Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

3 Vasárnap, 1977. március 27. Együtt — a betegekért Szegeden befejeződött a kórházi gyógyszerészek nemzetközi tanácskozása Tegnap, szombaton zárult a kórházi gyógyszerészek II. országos szimpóziuma Szegeden. Az MTA Biológiai Kutató Intézetében megrendezett négynapos konferencián — mint arról már hírt adtunk — 70 előadást tartottak a hazai és külföldi szakemberek: gyógyszerészek és orvosok. a mintegy 300 résztvevő számára. A kórházi gyógyszerészetről. a tudományos tanácskozáson szerzett tapasztalatokról kérdeztük dr. Zalai Károly kandidátust; egyetemi docenst, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnökét, aki a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség alelnöke is. * — Ha a gyógyszerészeiről esik szó, az ember általaban Palikában képzeli magát, ahol fehér köpenyes gyógyszerész nyújtja át a receptre felirt vagy a kért orvosságot. Miért és mióta beszélünk külön kórházi gyógyszerészeiről? — A lakosság valóban a közforgalmú gyógyszertárakban találkozik legtöbbször a gyógyszerészettel. Pedig vannak ennek a tudományágnak más fontos gyakorlati területei is, amelyek századunkban, nálunk különösen a fölszabadulás után fejlődtek. A mennyiségi és minőségi változás főként az ipari és a kórházi gyógyszerészetben szembetűnő. A kórházi gyógyszerészet legősibb formái a 11—12. századig nyúlnak vissza. A magyar szerzetesrendek kolostoraikban ispotályokat, gyógyszertárakat rendeztek be. A 19. században, a közegészségügyi törvény hatására, nagy polgári kórházak épültek a fővárosban — az István Kórház, a László Kórház például, —, s ezekben már gyógyszertárak is voltak. A fölszabadulás előtt mindössze 18 kórházi gyógyszertár működött az országban, jelenleg 62, s 120 kórházban gyógyszerraktár van. — Milyen tudományos kérdések izgatják különösen e szakterület művelőit? — A gyakorlati élet számtalan problémát vet föl. Ezek a gyógyszerek előállításával, kipróbálásával, minőségi ellenőrzésével, helyes terápiás fölhasználásával kapcsolatosak. Lényegében tehát azokkal a tényezőkkel, ame'yek a beteg ember gyógyulásához vezetnek. — A kórházban fekvő beteg ellátása, a gyógyító munka hatásfoka nagyobb, ha az orvos a kórházi gyógyszerésszel is szorosabb munkakapcsolatban van? — Természetesen. És az lenne a cél, hogy a fekvőbeteg-intézmény gyógyítást szolgáló csoportjában jelentősebb szerepet kapjon a gyógyszerész. Aki szakmai ismeretei birtokában, a beteg speciális adottságait ismerve ajánlja vagy elkészíti a számára akkor legalkalmasabb, legeredményesebb hatásúnak ígérkező gyógyszert. — Ezért a célért milyen szervezetek munkálkodnak, s lépest tart-e a gyógyszerészképzés ezekkel az elképzelésekkel? — A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége fogja össze az orvosi és gyógyszerészeti tudományok szervezeteit. A legnagyobb taglétszámú egyesület a Magyar Gyógyszerészeti Társaság, melynek legaktívabb — és legfiatalabb — szervezete a kórházi gyógyszerészeké. Ok rendezték meg — a SZOTE gyógyszertárával együtt — ezt a kongresszust is. Az elhangzott előadások jelzik a társadalmi igényt is a kórházi gyógyszerészekkel szemben: a gyógyszerészképzésnek tehát igazodnia kell ezekhez az elvárásokhoz. — A négynapos előadássorozatot végighallgatva, hogyan értékeli ön a szakterület jelenét, fejlődését? — Jelentős eredményekről számoltak be az előadások. A kórházi gyógyszerészet fejlődése szempontjából a legfontosabbak azok a dolgozatok voltak, amelyek a gyógyszerek hatásmechanizmusával, terápiás alkalmazásával foglalkoztak. A jövő a klinikai gyógyszerészeié, amely a kórházi gyógyszerészet továbbfejlődésével jön létre. A klinikai gyógyszerész kilép a gyógyszertárból és a gyógyító csoport munkájában mint gyógyszerszakértő tevékenyen részt vesz. — Szóljunk a konferencia szervezőiről is, hiszen egy nemzetközi tanácskozás megrendezése is nagy felelősség, és sok munkával jár. — Csak elismerés és köszönet illeti mindazokat, akik a zavartalan, nyugodt munkát biztosították a négynapos konferencia 300 résztvevőjének. Megemlíteném külön a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet elnökét, dr. Mohr Tamás kandidátust és a SZOTE Egészségügyi Szervezéstani Intézetének adjunktusát, dr. Csajtai Miklóst. Mindketten, amellett, hogy értékes előadást is tartottak, kivették részüket a szervező munkából is. Ch.A. Újoncok eskütétele Tegnap, szombaton délben felemelő, szép ünnepség zajlott a szegedi helyőrségben. Az egy hónappal ezelőtt bevonult fiatal katonák ünnepélyes csapatgyűlésen, elöljáróik, a párt- és állami, társadalmi szervezeteket képviselő vendégek, szüleik és hozzátartozóik, barátaik jelenlétében, a csapatzászló előtt ünnepélyes esküt tettek arra, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonái lesznek. Az esemény alkalmából Kajdi Ferenc parancsnok köszöntötte az esküt tevő katonákat és a vendégeket: — Esküjük egy életre kötelezi önöket a haza iránti hűségre, annak fegyveres védelmére — mondotta. — Fokozza felelősségünket, hogy valamennyien, akik itt egyenruhában állunk, a dolgozó osztályok gyermekei vagyunk; az ország, a társadalmi rend, amelynek védelmére önök mo6t esküt tesznek, a miénk, a mi hazánk. Szüleik, a feleségek testvéreik, barátaik, akik eljöttek ma ide, hogy tanúi legyenek az önök ünnepélyes eskütételének, életük végéig számontartják, mii fogadtak. Nemcsak számontartják, hanem, ha kell, számon is kérik az eskü betartását. , Az ünnepélyes eskütétel i után a katonákat Topor István, a parancsnok politikai helyettese is köszöntötte. A meghívott vendégek nevében Nemes Ildikó, a KISZ KB tagja szólt az esküt tetl katonákhoz. Végül az esküt tett katonák díszelgése következett Ez után a szülők is elvonultak fiaik parancsnokaival szülői értekezletre, amelvnek keretében kicserélték észrevételeiket a katonafiak fejlődéséről, előmeneteléről, s hogy kölcsönösen milyen segítséget várnak egymástól. Politika azdaság A téma olyannak ígérkezett, amelyet napirendre tűzött és megtárgyalt az újszegedi szövőgyár pártvégrehajtóbizottsága, hogy várható volt a vélemények különbözőségének összecsapása. Három üzemrészben dolgozó kommunisták — a kivarró, a nedves- és a szárazkikészítő, valamint a MEO készáruátvétel —, a IV-es alapszervezet politikai és gazdasági munkájának elemzése volt soron Pálfi Lászlónénak, a szövőgyár pártbizottsága titkárának elnökletével. I 1 I Az írásos előterjesztést kibővíteni szándékozó kérdések ilyenek voltak, amelyeket a vb tagjai, valamint a meghívott gazdasági és tömegszervezetek képviselői intéztek Dunai Zoltánhoz, az alapszervezet titkárához: hogyan él önállóságával az öttagú vezetőség? Tagjai miért nem dolgoznak azonos felelőséggel és komolysággal ? A pártcsoportok tevékenységében hogyan tükröződik az üzemrészekben dolgozók informáltsága pro és kontra? Miben leiedzenek az üzemrészekben a bérfeszültségek okai? Milyen tapasztalatok értékelhetők 1977 elején az exporttervek teljesíthetőségében ? Sok az üzemi baleset: a munkavédelmi körülmények rosszak-e, avagy a balesetvédelmi oktatás? Az üzemrészek KISZ-szervezete miért nem partnere eléggé a pártszervezetnek? A pártépítés lehetne jobb ls. Az előbbi kérdés nagyon is öszszefügg ezzel a mégállapítással. A munkában tanúsítandó fegyelmet még mindig nem értelmezik egységesen. E tekintetben miért vagyunk elnézőek? Stb.. A sok kérdés bármelyikét is hosszan körül lehetne járni, de egyik sem választható el a másiktól, mint ahogy az üzemrészek sem az újszegedi szövőgyártól, amely tavalyi eredményei alapján első helyen áll a KSZV gyáregységei között. Ennek tudata és az előttük álló idei, a tavalyinál még nagyobb termelési feladatokért vállalt felelősség hatotta át az üzemi párt-végrehajtóbizottságot a tanácskozás vitájában. A IV-es alapszervezet kommunistáin múlik, hogy a hozzájuk tartozó üzemrészek politikai és gazdasági eredményei tovább gyarapodjanak. A pártcsoportok állítólag a több műszak miatt nem eléggé kezdeményezőek. Üléseik rendszertelenek és csak a kezükbe adott konkrét munkát végzik el. Ez a magyarázat nem fogadható el, ha ugyanakkor a tényleges munkaidőből sokan lecsipkednek negyed órát. húsz percet a műszak lejárta előtt. Rossz példaként emlegették e tekintetben a rolnizó gépeknél dolgozókat. És a művezetők? ök is szaMentesítő vonatok, buszok az ünnepekre Áprilisban kezdi próbaüzemét a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat horti propán-bután gáztöltő üzeme, ahol naponta 10 ezer darab II kilogrammos palaekot tölthetnek meg. A töltőüzem biztosítja Nógrád és Heves megye teljes háztartási pb gázellátását. Képünkön: Szerelik az 1000 köbméteres gáztartály! A MÁV április 4-re és húsvétra összesen 260 mentesítő vonatot indít. Mar április 1-én 35 mentesítő szerelvényt állítanak be a Budapestről utazók elszállítására, s a visszautazáshoz még 5-én reggelre és délelőttre is terveztek 12 mentesítő vonatot. Intézkedtek a pénztári és az információs szolgálat megerősítéséről is. A Volán az ünnepekre ösz•szesen 460 mentesítő buszjáratot közlekedtet a várható kétszázezer főnyi tobbletutas elszállítására. A vasúttal együttműködve gondoskodott a Volán arról, hogy valamennyi mentesítő vonathoz legyen megfelelő buszcsatlakozás. A két vállalat az utazóközönség segítségére is számit. Azt kérik, hogy a jegyeket elővételben — a buszjegyeket visszaútra is — váltsák, meg. ladnak — jóval a munkaidő befejezése előtt — állítólag az induló autóbuszhoz? Ennek a szemléletnek a megváltoztatásához — hangzott el a vitában — nem elégsé. ges csak néhány kezdeményező. Az üzemrészek kommunistái azonban ehhez a kezdeményezéshez feltétlenül elégségesek és mellettük állnak a KISZ-fiatalok. Annál is inkább, ha a párt- és a KISZ-szervezet kapcsolata a formalitás helyett minden kérdésben a tartalomra épül. Ha közvetlenül nem függ is össze a munkafegyelem megsértésével az üzemi balesetek miatt elvesztett munkanapok viszonylagosan nagy száma, közvetve'mégis van hozzá köze . A rossz munkafogás is megsértése annak a körültekintő, lelkiismeretes balesetvédelmi oktatásnak, igyekezetnek, amellyel felkészítik a dolgozókat. Naponta küszködve az egyébként is szűkös munkaerőhelyzettel, nagyon is érzékeny veszteség minden egyes dolgozó kiesése baleset miatt. Rossz munkafogások láttán nem szabadna elmenni mellette szó nélkül senkinek. A másik oldalon ugyanis ott van jó példaként ezen üzemrészekben is a műszakiak helytállása, amely tavaly is próbakő volt. Megértették, hogy csak úgy lehet előrelépni, ha azt mindegyikük együttesen és különkülön is akarja. Hosszabb csend után születtek — ennek bizonyságául — érdemes újítások, fontos műszaki intézkedések. A három üzemrész együttes üzemi általános költségfelhasználása, anyaggal való gazdálkodása sok százezer forint megtakarítást eredményezett tavaly \2'\ A termelés menetében, irányításában azonban továbbra sem lesznek kisebbek a gondok és a követelmények. A tavalyihoz viszonyítva nyugati exportra 25 százalékkal többet kell termelni. A gondokat tetőzi, hogy erre a megrendelés eléggé későn érkezett Van mit tehát behozni a „késés"-hől, ugyanakkor elsőrendű minőséget kell adni, továbbá eleget tenni a belföldi keresletnek is. Az üzemrészhez tartozó régi berendezésű szárítókapacitás ma már elégtelen. Emiatt sok a túlóra, ami viszi a pénzt, s ezért áll elő bérfeszültség. A gyáregység gazdasági vezetőségének nem kis gondja az elosztás, hogy melyik gyerekét, üzemrészét szeresse jobban. Egyforma ez a szeretet akkor, ha a múlt esztendőben elért eredményeket nézik, például az exporttervek teljesítését mind nyugati, mind szocialista relációban. A részeket tekintve azonban csak ott és akkor lehet emelni a bért, ahol és amikor a termelékenység is növekszik a kívánt mértékben. A szocialista elosztás elve nem szenvedhet csorbát a szóban forgó üzemrészekben. Az ott dolgozók keresete nem maradt el a gyári átlagtól a térmelékenység függvényében sem. Példaként említették a kikészítő üzemrészt, ahol létszámhiány mellett a feladatoknak egyrészt a termelékenység növelésével, másrészt túlórával lehetett csak eleget tenni. Az öreg újszegedi szövőgyárra napjainkban az a jellemző, hogy tervszerűen megfiatalodik korszerű gépi berendezéssel, új gyártási technológiával. Ezek összessége ugyanakkor nagyobb felkészültséget, hozzáértést követel minden dolgozótól, beosztásra való tekintet nélkül. Ennek tudatában sürgették — talán nem is türelmetlenül — az üzemi párt-végrehajtóbizottság ülésén többen is annak a GEWAMA típusú szárítógépnek az üzembe helyezését, amely 15 millió forint értékben és alkatrészeire bontva egy esztendeje fekszik vagy negyven ládában. A külföldről közvetve beszerzett géphez — sajnos — nem csatoltak felállításához, összeszereléséhez műszaki dokumentumot, útmutatót, pedig a ládákat sorra felbontották már, hogy ráleljenek. Látszatra a gépkönyv hiánya okozza a kényszerű várakozást, hogy a gépet munkára fogják mielőbb, éppen a meglevő szűkös szárítási kapacitás miatt. A valóság az, hogy a gáz- és gőzüzemelésre egyaránt befogható gépkolosszus nagy és széles körű előmunkálatokat igényel, műszaki és biztonságtechnikai intézkedéseket, és épületátépitést, amelyeket nem lehet elsietni. Ettől és több más új gép beállításától, a munkakörülmények további javításától remélnek nagyobb előrelépést a három üzemrész dolgozói. Emberi problémákat azonban a gépek nem oldanak meg. Ez csendült ki az üzemi pártvégrehajtóbizottság állásfoglalásából is, amelyben összegezte IV-es alapszervezete munkáját, gazdaságpolitikai tevékenységét. Az alapszervezet vezetősége, tagsága — erejéhez mérten — a gazdasági vezetőkkel és a társadalmi szervekkel együttesen biztosította, elősegítette a párttagok és pártonkívüliek egységes szemléletének, cselekvésének kialakulását a soros feladatok végrehajtásában. Jobb eredményeket mondhatna magáénak azonban az alapszervezet vezetősége, ha minden tagja következetesen ellátja a tisztségével járó munkát, és azt nem hagyja egyedül a párttitkárra. Nem új feladatként kapott hangsúlyt az alapszervezetben a pártépítés, a pártcsoportok létszámának arányosabb elosztása, a KlSZ-szervezettel való szorosabb, tartalmasabb kapcsolat ápolása. A számvetés általában — amely végeredményben az alapszervezethez tartozó üzemrészek politikai és gazdasági arculatát tükrözte — pozitiv eredményeket állapított meg a soros tennivalók mellett — kommunistákét és pártonkívüliekét egyaránt. L. F. Apadó folyók A Közép-Tisza vidékén is kasz kivételével a védelmi jelentősen javult az ár- és . . , , „ belvízvédelmi helyzet. A fo- keszultsegeket a het vegén lyok apadnak. Néhány szar megszüntették. (MTI;