Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

Kedd, 1977. március í. 3 A mezőgazdasági kistermeifik biztonsága és ösztönzése Beszélgetés az adópolitika időszerű kérdéseiről Dr. Petrik Istvánnal\ a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjével A hivatali és a kommunális munka is népgazdasági célokat szolgál Dr. Németh Lajos pártnapi előadása Csongrádon ŰJ jogszabályok léptek érvénybe ez év január 1-től, amelyek gazdaságpolitikánkhoz szervesen kapcsolódnak, annak érvényesülését hatásosan előmozdítják, s általuk egyszerűbbé válik az államigazgatási eljárás is. Az adótételt — több lakossági adónemnél — több évre állapítják meg, így például a mezőgazdasági kistermelők tételes adóját, a kisiparosok és magánkereskedők (bizonyos körének) általános jövedelemadó-átalányát, valamint az ebadót. Megváltozott a gépjármű-adóztatás korábbi rendszere is. Jelen időszakban az adóztatási feladatok összességéből kiemelkedik egy részterület, ez pedig a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatása. — Mi indokolja ezt a megkülönböztetett figyelmet? — kérdeztük dr. Petrik Istvántól, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjétől. — Igen sok embert foglalkoztat és közvetlenül érint ez a változás — kezdte a válaszát az osztályvezető —, mivel megyénkben több, mint 70 ezren foglalkoznak háztáji vagy kisegítő gazdaságban termeléssel. E gazdaságok együttesen nagy erőforrást képeznek, amelynek kellő mértékű hasznosulása elsőrendű népgazdasági érdek. Egy jellemző adat ennek bizonyítására: a kisgazdaságok a megye bruttó mezőgazdasági termelésének 45 százalékát produkálták az elmúlt öt évben. E tevékenység korábban alapvetően önellátó jellege kezd egyre inkább jövedelemszerző szerepet betölteni, mivel ezt a folyamatot segíti társadalmi hasznosságának fokozottabb elismerése. Mindezt az adóztatásnál figyelembe kell venni. Arról se feledkezzünk meg, hogy nemcsak mezőgazdasági főfoglalkozásúak, hanem munkások, alkalmazottak, értelmiségiek és nyugdíjasok is foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. — Milyen általános kedvezmények vannak? — Kedvező az adóztatás a saját munkára alapozott háztáji és kisegítő gazdasági tevékenység esetén, míg ahol alkalmazottat foglalkoztatnak, természetesen ez nem érvényesül. — Mik a legjellemzőbb változások? — Az adóztatás új rendje több évre, tehát tartósan kívánja az adókötelezettséget megállapítani, vagyis úgy segíti a termelési célokat, hogy a termelési biztonságot növeli. Az indokolatlan, nem saját munkán alapuló jövedelemszerzést továbbra is megfelelő adóztatással indokolt megakadályozni. — Melyek a legfontosabb tudnivalók? — Igen lényeges az egységes elbírálás, vagyis: a mezőgazdasági tevékenységet folytatók mindegyike a háztáji és kisegítő gazdaságok adóját fizeti. (Múlt év végéig az üvegházi, a melegágyi — ablakkeretes, műanyag fóliás stb. — zöldségkertészet általános jövedelemadóztatás alá esett, amely kedvezőtlen volt.) A korábbi jogszabály elkülönítetten adóztatta a tsz-tagok háztáji és a 6 ezer négyzetméter területet meg nem haladó egyéni gazdaságokat. Ettől az évtől kezdődően ez is egységes elbírálás alá esik. Ebben az esetben megszűnik az aranykorona szerinti differenciálás, mely az ügyintézést is egyszerűbbé teszi. Az adótételek e változás miatt nem emelkednek. Természetesen a 6 ezer négyzetméternél nagvobb terület esetén továbbra is művelési ág és aranykorona-érték szerint állapítják meg az adótételeket. — Akik háztáji, vagy illetményföldjüket nem maguk művelik, hanem átadták ezt a gazdaságoknak, s ennek ellenértékeként pénzt vagy terményt kapnak, azok milyen elbírálás alá esnek? — ök eddig levonásos jövedelemadót fizettek, mely kevesebb volt, mintha maguk művelték volna ezt a területet. Ezért a jogszabályváltozással az ő esetükben adóemelés következik be, pontosabban úgy kell adózniuk, mintha saját művelésükben lenne a föld. Ez így igazságos. — A belterületen levő földeket is adóztatják? — A korábbiaktól eltérően az adózás alá eső, vagyis mezőgazdaságilag művelt területet a kertművelési ágnak megfelelően adóztatják. Belterületen az fizet, akinek a művelésében levó földterület 800 négyzetméternél nagyobb. A cél világos: a belterületi földeket kertként, szőlő-, vagy gyümölcsöskultúraként hasznosítsák, és ne egyéb módon. — Mi az eljárás abban az esetben, ha a belterületi föld nem alkalmas ilyen célra? — A helyi tanácsok figyelmét felhívtuk arra, hogy amennyiben az intenzív kertművelés feltételei nincsenek meg, adjanak kedvezményt vagy teljes mentességet — Egyébként mikor élvez mentességet a föld használója a mezőgazdasági kistermelők adója alól? — Mentességet élveznek háztáji gazdaságuk esetében azok, akiket a tsz. eltart, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesít. Tovább: akiknek a használatában levő földterület nem haladja meg az 1500 négyzetmétert, amennyiben ezen belül a szőlő, kert, gyümölcsös művelési ághoz tartozó terület együttesen a 800 négyzetmétert nem éri el. A belterületen telekadó (házhely) alá eső terület után háztáji adót nem kell fizetni. Ideiglenesen adómentességet lehet engedélyezni az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlőterület után meghatározott időtartamon belül; továbbá annak, aki tanácsi kezelésben levő parlag földterületet vesz bérbe, s művel; illetve azon földterületre, amelyre zöldségtermesztésre szocialista szervezettel (tsz, ÁFÉSZ, MÉK) termelési szerződést kötöttek. — Az adó megállapítása minek figyelembevételével történik? — Alapvetően a használt földterület és a lovak száma alapján. A jogszabály külön jövedelemadót is érvényesít a háztáji és kisegítő gazdaságok földterületi jövedelemadója mellett abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelési tevékenységből származó bevétel az átlagosnál lényegesen magasabb. Erre akkor kerül sor, ha a kedvezményekkel csökkentett árbevétel meghaladja az évi 150 ezer forintot Hadd jegyezzem meg: ez a korábbi (tavalyi) adóztatási szabályokhoz képest jóval kedvezőbb, valóban a többtermelésre ösztönöz. — Az árbevételbe mit kell beleszámítani? — Azt a bevételt, mely az adóévet megelőző esztendőben a növénytermesztésből, állattenyésztésből, tehát a mezőgazdasági tevékenységből keletkezett A számitásnál nem kell figyelembe venni a szarvasmarha- és tejértékesítésből származó bevételeket, valamint a gazdálkodással össze nem függő tevékenységből és nem árueladásból származó jövedelmeket. — Kell-e adóbejelentést tenni? — Természetesen a bejelentési kötelezettség fenuáll, ha a múlt évi adókivetésnél figyelembe vett feltételekben (terület, művelési ág) változás következett be. Külön hangsúlyozom azt, hogy azoknak is megváltoztak a feltételei, akiknek 1976ban árbevételük elérte a 150 ezer forintos összeghatárt. — Felemelt adót kik fizetnek? — Akik nem családtagot foglalkoztatnak, hanem idegen munkást alkalmaznak; illetőleg bejelentési kötelezettségüknek nem, vagy késedelmesen tesznek eleget, azok adóját felemelik. A külön jövedelmi adót is felemelik 30 százalékkal. — Mit kell tudni az adókedvezményekről? — Adókedvezmény illeti meg a háztáji és kisegítő gazdaság használóját 600 négyzetmétert meghaladó földterületén, ha mezőgazdasági szakszövetkezetnek vagy szakcsoportnak tagja, feltéve, ha Idegen munkást rendszeresen nem foglalkoztat és a közgyűlés határozatában foglalt egyéb kötelezettségeknek ls eleget tesz. Kedvezményt kap továbbá a 65. évnél idősebb férfi és a 60. évét betöltött nő, ha mezőés erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nincs, illetve nincs vele együtt adózó, munkaképes férfi családtagja. Kedvezmény jár a külön jövedelemadóból a közreműködő családtagok után a háztáji és kisegítő gazdaság használójának. Kedvezményt adnak szőlőfelújitás esetén is. A nagyközségekben, a községekben és a tanyán lakó az egy ló után járó adóösszeg 50 százalékát fizeti, ha legalább 6 ezer négyzetméter földterületet használ, és bérfuvarozást rendszeresen nem végez. — Az adóügyeket Intéző tanácsi dolgozók hogyan látják el politikai közhangulatot is formáló hivatali munkájukat? — Azok, akik a tanácsoknál adóügyekkel foglalkoznak, jól felkészültek, nagy többségükben megfelelő helyzetismerettel, tapasztalatokkal is rendelkeznek. Értik a megváltozott, módosított jogszabályok tartalmát, célját. Ennek sikeres megvalósulásához az érdekelt állampolgárok egyező magatartására is szükség van, továbbá arra, hogy az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek megkapják a szükséges információkat az adózóktól, az ÁFÉ^Z-éktől és a felvásárló szervektől, mégpedig időben, mivel az adók helyes megállapításához és különösen az adókedvezmények megadásához szükségesek. Az adóügyek intézésénél is törekszünk a gyorsaságra, és pontosságra, ugyanakkor minden esetben megadjuk a szükséges felvilágositást azok számára, akik egy-egy részletkérdésben nem tudnak kellően eligazodni — fejezte be nyilatkozatát dr. Petrik István. Bálint Gyula A városi tanács s az irányítása alá tartozó intézmények, vállalatok dolgozói előtt mondott pártnapi beszédét hétfőn este dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára Csongrádon, a városi tanácsház nagytermében. Előadásának első részében időszeri gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Párhuzamot vont helyzetünk, valamint a világhelyzet alakulásának főbb jellemzői között Vitába szállt azokkal, akik úgy vélik, hogy nálunk tűi gyakran foglalkozik a politikai és az állami vezetés, valamint a sajtó is a gazdasági kérdésekkel. Utalt arra, hogy ez a kérdés, a gazdasági élet időszerű problémái még sokkal többet foglalkoztatják a tőkés világot, annak vezetőit, sajtóját, mint ami nálunk taoasztalhato. Csakhogy ott infláció, pénzügyi és nyersanyagválság, energiaválság, értékesítési nehézségek. foglalkoztatási gondok híreit zúdítják a emberekre a tömegkommunikációs eszközök. És a a ilyen államok polgára akarva-akaratlanul odafigyel. Mégoedig idegesen, nyugtalanul, mert számára ez a gazdasági információ egvre több kellemetlenséget tartalmaz. Közvetlenül és negatív módon érinti. Tényekkel, ada'okkal bizonyította az előadó, hogy merőben más a helyzet nálunk és általában a szocialista országokban. Ismertette az ötödik ötéves terv első évében elért eredményeket népgazdaságunk különböző ágazataiban, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben. Vannak gondjaink, vannak megoldatlan problémák, de tény, hogy országunk dinamikusan fejlődik, termelésünk felfelé ível, nazdálkodásunk pedig alapjában rendben van. Felsorolta dr. Németh Lajos azokat a főbb célokat, feladatokat, amelyeket a gazdasági élet különböző területein, így megyénkben is meg kell valósítanunk ahhoz, hogy céljainkat elérhessük. Említést tett arról, hogy tavaly — noha egészében jó irányban haladt a népgazdaság — nem minden alakult a terveknek megfelelően. Ezért is szükséges világosan látnunk ezekben a kérdésekben, és ebben az évben jobb munkával, eszközeink, az idő jobb kihasználásával megvalósítani, amit ötödik ötéves tervünk első két évére terveztünk. A konkrét gazdasági téma, a termelés, az árak, a bérek kérdése nem választható el azoktól a területektől sem, amelyek dolgozói, vezetői nem közvetlenül a gazdasági építőmunka első vonalában tevékenykednek. A tanácsapparátus és a tanácsi vállalatok, valamint más intézmények, hivatalok, ahol a dolgozók ügyeit intézik — az OTP-től az Állami Biztosítóig, az áramszolgáltató díjbeszedő kirendeltségéig mindenütt — hatással lehetnek a gazdaságra, a termelés menetére. A tanácsi, hivatali tevékenység mindenben érezteti hatását A hivatalokban, kommunális vállalatoknál dolgozók elsősorban azzal válhatnak céljaink segítőivé, ha a párt és a kormány 1977-re szóló' gazdasági és egyéb célkitűzéseit megfelelően alkalmazzák saját terveikben és a napi, gyakorlati munkában is. Fontos követelmény, hogy az életszínvonal emelését, az élet és munkakörülmények Javítását szolgáló elképzelések minden városban, községben helvileg megvalósuljanak. Első feltétele ennek az összhang. Másik a feladatok szakszerű és politikus megközelítése a tanácsi, hivatali munka minden területén, a kommunális vál-> lalati tevékenység minden feladatánál. A tanácsi és a kommunális: vállalati munka a fokozódó követelmények, a bonyolultabb feladatok és nem egyszer körülmények miatt egyre nagyobb szakszerűség get, hozzáértést, lelkiismeretességet, akaraterőt követel. A tanácsok, mint testületek, s azok apparátusai, mint végrehajtó szervek és a kommunális vállalatok is egyre nagyobb felelősséggel birnak városuk, községük fejlődéséért, az ott lakók élet- és munkakörülményeinek javításáért. Dinamikus fejlődésünk egyik közvetlen hatása az a növekvő igény, amely a lakosság részéről jelentkezik. Ennek az igénynek a felismerése, s a lehetősé* gekhez képest legjobb kielégítése, politikai kérdés, amely ennek megfelelő felkészültséget, végrehajtást igényel az igazgatási-hatósági tevékenységben, az ügyintézésben: osztályvezetőtől az előadóig, tanácsi vállalati igazgatótól a dolgozóig. A lakossági igények kielégítésében, a szolgóltatásban bekövetkezett bármilyen negatív jelenség gyengíti a dolgozók bizalmát Beszélt végül az előadó arról is, hogy a gazdasági életben sokat emlegetett hatékonyság, a munkaidő kihasználása érdekében sokat tehetnek a hivatalok, intéz, mények is, amelyek a dolgozók, ügyeivel foglalkoznak. Ezeken a helyeken olyan munkarendre, olyan megoldásra kell törekedni, amelynek segítségével a lehető legkevesebb időt vonnak el a legfontosabbtól: a termelésben dolgozótól. Nőkről ~ nőnap előtt Most már könnyebb — Ha fiatal koromban ls ilyenek lettek volna a lehetőségek, mint most... — mondja Molnár lmréné, s kis gondolkozás után folytatja —, akkor biztos több évet számíthatnának majd a nyugdíjamhoz. A három gyerek mellett tíz évig nem tudtam dolgozni. Ott kellett hagynom a munkahelyet otthon kellett maradnom Akkor még nem volt gyermekgondozási segély, és másképp nem tudtam megoldani a háztartást. Örülök, hogy a mai fiataloknak már könnyebb. Gyermekeimnél látom a legjobban, mennyivel más az életük, nincsenek olyan gpndjaik, mint nekem voltak. Nem panaszkodik Molnár lmréné. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet állatgondozója indulat nélkül eleveníti fel a küzdelmes fiatal éveit, és boldogan beszél napjainkról. Amikor a gyerekeiről szól, mondatai egész másképp csengenek a szeretet, a még-mindig-féltés érzésétől. Molnárék Baktóban szép nagy családi házat építettek, mo6t már csak ketten laknak ott, két fiuk megnősült, lányuk férjhez ment. így üresnek érzik a szobákat, igaz, a gyerekek nem mentek messzire. Szegeden marad'ak. de mégis távol kerültek a családi tűzhelytől. Azért mindig szakít időt. hogv va'amelvlk gyerekhez elmenlen. Erre mindig jut egy-két óra. — Hajnalban fél 3-kor kelek. A borjúnevelő közel van hozzánk. A Ladával pillanatok alatt ott vagyunk. Férjem is állatgondozó, egy műszakban dolgozunk. Általában reggel 8-kor végzek, és délután 4-ig szabad vagyok. Akkor ismét megyek a téeszbe és este 7-ig ott vagyok. Ezt a munkaidő-beosztást akkor értékeltem igazán, amikor a gyerekeket neveltem. Napközben nyugodtan el tudtam látni őket. Míg beszélgetünk, készül az ebéd. Molnár Imre pedig az udvaron az állatokat látja el. Az itthoni munkamegosztásról kérdezem. — A téeszben ugyanazt a munkát végzem, mint a férjem. Trágyázok, almozok, itatok, kemény férfimunka az, de ugyanannyit keresek, mint ő. Itthon már az állatok gondozása nem az én dolgom. Megtalálom én a munkát a konyhában, főzésben, takarításban. A háztartás az asszonynak általában plusz terheket jelent. Nekem sokat segített a férjem, de míg a gyerekeket neveltem, nagyon éreztem a második műszakot. Igaz, a férjemet a konyhába nem engedtem be, az is nagy könnyebbség volt, hogy a jószágokkal ő foglalkozott A háztájiban már együtt kapáltunk. Azt még egy asszony sem mondhatja örömmel, hogy otthon nem kell főzni. Olyan munkahely még nincs, ahonnan a vacsorát is haza lehetne vinni. Nehogy azt higgye, hogy én találtam ki, én vetettem fel először ezt a gondot. A téesz asszonyai között is többször esett már arról szó. hogy milyen jó lenne, ha este nem kellene otthon főzni. Molnárné nőfelelős ls. így jól tudja, hiszen állandóan számon tartja, mint javul a lányok, asszonyok sorsa. Hányan tanulnak tovább, ki kapott segélvt. ki szorul támogatásra. Nemrég például a nőbizottság taglaival 6orra látogatta az idős nyugdíjasokat, és akkor arról döntöttek, hogy kit, miben segítsenek. — Néhány évvel ezelőtt még nem volt öltözőnk, mosdónk, üzemi ebéd. Most már hűtőszekrény is van a munkahelyeken, és a kertészetbe autóbusz viszi a dolgozókat. Állandóan szorgalmazzuk a tanulást, én is idősebb fejjel szereztem a szakmunkás-bizonyítványt. Végül is azt kérdeztem, mit kíván, mit szeretne. Azt válaszolta: „Most már csak jó egészséget!" H. M.