Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLCTÁRJALEGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 55. szám 1977. március 6.» vasárnap Ára: 1 forint M A G Y A R S Z O Cl ALISTA M U N K ÁS PÁRT LAPJA Megkezdte munkáját a Magyar Nők OrszágosTanácsának második konferenciája Szombaton a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edclmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. Meghitt pillanatok: vörösnyakkendös úttörők virágcsokorral és a zánkai úttörőváros gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabjával, egy, az anyát idéző kézimunkakénnel köszöntötték a konferencia résztvevőit. Az úttörők Békés megyéből jöttek és a zánkai őrsvezetőkéoző tábor egy hónapiából villantottak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszöntésük: a hazulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalmazott levelekből olvastak fel részleteket. A tanácskozás Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg munkáját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Frdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. A beszámolót követően az elnöklő Keserű Jánosné ismertette a konferencia munkarendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának úiiáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megkezdődött a vita. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét Fanny Edelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta, s kiemelte: a mostani konferencia is hozzájárul a közös célok sikeréhez, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a háború, a fasizmus, a faji megkülönböztetés ellen harcolók egységének erősítéséhez. Tatjana M. Frunze, a Szovjet Nőbizottság alelnöke a szovjet testvérszervezet és Valentyina Tyereskova elnök személyes üdvözletét tolmácsolta. Duschek Lajosné, a SZOT titkára kiemelte: a szakszervezetek sajátos eszközeikkel járulnak hozzá a női egyenjogúság maradéktalan érvényre juttatásához. Különösen nagy figyelmet fordítanak a kettős hivatást teljesítő egymillió dolgozó anya terheinek enyhítésére. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kifejtette: a választott testületekben 34 százalék a nők aránya, mintegy 2000 nőbizottság tevékenykedik és részt A magyar nők második országos konferenciájának elnöksége kértek maguknak az 5000 népfront-munkabizottság feladataiból is. Több száz nőklub működik a lakóterületeken és 600—700-ra tehető a szakkörök száma. Felszólalt a tanácskozáson Borbély Sándor. A vitában felszólalt ezenkívül Bakonyi Tiborné, hajdúböszörményi agrármérnök; Balogh Béláné, a Szakszervezetek Vas mégyei Tanácsa nöbizottságának elnöke; Benke Antalné, győri szövőnő; Czender József né, az. Egyesült Izzó művezetője; Fehér Judit, a Szolnoki Tisza Cipőgyár művezetője; Glöckner Jánosné, a Tolna megyei Mórágy általános iskolájának igazgatóhelyettese; Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér akác termelőszövetkezet elnöke; M akovinszkyné, dr. Mecséry Ilona kecskeméti orvos; Nemcsics Ferencné, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárának üzemvezetője; Soós Gyula, a Bakonyművek vezérigazgatója és Tresnyák Éva. a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tagja. Vasárnap a konferencia a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. Este a konferencia résztvevői a nemzetközi nőnap tiszteletére a Vasas székházban ünnepségen vettek részt. Dr. Trautmar\n Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét. Az ünnepi esten felszólaltak az európai szocialista országok testvérszervezeteinek képviselői. Erdei Lászlóné beszéde A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Eizottság 1970-es határozata minőségi változást idézett eiő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését, és jelentősen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is. A gondolkodás formálásában meghatározó szerepük volt a kommunistáknak, a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek. Elmondhatjuk, hogy a nőkérdés mindinkább társadalmi üggyé válik — mutatott rá Erdei Lászlóné. — A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági körülmények között kezdődött. Ez gyors és hatásos intézkedéseket tett lehetővé, különösen az élet- és munkakörülmények. a szociális ellátás javításában. A KB határozata és az erre épülő 1013-as kormánydöntés szellemében a vállalati és szövetkezeti tervekben, valamint a kollektív szerződésekben megfogalmazták a dolgozó nők érdekében teendő intézkedéseket, és nagy részüket megvalósították. — Ma már & munkaképes korú nők több mint háromnegyed része dolgozik, a többi még tanul, s mintegy 400 ezren a háztartásban tevékenykednek. Lényegében teljes a nők foglalkoztatása, mindenki dolgozhat. aki akar. Ez gazdasági függetlenséget. és biztonságérzetet ad a nőknek. Hazánkban a nők munkába allása követte a népgazdaság szerkezeti változásait, és az ipar területi elhelyezkedését. A szocialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyományosan nőket foglalkoztató iparágakban nőtt, hanem a villamosenergia-, a vegyi és a gépiparban is. Sajnálatos viszont, hogy a fejlődés ellenére a szocialista iparban dolgozó szakmunkásoknak csak 21 százaléka nő. Ezzel egyidejűleg mintegy 100 ezer nő szakmunkás-bizonyítványnyal a kezében kellő felkészültséggel betanított, vagy más munkát végez. Ezért azonban nem lehet csak a nőket hibáztatni. Igen gyakran a kedvezőtlen munkakörülmények, a nekik nem megfelelő munkarend. a rossz munkahelyi Jégkör és az őket hátráltató előítéletek miatt távoznak. Példa a szocialista helytállásból Az ipari munkásnők munkaerkölcséről csak a legjobbakat hallani. Nagy tartalékot aknázhatnánk ki, ha a nők nagyobb szakképzettséggel a megfelelő helyén állnának gazdasági céljaink szolgálatában. Politikai, érzelmi azonosulásukat a munkásosztállyal kifejezi, hogy ott vannak a munkaversenyben, és a szocialista brigádtagok 35 százalékát adják. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. március 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órára öszszehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámo-1 lója. (MTI) Szocialista brioáilvezeiők értekezletei Tegnap, szombaton számos szakma szocialista brigádvezetői tartották meg országos, ágazati tanácskozásukat. Tanácskoztak a vasutas, a közlekedési, a bútoripari, a vegyipari és a helyiipari szocialista brigádok vezetőinek képviselői csakúgy, mint a Közalkalmazottak Szakszervezetének és a Magyar Néphadsereg szocialista brigádvezetőinek küldöttei. A brigádvezetők valamennyi ágazati tanácskozásán részt vettek az illetékes központi, országos szervek vezető képviselői. A tanácskozások munkájának középponti kérdése volt, hogy a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével a brigádok miként járulhatnak hozzá az eddiginél is intenzívebben a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásához. Köszöntjük Vörös Csepel dolgozóit, akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nemzetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elindított munkaverseny nagy hazai és nemzetközi visszhangra talált. Ebben a munkaversenyben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti érdekeinek egysége. Az elmúlt években szép számmal helyezkedtek el a nők a szolgáltatás különböző területein. Növekedett számuk az oktatási és más kulturális, a szociális, az egészségügyi munkakörökben. a közlekedésben, a kereskedelemben. Megnövekedett részvételük a közigazgatásban is. Igen nagy a nők aránya a szellemi munkakörökben, az értelmiségi pályákon, A szellemi munkakörökben dolgozók között a női szakemberek aránya megegyezik a férfiakéval. Az átlagosnál lassúbb ütemben növekszik számuk azonban a műszaki és tudományos életben. Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános és középfokú végzettsége azonos; egyetemi és főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizonyos irányzatok a közoktatásban azonban kevéssé változtak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkásiskolákban viszont csak 29 százalék. A szakmunkásképzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben — a textil-, a ruházati, a kereskedelmi, ll'oiytatás a 2. oldalon.) Földrengések Szükségállapot Romániában Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nicolae Ceauscscunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, valamint Manea Manescunak, a román kormány első miniszterének a romániai földrengéssel kapcsolatban. (MTI) Az Agerpress román hírügynökség szombaton hajnalban 3 óra 45 perckor elnöki rendeletet közölt: 1977. március 4-én este Romániában földrengés volt, amely emberáldozatokat követelt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségállapotot rendelt el az ország egész területére. A rendelet értelmében mozgósították a pártmunkásokat, az állami intézmények dolgozóit, a tömeg- és társadalmi szervezetek aktivistáit, katonai egységeket, a belügyminisztériumi dolgozókat és a polgári védelmi alakulatokat, hogy minden rendelkezésükre álló anyagi eszközzel és emberi erővel nyújtsanak segítséget a földrengés sújtotta lakosságnak, a vál latoknak, üzemeknek és társadalmi szervezeteknek. A dekrétum sürgős intézkedéseket rendelt el közlekedés és távközlés biztosítására, az áramszolgáltatás helyreállítására, a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodásra, az elemi csapás által sújtottaknak adandó elsősegélynyújtásra, a károsultak megsegítésére. A TASZSZ és az ADN hírügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Románia délkeleti területeit — beleértve Bukarestet — sújtotta. A TASZSZ jelentése szerint a földrengés pénteken este 20 óra 30 perckor történt. Bukaresttel megszakadtak a távközlési kapcsolatok. Illetékes helyről közölték, hogy a Bukarestben tartóz, kodó hivatalos magyar kiküldöttek és családtagjaik közül senki sem sérült meg és jól vannak. Bukarestben és az elemi csapás sújtotta többi településben azonnali intézkedése ket hoztak a katasztrófa következményeinek felszámoló, sára, a lakosságnak a szükséges cikkekkel való ellátására, az orvosi segélynyújtás biztosítására. Az illetékes szervek sürgős intézkedéseket foganatosítottak, hogy a városokban meginduljon a víz-, az áram- és a gázszolgáltatás. Az elemi csapástól legsúlyosabban érintett övezeteket kivéve, a főváros nagy részében és más városokban ilyen szempontból sikerült normalizálni a helyzetet. Szombaton délben Szófiában hivatalos közleményt adtak ki a péntek esti földrengés által Bulgáriában okozott károkról és a mentési munkálatok megszerve. zéséről. * Bukarestben a szombat esti hivatalos jelentés szerint eddig 298 halottat emelte".: ki a romok alól. Mintegy 1800 embert szállította' kórházba, köztük több szá • súlyos sérültet. Romániába több egyetemet és főiskolái meghatározatlan időre bezártak — részben, hogy a hallgatók is részt vehessenek j a mentési munkálatokban.