Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

I Szerda, 1977. március 30. Nevelőszülők és gondozott gyerekek Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a városi tanács­házán Kalmár József elnök vezetésével ülésezett a Sze­ged városi és szegedi járási népi ellenőrzési bizottság. A testület megvitatta a válla­lati. szövetkezeti autóbuszok. szeretettel gondozzák a rá­juk bízott gyerekeket töb­bet nyújtanak azoknak, mint amit a gondozási díj lehe­tővé tesz. A gondozási könyvek ve­zetése azonban nem minde­nütt szabályos. A kiskundo­teherautók kihasználtságé- rozsmai és a kisteleki ellen­nak helyzetét. A népi ellen­őrök több hétig vizsgálták, hogy miként lehetne a vál­lalatok és szövetkezetek tu­lajdonában levő járműveket gazdaságosabban üzemel­tetni. Ugyanis azt tapasztal­ták, hogy a közületek nem tudják a járműparkot telje­sen kihasználni. Ez a tájé­kozódás része a megyei NEB vizsgálati programjának is. Általános az a megállapí­tás, hogy a járművek gazda­ságtalanul üzemelnek. Ennek oka a rossz szervezés, a helytelen szemlélet, ami az irányítók kényelmességében mutatkozik meg, valamint a krónikus alkatrészhiány, s ezért hosszú ideig állnak a gépkocsik. A mezőgazdasági téeszek jobban hasznosítják teherautóikat, mint a válla­latok. A NEB felhívta üzemek figyelmét, hogy sősorban a szervezést javít­sák. A tegnapi ülésen velőszülőkhöz állami gondozottak életkö­rülményeiről is tanácskoztak. Dr. Csorna Lajos népi ellenőr vezetésével Szegeden, Sán­dorfalván, Kisteleken fel­mérték, milyen az állami gondozottak ellátása ruhából, iskolai felszerelésből, és ho­gyan számfejtik s tartják nyilván a gondozási díjakat. Ez a felmérés folytatása volt annak a vizsgálati program­nak, amit tavaly a szegedi Londoni körúti nevelőott­honban elkezdtek. A népi ellenőrök kirivó szabálytalanságot, az állami gondozott gyerekek érdekeit sértő fogyatékosságot nem találtak. Ruházati ellátott­ságuk megfelelő, de a neve­lőszülők többsége nem tud­ja, hogy milyen lehetőségeik vannak, nem ismerik egyes ruházati cikkek kihordási idejét, az igényelhető meny­nyiséget A nevelőszülők ál­talában nagy gonddal és sok őrzésnél megállapították, hogy a körzeti felügyelők nem végzik pontosan a mun­kájukat. (Szeged kivételével általában az ellenőrzés laza, ötletszerű.) Például a do­rozsmai körzeti felügyelő hónapokon keresztül nem lá­togatott családot. A NEB nem találta jónak a nevelő­szülők és a gyermekvédő in­tézet közötti kapcsolatot Eb­ből ered az is, hogy egyes családoknál indokolatlanul felhalmozódott a ruhakészlet, ugyanakkor másutt hiány van. Nem kapnak a nevelő­szülők tájékoztatást arról, hogy mit kérhetnek a gye­rekeknek. Szeged kivételével a körzeti felügyelók nem vé­geznek körültekintő felmé­az rést arról, hogy a gyerekek­el- nek mire van szükségük. A szegedi NEB végül is számos kérdésben felhivta a kihelyezett CsonSrád megyei Ifjúsági- és Gyermekvédő Intézet veze­tőjének a figyelmét a meg­állapított fogyatékosságok felszámolására. Szállítási megállapodás Kedden a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kiss Dezső miniszterhelyet­tes és Saddik Saddikni nagy­követ kormányszintű megál­lapodást írt alá a Magyar Népköztársaság és a Szíriai Arab Köztársaság közötti közúti személy- és árufuva­rozásról. Az aláírásnál a Kül­ügyminisztérium képvisele­tében jelen volt dr. Hackler Károly főosztályvezető-he­lyettes. A megállapodás jó alapot teremt a két ország külke­reskedelmi forgalmának to­vábbfejlesztéséhez, s hozzá­járul az együttműködés el­mélyítéséhez. A brigádrezefők országos tanácskozása előft Makón Kállai Évára emlékeztek Tegnap, kedden délután Makón, a Kállai Éva Diák­otthonban emlékeztek meg a diákotthon névadója születé­sének 60. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Nagy Gizella, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, dr. For­gó István, a városi tanácsel­nöke, Lantos István, a városi pártbizottság osztályvezetője. Puskás János, a diákotthon igazgatója ünnepi beszédé­ben méltatta a forradalmár Kállai Éva harcos életútját, munkásságát. „Újból és újból bizalmat szavaznak" Hódít a számítástechnika Az igények főikeltése, il­letve fölkutatása a Csongrád megyei számítástechnikai koordinációs bizottságnak egyelőre egyik legjelentősebb feladata. A tegnapi ülésen zött; most megszüntették e hiányt, megalakították az orvos-egészségügyi szakcso­portot. A vállalatok vezetői­vei való beszélgetések során tapasztalták a számítástech­újra beszámoltak eddig vég- nikai szakemberek, hogy zett munkájukról az igénye- egyik helyütt részletesen ki­ket kutató albizottság szak- dolgozták a számítógépes csoportjainak vezetői. Kide- adatföldolgozás tervét, de rült, hogy sok helyen élénk nem megfelelő eszközt akar­az érdeklődés a számítás- nak választani hozzá. Szán­technika alkalmazása iránt, dékukat remélhetőleg meg­Dicséretes. hogy több válla, változtatják a koordinációs lat szakértőket is ajánlott kutatómunkához. Eddig az egészségügy nem szerepelt a fölmérendő területek kő­Jő vizsga Knkoricafüldek, iparszerüen művelve Jó sikerült a bajai kuko­ricatermesztési rendszer első öt éve. Ez idő alatt az ipar­szeréén művelt kukoricaföl­deken 45 százalékkal nőtt a hozam a korábbi hasonló időszakhoz viszonyítva. Egyes tájkörzetekben a bajaiak irányításával világszínvona­lon termelik a takarmány­növényt. A rendszer bioló­giai felkészültsége a garan­cia ahhoz, hogy az újabb szerződéskötésekben további hozamnövekedést vállal­hattak, s folytathatják a ku­korica termesztés gépeire ala­pozott ágazattársítást Az idén 127 partnergazdaságban összesen 190 ezer hektáron termesztik a kukoricát, a búzát, a napraforgót és a pillangósokat a bajaiak üzemszervezésében. 1977-ben 203 millió forintot költenek a rendszer technikai fejlesz­tésére, az anyagi befektetés mellett a nagy értékű álló­és forgóeszköz, maximális kihasználására törekszenek. (MTI) Tájérleltezlet Szegeden jogéletünk időszerű kérdéseiről Szegeden tegnap, kedden tájértekezleten találkoztak hét megye jogász szövetségé­nek elnökei és titkárai. A tájértekezletet dr. Kemenes Béla, a Csongrád megyei szervezet elnöke nyitotta meg, s köszöntötte a részt­vevőket. Dr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára jogéletünk időszerű kérdéseiről és a szövetség előtt álló feladatokról adott részletes tájékoztatást. Ez­után számos hozzászólás, élénk vita következett. A hasznos tanácskozás dr. Antalffy Györgynek, a JATE rektorának, a Magyar Jogász Szövetség országos elnöké­nek zárszavával ért véget. bizottság ajánlása nyomán. Kapcsolatot teremtett a közelmúltban a bizottság az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnökségével. Megállapodtak abban, hogy együtt rendezik meg május 12-én a szovjet műszaki na­pot, amelynek alkalmával bemutatják az R 22-es szá­mítógépet. A tegnapi ülésen előadást is hallgattak a bizottság résztvevői, az adatok más helységbe juttatásáról. A telefonon, távírón és telexen végzett adattovábbításról Horváth Pál, a Posta Köz­ponti Távíróhivatalának cso­portvezetője szólt. Ilyen a bőség zavara: azt sem tudom, mit válogassak a sok érdekesség, meg a má­sutt is hasznosítható tapasz­talat közül, amely méltóan mutatná be a Nagyalföldi Kőolaj fúró Üzem Münnich Ferenc brigádját és vezető­jét, az országos tanácsko­zásra küldöttnek jelölt Cson­tos Szabolcsot De hasonló­képpen lehet vele a brigád­vezető is: a beszélgetés utáni napon levele várt, „már el­nézést" — írja —, „a társa­dalmi munkákat nem egé­szen pontosan sorolta el." Nagy múltú brigád az övék, leírni is érdekes: tizenhét­szeres szocialista, s tavaly május elseje óta a „Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja". Regényt lehetne róluk írni, miként vált az alföldi pa­rasztemberekből, akik 1960­ban brigádot alakítottak, vérbeli munkás; Nádudvar, Nagyhegyes, Hajdúszoboszló mezejéről Szegedre vándo­rolva, s ma is a környék 17 különböző pontján dolgozva is — igazi munkásközösség. A 41 fős brigádban 22 ala­pító tag van, akik tizenhét éve együtt dolgoznak. Télen­nyáron a szabad ég alatt óriás gépeket szerelnek. Csontos Szabolcs szót kér majd a kongresszuson. Még nem döntötte el pontosan, mit mond, előre leírni nem szokta, ismétléseknek sem híve. — Arról szívesen beszél­nék, ha meg nem előznek majd mások, hogy a kollek­tíva a közös munkán keresz­tül alakul ki, de összetartani csak az tudja, ha mindenki tud sokat és még többet vál­lalni. Az embereket mindig mozgatni kell, mindig újat keli kitalálnunk, akkor válik érdekessé,. vonzóvá a brigád­élet. Nagyon határozott, önálló gondolkodású munkásember­nek ismertem meg Csontos Szabolcsot. Azt hiszem, szi­gorú az ellenőrzésben. Ki­fogyhatatlan az ötletekben. Mi lehet róla a brigádtagság véleménye? Ferencszállástól Kecskemétig tizenhét helyen kellene kérdeznem. Deköny­nyen kideríthetem azért: minden évben titkos szava­zással döntik el, elégedet­tek-e vezetőjükkel, megújít­ják-e megbízatását a követ­kező évre is. Ez akkor derült ki, mikor megkérdeztem: személy sze­rint neki mit jelent brigád­ban dolgozni-élni, meghatá­rozta-e életét? — „Az, hogy újból és újból bizalmat sza­vaznak, azt is jelenti, hogy a munkában is tekintélyt kell szerezni, a tanulásban is. Másodéves jogászhallgató va­gyok." A tanulásról is beszélni szeretne a kongresszuson. — Tizenhét éve tizenegy tagunknak nem volt meg az általános iskolai végbizonyít­ványa sem, még 1965-ben se volt érettségizettünk. Ma hu­szonkettőnek kettő, vagy több szakmája van, huszon­négy végzett marxista kö­zépiskolát, 6 ma is sokan ta­nulnak közülünk: nyolc a második szakvizsgára készül, tízen középiskolások, két egyetemista van, hatan mar­xista középiskolába járnak. Nehéz munka után a tanulás — a többieknek meg a helyt­állás a tanulók helyett is. Ez mindent elmond a brigád szelleméről is. Nem állítom, hogy a kong­resszuson nem a brigád bel­ső életéről szól majd. Hogy megkapták az önálló fegyel­mi jogkört — gyakorolniuk még nem kellett Hogy „pon­tozással" értékelik egymás munkáját, emberi fejlődését Hogy közéleti embereket ne­velnek, sok társadalmi meg­bízatást ellátnak. Meg a tár­sadalmi munkájukat Ahogy kezdtük: ilyen a bő­ség zavara. Szőke Mária Csaknem másfél milliárd forint károsodás az utakon Több mint IO millió négyzetméter útfelület ifér még javításra Az országos úthálózat téli károsodásáról és a helyre­állításról tájékoztatta a sajtó képviselőit kedden a minisz­tériumban Kiss Dezső közle­kedés- és postaügyi minisz­terhelyettes. Elmondotta, hogy az előző évektől eltérő, az útburkolatok szempontjá­ból veszélyesen változékony, sok csapadékkal, az enyhe és a fagyos idő gyakori válto­zásával kisért tél tetemes károkat okozott az országos, főleg az alsóbbrendű útháló­zatban. Mindent egybevetve, a KPM február végi felmé­rése szerint 15 millió négy­zetméter útfelületet, az or­szágos úthálózat mintegy 10 százalékát rongálta meg a téli időjárás. A 6000 kilomé­ternyi föútvonalhálózat, va­lamint az ugyancsak 6000 ki­lométert kitevő korábban korszerűsített út kevésbé károsodott. A legnagyobb rongálást Pest, Borsod, Nóg­rád, Heves és Békés megye útjai szenvedték el, ezért ezt az öt megyét a helyreállítás­nál is kiemelik. A kár meg­közelítően másfélmilliárd D kisajátítási kártalanításról A MÉM Országos Föld­ügyi. és Térképészeti Hiva­tala közleményt adott ki a kisajátításról szóló, 1977. ja­nuár elsején hatályba lépett minisztertanácsi rendelettel kapcsolatban, amely újsze­rűen szabályozta a kisajátí­tási eljárás során a kártala­nítás megállapítását. A te­leknek nem minősülő — me­zőgazdasági rendeltetésű, vagy mezőgazdasági műve­léssel hasznosított — földek kisajátítása esetén ugyanis probléma adódott abból, hogy az ilyen földek nagyobb ré­sze forgalomképtelen volt, illetve forgalmi értékét ne­hezen lehetett megállapítani. Az új rendelkezések nyomán adottságaiktól függően nyolc osztályba sorolták a földeket, ellenértékként magasabb díjtételeket állapítottak meg, s a jó minőségű földek árát progresszíven emelték. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben ki­alakított álláspont szerint a kisajátítási eljárás során a kártalanítást több tényező fi­gyelembevételével kell meg­állapítani. A hivatal közle­ménye részletesen ismerteti, hogy milyen módon lehet kiszámítani a föld átlagérté­két Az idevonatkozó számí­tásokat is közétették, és fel­sorolták azokat az egyéb adottságokat is, amelyek szintén befolyásolják a föld átlagértékét; például a föld fekvése, megközelíthetősége stb. Az ingatlan értékének csak egy részét képezi a föld ér­téke. Az értékbe beletartozik még az épületek, építmények, ültetvények és egyéb létesít­mények amortizációval csök­kentett, valamint az évelő növényzet tényleges, a vo­natkozó jogszabály alapján kiszámított értéke. Erdő vagy fásítás kisajá­títása esetén kártalanítás­ként a föld értékén felül a területen levő erdőnek, fá­sításnak a mindenkor érvé­nyes egységáron számított újratelepítési költségeit vagy a faállomány értékét kell megtéríteni. A kisajátítással kapcsola­tos értékveszteségeket és költségeket nem lehet az ingatlan értékébe beszámí­tani, hanem azokat a kár­talanítás összegében külön kell elszámolni. forint, a helyreállításhoz 1,6 millió tonna anyagra van szükség. Az utak helyreállítását, amint az idő kedvezőre for­dult, azonnal megkezdték; elsősorban a kátyúzással, a gödrök feltöltésével. A közúti igazgatóságok március 20-ig mintegy 4,6 millió négyzet­méter útfelületet hoztak rendbe, több mint 10 millió négyzetméter azonban még hátra van. A minisztérium gondo* tervet állított össze a „nagy­javításra" amelyben a közúti igazgatóságokon kívül részt vesznek a tárca nagyválla­latai, az Útfenntartó Tröszt és a Volán vállalatok is. A javításhoz, valamint az ez évre tervezett útépítési és korszerűsítési munkákhoz szükséges anyag, gépkapaci­tás és munkaerő rendelke­zésre áll, a tervek szerint a főútvonalakon április 13— május 1. között az alsóbb­rendű utakon május 15— június 1. között befejezik a téli károk helyreállítását Külön szób^ került az M7-es autópálya helyreállí­tása, amelyet a hirtelen le­hűlt időjárás lassít, a kellő minőségű aszfaltszőnyege­zéshez ugyanis a mostani hideg idő nem alkalmas. A tervek szerint az M7-es bal pálya a 13—30 kilométer kö­zötti szakaszon június l-ig elkészül. A nyári forgalom idejére az újjáépítést abba­hagyják, majd a jövő év ta­vaszán hozzák rendbe a bal pályát a 13 kilométer jelzés­től a budapesti bevezetésig, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom