Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

5 Csütörtök, 1977. március 3. I lakossági takarékosság '™'-^ „ eredeti eredményei, lervei Az OTP tájékoztatója A takarékpénztár vala- legtöbben változatlanul el- családok építették kedvez­mennyl üzletága eredmé- sösorban lakásra, valamint ményes pénzügy- és hitelfel­nyesen zárta az évet, mind gépkocsira gyűjtik pénzüket, tételekkel. ? weíét£lt>máxyt'xJ^!ndí„ 8 A fer"él^,épkocsi előjegy- A fogyasztási és termelési lakásépítésre és értékesítés- zesi számlák összege egy ev hiteleket összesen 8 2 mii­re folyósított hiteleket te- alatt például egymilliárd fo- ]iárci forintot — 1 ö millióan hintve túlteljesítette a ter- rinttal emelkedett, 70 000-en vették igénybe. többségében vezett szintet - jelentette fizettek be új kocsira. áruvásárlási célokra, ame­be dr. Szirmai Jenő vezér- A tervezettnél magasabb Spénzflr °haXényTos- betétnövekedés lehetővé tet­sajtótájékoztatóján, Buda- te a hiteligények zavarta­pesten, az újságírók szék- lan kielégítését. Az OTP 22,5 házában. milliárd forintot adott köl­Mínden száz forint kész- csön különböző célokra, pénz bevételéből 4,40 fo- Az előirányzottnál 14 000-rel több lakás — összesen több rintot helyezett takarékba a mjnt 78 000 — készült az lakosság, amelynek betétál- OTP pénzügyi közreműkö­lománya minden eddigit fe- désével. Saját beruházásban lülmúlóan 11,6 milliárd fo- 12 ezer 600 lakást épített a rinttal növekedve, az év vé- takarékpénztár, amely több gére megközelítette a 93 mint 32 000 családi ház épí­milliárd forintot. Csupán téséhez ls folyósított hitelt, kamatjóváírás révén, 3.2 Ezeknek a lakásoknak az milliárd forinttal gyarapod- egyharmadát munkások, há­tak a takarékoskodók. A rom- vagy többgyermekes Építés programozása számítógéppel R—20-as a DÉLÉP-nél Két és fél ezer lakás, több lió 300 ezer forinttal csök­iskola, óvoda, bölcsőde, kent az elfekvő készlet. egészségügyi intézmény, Programozták a házgyári ter­üzem es egyéb létesítmény melést, diszpécserszolgálatot fölépítése vár idén a Dél--fejlesztettek ki. Így napon­magyarorszégi Magas- és ként értékelik a termelést, Mélyépítő Vállalat hatezer azt is mindig tudják, hogy dolgozójára. A munka, meg- a különböző panelfajtákból szervezéséhez, korszerű irá- mennyi áll a házgyár táro­nvításához elengedhetetlen, lóterén. Jelentős szerepet ka­hogy a vezetők gyorsan és pott a számítóközpont a vál­pontosan tájékozódjanak a lalat üzemigazgatósági rend­termelélsi adatokról, a szűk- szerének kialakításában is. séges erőforrásokról, a terv- Idén az ipari tevékenység teljesítés mindenkori hely- hatvan, az építésszerelési zetéről. Annál is Inkább munkák 72 százalékát koor­fontos ez, mivel a DÉLÉP dindlják a számítóközpont­három megyében végez rend- ban. Kívánatos az előkészítő szeresen munkát. Egy éve munka javítása, az építési megvalósult a vállalatnál a idő csökkentése. Hogy ez si­legkorszerűbb információs kerüljön némiképp, munka­eszköz: elkészült a DELEP. nyilvántartó rendszert dol­valamínt az Éoítésgazdasági goznak ki. amellyel rendsze­és Szervezési Intézet közös resen szolgáltatnak adatokat R—20-as számítóközpontja, a részhatáridők betartásáról. Az eddig végzett munkáról az építés üteméről. A terve­és a további feladatokról ző és beruházó vállalatokkal tegnao tartott sajtótájékozta- együttműködve számítógép­eit Tóth Ernő. az ' EGSZI pel készíti a DÉLÉP a költ­"estedi tagozatának vezető- ségvetést, így határozza meg. és Zilahy János Péter, a hány ember, mennyi anyag. DÉLÉP rendszerszervezési milyen gép szükséges a ki­osztályának vezetője, a vál- vitelezéshez. Bevezetik idén la'nt központiéban. az alkalmazottak bérének Még néav évig kezeli kö- számfejtését, összeállítják a •"ösen a S7ámítóközoontot a bérstatisztikát, amely tartal­k„»„tóic»<Wt és az é-űtűvál- mázza a szabadságokat és a latot R>v(itt dolgozták ki a levonásokat is. Ugyancsak TfOMPT .PTVR tenneiésnrog- számítógénre viszik a fuvar­-amozást hasonlóképpen fel- gazdálkodást, a szállítások 'esztették az anvatügwitelt. megtervezését Mindehhez ,,.,... ,, _ ulabb egvséeek. tartozékok Utóbbi hatására lenvegesen szük<.íffesek- amelvekre idén lavult a bizonylati fegvelem. ^ jövőre 4 millió forintot s a második félévben 5 mii- költenek. lyekre csaknem 800 ezer té­telben 4,2 milliárd forintot fizetett ki a takarékpénztár. Személvi hitelként 2,2 mil­liárd forintot folyósítottak főleg olyan fontos célokra, mint például lakásvásárlás. Az idei feladatokról szól­va a vezérigazgató elmon­dotta, hogy a betétállomány 10 milliárd forint körüli nö­vekedését várják. Az érvé­nyes határozatokkal össz­hangban az igényeknek meg­felelően rövidesen a lakos­ság szamára kedvezően mó­dosítják a mezőgazdasági hi­telfeltételeket. Szarvasmar­ha-tenyészállat vásárlásra, a korszerű szerződéses hiz­lalási rendszerek kiépítésére és mezőgazdasági kisgépek beszerzésére az eddiginél kétszer nagvobb hitelt, ma­ximálisan 50 000 forintot fo­lyósíthatnak. A szerződéses zöldség- és gyümölcsterme­lésre igénybe vett hitelke­ret 8 százalék helyett 6 százalékos kamatot számí­tanak. A takarékpénztár hitel­politikai elveinek megfele­lően változatlanul a lakás­építkezésekhez nyújtják a legnagyobb segítséget, előnyben részesítik a mun­kásokat a többgyermekes családokat, s azokat, akiket a vállalat is támogat. Az OTP-nek 12,4 milliárd fo­rint áll rendelkezésére a la­kásépítési és -vásárlási köl­csönre, az összegből minden jogos igényt ki tudnak elé­gíteni. „Nincs ebben semmi rendkívüli" — mondták a telefonvonal túlsó végén, Al­győn. No, tényleg, ítéljék meg olvasóink, legyenek pártatlan bírák: szokatlan-e, vagy inkább magától értetődő, ami történt. Úgy kezdődött a történet, hogy az új­szegedi hídfő alapozásakor nélkülözhetet­len cölöpöző, a SOIL-MEC egyik alkatré­sze tönkrement. A munka menetét több hétre is megakasztotta volna, ha az al­katrész pótlására Szegeden nem találnak lehetőséget. Ezt a, kötélpörgést megaka­dályozó szerkezetet ráadásul nem lehetett javítani, hanem újra kellett kicserélni. Ahhoz pedig esztergapad, marógép, laka­tosszerszámok nélkül hozzá sem szabad látni, de hát hol az a műhely Szegeden, amely ilyen „postamunkához" gépekkel és szakemberekkel rendelkezik? És tegyük hozzá: segítőkészséggel. A Hídépítő Vállalat dolgozói jó helyen kopogtattak, mar első próbálkozásukkor — Algyőn, az NKFV vezetőinél. Mindez egy héttel ezelőtt történt. Azon a szerdai napon kora reggel adtak egymásnak talál­kozót az olajosok gépészeti dolgozói, s a hídépítők. Elkészült az alkatrész műszaki rajza, anyagot — acélt — a vásárhelyi HÖDGÉP-től vettek, s az algyőiek műhe­lyéből azóta már ki is került Újszegedre a szerkezet. Mondják, akik értenek hozzá, hogy jobb, mint az eredeti. Már most ítéljék meg olvasóink, van-e valami rendkívüli Algyő és Újszeged, az olajipar gépészei és a hídépítők „egymásra találásában"? P.K. Köilő panoptikuma A minapi ismeretterjesztő den titkát kemény erőfeszí- Köllőék most látott né­célzatú előadás után Köllő tések árán megismerték, hány miniatűrje pompás sza­Miklós és a Dominó együttes Köllő „mozgásokban" látja a tíra, szellemes ítélet olyan keddi vendégszereplése már világot, az embereket és a figurákról, amelyeket még a valódi színházi élményhez helyzeteket. A nézőnek az a hiányos műfajismeretfl néző juttatta a Bartók Béla Mű- benyomása, hogy mindazokat is könnyen tud azonosítani, velődési Központ közönségét, a tartalmakat, amelyekhez Egyjelerttésű, közvetlenül ér­Tekintettel arra, hogy a né- mi tökéletlen fogalmaink se- telmezhető jellem- és hely­zők tagadhatatlanul keveseb- gítségével próbálunk közeli- zetjátékaik mellett a Mag és bet tudnak erről a műfajról, teni, ő számtalan plasztikus, a héj, valamint az Éhség és kevésbé ismerik formanyel- pontosan találó mozdulattal, a Kereszt közölt elvontabb vét, mint a többi művésze- gesztussal, mimikával telje- tartalmakat. A klasszikus tét — a figyelmes fokozatos- sebben és természetesebben pantomim mozgásformáin kí­ság most is a műsor össze- fejezi ki. A sok szóval kö- vül a balett és az akrobati­állításának egyik szempontja rülírható karaktereket egyet- ka elemelt is felhasználva az volt. Az első részben a hat len jól kidolgozott, megszer- együttesnek a legjobb pilla­miniatűr alkalmat adott az kesztett mozdulategyüttessel natokban különös erejű, kö­egvütíesnek, hogy kifejező képes elénk varázsolni. a zünséget sokkoló, drámai ha­eszközeik meglehetősen szé- pantomimszínpadon életre tásokat sikerült „kisugároz­les skáláiét mutassák be. és hívott figuráról, előéletéről, tatni" a tenyérnyi pódiumról, érzékeltessék, mi mindent jelenéről és jövőjéről is má- Előadásuk második részé­közvetühet a „csendes be- sodoercek alatt többet tu- ben kifejezetten szűknek bi­széd". a pantomim. dunk meg. mint az akár több zonyult ez a játéktér, a A hat jelenet legfontosabb órás. részletező szóbeli elő- helyhiány a szereplőket is szereneiben Köllő Miklós adásból. A szükségszerű sű- zavarta, és nyilvánvalóan művészetének olvan értékeit rítésnek, ami ebben a mű- rontotta a hatást. A Gogol­fárta fel. amelyek alapján fajban a kifejezés sajátossá- panoptikum az együttes új. méltán tartják a műfaj hazai ga, következményei vannak, kétrészes műsora (néhány reorezentónsának, és ismerik A pantomimművész úgv áb- nap múlva lesz a bemutató el külföldön. A mozgásele- rázol helyzetet. jellemet, Egerben, csak az első részt meket olyan természetes mó- vaev elvont gondolatot, hogv láthattuk most Szegeden). A doru a spontaneitás hatását kiemel, pőrén mutat fel. roppant eszközigényes, való­keltve kapcsolta össze, úgv torzzá nagyít, a végletekig dl színpadért kiáltó panto­v,ánik a testével, hogv el kell élez mindent, amihez hozzá- mimdarabot Költő Miklós íf­•baadnunk: ilyenféle tellesít- nvúl, tulaidonságot, szituá- ta Gogol műveiből, ő a ko~ rnénvre csak azok a nagvon ciót. gondolatot, érzelmet. A ••'Hatos művészek Váoes«k. pantomim és a groteszk alig­akik kifejezőeszközeik min- ha szétválasztható. Pókfoci Úi film Orosz avelvi társalgási verseny Tegnap, szerdán délelőtt a ván, a csongrádi Batsányi Radnóti Miklós Gimnázium János Gimnáziumból és nyelvi laboratóriumában ren- Egészségügyi Szakközépisko­dezték meg a szakközéplsko- lábol érkezett Molnár Edit­lai diákok orosz nyelvi tár- tel holtversenyben osztozott salgási versenyének Csöng- a 3—4. helyen. A további he­rád megyei döntőjét. lyezettek valamennyien sze­A változatos és izgalmas gediek: 5. Gulyás Éva, Fodor vetélkedőből Antal Mária, a József Élelmiszeripari Szak­vásárhelyi Komócsin Zoltán középiskola; 6. Sitku Ilona, Vendéglátóipari Szakközépis- Bebrits Lajos Vasútforgalmi kola tanulója került ki győz- Szakközépiskola; 7. Berzse­tesen. Tanára: Erdős Péter- nyi Lilla. Közgazdasági Szak­né. A második, szoros küzde- középiskola; 8. Üjszászi Éva. lemben Szántai Irén, a ma- Tömörkény István Gimnázi­kói Kereskedelmi Szakközép- um és Szakközépiskola, iskola diákja lett, míg a Az országos döntőben a vá­Kőrösy József Szakközépis- sárhelyi Antal Mária képvi­kolát képviselő Szabad Ist- seli Csongrád megye tanulóit. Színes magyar filmvíg- len A fotószakkör szemfüles mégis: ábrázolt figurái és játék. Irta: Kardos István, aktivistája tablón állít emlé- jelenségei tipikusak, vagy Fényképezte: Ragályi Ele- ket az építőmunka hőseinek egy szatírát hordozó szándék mér. Kendezte: Rózsa .Iá- — a sziesztázó, futballozó, fölcsipegetett poénjai csupán. nos. Főbb szereplők: Ma- uzsonnázó munkásoknak, S bár nem szorul védőbe­daras József, Halász Ju- overálban. A tantestületi vi- szédre a Pókfoci, úgy hi­dít, Rajhona Ádám, Men- fákon alaposan kiteregetik a szem, az utóbbiról van szó tes József. rosszkor jött tanulmányi ver- inkább. Percig sem hiheti senyek. feladatlapok, osz- senki, hogy ilyen ma az is­Valóságosan is, jelképesen tályzások. a családlátogatás, kola — ez esetben tudniillik is játszanak a filmben pók- a fegyelmezés nem éppen kivehetnék gyerekeiket a focit. A pókfoci ugyanis lele- makarenkói következetessé- szülők, mert a látszat szerint ményes játéka a szükség ad- gű eljárásainak színét és minden zajlik ott, csak taní­ta kényszernek: kis torna- visszáját, különösképpen pe- tás nem. Az alkotók célja teremben sok diák kergeti, dig az Jskoiai demokratiz- sem lehetett holmi totális rúgja, fejeli a labdát. Való- muSnak, a vezetői munka- fölvétel, mindössze annyi, sággal begyúrja az ugró- stílusnak, a diákparlament- hogy a ma iskolájának jel­szekrény tetejéből állított ka- nek? a tanári kollektíva legzetes, reális momentumai púkba, s attól nem igazi fo. megalkuvásokkal terhes szel- elé görbe tükröt helyeztek, ci, hogy mindezt ülő test- lemének fonákságait. Apró Ekként érdemes tehát eltű­helyzetben, ha kell, hátsó cselekvések laza láncolata a nödni a látottakon, és de­fekvőtámaszban, korlátozva film, erősen groteszk hang- hogy hagyni szótlanul, hi­a játék sebességét, egyszer- vétellel bevilágítva — egyet, szen minden alkotás társa­smind fokozva az ütközési- \en közösség falai közé sü. dalmi ereje-értéke a vissza­súrlódási felületeket. Ezért ritve — az iskolai hétközna- verődésekben mérhető iga­aztán a pókfoci végét jelző pokat. Ilyen pillanatszerűek zán. velük tölti be szerepét, tanári sípszóra kimerülten a figurái is. Idősebb tanárok funkcióját, felel meg rendel­nyúlnak szét a diákok, „mint és fiatalabb tanárok, színját- tetésének. lomha földi békák, szanaszét Szó diákok, szakoktatók, üze- A Pókfocit mától vetítik görögnek". mi patrónusok, a rámenős a szegedi mozikban, s az Rózsa János filmjében szülő és a kerületi KISZ-tit- itteni nézők jelentősebb fel­(enyhe iróniától a gyilkos kár arcai bukkannak föl és adat megoldásában láthatják szatíráig) föllelhető minden, mosódnak bele a folyosók tö- mindenekelőtt Mentes Jó. ami napjainkban a pedagó- megjeleneteibe, mindössze zsefet, de ICátay Endrét giát és az iskolát, követke- egyetlen arcot fürkész má- és Máriáss Józsefet is, a sze­zésképpen a társadalmat fog- niákusan a kamera. Az igaz- gedi színház művészeit. Ró­lalkoztatja. Már-már oly kér- gatóét, aki fél és akit fél- zsa János filmjének ugyanis lelhetetlenséggel, hogy aki nek, Madaras József játssza komoly érdeme, hogy — az komolyan veszi, s netán be- bele a szemérmetlenül két- utóbbi évek üde törekvései* lülről érdekelt (igazgató kulacsos vezetői manírokat, nek áramában — mer friS3 vagy pedagógus), könnyen roppantul ügyelve a tetszetős arcokkal dolgozni, vidéken kinyílik zsebében a bicsjja. látszatra, a kínos feszélye- élő tehetséges színészek föl­Iskolát avatnak, a patronáló zettségre, amivel szeplőtele- fedezéséhez segédkezik. Mást üzem új köntösbe bújtatta ró teni igyekszik a közösségi ne említsünk, az egyik fő­az építőipari (!) szakközép- élet máskülönben termesze- szereplő Raihona Ádám pél­-U-I 11- , .... .1 ... . C _» : c iskolát, ahol a diákok ön- tes szeplőfoltjait. kéntesen, tanulmányi érdek- Gondolom, kemény viták­dául utánozhatatlan karak­terisztikus portréja rajzolja bői besegítettek, minek kö- ra ingerel a film, lesznek . meg a pedagógusok tisztes­vetkeztében több órájuk el- majd indulatosan perelő ta­maradt, s a minisztériumi ki- nórok, iskolaigazgatók, akik sérlethez íratott felmérő dol- tekintélyrombolást szimatol­gozataik zöme értékelhetet- nak benne. A fő kérdés ség dolgában „újhullámának". tanácstalan Nikolényi István reográfus és a rendező. Vá­lasztását nem kell különöseb­ben indokolni, hiszen a való­ság és az álomvilág között különös természetességgel ..közlekedő", félelmetesen el­torzult Jellemű gogoli figu­rák nem Idegenek a panto­mimszínpadtól. A darabnak a Gogol-írásoktól függetle­nült a „cselekménye", de szereplői téveszthetetlenül ugyanazok, akiket az elsc Miklós cár alatti ,,nag' tabló" festője ábrázolt. És jórészt érvényesítik is azo­kat a tartalmakat, amelyek remekművé teszik a gogoli. művet, mert mindig idősze­rűek. Ez az aktualitásélmény, amit az együttes egyáltalán nem erőszakosan kíván érvé­nvesíterű, akkor lesz telje­sebb, ha a kitűnő ötletek­ben, a formanyelv változa­tosságában. a kéoi megjele­nítés sokszínűségében tobzó­dó előadásban minden a „he­lyére kerül". Ez pusztán any­nyit jelent, hogy nagyobb precizitásra van szükség, az egyszerűen — gyakorlással és több próbával — megold­ható utolsó simításokra. Mert úgy tűnik, a „komolyabb dolgok" már készen vannak: a maszkok (Köllő Miklós és Preisinger Éva) kifejezőek. „gogolian" rémísztőek; a jel­mezek (Dóczy Krisztina), és a díszletek (Káli Éva és Pálfy György) árasztják az avittségot, a bepállott toll­párnák, zsírpecsétes hivatal- . nokköpenyek gogoli szagát­levegőjét; a fényeffektusok érzékeltetik a valóság és ví­zió keveredéseit, a koreográ­fia a taszító kavalkádot, és amire ebből figyelni érde­mes. Az együttes zenekara sze­rezte az előadás kísérőzené­iét. amely annyira mai, hogy senki sem maradhat abban a tévedésben: a színpadon múltbeli, történelmi tablót lát. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom