Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

Keéd, 1977. március 15. 3 „így többet tudunk tenni..." Az Országos Nőtanács tagjai lettek Ábrahám Pálné A beszélgetésre szinte fut­va érkezünk. A való életet formázza ez is: ha a nők „ér­tekezletre" ülnek össze, vala­mi más elmarad a tenniva­lók sorából. Cseh 1 gnácné munkából, a szalámigyár csomagolójából érkezett. Ábrahám Pálné fo­nónő délutános műszakos volt azon a napon, ő otthoni teendőit halasztotta, Narozs­nik Ferencné könyvkötő a nyomdában, most várja má­sodik gyermekét, s táppén­zen telnek éppen napjai. Közös' ismertetőjelük: a második országos nőkonfe­Narozsnik Ferencné Narozsnikné ezt mondta volna el: — A vállalatoknál, munka­helyeken szervezettebb a nő­mozgalom, mint a lakótele­peken, városi-községi terüle­teken. Pedig sok szülési sza­badságon, gyes-en levő fiatal anya szívesen bekapcsolódna a munkába. Akár úgy is fogalmazha­tunk: munkát is találtak azonnal, hiszen szeretnének is ezeknek a gondolatoknak a jegyében dolgozni a mozga­lomban. Cseh Ignácné níük nőtársaik érdekében. S úgy remélik, most minden eddiginél többet tudnak ten­ni majd. Ez lehetne pusztán feltéte­lezés is. De amit elmondot­tak róla, azt öröm leírni. Ügy fogalmaztak: érzik, hogy reflektorfénybe kerül­tek. Munkahelyükön örültek az emberek — s nem csak a nők —, hogy közülük válasz­tottak tagot az Országos Nő­tanácsba. Amint visszajöttek a konferenciáról, gratulációk sorát fogadhatták. S hogy megbízatásuknak ilyen presz­tízsét tapasztalhatták, öröm­A nőkonferencián Borbély Sándor, az MSZMP Központi rencián a Magyar Nők Or- Bizottságának titkára többek mel, büszkeséggel töltötte el szagos Tanácsának tagjaivá között elmondta: „igényli a mindhármukat. választották őket. Erről beszélgetünk — töb­bek között —, mert hiszen, ha nők beszélgetnek, sok min­den szóba kerül. Még a nőkonferencia élmé­nyének hatása alatt vannak, felszólalásokat idéznek, vi­tatnak meg. ök nem kértek szót, de nem indokolatlan a társadalom, hogy a nők ma­guk is bátrabban merjék vál­lalni a gazdasági, társadalmi és közéleti megbízatást". Nos, ők hárman úgy jártak, mint — Így többet tudunk tenni. S ez a lényeg — fogalmazta meg Ábrahám Pálné. S aztán, a beszélgetés után, nemelyik közéleti férfi: meg- ki-ki sietett tovább, mert a bízatásokban nincs hiány. Abrahámné a textilgyár szö­vödéjében alapszervezeti tit­kár, a gyári párt-végrehajtó­bizottság tagja, kétszeres nőkre mindig munka vár. nagyon sok Sz. M. Abrahámné így felel: feltételezés, hogy lett volna aranykoszorús brigád vezető­mondanivalójuk. Vajon mi? je volt> most kérte: hadd le­hessen egyszerű brigádtag. Csehné afféle mindenes mun­— Bár nem az en korosz- kahelyérii a csomagolóban, tályom problemaja, de az mert több reszortba is beta_ ember, s fokent a közéleti nult> s brigádja erőssége. Öt ember, nem magaert szoléi- kü)önben az a megtiszteltetés sosorban: azt mondtam vol- érte most>- hogy a 43 tagú el­na el, hogy jo lenne, ha az nökségnek is tagja lett, nem­apák is otthon lehetnenek a Országos Nőtanácsé gyerekkel, ha a kicsi beteg. csaK az "rszagos iNotanacse. Akkor az asszonyok se ma- Narozsnikné 25 eve ellene­radnának le a tanulásról, s re már „öreg" nőmozgalmi nem hiányoznának olyankor, aktivista, öt éve dolgozik a amikor legnagyobb szükség lehet rájuk a munkahelyen. Csehné kifejti: — A gyermekeiket egyedül nevelő édesanyákon még töb­bet kellene segíteni. Gond­jaik aránytalanul nagyobbak, funkciójukban még nemkap­mint a teljes családban élő tak konkrét feladatokat, de asszonyoké. így is érzik: sokat kell ten­népfrontmozgalomban, ezen a területen. Mindhárman azt vallják, minden megbízatásuk között szívügyük: a nőmozgalom. Üj Lassan apad a Tisza A Közép- és az Alsó-Ti­sza egyaránt apad — tájé­koztatott az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Teg­nap, hétfőn Szolnoknál 832 centimétert, Tiszaugnál 728 centimétert, Csongrádnál 782 centimétert, Mindszent­nél 806 centimétert, Szeged­nél 763 centimétert mértek. Az apadás azonban a Duna vízszintje, s a törökbecsei hatása miatt igen mérsékelt, sőt ez elmúlt napok csapa­dékos időjárása újabb ár­hullámot is elindíthat. Az esőzések a belvizek elvezetését is nehezítik, az átmeneti csökkenés után ismét megnövekedett Csong­rád megyében a belvízzel elöntött terület. Jelenleg 3979 hektár áll víz alatt, ebből 1185 hektár vetés, 1322 vízlépcső visszaduzzasztó hektár szántó. Forradalmak tavasza forradalomról köteteket írtak. Az emberiség története forradalmak története. Forradalom és megúju­lás, történelmi örök tüzek és tavaszok édestestvérek. A magyar nép históriájában közeli dátumok, legjelentősebb sorsfordu­lóink. 1848. március 15., 1919. március 21. és 1945. április 4. naptári közelsége, a pol­gári forradalom, a Tanácsköztársaság és felszabadulásunk egymásra épülő kövei jelképi erejűek. Március idusának költe­ményei, naplótöredékei, dagerotípiái, kő­rajzai, a Tanácsköztársaság agitatív pla­kátjai, dalai, kezdetleges híradókockái és felszabadulásunk dokumentumai, pergő filmkockák, emlékezések, kitüntetések és sebesülések máig nem hegedő sebei tanul­ságok a mai fiatalság számára. Alkalmat és lehetőséget adnak, hogy azok is. akik­nek a legutolsó dátum is történelemköny­vek lapjainak tenyérizzasztó tananyaga, méltó módon emlékezzenek forradalmár elődeikre, tettekkel bizonyíthassák, jó ke­zekben van a forradalom stafétabotja. E nép, • e haza, e nemzet történetének legszebb íve a három tavasz történelmet formáló dátuma. S nem lehet közömbös senki számára, a ma tizenöt-harminc éve­sek miként lehetnek a kokárdás márciusi ifjak, a szegfű-sapkarózsás vöröskatonák és a fasizmussal szembeszálló, a szocialis­ta társadalmat megalapozó forradalmárok méltó örökösei. Mert ehhez az örökséghez való hűség nem merülhet ki az emlékezés koszorúiban, a szavalatokban, az ünnepi beszédekben. Ezt az örökséget tovább kell vinni, a forradalmár elődökhöz méltóan kell élni, dolgozni, tanulni. Akkor is, ha társadalmunk fejlődésének jelen szakaszá­ban nem barrikádharcot, illegális tevé­kenységet és önfeláldozó tetteket kívánnak a fiataloktól. A mindennapok forradalmi­sága helytállás a munkában, tanulásban, a hétköznapok néha szürkének tűnő mo­notonitásában. Nem véletlen, hogy tizenkét esztendővel ezelőtt a KISZ meghirdette a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatát. Az­óta minden tavasz hóvirágaival, ibolyáival, aranyesőivel, rügyet pattintó napsugará­val, vagy folyókat árasztó esőivel a törté­nelmi emlékezés mellett a jelen feladatai­ra is figyelmeztet. S az elmúlt 12 év alatt azért nemesedhetett hagyománnyá e ren­dezvénysorozat, mert az állandó progra­mokat megújuló események, friss rendez­vények, új fénycsóvák jellemezték. Az események sora, bármennyire is történel­mi lecke a huszonéveseknek, mégis tettek­re sarkalló, mozgósító erejű. A mostani ünnepségsorozat külön eseménye, hogy most köszöntjük a közel hat évtizedes ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom újjá­alakulásának huszadik évfordulóját. Az egységes és töretlen forradalmi ív leggaz­dagabb szakaszát nyitotta meg a KISZ húsz évvel ezelőtti zászlóbontása. A forra­dalmi ifjúsági napok gazdag, változatos programja országszerte színesíti a szövet­ség évi munkáját. Választ keres és ad a forradalmiság, a hazaszeretet és interna­cionalizmus kérdéseire, s emellett az idén arra a fontos felvetésre is: Hogyan éljünk? A szocialista életmód társadalmi szükség­let. Vonásainak erősítése, tisztázása, a munka és társadalom, erkölcs és szokások, elkötelezettség és felelősség, egyén és tár­sadalom, megannyi kérdő- és felkiáltójel szocialista valóságunk jelen idejében. Er­ről azonban nemcsak vitázni kell, de a fo­galmak tisztázása a kérdések megválaszo­lása után gyakorolni is. Szocialista módon élni kell! Nem véletlenül írta a KISZ a forradalmi ifjúsági napok jelvényére: „Ér­ted élni tanulunk", Váci Mihály Édes ha­zám című versének sorait idézi e gondo­lat. A költő így fogalmaz: „Méltók közt egyenlőnek fogadj el: — méltasd szolgá­latra szerelmem. / S légy méltó új fiaid­hoz, kik megtanultak élni is érted!" S valahol itt kell keresni a mai fiatalok helyét, szerepét a szocializmus teljes fel­építésének időszakában. Megtanulni élni e hazáért, e népért, megtanulni és élni a nagyobb közösségért, a szocialista tábor egységéért, a munkásmozgalom mai har­cának ránk eső részét becsülettel elvégez­ni, s erőnk szerint mindent megtenni a békéért Kölcsey verssora ma is aktuális, pedig matuzsálemi korú, elmúlt százéves: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül." E jelmondatnak is fölfogható vers­sor összeköti a jelen ifjait a történelmi­forradalmi múlttal. Magába sűríti mind­azt. ami a fiatalok célja, életük értelme lehetett és lehet ma is. Ezt a forradalmi programot summázza Kölcsey gondolata. S a márciusi ifjak trikolor rózsájára emlékezünk ma, 129 évvel a nagy­szerű események után országszerte, Szegeden is. Emlékezünk a polgári forra­dalom évfordulójára, mely 1848 európai lég­huzatában a legszebb példát mutatta föl a világnak hazaszeretetből, felelősségválla­lásból, tettrekészségből. „Öh, szabadság, édes, kedves újszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy ma­gyar ..." — írta naplójába 1848. március 15-ről 16-ra virradó éjszakán Petőfi Sán­dor. S „föltámadott a tenger". Bár alig „másfél éves lobogás után kihunyt a for­radalom, elfojtották;...", csak időlegesen, átmenetileg. Eszméit nem semmisíthették meg, tanításait nem zárhatták tömlöcök fenekére, tüzét elhamvaszthatták, de nem olthatták ki. Ez a tűz gyúlt új lángra, s je­lent meg őszirózsák képében 18 októbe­rében, s vörös szegfűként 19 márciusában a háborúban megcsömörlött katonáinak sapkáján, föld alá kényszerített kommu­nisták gomblyukában. — S hiába tépték ki a szuronyos puskák csövébe tűzött ta­vaszi virágokat az intervenciós hatalmak, 1945 tavasza, áprilisi szilaj szelei meghoz­ták a rég várt történelmi virradatot — azé lett'az ország, a haza, aki élt, harcolt, dol­gozott, tanult érte. Nemzeti ünnepeinket természetesen nem sajátíthatja ki magának az ifjúság. Ün­neplés és munka valamennyiünk megtisz­telő. feladata és kötelessége. Hiszen nagy társadalmi céljainkat -is együtt kell meg­oldanunk, idősebbeknek és fiataloknak, kéz-a kézben, történelmi fáklyavivőkként TANDI LAJOS közgyűlése szocialista a magyar fejlődését. Hétfőn ' délelőtt a Fészek elősegítették a Művészklubban tartották kultúrpolitika é meg a több mint félezer ta- színházművészet got számláló Magyar Szín- nemzetközi tekintélyének házműveszeti Szövetség V. megnövekedését közgyűlését. Művészeti éle- Kazimir Károly, a Thália tünk e nagy jelentőségű ese- Szính íz igazgatója, a szövet­ményén értékelték á IV. köz- ^ fötitkara terjesztette elő , . az. elmúlt negy ev tevekeny­gyules ota eltelt időszak te- ségét elemzö 1. vékenységéröl szóló írásos {6titkári beszámolót kö­, . . , , , A lOUUSdri UcoAdilKJIDl AU" tajekoztatot, amely besza- vető vitában felszólalt Kar­mol az einök6ég és a titkár- nidesz Mihály, az MSZMP ság, valamint az igazgató-, KB osztályvezetője, Pozsgay a rendező-, a dramaturg-, a Imre kulturális miniszter, díszlet- es jelmeztervezők, valamint Vass Imre, a Mű­a színész-, továbbá a kri- vészeti Szakszervezetek Szö­tikustagozat munkájáról. vetségének főtitkára is, aki Megállapították egyebek a szövetség nevében üdvözöl­között, hogy a szövetség az te a tanácskozást, előző közgyűlés óta eltelt A vitát követően a köz­időszakban az MSZMP X. gyűlés elfogadta a szövetség és XI. kongresszusának kul- módoc'tolt ^ alapszabályát, túrpolitikai irányelvei, a maíd megválasztották a 41 közművelődési határozat, il- tagú e'nokséget. letve törvény, valamint a IV. Az elnökség ismét Sulyok közgyűlésén kijelölt felada- Mária színművésznőt válasz­tok szellemében végezte totta a szövetség elnökévé, munkáját. Támogatták Főtitkárává pedig Kazimir mindazokat a korszerű mű- Károlyt, a Thália Színház vészi törekvéseket, amelyek igazgatóját. Rendelkezés a boltok megszüntetési eljárásáról Az elmúlt években kü­lönböző okok miatt — mun­kaerőhiány, gazdaságtalan üzemeltetés stb. — viszony­lag sok, főleg kis területű egy- és kétszemélyes boltot szüntettek meg a kereske­delmi vállalatok. A koráb­bi rendelkezések alapján a vállalatok kérésére az ille­tékes tanácsok hozzájárul­tak a bolt bezárásához, minden további nélkül visz­gedélyt a bolt megszünteté­sére. A meghatározott idő azt a célt szolgálja, hogy az illetékes tanács szükség sze­rint megszervezhesse a be­zárt bolt környékének ellá­tását A rendelet egyébként lehetővé teszi, hogy az I. fokú kereskedelmi hatóság indo­kolt esetben és, ha a köz­ellátás érdekeit nem sérti, a vállalat kérelmére enge­délyezhesse a bolt működé­szavon ták az üzlet működési- sének korábbi — hat hóna­engedélyét. Az eljárás, a bezárt üzletek hiánya azon­ban egyes területeken pa­naszokra adott okot. sok helyen az ellátást is zavar­ta Ezért a belkereskedelmi miniszter szabályozta az üz­letek működési engedélyé­vel kapcsolatos korábbi rendelkezését A mostani rendelet szerint a vállala­toknak1 a bolt megszűnteté­se előtt legalább hat hó­nappal kell kérelmüket be­nyújtaniuk. A rendelkezés nem sérti a vállalatok ön­állóságát — amely alapján dönthetnek saját üzleteik sorsáról — hiszen félév után megkaphatják az eo­pon belüli — sét megszünteté­(MTI) Üzempróba Megkezdték a garanciális próbákat a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár Pan—II. üzemében. Évente 5500 ton­na, a gyapjúhoz legjobban hasonló szintetikus szálat készítenek majd itt. Már a próbaüzem alatt is nagyon jól vizsgáztak a zömmel új berendezések, és az utóbbi hetekben már kereskedelmi áru került le a gépekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom