­vetlen fölvásárlást, és azt a számunkra nagyon fontos megállapítást is itt hallot­tuk, hogy végeredményben a boltoson múlik, fonnyadt-e a zöldség, vagy friss. Ezt az utóbbit régóta gyanítjuk mi is. És azt is, hogy egész zöJd­ségkereskedelmünket nem csupán obiektív tények, de emberi szándékok is kor­mányozzák. A piaci árak listájával be­mentünk az ÉLIKER Széche­nyi téri 8. számú boltjába, és végigkérdeztük a tétele­ket. Nem zöldség a tojás, de meglepett bennünket, hogy ugyanazon a napon — áp­rilis 23-án — a nlaci 0.80— 1,10 helyett 1.00-ért árulták a boltban. A központi ellá­tás áruira hivatkoztak. Drá­gább volt a sárgarépa, a vö­röshagyma. a zöldhagyma, a száras bab is, az almát a minőségtől ingadozó piaci 4—14 forint helyett 13.60-ért adták, de az extra minőségű volt. A boltvezető szerint a téli tárolású zöldségek éra azért nagyobb, mert vala­mennyit központi készletek­bői kapják. Vitatható természetesen mostani összehasonlító eljá­rásunk, hiszen az árak és napok áradatából egyetlen napot emeltünk ki vizsgá­latra, de bízunk annyira a kereskedelem gyakorlatában, ho»y következtetéseit igaz­nak ismerjük el. Kényes kérdésnek tartottuk a bol­tos munkája és a zöldség minősége közötti szoros ösz­szefüssést, de határozott vá­laszt kaptunk rá; az ár ég a minőség közötti összhang csak a boltoson múlik — mondta maga az üzletveze­tő. — Ha rossz bog akár­ki. visszaküldöm, nem ve­szem át. Hiába agitálna, á kár az enyém, az üzlet rossz hírneve mindnyájunkat érin­tene, tehát nem vehetem át. De soha nem volt még ná­lunk gond abból, ha vala­mit visszaküldtünk. Szerin­tem a jó kereskedelem egyik legtermészetesebb vonásáról van szó. Ez az üzlet a zöldség je­lentős részét termelőktől ve­szi. Láttam az üzletvezető naptárát, kistermelők nevei­vel van tele, órára beoszt­va, ki mikor és mit hoz, — Soha nem csalódtam bennük, amit megígérnek, mindig hozzák is. Termé­szetesen csak azokkal tár­gyalunk, akikben megbíz­hatunk. és a zöldség kifo­gástalan. A felvásárlási árat a ZÖLDÉRT vállalat fogyasz­tói órából számolják visz­sza: 20 százalékkal adnak kevesebbet a termelőnek, mint amennyiért majd a pultra kerül. Horváth Dezső Forga'om a Lenin körúton Tegnap, pénteken ismét birtokukba vehették a jár­művezetők a Lenin körútnak a Kossuth Lajos sugárút és a Takaréktár utca közötti sza­kaszát. A jármű'vezetők fi­gyelmébe ajánljuk, hogy az Anna-kúti lámparendszer és az útburkolat jelzései tegnap óta mér szinkronban vannak, s hogy a Takaréktár utcai torkolatnál különösen óvato­san kell közlekedniük: az Arany János utcáé az elsőbb­ség! Mivel a legfelső aszfalt­réteg még nincs mindenütt leterítve, átmenetileg 15 ki­lométeres sebességkorlátozást rendeltek el. A Lenin körút elkészült szakaszának egye­lőre mindkét oldalán megen­gedett a várakozás, a KRESZ szabályai szerint, tehát ahol nincs tiltótábla. A j/Srdr<t>""'-oJat a fürdő előtt és az autóbuszöblök még nincsenek készen, de e hiányosságok későbbi pótlá­sától függetlenül is megin­dulhatott a forgalom, s ezzel a DÉLÉP dolgozói teljesítet­ték vállalásukat május else­je tiszteletére. Pinjung Jó­zsef, Borka Jánog és Megy­Oyegi Ambrus szocialista bri­gádjai különösen sokat tet­tek e vállalás teljesítéséért. Szén VI sántáról A visontai bányászok az év elejétől összesen 2 200 000 tonna szenet termeltek, 70 ezer tonnával többet unnál, amennyit a tervük Időará­nyosan előír. Ez újabb re­kordot jelent; a visontai bá­nyászok ugyanis ezek sze­rint elérték és tartják a 20 000 tonnás napi átlagot. Juhász Gyula­díjasok Nagy Zoltán 1975-ben szerződött a Sze­gedi Nemzeti Színházhoz. Két év alatt olyan szerepeket for­mált, melyekre az országos kritika is elismerően figyelt fel. A közösséget nemcsak színpadi szerepeinek megfor­málásával neveli. A munká­sok, szakmunkástanulók, szakszervezeti kultúrmunká­sok körében, valamint a Ju­hász Gyula művelődési köz­pontban rendezett önálló elő­adóestjeivel is részt vállal a munkásművelődésből. Dr. Somogyi Károlyné A Délmagyarorszúg mun­katársa. Szeged és a szegedi járás életének hűséges kró­nikása. Felvételei elsősorban dokumentatív jellegűek. Ki­emelkedő helyet foglal el munkásságában a városfej­lődés tényeinek felsorolása, amivel jelentős szerepet vál­lal az egészséges lokálpatrio­tizmus kialakításában. Szé­pek és hitelesek a munkás­kollektívák életét, a munkás­hétköznapokat bemutató fotói. Kocsis Imre Gyulai mozaik Az Időjárás is kegyeibe fo­gadta a gyulai Erkel Diák­Ünnepek mintegy kétezer résztvevőjét, Ragyogó nap­sütésben gyülekeztek teg­nap, pénteken reggel a kü­lönböző bemutatók színhe­lyein. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, valamint Budapest és Szeged fiataljai ezúttal másodszor fesztivál­jellegü programokon bizo­nyították, hogy nem vélet­lenül nyertek a megyei szín. vonalversenyeken aranyér­meket, s nem véletlenül ke­rültek e négynapos rendez­vény szereplői közé. • Gyyla zászlódíszbe öltö­zött. A nemzetiszínű, vörös és kék zászlókat minden ut­cán, épületen lengeti a szél a lombosodó fák árnyéká­ban. E Békés megyei kis­város kulcsa négy napig a fiataloké, a demokratikusan választott diáktanács irá­nwttja az KDÜ-napok ese­ményeit, programját. Fiata­lókkal van tele a város. Far­mernadrágos, trikós fiúkkal és lányokkal. A parkokban szól a muzsika -- gyerekek állták körül a minden sza­bad percet Próbára hasz­náló muzsikusokat, az asz­falton táncpróbát tartó cso­portokat, a gyulai utcán spontán énekbe kezdő együt­teseket. Valahol itt van e diákfesztivál lényege, legfon­tosabb mondandója és hiva­tása. A kultúra, a művé­szet Iránt érdeklődő fiata­lok nem zárkóznak be a mű­velődési otthonok, hangver­senytermek, kultúrházak fa­lai közé, hanem felmutatják tudásukat, felkészültségüket és tehetségüket az utcán ls, megállítják a járókelőket, bevonják a közös énekbe, táncba az érdeklődőket • Az új és nagyszerű Er­kel Művelődési Központ adott otthont a vers- és pró­zamondók bemutatójának tegnap délelőtt, A szerve­zők nyilván rosszul mér­ték fel a várható érdeklő­dést, mert a nagyelőadó szűknek bizonyult. így a fel­lépő 28 diákversmondót nem­csak az utcáról beszűrődő zajok, de a termet zsúfo­lásig megtöltő érdeklődők mocorgása, ki-bemászkálása is láthatóan zavarta. Ennek ellenére a szegedi hét és a megye többi részét képvi­selő három versmondó di­csérettel helytállt. Tegnap este „Vendégeinké a klub" cimű program kapcsán a szegediek nagy sikerrel lép­tek fel az Erkel diákklub­ban, a Csongrád megyei fia­talok pedig a Jókai kultúr­otthonban. » Ma. szombaton délelőtt a diákszínpadok bemutatóival és a pedagógusok tanács­kozásaival folytatódnak az Erkel Diákünnepek esemé­nyei. T, V. 1962-ben került a 602. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe. Egy év múltán az 'intézet új otthonának veze­tőjévé nevezték ki. Az ott­honban folyó nevelőmunkát magas szinten szervezte meg; a diákokból sikerült demok­ratikus közösséget kovácsol­nia. Különösen kiemelkedő módszertani munkája; tanít­ványai aktívak, jó eredmé­nyeket érnek el a tanulmá­nyi és kulturális versenyeken. A November 7. brigád A kollektívát 1972-ben alakították meg a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat központjának adminisztratív dolgozói. Fontos feladatuknak tekintik a munkásművelő­dés támogatását, az Iskolai oktatómunka segítését, a fil­met értő közönség nevelését. Munkájukra jellemző, hogy 1976-ban 111 előadást tartottak. Filmklubot működtetnek, segítik a szocialista brigádok felkészülését a Munka és mű­veltség vetélkedőre. Művészileg értékes alkotásokból tema­tikus összeállításokat készítenek, a vetítések előtt film­esztétikái bevezetéseket .tartanak. Több gyermekintézményt patronálnak társadalmi munkában. Egy kis városnéző és hírverő körséta — szamárkordén Ülésezett a TIT megyei elnöksége A TIT Csongrád megyei a megyei küldöttértekezlet elnöksége tegnap, pénteken elé akarnak terjeszteni. A értekezletet, május amit a társulat munkájáról 22-re hívják össze Szegeden. Helikoni ünnepségek Keszthelyen pénteken megkezdődtek a helikoni ün­nepségek. A magyar diákélet kiemelkedő eseményére a Dunántúl középfokú tanin­tézményeiből mintegy két. ezer fiatal utazott Koszt, helyre. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom