Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK! 67. évfolyam 72. szám 1977. március 26., szombat Ara: 80 fillér i MAGYAR S ZOC I A L IS T A H g IÍ Kí A S P A R T L * P J A / Hazaérkezett az NDÜ-ból a magyar pártkormányküldöttség Új magyar—NDK barátsági szerződés Eseményekben és eredményekben gazdag napok lezárásaként, igaz barátsággal, testvéri szívélyességgel búcsúzott pénteken Berlin a magyar párt- és kormányküldöttségtől. Delegációnk Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására — négy napot töltött hivatalos, baráti látogatáson az NDK-ban. Az NDK- és magyar zászlókkal és vörös lobogókkal díszített BerltnSchönejeldi repülőtéren a főváros lakóinak sok ezres tömege vett búcsút Kádár Jánostól, Lázár Györgytől és a többi magyar vendégtől. Kádár János vendéglátójával, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével együtt — rendőri díszmotorosok kíséretében — érkezett a repülőtérre. A búcsúztatáson jelen volt Willi Stoph, a Minisztertanács elnöke is. A bensőséges búcsúztatás a magyar és az. NDK-himnusszal kezdődött, közben 21 díszlövés dördült. A NDK nemzeti néphadserege diszegységének parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak. Az MSZMP KB első titkára főhajtással tisztelgett az NDK állami zaszlaja előtt, majd Erich Honecker társaságában ellépett a szárazföldi és a légierők, valamint a haditengerészet katonáiból álló díszegység arcvonala előtt. Kádár János Erich Honecker társaságában búcsút vett a berliniektől. Zászlók, fényképek, a két ország és a két nép testvéri barátságát hirdető feliratok emelkedtek a magasba. Zúgott a taps, az éljenzés, a sok ezres tömeg meleg szeretettel búcsúzott kedves vendégeitől. Erich Honecker meleg baráti kézszorítással, szívélyes öleléssel vett búcsút a repülőgép bejáratánál Kádár Jánostól Néhány perccel később — pontosan 10 órakor — útnak indult Budapest felé a magyar párt- és kormányküldöttség különrepülógépe. Pénteken hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatást tett az NDK-ban. A delegáció tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Szekér Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. A küldöttség kíséretében volt Katona István, a Központi Bizottság tagija, a Népszabadság főszerkesztője és Roska István külügyminiszter-helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Biszku Béla, Németh Károly, óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Borbély Sándor, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pullai Árpád, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. * Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a magyar párt- és kormányküldöttség NDK-beli látogatása során aláírták a két ország új barátsági szerződését. A szerződést lapunk 2. oldalán ismertetjük. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Közlemény a tárgyalásokról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Magyar Népköztársaság párt- és kor. mányküldöttsége — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására — 1977. március 22. és 25. között hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség megismerkedett a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeivel és látogatást tett az Oberspree Kábelművekben. A berlini nagygyűlés a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri barátságának, sokoldalú együttműködésének és internacionalista összeforrottságának nagyszerű megnyilvánulása volt. A küldöttségek tárgyalásain. amelyek az őszinte barátság és a szívélyesség légkörében folytak le, részt vettek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője. Lázár György, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban; a Német Demokratikus Köztársaság résziről: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának, főtitkára, az Államtanács elnöke, a delegáció vezetője, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, HermannAxen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Gerhardt Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A küldöttségek gyümölcsöző véleménycserét folytattak a két testvérpárt és a két ország kapcsolatainak sokoldalú bővítéséről és elmélyítéséről, a nemzetközi helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről. Minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint Ericlx Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, március 24-én ünnepélyes keretek között aláirta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A szerződés tükrözi a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak minőségi fejlődését, a nemzetközi helyzetben végbement alapvető változásokat; elősegíti országaink és népeink további közeledését, hozzájárul a szocializmus ügyének erősödéséhez, Európa és a világ békéjének megszilárdításához. A szerződés a két állam proletár internacionalizmus elvein alapuló nemzetközi együttműködésének alapvető okmánya. A küldöttségek tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről. Méltatták országaik munkásosztályának, dolgozóinak alkotómunkáját, nagy erőfeszítéseit, kiemelkedő sikereit a fejlett szocialista társadalom építésében. A küldöttségek nagyra értékelték, hogy pártjaik és országaik együttműködése tervszerűen és lendületesen fejlődik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, az érdekek és a célok, a társadalmi-gazdasági alapok azonossága alapján. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt együttműködésének, amely a kölcsönös bizalmon alapul, meghatározó a szerepe a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak további bővülésében, a két állam és nép testvéri közeledésében. Az együttműködés továbbfejlesztésében és elmélyítésében kiemelkedő jelentőségűek a találkozók Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottsága első titkára és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz. ponti Bizottsága főtitkára között. A két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1972. évi találkozóján született megállapodások sikeresen megvalósulnak a két nép testvéri barátsága javára. Az 1976—80. évi népgazdasági tervek egyeztetése megteremtette az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a két ország tovább fejlessze a kooperációt és a szakosítást, hozzájáruljon a szocialista gazdasági integráció kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez, a KGST komplex programjának megvalósításához. A szakosítás és a kooperáció keretében gyártott termékek aránya 1980-ban a kölcsönös árucsere-forgalom egyharmadát teszi majd ki. Nagv jelentőséget tulajdonítanak a termelési kooperáció és a szakosítás további elmélyítésének a fémfeldolgozó iparban, mindenekelőtt a mezőgazdasági gép-, a közúti jármű- és a szerszámgépgyártásban. az elektronikus építőelemek gyártásában, az automatizálási eszközök előállításában, a vegyiparban és a fogyasztási cikkek termelésében. A felek fontosnak tartják az együttműködés és a munkamegosztás kiszélesítését a kutatásban és a műszaki fejlesztésben, valamint a termelési folyamatok korszerűsítésében és nagy hatékonyságú technológiák fejlesztésében. Megerősítették, hogy az ideológia, a kultúra, az oktatás és a tudomány területén is tovább bővítik együttműködésüket, rendszeresebbé teszik a tapasztalatcserét a fejlett szocialista társadalom építésének kérdéseiről. Támogatják az állami szervek és társadalmi szervezetek közvetlen együttműködését, a testvérmegyék, a testvérvárosok, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemi kollektívák kapcsolatainak fejlesztését. A két küldöttség nagy je(Folytatás a 2. oldalon) j Ülést tartott az Elnöki A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Tábornokokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg. Végül egyéni kegyelmi és állampolgársági ügyekben döntött. (MTI) Lehetőségek, igények, egyensúly Bont/or József tájékoztató/a Az építésügyi ágazatban az utóbbi másfél évtizedben elért fejlődésről, a gondokról, és az újabb feladatokról tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben pénteken Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Tájékoztatójából kitűnt, hogy az ország épületvagyona 15 év alatt megkétszereződött, 1961. és 1975. között 8 millió négyzetmétert meghaladó alapterületen épült üzem- és gyárépület, továbbá több mint 1 millió új lakást adtak át. Ebben az időszakban az építőipar technikai fejlesztésére és korszerűsítésére mintegy 30 milliárd forintot költöttek. Bondor József kifejtette, hogy az építkezési kapacitás és a beruházási igények egyensúlyának megteremtésére több lehetőség mutatkozik, amellyel eddig csak kevéssé éltek. Különösen Ijedvezp lehetőséget nyújt az építési kapacitás bővítésére a könnyűszerkezetes építésmód, amelynek általánosabb elterjesztése ellen sok beruházó azt a vádat szegezi, hogy drágák a könnyűszerkezetes épületek. Ideje lenne azonban túllépni már azon a szemléleten, amely csak az építési költséget veszi figyelembe, s behunyja a szemét más előnyök előtt. Nagy feladatok hárulnak az építésügyi ágazatra a következő 15 éves időszakban is: termelését a jelenleginek két-háromszorosára kell növelnie. A lakásszükségletek és az ország gazdasági lehetőségeinek mérlegelése alapján az 1990-ig szóló lakásépítési program szerint 1,3—1,4 millió új otthon építését tervezik. Az építési kapacitás fokozatos növelésében különösen gazdaságos lehetőség a meglevő berendezések hatékonyabb kihasználása, tehát a munkaszervezés korszerűsítése, s ahol lehet a több műszakos munka megvalósítása is. El kell érni, hogy a magas fokú szervezettséggel, termelékeny munkával a következő tervidőszakokban ötévenként 10—15 százalékkal gyorsabban épüljenek fel az új létesítmények. Momár Józseí felvétele Lovászi László téesztag és felesége Gombos Antal téesztaggal átadásra készítik a primőrrel telt ládákat Mihály, teleken A mihálytelki retektermő körzetben teljes lendülettel tart a felvásárlás. A helyi Oj Élet Termelőszövetkezet felvásárlótelepén már kora hajnalban megkezdődik a műszak. Egyetlen nap például llo ezer csomó retket adtak át a ház körüli kiskertekből. Eddig a felvásárlótelep 1 millió 300 ezer csomó retket vett át a kistermelőktől. A szerződések alapján 3 millió csomó retek felvásárlására számítanak. A kedvelt korai primőrt a ZÖLDÉRT — előző nevén MÉK — szegedi tranzittelepére szállítják, ahol hűtővagonokba rakják és az NDK-ba, valamint Csehszlovákiába exportálják. Természetesen jelentős • mennyiség kerül a hazai piacokra ie. Röszkén is szinte minden ház körül megtalálható a fóliás kertészet. Ebben a körzetben is szedik a retket. Csütörtökön 700 ezer csomóval vásárolt tel a röszkel Kossuth Termelőszövetkezet, Szerződést a tavaszi idényre 4 millió csomóra kötöttek a téesztagokkal, kistermelőkkel. de az előzetes felmérések alapján közel 5 millió csomóval tudnak felvásárolni. melyet szintén a ZÖLDERT-nek adnak át.