Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Szombat,' 1977. április 23. S Tiszta a folyó vize Tisza-kutatók tanácskozása Kétnapos tanácskozásra méter, 1980-ig legalább két- lapotáról. Megállapították, ült össze tegnap, az MTA szegedi pénteken bizottsága szer ennyi mennyiségű víz- hogy a folyó vize áltatában re lesz szükség. A víz tisz- jó minőségű, tiszta, noha székházában a Tisza-kutató taságónak megőrzése létfon- egyes szakaszain szennyezőBizottság. Dr. Horváth lm- tosságú. A re tanszékvezető egyetemi zottság kutatásai a tanár, a bizottság elnöke lathoz igazodnak, megnyitójában emlékezte- között azt Tisza-kutató Bi- dések is kimutathatók. A fogyakor- lyóban levő baktériumok többek gondoskodnak a víz öntisztuigyekeznek meg- lásáról mindaddig, amíg vatett arra, hogy az ankéton állapítani, milyen hatással lamiféle beavatkozás fel elhangzó 22 előadás többsége a munkacsoport fő kutatási területéhez: a leendő és meglevő vízlépcsők körzetének kapcsolódik. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízszükségletének biztosítása víztározók létesítésére, illetve a meg- pékkel, levő tározók fejlesztésére ösztönzi a szakembereket. Az ország friss víz felhaszvan a mezőgazdasági és az nem billenti a víz biológiai ipari szennyezés a víz bio- egyensúlyát lógiai egyensúlyára, meny- A tanácskozás ma, szomnyiben változtatnak a tiszai baton folytatódik. A refevizsgalatához víz minőségén a mellékfo- rensek többek között az lyók. Kutatják az emberi utótisztító tórendszerek hidbeavatkozas hatásat az élo- robiológiai, kémiai vizsgálavizekre. tának eredményeit ismerTegnap 11 diavetítéssel, ké- tetik. A Tisza-kutatás tavagrafikonokkal il- lyi eredményeiről, a munlusztrált előadás hangzott el. kacsoport idei feladatairól Szó esett egyebek között a dr. Marián Miklós egyetemi nálása jelenleg 6 millió köb- Tisza vizének jelenlegi ál- tanár tájékoztat. Halkopasztók Mosolyognivaló ember az, aki annyira járatlan a főzési tudományokban, hogy még a halat is kopasztja. Eddig legalábbis így gondoltuk. A Szegedi Konzervgyár halfeldolgozó csarnokában biztosan megharagudnának, ha kinevetnénk munkájukat. Pedig szó, ami szó, itt kopasztják a halakat Nem csúfolnivaló ez, mert így sokkal olcsóbb, mint a szokásos módon, vagy a nóta szerint kis bicskával kapargatnák a hal pikkelyét Azért nem úgy kell elképzelnünk a halkopasztást, hogy ülnek körben az asszonyok és egyenként szedegetik a pöttyöket a busákról. Mert ez valóban unalmas és hoszszadalmas munka lenne. Ezt még a szakmáját szerető halmészárosoktól se kívánhatja el senki. Mi közük a halkopasztáshoz meg a konzervgyárhoz a filézőknek. Annyi, hogy a kopasztás ötlete az ő munkájukból származik. Ugyanis próbálgatták a szegedi üzemben is hagyományos módon megnyúzni a növényevő halakat, de a bór meg a pikkely megmakacsolta magát és nem jött le. fllBcotő, üjítö kedvvel halak a libegőn. — Ez az, — Én a Zója ifjúsági őrtüzem i tanácskozásokon, ami a vaspályának a lényege, gádban vagyok, és azt ajánmunkaértekezleteken a dol- * • lottuk fel, hogy kevesebb gozók mindig hozzátettek va- A. mozgó pálya beleviszi a hulladékkal dolgozunk, lamit az elképzelésekhez, míg halakat a forró vízbe, és em- Papp Rozália, a Felszabavégül úgy döntöttek, felújít- berl kéz beavatkozása nél- dúlás szocialista brigád veják a halüzemet, ahol majd kül ki is emeli, mert egyen- zetője az anyagnorma-megtalerántják a bőrt a halakról, letes sebességgel megy kör- karítást emelte első helyre a Tóth István, a főzeléküzcm be. Kapnak közben forró für- vállalásaik közül, vezetője arra a kérdésre, dőt, majd hideg zuhanyt, Különben is úgy dolgozígy megráncosodik a busák nak, ahogy az előírás kéri. bőre, és lánckesztyűvel gyor- Mindnyájan remélik, sikerül san lerántják a bőrüket. A elérniük, hogy naponta műszalag viszi tovább a halat, szakonként 80 mázsa élő haA pálya újabb részén késsel iat feldolgozzanak, 20 mázsánem szép látvány a halké- pillanatok alatt felbontják, s Val többet az eddiginél. Igv szágos bányaföldtani ankét szítményekben a halak fe- metszőollóval levágják az két év alatt a nyereségből háromnapos hogy miért is szükséges kopasztani a halat, ezt válaszolta : — A fogyasztók, a vásárlók igénye miatt, ugyanis látvány N

emrég az egyik termelőszövetkezetben mondta egy fiatal szakember. „Jók most nálunk a gépek, egyet akarnak a vezetők és tagok, jól halad minden munka földeken, s az emberek is kedvvel csinálnak mindent." Az ilyen vélemény nyilvánvalóan bizakodó hangulatot takar. Pedig a mezőgazdasági munkák csak ezután kezdődnek teljes lendülettel, s addig is számtalan kellemetlenségre, váratlanul rosszra forduló időjárásra is számíthatunk. Sok-sok, előre nem látott akadály nehezíti a munkát, a kitűzött tervek elérését. Nyilván könnyedséget jelent a problémák megoldásánál, ha a vezetők és a téesztagok összhangja jó, a munkát belső széthúzás nem hátráltatja. A mezőgazdasági termelés átalakulása során voltak időszakok, amikor a tagok nem szívesen fogadták az újítani szándékozó vezetőket. Aki újat akart teremteni, nagyon sok ellenállást kellett legyőznie, s többször elfáradt, mire az elképzelése megvalósult. A hagyományostól eltérni csak lépésről lépésre lehetett. Most viszont öröm fiatal mezőgazdásznak lenni, hiszen soha nem látott lehetőségek teremtődtek az alkotó és újító kedvűeknek. Mezőgazdaságunk felvirágzásának időszakában élünk. Napról napra születnek az újabb és újabb termelési eljárások, technológiák. A mezőgazdasági minisztériumhoz számtalan korszerűsítésről érkezik bejelentés. A termelési rendszerekből néhány éve még hazánkban alig volt mutatóba, most már majdnem minden növény termeszthető ily módon. Nagyon sok szorgalmas és ötletgazdag szakember törekszik arra, hogy sajátos körülményeiket figyelembe véve alakítsa ki az újabb és megbízhatóbb termelési technológiákat. Nagyszerű az a szándék is, hogy eredményeiket másokkal megismertetik, és segítségnyújtásként az érdeklődő gazdaságoknál is bevezetésre ajánlják. „Amit mi kidolgoztunk — mondják —, azzal más szakember már ne töltse feleslegesen az időt." Ha valaki eddig nem is értette meg igazán, ezután már tisztán látja, mit jelent a mezőgazdaságban is a szellemi tőke, s hogyan válhat mindez nagyon jelentős anyagi erővé. Igazi rangot vívtak ki a kutatóintézeteink is. Esztendőről esztendőre sok új és bőven termő fajta kerül a mezőgazdasági termelésbe. Soha nem dolgozott ennyi jó képességű szakember a kutatásban, mint jelenleg. Nemcsak itthon, hanem külföldön is tekintélyt szereztek már maguknak. A mezőkön és szántóföldeken dolgozó gépekre ma már alig lehet ráismerni. A klasszikus traktorformák többnyire megváltoztak, hatalmas gépcsodák róják rendületlenül a sorokat. Ezek egy menetben képesek akár két-három munkaműveletet elvégezni, 8—10—15 méter szélességben is. Gép szedi ma már a paradicsomot, borsót. babot, fűszerpaprikát és kukoricát. A sokat emlegetett nehéz kapálás helyébe újabban már a gyomirtó szerek léptek. Nem ritkaság a legkorszerűbb, repülőgépes növényvédelem sem. Többször előfordul, hogy 5—10 termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság összefog és közös erővel vásárol helikoptert a növényvédelmi permetezésekhez. A helikopter a tulajdonos téeszekben mindig talál permeteznivalót. A szőiő, a gyümölcsöskert, a gabona, a kukorica, a lucerna és a különféle zöldségnövények gazdaságosan csak akkor termeszthetők, ha rendszeresen és idejében végzik el az üzemek a szakszerű növényvédelmi teendőket. Megdöbbentőek azok a számok, amelyek az elkésett vagy elhanyagolt növényvédelmi munkákból eredő károkat jelzik. Ma már fejlett technikával a megtermelt értékeket az ember képes megóvni. A megváltozott termelési szerkezet, a sok-sok új gép többet kíván a mezőgazdasági dolgozóktól. A gyári és vállalati munkásokhoz hasonlóan magas műszaki színvonalat kell biztosítani a mezőgazdaságban. A továbbképzések tehát sohasem öncélúak, hanem jelentős közösségi érdek,' Minden nagy teljesítményű, több millió forintot érő traktor vezetője tulajdonképpen gépének kapitánya is. De az sem mindegy, hogyan végzik az emberek az értékes növények ápolási és művelési munkáit. A mezőgazdasági dolgozók képzésére ezért éppen annyit kell fordítani, mint bárhol 'másutt. Több termelőszövetkezetben látták meg ennek jelentőségét Saját erőből szerveztek tanfolyamokat. Egy ilyen tanfolyamon hallottam, hogy milyen lelkesedéssel és szívós akarattal akarják elsajátítani az újat az emberek. V

alamelyik homoki gazdaságban, ahol a tanyák ezerfelé szabdalják még ma is a közös gazdaság földjét, mondta egy idős téesztag: „Ki hitte volna, hogy ez a posza homok egyszer még ilyen értékes lesz." Elgondolkodtató szavak. Valóban, a hatvanas években, a téeszszervezés hőskorában még a legoptimistábbak sem hitték, hogy ennyire megváltoztatható a termelés. De hozzá tartozik az igazsághoz az -is, hogy az iménti helyen azért érhették el a jelenlegi jó eredményeket, mert a vezetők egymás között egészséges kapcsolatban vannak, a tagság bizalmát élvezik. A közösség ereje, az összefogás hatása az alkotásban mérhető. Nem sportról van ugyan szó, mégis szívesen nyúlok egy gondolathoz. Mindig jó érzés, ha a tabellán egy-egy lépéssel feljebb kerülhetünk. Az lenne mindannyiunk számára kedvező, ha minél több gazdaság jelentené be: nálunk is együtt a csapat. De ehhez csak az akarat, mint látjuk, még kevés. Radics Ferenc Véget ért a bányaföldtani ankét A Mecseki Szén- és Ércbányáknál szervezett üzemlátogatással fejeződött be pénteken Pécsett az I. Több a fehérje a kenyérben kete bőre. uszonyát megtérül a befektetés, s a Majd kiderült, hogy nem _ Nem tökéletes még a Szegedi Konzervgyárban nem is kerül sok pénzbe az eljá- pálya — mondja az üzem- bánják, ha megmosolyogják rás, amit nemrégiben valósi- vezető. — Erre munka köz- őket. mert kopasztják a hatottak meg. összesen 250 ezer ben jöttünk rá. Most kísér- iakat forintba került, a haszna an- leteznek a tmk-sok olyan nál nagyobb, s 40 vagonnal pneumatikus levegőnyomástöbb halat dolgozhatnak fel sal működő metszőollóval, évente, mint korábban. amivel könnyebben el tud4 juk távolítani az uszonyokat és a hal farkát is levághatA targoncáról beöntik a juk vele. halakat a tárolóedénybe, Most még bárddal külön majd mozgólépcső-szerűség- végzik ezt a műveletet gel viszik őket a kopasztó- * ba. Hasonló elv szerint működik, mint az üzemi kony- Nyolcfajta halételnek szehában használatos burgonya- lik, darabolják itt a busákat hámozó. A henger alján a meg a tükörpontyokat. Az hullámos tárcsa, amikor el- egyik műszak különleges halorog, egymáshoz és a kar- paprikast készít. Ügyes kezű burundummal bevont palast- , fűszerezik hoz dörzsöli a halakat. Pik- af,s/onyok; sozzak' ^szerezik, kelyeltávolításnak nevezik ezt ízesítik, porciózzák a fémszakszóval. Két perc múlva dobozokba a halszeleteket, 60 kiló hámozott hal ömlik majd a vonai végén lezárki a kopasztóból. ják> száz vekkerórányi do. Mondhatnánk azt is lám, 2g_3() ha. milyen egyszerű ez az egesz. Nem ez a lényege a lat használnak, ez a norma, halfeldolgozó vonalnak, ha- erre ügyel mindenki, nem a konvenjor — mutatja _ Több szocialista brigád az jizemvezető a hajlított _ mondja A ó vassíneket, ahol fenyes pal- & , , , , cikákon egymás mellé ag- Iren. amikor a dobozzaro gatva, szép lassan utaznak a lapkákat beleteszi a gépbe. Majoros Tibor programja, amelyen a Mecseki Szén- és Ércbányák, az Országos Érces Ásványbányák, valamint a Magyar Alumínium Ipar több mint kétszáz geológus* vett részt. A kazánjavító szövetkezei negyedszázada Tizennyolc ember alakította 1952 tavaszán a Szegedi Kazánjavító Ipari Szövetkezetet. Többször átszervezték a szövetkezetet az igények változása miatt, de a fő profil mindvégig a kazánjavítás volt. Jelenleg csaknem kétszázas összlétszámmal dolgoznak, jóformán az orpedig már nyolc éve dolg» zik a Kecskeméti Konzervgyárnak. A szövetkezet dolgozóinak érdekesebb munkái közé tartozik az ország csaknem teljes területén végzett vegyszeres kazántisztítás, a főleg Szegeden igényelt épületlakatosi munka, valamint a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében vállalt szág egész területén. Beren- feladat: tűzoltókészülékek dezések javításában, eszkö- karbantartása. zök gyártásában állandó partnere a szövetkezet a FÜTÖBER-nek, a Láng GépMegalakulásuk 25. évfordulója alkalmából a kazánjavítók ünnepi közgyűlést gyárnak, az Április 4. Mű- rendeztek tegnap, pénteken veknek. Földeákon külön Szegeden,- a Tisza Szálló részleg működik, egy csoporthangversenytermében. Somogyi Károlyné felvételé Korábban hí.t adtunk róla, hogy a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben sikerült előállítani egy olyan új búzafajtát. amely a szokásosnál jóval több fehérjét tartalmaz. Most arról kaptunk értesítést, hogy szerda óta Szeged olyan kenyeret eszik, amely a 16,5 százalék fehérjét tartalmazó GK—Tiszatáj nevű búza lisztjéből készül. Harminc vagon búzát őröltek meg, egy része a szegedi sütőipari vállalathoz került, de jutott belőle Békéscsabára és Kecskemétre is. A sütőipar vezetői arról tájékoztattak bennünket, hogy az egykilós kenyér készült ebből a jó minőségű lisztből, szerdán, csütörtökön és pénteken. Jellemzőjeként említik, hogy külsőre szép, íze jó, rugalmasabb, nem nyomódik össze, nem laposodik, és lassúbb az „öregedése" is. Kísérletképpen sütöttek a lisztből, amely egyébként alkalmas arra is, hogy gyengébb minőségűt javítsanak vele