Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! •mm. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 67. évfolyam 76. szám 1977. március 31., csütörtök Ara: 80 fillér Paprikafeldolgozó, konzervgyár: Az export föltételei A Szegedi Paprikaf eldől, gozó Vállalat régen kinőtte már nevét, tevékenységének körülbelül fele kapcsolódik csak tájunk hagyományos és világhírű fűszernövényéhez. Aki levesporairól, leveskockáiról, szárított hagymájáról, a fagylaltporról, jégkrémporról, a halpaprikásról, az ételízesítőről, a darált sertéshúsról, a tyúkpörköltről, az Ujházy-tvúklevesről és a tyűkmájkrémről is ismeri nevét, az tudja, hogy fokozatosan élelmiszer-feldolgozó üzemmé alakult át a vállalat, s erre a hírére legalább annyira vigyáz, mint a pirospaprika jó minőségére. Amikor újra számba vették exportlehetőségeiket, arra gondoltak a vállalat vezetői, hogy a piacon változatlanul keresett fűszerpaprika mellett egyéb termékeik külföldi eladhatóságáról is tájékozódnak. Mindig azzal jár az ilyen érdeklődés, hogy a külföldi vásárló kívánságait maradéktalanul ki keli elégíteni A közgazdászok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az exportnak föltételei vannak, bárhol eladható, mindenütt piacképes árut termelni. Olyan beruházásokba kezdett tehát a vállalat. amivel megteremtheti a föltételeket. Aprólékos gonddal átalakították a húskonzervekét gyártó, Illetve azokat előkészítő üzemrészeket, hogy a legkényesebb higiéniai követelményeknek meg tudjanak felelni. A fémeszközök — a keverőkanáltól az ajtóvasalásig — csak rozsdamentes acélból készülhettek, mosható burkolattal látták el a falakat, a mennyezetet és a padlót is, külön ügyelve arra, hogy a falak zugaiban se maradhasson takarításkor sem szennyező anyag. A Molnár József felvétele Készül a tyúkp&rkőltkonzerv a paprikafeldolgozó vállalatnál esontozóban tőkék helyett speciális műanyaglapokat használnak és a kések nyele sem készülhet fából. Az ajtók nyitására erős légáramlást, úgynevezett légfüggönyt adó szerkezet lép működésbe, hogy se szúnyog, se másfajta rovar be ne juthasson. Ha mégis bekerülne egykettő, azt egy másik elmés szerkezet, a rovarcsapda csalogatja magához és teszi ártalmatlanná. Eddig több mint ötmillió forintot fordítottak a kényes igényeket is kielégítő húskonzervek gyártási föltételeinek megteremtésére. Igyekezetük kedvező fogadtatásra talált, 2100 tonna exportkötelezettségükből idén 300 tonna marhahúsroládot szállítanak az NSZK-ba. Aprólékos munkával készül ea a német ízek szerinti étel, a marhahús legjavába tölteléket göngyölnek, az egészet átkötözik, félkilós dobozokba rakják és hozzávaló lével fölöntik. A Szegedi Konzervgyár hasonló átalakításokba kezdett, bár innen régebben is tetemes mennyiséget szállítottak külföldre. Az NSZKba irányuló húskonzervek exportja tavaly 150 vagont tett ki, idei tervük is 70 millió forintot ír elő. A piaci szerencse forgandó, az exportlehetőségek megszerzése mellett annak megtartására is föl kell készülni. A húskonzervek előállításához szükséges nélkülözhetetlen föltételek megteremtésére itt több mint• nyolcmillió forintot fordítottak eddig. Keresett termékük a marhagulyás a borsostokány • és a bográcsgulyás, de kóstolót küldtek néhány új konzervből is. Kedvező választ kaptak a sertésnyelvből vágott kockákkal, illetve gombával kevert, ízesített darált ser. téshúsra is. H.D. Várossá avatták Marcalit és Siklóst Losonczi Pál és Trautmann Rezső mondott beszédet Szerdán a zászlódíszbe öltözött Somogy megyei Marcali nagyközség történetének újabb fontos állomásához érkezett: a művelődési központban rendezett ünnepségen várossá avatták. Az ünnepség díszelnpkségében helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titkára és Bőhm József, a megyei tanács elnöke; ott voltak a megye, a járások, városok párt-, állami és társadalmi szerveinek, üzemeinek, intézményeinek képviselői. Elhangzott a Himnusz, majd dr. Ress Zoltán, a már kedden megalakult városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően pedig Losonczi Pál mondott avatóbeszédet. Bevezetőben többi között arról szólt, hogy a mi életünkben a tavasz az utóbbi évtizedekben nemcsak a szabadságharc, a Tanácsköztársaság, s szocializmusunk születésének ünnepe, hanem új városaink születésnapjának is az időszaka lett. Somogyban nyolc éven belül ezúttal már a harmadik település kapja meg a városi rangot. Ebben az időszakban avattuk várossá Siófokot és Nagyatádot és lesz város mostantól Marcali is. Siklóson szerdán ünnepi tanácsülést tartottak abból az alkalomból, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította a történelmi múltú dél-baranyai települést és egyidejűleg hozzácsatolta a szomszédos Máriagyűd községet. A vár kongresszusi termében az eddigi nagyközségi tanács, városi tanáccsá alakult át, majd megválasztották a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot, amely esküt tett a testület előtt. A Hazafias Népfront javaslatára Siklós új tanácselnökévé Szarka Árpádot választották. A tanácsülés méltatta Siklós eddigi és jövőbeni fejlődését. Siklós járási székhely, nyolcvannégy dél-baranyai falu központja, s a járás területén hatvanezer magyar, délszláv és nemet ajkú ember él. Ezután került sor városavató ünnepségre, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei tanács elnöke. Dr. Trautmann Rezső mondott ünnepi beszédet. Tizennyolc állami nagyberuházás tapasztalatai Az állami nagyberuházások üzembe helyezését követő egy év tapasztalatai alapján a kormányzati szervek rr.ost már rendszeresen vizsgálják, hogy az új létesítmény mennyiben felel meg a követelményeknek, s egyben a beruházás lebonyolításának tanulságait is behatóan elemzik. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium a közelmúltban 18 olyan állami nagyberuházást minősített, amely legalább egy éve üzemben van. — E minősítéseket az Állami Tervbizottság, legutóbbi ülésén pedig a kormány is megtárgyalta. A vizsgálatok a beruházások előkészítésében és lebonyolításában, továbbá a költségkeretek betartásában sok negatív vonást tapasztaltak A 18 létesítmény töbségét késve adták át és a tervezett költségeket is túllépték. Kisebbségben voltak az olyan beruházások, mint a Budafoki Sütőélesztőgyár, a Bátaszéki Cserépgyár, a közlekedési létesítmények közül pedig a Batthyány-tér rendezése, valamint a kelet—nyugati metró munkálatai, amelyeket határidőre, vag> az előtt befejeztek. Kedvezőbb tapasztalatokat szereztek, amikor azt vizsgálták, hogy létrejöttek-e a tervezett kapacitások. A Tiszamenti Vegyiművek kénsavgyára például évente a tervezettnél 35 ezer tonnával több kénsavat, a Borsodi Sör- és Malátagyár egymillió helyett 1,2 millió hektoliter sört és 12 ezer helyett 17 600 tonna malátát, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát forgácslapüzeme 75 000 helyett 76 000 köbméter forgácslapot állít elő, s itt is a jók közé sorolható a Budafoki Sütóélesztőgyár évi 12 000 tonnás termelésével. Ugyanakkor a felmérés idején még nem érte el a kívánt teljesítményt a lábatlani Vékonypapirgyár, a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár, a Győri Acélöntöde, valamint a Beton- és Vasbetonipari művek szentendrei gyára, amely három helyett csupán egy műszakban tud dolgozni, mivel nagy átmérőjű víznyomáscsöveit a tervezett módon nem tudja értékesíteni. Valamennyi elmaradó vállalat esetében kimutathatók döntési tervezési, szervezési vagy egyéb hibák, amelyek akadályozzák a beruházások hatékony kihasználását. Ezeken a helyeken a jövedelmezőség sem kielégítő. A kormányzati szervek nagy nyomatékkal hívják fel a figyelmet arra, hogy az új beruházások egy részénél túlzottan nagy munkaerőt kötnek le, a megvizsgált 14 új termelőüzem számára (a további négy nem termelő létesítmény) a beruházási terv kidolgozásakor 7350 dolgozót terveztek, ezzel szemben ezek az üzemek 8500 embert foglalkoztatnak, vagyis „terven felül" csaknem 1200 dolgozóval rontják az ország munkaerő-mérlegétA tapasztalatok alapján a minisztériumok egyrészt intézkednek az előkészületben vagy folyamatban levő beruházások akadályainak elhárítására, másrészt fokozottan ösztönzik a már termelő új üzemeket a htlyesebb munkaerő-gazdálkodásra, a hatékonyság fokozására, s a kereslet igényeinek jobban megfelelő termelésre. (MTI) Építővé I lalatok — dolgozóikért A szociálpolitikai tervek értékelése A Csongrád megyei építőipari vállalatok szociálpolitikai intézkedéseit értékelte az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. Továbbra is tapasztalható járatlanság a tervek kidolgozásában, a vállalatok többsége nem a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium irányelveinek megfelelően írta le elképzeléseit. Tipikus az is, hogy nem mellékeltek a tervekhez pénzügyi fedezetet. Az építővállalatok ilyen tevékenységéről készített értékelés tegnap került az Építők Szakszervezetének " megyéi bizottsága elé. Üjabb három nődolgozó került a DÉLÉP-nél a vezetők közé. Az alacsony fizetésű nők közül 89-nek a bérét emelték az 1800 forintos alsó határra. A vállalat továbbképző iskoláján 170-en tanultak tavaly, más tanfolyamokon 56 nődolgozó végzett Az építőipari szakmát választott fiatalok közül 133-mal kötött ösztöndíjszerződést a DÉLÉP, hasonló megállapodást írtak alá 73 egyetemen és főiskolán tanulóval. Segíti a szakember-utánpótlást az országos versenyek megrendezése is. Mint emlékezetes, a DÉLÉP-nél három országos döntőt rendeztek a Szakma Kiváló Tanulója versenyek során. Az idei szociálpolitikai tervet bizalmiértekezleteken és testületi üléseken vitatták meg, hagyták jóvá. Sok javaslat hangzott el eközben, legtöbb a szakmai képzés, a munkavédelem javítását és a szociális juttatások emelését sürgette. Számos olyan intézkedést tartalmaz a terv, amely a dolgozók körülményeinek további javítását célozza. Most mégis inkább a hiányosságokról szólunk. Nem határozták meg pontosan, milyen mértékben emelik a nehéz fizikai munkát végzők, s a rossz körülmények között dolgozók bérét Nem derül ki eléggé az sem, mekkora összeget szánnak azoknak a munkásoknak, akik két szakmával rendelkeznek. A szakmai képzésre jelentós összeget, 5 millió 800 ezer forintot fordít idén a DÉLÉP. Az üzemegészségüggyel kapcsolatos intézkedések tervében kifogásolható, hogy nem foglalkozik eléggé a munkásszállásokkal és a felvonulási épületekkel. A megyei bizottság szerint többet kellene foglalkozni a bejáró dolgozók utazási körülményeivel is. Kevés adatot tartalmaz a Csongrád megyei Tanácsi Építő Vállalat idei terve is. Nem találhatók benne konkrét elképzelések arra, miként tartják a kapcsolatot a gyermeküket otthon gondozó anyákkal, hogyan fogadják őket, ha ismét munkára jelentkeznek. Hiányzik a tervből az is, hány ilyen nődolgozójuk van. Az észrevételek alapján átdolgozzák az építővállalatok a szociálpolitikai tervet, megszüntetik a hiányokat, pontosan meghatározzák a dolgozókra költendő pénzösszeget. Lázár György befejezte Veszprém megyei látogatását Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács eln4».e szerdán befejezte kétnapos Veszprem megyei látogatását. A kormány elnökét szerdán vidéki útjára elkísérte Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, dr. Radnóti lőtván, a megyei tanács elnöke, és a megye több vezetője. Lázár György szerda reggel felkereste a megyeszékhely legnagyobb ipari üzemét, a Bakony Fém- és Elektromoskészülék Műveket. Meghallgatta a gyár fejlődéséről és a KGST gépkocsialkatrészgyártó programjában való részvételéről szóló tájékoztatót, amelyből kiderült, hogy az idén a négy alkatrészből álló garnitúrákból már 400 000 darabot szállít a Lada-gépkocsikhoz, s jelentős tételben küld alkatrészeket a Polski 126-os személyautó gyártásához is. A kormány elnöke szerda délelőtt Fűzfőre látogatott, ahol megismerkedett a Nitrokémia Ipartelepek munkájával. A növényvédő szereket, műanyagokat, szerves alapanyagokat, ipari robbanóanyagokat, olajadalékokat és egyéb vegyipari termékeket előállító gyár tavaly már 3,3 milliárd forintos termelési értéket ért el. A tervek szerint ezt az értéket 1980ig több mint egymilliárd forinttal növelik. Lázár György szerda délután ellátogatott a több mint kilencezer hektáron gazdái, kodó zirci Bakony Tsz-be, ahol főleg a burgonyatermelés, a vetőgumó-szaporítás, és az állattenyésztés eredményei iránt érdeklődött. A Minisztertanács elnöke kétnapos programját a Magas-Bakonyban levő Kerteskőn fejezte be. ahol dr. Burgert Róbertnek. a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának tájékoztatója után megtekintette a sportlótenyésztő- és a juhte. nyésztó telepet.