Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

% 17 Kedd, 1977. április 19. Az olvasó munkásért Vetélkedő Az ember szomjasnak ér­zi magát, de nem vágyik italra; azt képzeli, hogy éhes, de egyetlen falat le nem menne a torkán: ver­senyláz. Van ilyen szellemi versengések előtt is. A So­mogyi-könyvtár olvasóter­mének folyosóján egy fiatal férfi panaszkodik a társá­nak: „Te, esküszöm, hogy az égvilágon semmire nem em­lékszem!" „Én sem" — így a másik. Néhány perc még az olva­sópályázati vetélkedő kezde­téig. A versenyzőknél csak a játékvezető, Láppal János­né főkönyvtáros izgatottabb. Hosszú hetek óta készült er­re a napra. Kezében a já­ték forgatókönyve; a terje­delme ls jelzi a munka mér­tékét: negyven oldalnyi. A tartalma pedig? Nos, ez mindjárt elválik... A vetélkedőt a fiókkönyv­tárosok szervezték. Tizenhét brigád vállalta, hogy elol­vassa az ajánlott irodalmat, s részt vesz a városi döntő­ben. Az első fordulóban teszt­lapot kell kitölteniük. „Le­hetőleg nem lexikális tudást kérünk számon, hanem sok­kal inkább a megfigyelés, gondolkodás, játékosság pró­bája akar lenni ez a vetél­kedő. Azt persze nem állít­juk, hogy tudni nem kell. Tudni kell, csak nem afféle iskolás módon" — mondja a játékvezető, és bizonyítja is szavainak igazságát. A ver­senyzők mosolyogva írják a lapra a válaszokat. A DÉ­GÁZ dr. Hága László bri­gádja oldja meg leghama­rabb a feladványt, s mint Művészrestaurátorok szegedi konferenciája utóbb kiderül, a legjobban is. Eredményük: telitalálat. A döntőbe hat brigád jut. Ekkorra már egészen felfor­rósodik a hangulat. A szü­netben a gázosok már néze­getik-méregetik a fődíjat. A medve bőrére i6znak-e, vagy sem, ezt még nem tudni... A verseny finise érdekes­séggel is szolgál. Bejut a Marx Károly brigád. Egy­személyes csapat pedig; a többiek ki tudja miért — nem jöttek el. A zsűri dönt, 6zámol, 06zt, szoroz, de sok más bíráló bizottsággal ellentétben nincs nehéz helyzetben — a végé­re adódik ugyan egy holt­verseny is két csapat között, de ezt pillanatok alatt eldön­tik a versenyzők. A vetélke­dőt végül a dr. Hága László brigád nyeri, s kapja a százkötetes könyvtárat aján­dékul. A második a kézi­szerszámgyár! Március 15-e brigád; az 6 jutalmuk őt­venkötetnyi téka. Az egysze­mélyes brigád a hatodik he­lyet érdemli, ám Török Jó­zsefné, a Szegedi Építőipari Szövetkezet anyaggazdálko­dási előadója dupla jutalmat kap a zsűri elnökétől, Ju­hász PáltóL A közönségtől pedig vastapsot. Három óra története — dióhéjban. Valójában hóna­poké. A város tizenhét bri­gádjának dolgozói hosszú heteken át készültek erre a vetélkedésre. Közben tanul­tak, olvastak, többek lettek — és ez a legfontosabb. r. F. Amiről a nyom zakatolnak Acs S. Sándor felvétele A Feszty-körkép doku mentumai a kupolában Második alkalommal ren- előadás hangzik el. Az egyi­dezik meg az ország művész- ket Kiss Tamás restaurátor restaurátorainak tudományos tartja a restaurátori doku­konferenciáját. A festő- és mentációról, majd Éri Ist­szobrászrestaurátorok ezúttal ván, a Múzeumi Restaurátor­Szegeden találkoznak kétna- és Módszertani Központigaz. pos tanácskozáson. A szege- gatója ad tájékoztatót a res­di Móra Ferenc Múzeum és taurálorképzés és tovább. a Múzeumi Restaurátor, és képzés helyzetéről, valamint Módszertant Központ szerve- a jövő évi nemzetközi res­zésében közel száz meghívott taurátor szeminárium előké­érkezett az ország minden születélről, részéből, hogy kicserélje ta- A tanácskozáshoz kapcso­pasztalatait. lódóan tegnap délélőtt szak­Tegnap délután a Magyar trtÖL bizottság értékelte a Tudományos Akadémia sze- f>«ty-kdrkép eddtg elke­gedi bizottságának székházé- t^L^SV^T A ban rendezték meg a kon- Közművelődési Palota kupo­ferencia első nam előadásait. »z A megnyitó után dr. Trog- FSOlódba" a ^uráláshoz mayer Ottó megyei múzeum- Sf dokumentum igazgató tartott tájékoztatót "J/1;, be™tató az Opusztaszeren megnyíló felvillantja,«Feszty­Nemzetí Parkról. Szűcs Ár- ko,rkéP, «*zéves történ®*. Pád, a múzeum restaurátora nek . f°,nt™abb ,ó'1fmssa^ a Szegden restaurálás alatt másresf bepUlamást enged levő. majdan az ópusztaszeri * J«taurá on tevékenység Nemzeti Parkban felállítan- műhelytitkaiba, dó , Feszty-körkép történetét vázolta, majd a körképet restauráló munkaközösség vezetőie, Kisterenyei Ervin számolt be a másfél éve fo­lyó munkálatok eddigi ered­ményeiről. Ezután az orszá­gos konferencia résztvevői megtekintették a munkálato­kat a várban, s kicserélték gondolataikat. Ma, kedden a tanácskozás résztvevői Öpusztaszerre lá­togatnak. A helyszínen te­kintik meg az ásatásokat, s az ott folyó munkálatokat. Délután a Bartók Béla Mű­velődési Központban két A gépterem most halkabb, mint máskor, szinte csöndes: ebédszünet van. A teremve­zető őrzi birodalmát, s mert most nem zakatol-zúg egy masina se, szavát jól hall­hatjuk. önkéntelenül is si­mogatja kezével gépeit Su­rányi Tibor, míg beszélge­tünk. Bemutatja a gépmű­helyt a Szegedi Nyomdába látogatott könnyűipari mi­niszterhelyettesnek', dr. Ba­kos Zsigmondnak. A miniszterhelyettes és a társaságában levő megyei és városi vezetők itt, a mű­helyekben mérhetik fel, mit jelentett, milyen erőfeszítő munkát kívánt azoknak az eredményeknek a megszüle­tése, amiről a nyomda igaz­gatója, Dobó József beszá­molt. Tizenkét éve valósult meg a Szegedi Nyomdában a re­konstrukció, akkor űj épü­letszárnyat adtak át, s új, korszerű gépek álltak mun­kába a régiek mellé, óriási lépés volt az akkor — a belváros szívében dohogó­zakatoló üzem mégsem tar­tozik már az „élmezőnyhöz". Minden megoldás szükség­szerűségektől szorongatott: régen kellene már az új nyomda. A zegzugos folyo­sókat, átjárókat csak az itt dolgozók ismerik ki, az ide­látogató számára viszont azt sugallják: a sok toldozás­foldozás, belső alakítás C6ak átmeneti megoldás. Hosszú évek óta tart ez az „átmenet". De hosszú sorja van an­nak is, hogy egy olyan ha­talmas beruházás, mint egy új nyomda, miképp és főleg mikor valósul meg. Itt és ma elég csak a kiadások tényét előrebocsátani: az 1976-ban elkészült terv 244 millió forint beruházási költséget irányoz elő. Hogy ez miként, milyen hitelekből tevődik össze, most még csak . számolgatni lehetne, a bankintézmények és a mi­nisztérium, s az illetékes gazdasági szerv még nem bírálták el a vállalat hitel­kérelmét. Nem azért, mert nem értek rá, hanem mert a döntés felelőssége nagy horderejű: a beruházás gaz­daságossági mutatói a köve­telmények alatt maradnak, vagyis nagyon lassan térül­nek meg a befektetett száz­milliók. A miniszterhelyettes az üze­met járva megismétli, hogy a minisztérium — amint azt a vezetőkkel folytatott be­szélgetéskor is elmondta — támogatja a hitelkérelmet, felső szintű egyedi elbírálás­ra továbbította. A nyomda­építést ugyanis fontos műve­lődéspolitikai érdek is indo­kolja. Itt, Szegeden készül­nek a műszaki, matematikai könyvek, amelyeknek terme­lését növelni is kellene, hi­szen szellemi termékeinknek fontossága egyre nagyobb. A nyomda idei terve a tudomá­nyos könyvek előállításában több mint kétezer ív — és még mennyivel több felada­tuk lenne, ha bírnák a tech­nikai körülmények szorításá­ban. Aztán az itt készülő két politikai napilap modern technikájú előállítása is sür­gető kérdés — ebben az épü­letben nem lehetne elhelyez­ni a szükséges új gépeket, be­rendezéseket. A fiatalok, akik itt dolgoz­nak az újabb és az öregebb Fiatalok órája Oj tévémagazin indult — Ifjúságpolitikai. Peták Ist­ván, a felelős szerkesztő sze­rint több megszűnt ifjúsági műsor funkcióját vállalta föl ez az új, így a Radarét és a Teleszubjektívét. Való igaz, a Fiatalok órája első adásá­ban máris szerepeltek olyan témák, amelyek illettek vol­na a korábbi ifjúsági mű­sorokba. Mégsem egyszerűen arról van szó, hogy több, különböző időpontókban Je­lentkező, és különböző ifjú­sági rétegekhez szóló műsort most összevontak, egyetlen egyórássá. A fiatalok órája valami más, valóbán új, el­sősorban a stílusa, a hangu­lata miatt. Mitől függ egy magazin­műsor stílusa? (Megjegyzen­dő: ha valamely rendszere­sen jelentkező magazinnak stílusa van — ez már ön­magában dicséretes. Ezek a műsorok szükségszerűen kü­lönféle műfajokból állnak össze, ami sok veszélyt rejt. Az egyik leggyakoribb: az 50—60 perces adások zavaró­an eklektikusak, vagy jelleg­telenek.) Talán attól: van-e megfontoltan kialakított és határozottan érvényesített egységes koncepció arról, hogv mit mondjon a műsor, kinek és hogyan? Ha ezekét Magyar filmhét Angolában A napokban magyar film- kora, Jancsó Miklós Így jöt­hetet tartanak Afrika leg- tem és Szerelmem, Elektra, fiatalabb szocialista államá- valamint Makk Károly Sze­-ban, Angolában. Az április relém és Grunwalsky Fe­23-ig tartó rendezvény kére- renc Vörös rekviem című al­tében a főváros, Luanda há- kotásait mutatják bé. rom nagy filmszínházában Filmjeink első angolai se­Bán Róbert Talpalatnyi föld, regszemléjén Jancsó Miklós Szabó István Álmodozások filmrendező is részt vesz. az alapkérdéseket tisztázta a magazin alkotógárdája, ak­kor már csak a feladatra leginkább alkalmas műsor­vezetőt és a riportereket kell kiválasztani. Milyen az új ifjúságpoliti­kai magazin stílusa? A leg­kézenfekvőbb válasz: fiata­los. Mit jelent ma fiatalos stílusú és hangvételű műsort csinálni a tévében? Először is olyan témákat kell vá­lasztani, amelyek Iránt nem­csak a fiatalok érdeklődnek, hanem mindenki, a közép­korúak és a korosak is. A fiátalók órája összeállításá­ban érződik a szándék: az új műsor is segítsen oszlat­ni a hiedelmet, miszerint a fiataloké — külön világ; a felnőtt számára alig megkö­zelíthető, külön jelrendszere és szókincse van. Az első adásban szereplő egyetemis­ta körültekintő, tényszerű és kritikus „felszólalása" az irányított pályázati rendszer­ről; a drága pénzen elfuse­rált sportcsarnokról szóló ri­port; az őriszentpéteri fiata­lok beilleszkedésének témá­ja — egy-egy bizonyíték ar­ra, hogy a fiatalokat ugyan­az érdekli, ami mindnyájun­kat foglalkoztat. Esetenként annyi a különbség, hogy őket jóval szenvedélyesebben, az igazságkeresés és jobbítás őszinte szándékával, és a megoldások hitével. Ami pe­dig a sajátos Jelrendszert és szóhasználatot illeti: ebben a műsorban is kitűnt, hogy a fiatalok előszeretettel használják a diáknyelv sza­vait, a számunkra esetleg egyszerűsítő, de nekik egyez­ményesen sokértelmű divat­szavakat. De elég nehéz ezt az elzárkózás, vagy éppen a cinikus lezserség jeleként ér­tékelni. Kifejezetten üdítő hatású, ha végre nem a hi­deg-rideg prospektusnyelven 'törlik velünk az információ­kat. Amikor ezt teszik (a tévében túl gyakran), a lé­nyeg mindig rejtve marad, elvész a szakszerűnek álcá­zott, körmönfontan semmit­mondó szóözönben. A fia­talok a kamera előtt is ter­mészetesen használják az ék beszéd fordulatait, a szerep­lés náluk nem jár együtt a szóbeli jólfésültséggel. Az új magazin műsorve­zetője Déri János, igen jó színész lenne, ha el tudná hitetni: a megszólaltatott fia­talokéhoz nagyon hasonlító magatartása beleérző-képes­ség, riporteri-műsorvezetői különleges adottságok ered­ménye. A dolog sokkal egy­szerűbb: fiatal, mint a töb­biek. Műsorvezetői minősé­gében nem szerepet játszik, nem fontoskodik és felnőt­teskedik, „csak" természete­sen viselkedik és beszél. A kitűnően indult ifjúság­politikai műsornak mind­össze egyetlen tartalmi és egy másik, formai megoldá­sán lehet vitatkozni. Az utóbbi: nyilván a még kö­tetlenebb hangulatot szándé­koztak megteremteni a stú­dióban elhelyezett és több­ször szerepeltetett filmvetí­tővel. Nézője válogatja, de engem zavartak a némafil­mek hőskorát idéző képek a képernyőn: a stúdió elsöté­tült, a műsorvezető még be­szélt (a sötétben), a mozigép már berregett, így kezdődőt néhány riportfilm vetítése. A többszörös közvetítettség tú­lontúl kitalált, művi ebben a természetességigényű műsor­ban. Hasonló az oka a tartal­mat érintő kifogásnak: a kü­lönböző versenygyőztesek egy-egy mondatos, tehát semmitmondó bemutatása helyett jobb lenne, ha csak néhányukkal készülne tar­talmasabb beszélgetés. Ne­hogy végül a Fiatalok órája is protokollnévsor ismerteté se legyen. S. E. gépeken, pontos, szép mun­kát végeznek, igaz szakma­szeretettel. Most egy híján százmillió forint a nyomda éves terme­lési értéke, csaknem 8 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó termelési érték. Nem hivat­koznak a „jelenlegi körül­ményekre", a miniszterhe­lyettesnek se akarták feke­tébbre festeni a képet. Sőt, nem kis büszkeséggel mond­ták el, hogy tavaly 12 itt ké­szült könyv kapott kiváló, il­letve jó minősítést a köny­vek „szépségversenyén". S érdemes meditálni azon — még ha a döntések előtt ez talán csak meditáció marad is —: mit jelentene könyvki­adásunk szempontjából is ennek a nagy múltú nyomdá­nak a megújulása, felzárkó­zása a technika mai követek menyeinek megfelelő — bár kevés számú — új magyar nyomdákhoz. Nem kell elke­rülnünk álszerénységből a problémakörnek ezt az olda­lát sem, hiszen a Szegedi Nyomda jelentősége ma sem marad a város, a megye ha­tárain belül, jóval túlnő azon. A könyvkötészetben hatal­mas könyvhalmok között ol­dalaznak a látogatók, s amv nagyobb nehézség: a dolgo­zók is. „Pedig most hónap közepe van" — mosolyognak rajta —, „hónap végén, ami­kor a folyóiratok készül­nek..." — s az ég felé mu­tatnak, meddig nő az elkészí­tendő, s kész példányok osz­lopa. Kevés a hely. A teljes kitelepítéshez köz­művesítés kell;..., a terve­zéshez idő;..., a felépítést vállalja az építőipari válla­lat;..., nagyon precízen kell ' előkészíteni a beruházást... — mind igen nehéz problé­makör. Az új nyomda építése In­dokolt és sürgető — nincs, aki tagadná ezt. De hogy az avatóbizottsag mikor vágja majd át a sza­lagot, arról nyilatkozni most elhamarkodott lenne. A gondokról hallgatni la lehetne, de azzal még nem oldottunk meg semmit. A döntés viszont egyre sürge­tőbb — ezért is türelmetlen a megye és a város vezetőinek a szava, amikor szólnak a nyomdaépítésről. Már arra sincs idő, hogy a meditáció­kat „vászonkötésben" továb­bítsuk ... Erről is zakatolnak'a nyom­da öreg gépei... Sz. M. Kórházi pavilon épül Szegeden Szegeden, az I. számű Kórház Kossuth Lajos sugár, úti épülete igen elavulttá vált. Többször felújították már, szinte állandó karban­tartást igényel, mégsem fe­lel meg az ápolás, a gyógyí­tás jogosan elvárható köve­telményeinek. A szegedi tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalta a kórházi kiürítő pavilon be­ruházási programját. Az építmény helye a II. ez. Kórház Tolbuhin sugárúti főépülete és a KÖJÁL épü­lete közti terület, ahol most egy rossz állagú földszintes épület van. A kiürítő pavilon a Sze­gedi Házépítő Kombinát ter­mékeiből készül, hatszlntes magasságú lesz. kétszáz ágyas. A beruházás teljes költség-előirányzata 52 és fél millió forint. Az építéshez j ez év őszén hozzákezd a generálkivitelező DÉLÉP Vállalat. Tervek szerint 1979 második negyedében meg­történik üzembe helyezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom