Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Vasárnap, 1977. február 20. 3 Fejlődő autóbuszgyártás Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban az idén 12 ezer autóbuszt gyártanak, ebből több mint tízezret ex­portálnak. A gyár legna­gyobb vásárlója a Szovjet­unió. A gyár székesfehérvári gyáregysége az idén 6 ezer autóbuszt készít, 80 százalék­ban exportra. Képünkön: a kész autóbu­szok vasúti kocsikra kerül­nek. 10-én hozott határozatát — amely a háztáji és a kistér­Munkában az üzemi pártbizottság Meg kell oldani az anyagellátást a gumigyárban Nem kell ahhoz különleges rem tudta biztosítani a Tau- selejtemelkedést is okoz a szakertelem, hogy megertse rus szegedi gyára sem. tapasztalatok szerint. Amit valaki: jo mmosegu termé- Rávilágított ez a megbe- nyerünk az anyagvásárlás­Ket csak gondos munkaval s^i^ az anyagbeszerzés kor, elveszik a termelésben. késríten? ToiaHo1f^,ile™ 8°ndJa'ra is> amit Jó tudni, A két pártszervezet vezető­db^íSk akkor df nehez elfogadni. Az, hogy ségének kezdeményezése je­anva^anv m.att nem kell las8Ú és körülményes az kntős: közös határozatokkal, bűvészkedni Ha kéíőn érkl ügyintézés, hosszadalmas az ajánlásokkal javaslatot is "kTrivl i-lt importanyagok vámolása, tett a hibák kijavítására, az országos megállapítás és a termelésben dfe túlóráSs f "véee Ha llPgy ismert " ,JÓ1 bevált Aho& Nótás Gyölgjr, a Tau­n^, T Ír. nyersanyagok helyett várat- rus Gumigyár kereskedelmi afrk(!£ . JZS lanu] mást- újat küldenek a központiának alapszervezeti váholtatóíT szüSes I s 'ermel6nek- hogy a koope- titkara és Varga Istvánná, mint ilyenkor lenni szokott, lal° cegek ugy viselkednek, a szegedi gumigyár pártve­megnó a gyártási veszteség, mintha szívességből szállíta- zetóségének helyettes titkára megszaporodik a selejt, nának határidőre. Mi és mennyi Szeged asztalára? A Szeged ellátásáról gondoskodó nagyüzemi gazdasá- ugyan kialakultak kisebb gok, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem vezetői, Pjacok de Szeged közigazga­, , tasi területe Kiskundoi ozs­partezervezeteik titkarai tanácskoztak Tiszaszigeten — a mától Algyőig, Szőregtől Tisza—Maros-szög Tsz üzemegységében — arról, hogy mi- Gyálaréüg ér. A város íej­lven eredményekkel zárult tavalyi termelésük, és milyen lődési szerkezete azt Kíván­feladatok elérésén munkálkodjanak az idén. Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottsága osztályvezetője ismer- átlépni azon a „hagyomá­tette a párt-végrehajtóbizottságnak egy közelmúltban tar- nyon", hogy csak a Marx tott ülésén megtárgyalt tennivalókat különösen a háztáji teren talál egymásra bizton­... . . , , , ... ságosan kereslet es kinalat. es a kisegítő gazdasagok kapcsolataban. Az iparí vasár B pavilonja_ - ban berendezett ideiglenes Az MSZMP Politikai Bi- Hogy a háztáji és a kise- áruház a háztáji gazdaságok zottságár.ak tavaly február gjtő gazdaságokkal jobb, ós a kiskertek jobb felsze-gitő gazdaságokkal eredményesebb a törődés, reltsége kielégítésére nyílt meg. A kezdeti szép sikert meló gazdaságok segítését, ahhoz köze van a közös gaz- sajnos esetenként különböző eredmények kihasználását a daságok pártszervezeteinek hiányosságok és figyeimet­népgazdaság javára hangsú- jS. Segítettek kialakítani az lenségek rontják le. Kis té­lyozza — megértették a sze- -,ev-áee- K7PTr.iAlf.t(,t a kis. *•<«••• gedi teefzek vezetői. Még in- es>seges szemléletet a kis­kább segítették azokat egy- termelők tamogatasa iránt, részt a termelés bővítésében, ugyanakkor fokozták a ter­ahol lehetséges volt; gépi melési kedvet, berendezked­erővel, vetőmaggal, műtrá- h0£S2abb távű termelés­gyaval, szallitassal, az erte­kesítés közvetítésével, vagy re. a biztonságos ertekesites­teijes átvállalásával. re. tel ben például nem kaphatók növényvédő szerek. A vető­magcsrmagokban két árcé­dula is szerepel, a régi és az új stb. Ennek az áruház­nak a mintájára lehetne ta­lán keresni és megtalálni a módját a kisgépek kölcsön­Közel akkora területet A párt Politikai Bizottsá- zésének is. képviseinek Szegeden a ház- ga tavaly februári határoza­táji gazdaságok mintameny- tának végrehajtása Szegeden A brigádvezetők országos tanácskozása előtt Megosztott a bú, egyforma az öröm s nem összefoglalták: a két párt­^fhSSSffí á kötelességből. Ahány problé- szervezet politikai erejével előtt a cég. Közgazdászok lrasor ~~ annyl tanulság, de is meg kell mozgatni azokat ezer és egy dolgot tehetné- egyoen közösek: nem lehet a a lelelősöket, akik javíthat­nék még hozzá ehhez, hi- régi módon, s főleg nem jak, akiknek meg kell olda­tok" Ö^Í azthabi£ob?émÍ" 6yengén d°lgOZnÍ- A kÜlke" n'uk a anyagellátási kört. amelynek mégvítatá- ret,ked<5k módszereit is kriti- gondjait. Jó ezt látni, és sára összeült a Taurus Gu- ka érte: ha behoznak egy új öröm leírni, milyen jól látja migyár szegedi egységének arvagot a bevált régi he- gazdaságpolitikai feladatait, váüalat^besz^rzéí fLztóga lyeM ~ jÚUehet valamivel mennyire bízik mozgósító pártvezetősége. Meghívtak a ülcsobban ~ a gyarnak re" erejében a gumigyár párt­Taurus-központ termelési ceptúrát. technológiát kell vezetősége, igazgatóját és a gumigyár módosítania. ami egyúttal Sz. M. igazgatóját, valamint a vá- ^^^^^ i osi pártbizottság munka­társát. Nem kisebb a probléma, mint hogy a szegedi gumi­gyár termelését, eredmé­nyeit az anyagellátás nehéz­s?gei nagyon is kedvezőtle­nül befolyásolták az utóbbi időben, s a pártvezetőségek gazdaságpolitikai bizottsága egy asztalhoz ültette a ter­melést vezetőket a beszerzés irányitóival: derüljön ki, miért akadozik az anyagel­látás, s lehet-e jobb szer­vezéssel biztosítani, hogy a gyár a megszabott termelé­si és minőségi követelmé­nyeknek eleget tegyen, s megrendelőinek pontosan, határidőre szállítóén. Könnyebb a hibát a túl­parton keresni, mint jól dol­gozni — s nem is azért jött össze a két pártvezecőség, hogy egymásra mutogassa­nak a vezetők, amikor a fe­lelősséget mérik. Higgadtan és barátian vi­tatták meg. hogy a gyári anyaggazdálkodás lényege, hogy időben szerezzék be, és biztonságos készleteket alakítsanak ki. Van ennek persze — ahogy üzleti nyel­ven mondják — rizikója: ha egy termék nagyobb keres­letre számíthat, időben és kockázatot vállalva is kell gondoskodni a szükséges nyersanyagról. Az anyagren­delés útvesztői miatt ugyan­is nemegyszer 140—180 nap­pal is előbb kell jelezni az igényeket, de munkás nem állhat, gép nem várhat mun­kára! Figyelemre méltó és el­gondolkoztató az a tény, hogv olyan gyárban is, ahol nem változott jelentősen a termékszerkezet, s a piaci igények is ismertek — miért nem tudnak biztos készletet tartani alapanyagból, amely alapvető a folyamatos gvár­ás biztosításához. Az ipar­ban ma kulcskérdés a minő­ség és a rugalmasság — n„-m lehet versenyképes az a gyár, amelyik nem tud a megrendelőnek a lehető leg­gyorsabban jó minőségű árut adni. S az utóbbi évben ezt nyin egy erős téesz gazdái- . ,,,.,„ . .. i-kodik, s emellett ott van »s megkezdodott, sikeresen mintegy 14 ezer kiskert. Er- halad, de nincs még kihasz­re a tájegységre is érvényes nálva minden lehetőség, sem sem az érté­adat, miszerint a háztáji és kesítésben. A város jó ellá­kisegítő gazdaságok adják a tásáról gondoskodó közös mezőgazdasági termékek gazdaságok, állami kiskeres­egvhannadát, amelynek 60 kedelmi vállalat és szövetke­százalékát értékesítik, piacra zet vezetői, a városi tanács viszik. Kőben az összefüggés- mezőgazdasági és kereske­ben meg inkább nyilvánvaló, delmi osztályainak képvise­hogy a közös gazdaságok- lői át is érezték a tennivalók nak szerves része a háztáji iránti felelősségüket. Feltár­termelés. Országos méretek- ták ugyanakkor a háztáji és len az idén egymilliárd dol- a kisegítő gazdaságokat hát­iárnak megfelelő értékű me- ráitató tényeket is. Motoros r.őgazdasági terméket kell ki6gép van, de nincs min- . , .... .. . ,, ... , • u oessege szinte korlatlan exportálnunk, s ebben koz- dig elegseges hagyomanyos ^/t. ^ a 0B, vetlenül vagy közvetve ben- munkaeszköz: ásó, kapa, re van a háztáji és a kise- egyéb kézi szerszám. Egysze­gítő gazdaságok produktuma rűbbé kellene tenni a ház­is. tájiban nevelt sertés értéke­mmmmmmmmmmmm^^mi^mmm sítésekor a kifizetést. A Sze­I gedi ÁFÉSZ partnerokat keres egy 50 gépes keltető­állomás létesítéséhez, és évi ötezres birkaállomány meg­teremtéséhez. Lassan közeledik az a nap, amikor felül a vonatra, s viszi a Május 1. szocialista brigád gond ját-baj át, örömét a fővárosba, a szocialista brigádvezetők második or­szágos tanácskozására. Ért­hető is a szorongása, hiszen először megy ilyen rangos eseményre, a DEFAG Felső Tisza parti fűrészüzemében dolgozó munkásnő. Nem mindenkinek jut eb­ből a megtiszteletésből. Több száz dolgozó nevében nem is mondhat, akárki véleményt. Tudja ezt a ládaszögező Füri Imréné is, s ezért is nem akart hinni a fülének, ami­kor a MEDOSZ ágazati bri­gádvezetők tanácskozásán másodiknak a saját nevét hallotta az országos küldöt­tek között. Szerénységére vall. hogy nem is tudta meg­mondani, mivel érdemelhet­te ki a bizalmat, hiszen ahogy mondta, ő csak vé­gezte a munkáját. így is van ez rendjén. Aki nap mint nap szorgalmasan dol­gozik, talán észre se veszi, ;! más nélkül semmire sem | mennénk. Most rakodólapo­kat állítunk össze, amit a ládák alá tesznek, hogy a targonca könnyen föl tudja emelni. Körforgásban megy a munka. Egyikünk „talpal" a géppel, a másikunk a tetőt csinálja, ugyanis itt egy nem tud tíznek dolgozni. Az összefogáshoz megértő társakat talált már 1960-ban, amikor még a fűrésztelep korábbi helyén, az újszegedi ládagyárban dolgozott. Szer­ződéses munkásként kezdte, s jó eredményei után vették fel a KISZ-be, ahol megis­merkedett a mozgalommal. Azóta nem tud elválni tőle. Ma már párttag, nőfelelős, üdültetési ügyeket intézi, szakszervezeti tanács tagja. Hiába próbáltuk másra terelni a beszélgetést, újból­újból csak a brigádhoz ka­nyarodtunk vissza, ahhoz a 12 asszonyhoz, aki most is az üzemben dolgozik nap Üzlethálózatával a várost átfogó Szegedi ÉLIKER ta­valy 30 és fél millió forint értékű zöldségfélét és gyü­mölcsöt forgalmazott, amely­ből 7 millió érték szárma­zott a háztáji és a kisegítő gazdaságokból. A vállalat most megállapodást szeretne kötni minden termelővel ter­mékfeleslegére is. Bejelentet­te igényét tíz vagon hús- és hentesárura azontúl, hogy évi mintegy tízmillió forint értékű árut képviselt eddig is több szegedi gazdasággal kötött megállapodása. Az üzlethálózat felvevőké­a háztáji és a kisegítő gazda­ságok termékeire. A telvá­sárlótelepeket azonban az eddiginél is közelebb kelle­ne vinni a kistermelőkhöz, hogy áruik gyorsan és fris­sen kerüljenek piacra. A szabadpiaci árunak minden tekintetben zöld utat kell biztosítani. Szeged piaci viszonyai tér­bei ileg összeszűkültek az utóbbi években. A valamiko­ri Marx téri 44 ezer négy- , , , . . . . .. . .... . ,„ hangot adtak cselekvesi zetmeteres piactér például 17 Erre ígéretes volt tartal­mában és szellemében is a tiszaszigeti tanácskozás. A pártszervezetek képviselői is ezer négyzetméterre szűkült, a beépítések miatt. Évi for­galma így is 60 millió torint. A város más részében — Tarjánban, Üjszegeden — programjuknak, amely át­ft gja a közös, a háztáji és a k.segítő gazdaságok együtt­működését. Lődi Ferenc mint nap — és természete­den napra. Amióta a dunán-'sen ahhoz is, aki éppen ott­túli Csabrendek községből hon neveli a gyermekét —, hogv közben tesz is valamit szerencsét próbálni jött Sze- akiknek munkájával, össze­az asztalra. Többeknek sze- gedre, sok minden történt, fogásával évről évre sorjá­rencséjére ezt mások is észre- Sohasem gondolt másra, ban emelkedett a Május 1. veszik, s akkor az elismerés csak a munkára. A többi szocialista brigád rangja, te­sem marad el. Nem történt jött magától. Amíg a Felső kintélye. Két éve büszkél­ez másképp Füri Imréné Tisza parti fűrészüzem Má- kedhetnek a kongresszusi esetében sem. Társai küld- jus 1. női szocialista brigád- oklevéllel és a Szakma Ki­ték maguk helyett, körűibe- jának vezetője lett, bizony váló Brigádja kitüntetéssel, lül .ilyen mondatokkal: — a sors nemcsak a jóból mért A beszélgetéskor kiderült, Menjél, szólj az ügyünkért, neki nagykanállal, hanem a már csírájában éledezik az hogy jobbak legyenek a rosszból is. Élete nehezebb a gondolat, amivel Füri Im­munkakörülmények. meg oldaláról nem beszél szíve- réné képviseli nemcsak a kis hogy ne kelljen sokat túl- sen. annál inkább a közös- kollektívát hanem az ösz­órázni, meg hogy ne legyen ségről. munkájáról, a bri- szes dolgozó nőt a budapesti baleset. gádról: tanácskozáson, hogy a kö­Amint az lenni szokott — Megértjük egymást, zösségben eredményeket el­ilyen esetekben, Füri Imré- Nem tudom én szóról szóra érni csak összefogással le­nének sem adták egyből a elmondani, miért is lettünk het, amikor megosztott a bú sikert. Áldozatvállalásból, le- kiválóak, de akár kézzel, és egyforma az öröm. mondásból jutott bőven min- akár géppel szögelünk, egy- M.T. kitüntetése Szabó G. László, a Csöng- ke. Napköziotthonos Óvoda), iád megyei tanács elnökhe- Venkei Edit óvónőt (Szeged, lyettese tegnap kitüntetése- Eéketelepi Övoda), Vigh Dá­két adott át pedagógusok- nielné tanítót (Szentes. Köz­nak. Az oktatási miniszter társaság téri általános isko­dicséretben részesítette Bán la), Zelei Jánosné tanárt Scndorné tanárt (Hódmező- (Zsombó, Általános Iskola), vásárhely. Csorba Mária Al- Kiváló Dolgozó kitüntetés­talános iskola), dr. Bozó ben Bódis Jánosné főzőnő Franciska tanárt (Hódmező- (Eperjes) és Szekeres Zoltán vásárhely, Frankéi Leó Köz- szakmunkás (Szeged, Ifjú gazdasági és Egészségügyi Garda Ifjúsági Város) része­Szakközépiskola), Erdélyi sült Péter tanárt (Csongrád, Fa- A kulturális miniszter di­ipari Szakközépiskola, 610. cséretben részesítette Bara­sz. Ipari Szakmunkásképző nyai Gyórgyné tanárt (Makó, Intézet és Kollégium), Füle Altalános Zeneiskola), Mol­imréné tanítót (Csongrád, nár Márta könyvtárost (Sze­Szabadság téri általános is- ged, Somogyi-könyvtár) és kola), Geráné Báló Viktória Pokomándy Zsuzsanna ta­cvónőt (Maroslele, Napközi- náit (Hódmezővásárhely, otthonos Óvoda), Kovács Ság vári Endre Általános Is. Istvánná vezető óvónőt kola). Kiváló Dolgozó Kitün­(Szentes, Damjanich utcai ál- tetést Miklós Istvánná taka­talános iskola). Makra La- rítónő (Szeged, Bartók Béla josné vezető óvónőt (Rósz- Művelődési Központ) kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom