Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

2 m Vasárnap, 1977. március 20. 'JKS1" IMeggyilkoltákHgouabili Közös közlemény A hét végén megkezdték Berlin főútvonalainak díszí­tését. Az NDK fővárosában német és magyar nyelvű fel­iratok, a két ország veze­tőinek képei hirdetik az MSZMP és az NSZEP, a két szocialista ország vezetőjé­nek képei hirdetik az MSZMP és az NSZEP, a két szocialista ország, s a két nép szoros barátságát, je­lezve, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő látogatásának, s szívélyes szeretettel kívánják köszön­teni Kádár Jánost, és a kül­döttség tagjait Szakszervezeti küldöttség Moszkvában • Moszkva (MTI) Szombaton megérkezett Moszkvába a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának delegációja, amely részt vesz a szovjet szakszervezetek 18. kongresszusán. A dele­gációt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT fő­titkára vezeti. A hétfőn kez­dődő szakszervezeti fórum­ra több mint száz ország szakszervezeteinek képvise­lői érkeznek a szovjet fővá­rosba. Kijárási tilalom O Brazraville (TASZSZ, Rág a kongói fővárosbán a MTI) gyülekezési tilalmat is elren­A brazzaville-i rádió be- delte. jelentette, hogy meghalt Ma- A 11 tagú katonai bizott­rien Ngouabi, a Kongói Népi ság teljhatalqmmal rendel­Köztársaaág elnöke, akit kezik, és a kijárási, valamint pénteken egy merénylet so- a gyülekezési tilalom érvé­rán súlyosan megsebesítettek, nyesítése mellett feladatai A rádió közleménye sze- közé tartozik Ngouabt teme­rint az elnököt az „öngyilkos tésének megszervezése is. kommandó" elnevezésű szer- Marién Ngouabi 1938-ban vezet ölte meg, s nyugati hír- született, Ombeleben. A tiszti ügynöksegek jelentése sze- Iskolát Brazzaville-ben vé­rint lezárták az ország hatá- gezte el, majd a francia had­rait és kijárási tilalmat lép- sereg tagja lett. és 1960-ig tettek életbe. Kamerunban szolgált Ezután Marién Ngouabi 1968 óta két évig a strasbourgi, majd volt a Kongói Népi Köztár- a Saint-Cyr-i katonai akadé­saság elnöke. Az elnök ha- mia hallgatója volt lála miatt egyhónapos orszá- 1962 októberében tért visz­gos gyászt rendeltek el. sza Kongóba. Csakhamar A kongói forradalom hang- hadnaggyá léptették elő, és ja elnevezésű rádióadó jelen- kinevezték a Point-Noire-i tése szerint Marién Ngouabit, helyőrség parancsnokává, a Kongói Népi Köztársaság 1964-ben századosi rangot ka­elnökét a vezérkar egyik pott Egy év múlva megszer­tisztje lőtte le. vezte a kongói hadsereg első A nyugati hírügynökségek ejtőernyős zászlóalját és an­által korábban már jelentett nak parancsnoka lett 1968. kijárási tilalom 18 órától július 29-én letartóztatták, reggel 6 óráig van érvény- két nappal később azonban ben, az ország határait lezár- ejtőernyős katonáinak segít­ták. ségével kiszabadult 1968. A kijárási tilalom beveze- szeptember 14-én — Massem­tésót az a 11 tagú bizottság ba Debat elnök lemondatása rendelte el, amelyet a teme- után — a Nemzeti Forradal­tés előkészítésére és a lakos- mi Tanács elnökévé, decem­ság biztonságának védelmére ber 31-én pedig államfővé teljes hatalommal ruházott választották. Egyidejűleg a fel a Kongói Dolgozók Párt- nemzetvédelmi minisztérium ja Központi Bizottsága To- irányítását is átvette, vábbl rendelkezésig ez a bi- 1973 óta — az ország új zottság gyakorolja a hatal- alkotmánya értelmében — a mat. A brazzaville-i rádió Kongói Népi Köztársaság ál­bejelentése szerint a bízott- lamfője, a köztársaság Al­lamtanácsának (az ország Tüntetések a libanoni fővárosban • Bejrút (AFP, MTI) Dzsumblattról. A haladó A libanoni fővárosban erők képviselői a tanácsko­péntekén két tüntetés zajlott zásról kiadott közleményben le Dzsumblatt meggyilkolá sának utórezgéseként A baloldali pártok felhí­vására mintegy ötszáz tünte­tő vonult fel a főváros egyik sűrűn lakott körzetében, kö­vetelte a libanoni haladó szocialista nárt vezetője gyil­kosainak felkutatását A tün­tetők a város központjába akartak vonulni, az arabközi biztonsági erők szíriai ala­kulatai azonban közbeavat­koztak, s a tüntetők békésen szétoszlottak. Valamivel ké­sőbb Bejrút egvtk elővárosá­ban a hegyvidéki Suf körze­téből érkezett hétszáz ke­resztény sorakozott fel tün­tető menetbe, hogy tiltakoz­zék a Dzsumblatt halálát követelő felekezeti Indíttatá­sú gyilkosságok ellen. A felvonulók sürgették a ható­ságokat, hogy fokozzák a lakosság biztonságát védő Intézkedéseket Valld Dzsumblatt, a bal­oldali vezető fia, aki a drúz vallási szekta élén apja örökébe lépett, felhívást in­tézett a drúz lakossághoz, hogy tartózkodjon az erő­szakos megnyilvánulásoktól. A felhívást követően pénte­ken már nem érkeztek je­lentések újabb megtorlások­ról. Az előző két napban a libanoni konzervatív erők jelentése szerint mintegy 150 keresztény esett áldozatul a driizok megtorlásának. Hírügynökségek értesülése szerint a Dzsumblatt halálát követő két napban Szíria mintegy négyezer fővel nö­velte Libanonban állomáso­zó katonai erőinek létszá­mát. a normalizálódás első jeleire azonban kivonták a drúz lakta hegyvidéki Sut körzetéből a szerdán oda­vezényelt mintegy ötezer fő­nyi szír katonaságot. Pénteken Bejrútban ta­nácskozást tartottak a liba­noni baloldal és a Jobboldali pártok vezetői is. A bal­oldali erők tanácskozásán határozat született arról, hogy március 27-én Bejrút­ban megemlékeznek Kamal legmagasabb párt- és állami szervének) elnöke volt Egyik megalapítója volt az ország haladó erőit egyesítő Kongói Dolgozók Pártjának, és 1969 decemberétől a párt Központi Bizottsága elnökének tisztét ls betöltötte. Marién -Ngouabi az ország párt-, és állami vezetésének élén állva, számos haladó jellegű társadalmi és gazda­sági intézkedést valósított meg, és hazája fejlesztésének útjaként a szocialista orien­tációt jelölte meg. Külpolitikai téren az antí­Imperializmust, az afrikai egységet és a fejlődő orszá­gok felszabadítási harcát tá­mogatta. A békés egymás mellett élés, a katonai töm­böktől való függetlenség el­veit követte, a béke és a nemzetközi biztonság híve volt. Következetesen töreke­dett a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatok és kel a rend és nyugalom biz- j sokoldalú együttműködés el­tosításában. | mélyítésére. hitet tettek amellett, hogy hűek lesznek a Dzsumblatt által képviselt elvekhez, s meghiúsítják azokat a ter­veket, amelyek Libanon né­pének egységét és területi Integritását akarják szét­zúzni. Valid Dzsumblatt pénteken találkozott a Libanonban ál­lomásozó arab biztonsági erők parancsnokával, s arról biztosította, hogy együttmű­ködik a békefenntartó erők a magyar külügyminiszter görögországi tárgyalásairól Púja Frigyes, a Magvar szerelésért, szigorú és haté- ti rendszeres konzultácíók­Nepköztársasag külügymi- kény nemzetközi ellenőrzés naK nisztere Dirriitri Biciosznak, mellett. Nagy várakozással Kétoldalú gazdasági kap­a Görög Köztársaság kül- tekintenek a hadászati fegy- cióletaik áttekintése során a ügyminíazterene.k meghívasá- verek korlátozásával kapcso- két fél megelégedését fejez­ra 1977. március 16—19. kö- Jaios szovjet—amerikai tár- te ki kereskedelmi forgal­zött "hivatalos látogatast tett gyalások folytatása ele. muk 1976-ban történt növe­Görögországban. • Hangsúlyozták a közép-euró- kedése kapcsán. EgyetérteL Puja Frigyest fogadta pai iegyveres erők és fegy- tek azzaL hogy lehetőség van Kcnsztantin Cacosz, a Görög verzet kölcsönös csökkenté- a további fejlődésre ezen a köztársaság' elnöke és sére vonatkozó bécsi tárgya- területen. Ugyancsak megál­tíinsztantm . Karamanlisz Wök fontosságát, es reme- lapították, hogy a két or­mi lisztetelnök, továbbá tár- nyülcet fejezték ki, hogy egy szág gazdasága széles lehe­g\alásókat folytatott Jóban- kölcsönösen elfogadható tőségeket kínál az együtt­néz Varviciotisz kereskedel- megállapodás csökkenteni működésnek új területekre mi miniszterrel is. fi.;;ja a katonai erőket Euró- való Kiterjesztésére, és az A tárgyalások során a két pában anélkül, hogy csórbi- lehetővé teszi országaik gaz­külügyminiszter áttekintette *<ana báimeiy részt vevő ál- 'Ja-ári kapcsolatainak elme­az időszerű nemzetközi kér- lam, beleértve a különleges lyíiésé-t. déseket, es a kétoldalú kap- státueszal rendelkező álla- A kc't miniszter megálla­caoiatok helyzetét muk biztonságát. A felek podotf, hogy kormányaik il­A külügyminiszterek meg- hozzá kívánnak járulni az letékes szervei megfelelő vitatták az enyhüléssel, vala- ENSZ-közgyűlés rendkívüli, időben tárgyalásokat kezde­rmnt az európai biztonság- 3 leszereléssel foglalkozó nek a kölcsönös érdekeken gal és együttműködéssel ülésszakának eredményessé- a'apuló. új kereskedelmi és összefüggő kérdéseket. Meg- géhez. A magyar fél hangsü- gazdasági együttműködési elégedéssel állapították meg, lyozta, hogy az ENSZ rend- megállapodás megkötése cél­hogy az európai helyzet ala- kívüli ülésszakának sikere ját/L kulását az enyhülés határoz- e'őmozdítja majd a 1 eszerelé- A kél miniszter egyetértett za meg. Hangsúlyozták, hogy si vilaj,értekezlet előkészítő- abban, hogy ösztönzik a ma­íz európai biztonsági és sét, gyar és a görög vállalatok, együttműködési értekezlet a kél miniszter megerősí- szervezetek és intézmények je'entős lépés volt az euró- tette kormányaik elkótele- közötH érintkezéseket. Meg­pai béke és biztonság meg- zeftbégét az ENSZ alapok- wősiltllék szándékukat, hogy erősítésében, és az együttmű- mányanak elvei iránt és folyamatosan támogatják a ködés bővítésében, valamint hangsúlyozta annak szüksé- ku''tuialis csereprogram tel­a részt vevő országok kap- gesseget, hogy azokat szigo- végrehajtását. A két mi­csolatamak továbbfejlesztését rúan betartsák a nemzetközi niszter konzuli egyezményt, szolgáló, kedvező légkör ki- kapcso,atokban. Ugyancsak va:aminl kulturális és közúti alakításában. Megerősítették állási foglaltak küldöttségeik szállítási megállaoodást írt kormányaik azon szándékát, rendszeres érintkezésének és alá- Megelégedésüket fejez­h< gy teljes mértékben vég- együttműködésének fejleszté- ték a két ország idegen­rehajtják a helsinki záróok- se mellett a nemzetközi szer- forgo'rni szervezeteinek kép­mány rendelkezéseit, és erő- vtztiekoen VISCJŐ' áilal nemrégiben alá­fess ítéseket tesznek azok A clprusi helyzettel kap- üt. Hegei forgalmi megálla­maradéktalan meg valósi tósá- csatban fití'JéSlSCl v©ttc A külügyminiszterek véle- ho megállapodás" történté menyt - — •«­podás kapcsán. Megállapodtak abban, hogy a két fél megelé- | tudomásul, - i ' lépeseket tesznek muszaki­cseréltek a belgrádi ^cirr^^Tzi^g tár- ^iományr* együttműködési találkozóról. Egyetértettek gy^lSTk az EN^őtitkár ffyezraény ™elöbbi megko­véleménycsérére a mány alkalmazásáról, olyan megfelelő iútézkedé­alá. laiaiKOZOrOl. OgveieneueK pvalá—inalr »V FNT<S7 fKHlfcir UUCIVUUJ IHC««.I>­abban, hogy az lehetőséget tört^ió Úlrafel- téfére" * megvizsgálják ál­nyújt konstruktív légkörű ^ r^it ^fSua^áT^5'* zárook- üket hogyJe tárgyalások S^L KJM ,f érdemiek éR tartósak lesznek. ^TaJar S^min.^er — lé- és . Cinrusi köt társasa e A magyar külügyminiszter sek tanulmányozására, ame- teriítetfé^e látogatása ideién folytatott lyck előmozdíthatják a talál- s^frenSt? el n^ szívélyes légkö­k'.zó célkitűzéséit, a minisz terek kinyilvánították azt a szava­szándékukat, hogy az eurőnai ^ENsTvonatkwTha­bi-.tonsági és együttműködé­si értekezlet vonatkozó ren­delkezéseit valóra váltják Ué'cldalú kancsolataikban. Ezzel összefüggésben *ámu­rűek voltak, és tükrözték a tell^^Lff^rn^r két ^ szándékát, hogy Í2? fejlessze a két oiszág baráti r.en, az ENSZ-vonatkozó ha- kancfolatait tátozataival összhangban. A M'agyar Népköztársaság A kél miniszter megéllapf- külügyminisztere átgdta tof.a, hogy az elmúlt, év so- Kcnsztantin Karamanlisz rán országaik kapcsolatai görög miniszterelnöknek Lá­ta'tak a két kormány közöt- számos területen fejlődtek, zá- György, a Mlnlszterta­ti eszmecserék hasznossági- Egyetértettek abban. hogy náce elnöke levelét, amely­ra. Klfeiezték a több oldalú űlabb erőfeszítésekre van ben a görög miniszterelnököt eevűtlműködésre irányuló szükség együttműködésük magyarországi hivatalos láto­készségüket is. A két ország széiesí lésére, és kifejezték gatásra hívja meg. Púja Fri­— más országokkal közösen készségüket a két. ország gye* külügyminiszter ma­— szorosan együtt fog mű- kapcsoiatai további fejleszté- gvwrorszáai hivatalos látoga­krtdni a találkozó előkésZité- sére. Ezzel kapcsolatban tásra szóló meghívást adott réVen nagy Jelentőséget tulajdoni- át Dlmitri Biciopz görög kül­A felek hangsúlyozták án- tanak a magvar és a görög ügyminlszternek. Mindkét nak szükségességét, hogy a államférfiak és a parlamen- meghívást örömmel elfogad­oolitíkai envhülést katonai te',; közötti találkozóknak, ták. A látogatások idŐDOnt­er.vhülés kövesse. Síkra száll- valamint a két külüevmi- ját dit'omáciai úton egyez­tak az általános és teljés le- nisztérium képviselői közöt- tetik. (MTI) Shvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály 32. November 8-án (1938-ban — P. M.) a parla­mentnek utolsó ülése volt... Ezen az' ülésen ter­jesztette be Imrédy a felhatalmazási törvényja­vaslatot, amely megadja a kormánynak a jogot, hogy az újonnan jött, tehát idecsatolt területeket rendeletileg igazgathatja a kormány. Ennek a törvényjavaslatnak igen nagy politikai jelentő­sege van, illetve lett. Az eredeti javaslatban, amelyet Imrédy október 26-án Kornissal közölt, Imrédynek az volt a terve, hogy ne csak a Fel­vidékre adassék meg a rendeleti kormányzásra a felhatalmazás, hanem az egész országra. Kor­nls kifejtette aggályát, s a pártban is közölte, mint egyik félreérthetetlen jelet, hogy Imrédy diktatúrára törekszik, mert ha ezen terve meg­valósul, a parlamentet nem hivatja össze, s ren­deletekkel kormányoz, s viszi keresztül akaratát, hajtja végre terveit. A minisztertanács elé is a súlyosabb, az egész országra szóló felhatalmazási Javaslatot terjesztet­te, s az csak azért nem ment keresztül, mert Sztra­nyavszky, Mikecz és Bornemisza azt nem vállal­tak, s lemondtak. Oe lemondott Rátz Jenő is, azért, mert a kormányzó Rátz Jenő megkérdezé­se nélkül (Rátz a hadsereg főparancsnoka volt — P. M.) Keresztes-Fischer Lajost nevezte kl a vezérkar főnökévé, anélkül, hogy vele megbe­szélte volna azt, s hogy ő ellenjegyezte volna a kinevezést. Ez súlyos sérelem volt. így állt a politikai helyzet november 12-én, amikor Kassa visszakerült. A pártbeit képviselők kőzött Izgatott- volt a hangulat, mert kitudódott Sztranyavszkyék ki­válása a kormányból, és Imrédy gyanúg viselke­dése. Már a kassai különvonaton igen erősen tárgyalták a képviselők a helyzetet, s a „cs" csoporton kívül állók között azon hangulat vett eröt, hogy ki kell lépni a pártból. (Ez, mint ír­tuk, november 22-én megtörtént, a kilépett 62 képviselő között volt Shvoy Kálmán ls. Imrédyt 115:94 arányban leszavazták. — P. M.) Imrédy kormánya nagy nehezen lemondott, de a kormányzó csodálatosképpen nem fogadta el, hanem fenntartotta magának a döntés jógát. Ezen eljárás az alkotmányra úatt esküjének meg­szegése, mert a kormány a kormányzó és a par­lament bizalmából van a helyén. Ha a kettő kö­zül egyik bizalma megszűnik, a másik önhatal­múlag nem tarthatja meg. A kormányzónak el kellett volna fogadni a lemondást... Mégis, mi­ért tették ezt? Azért, mert így meg lehetett, csi­nálni, hogy behozzák a felvidéki képviselőket a Házba, azokkal megvan a többség, s akkor to­vább kormányozhat. De ha Imrédynek új kor­mányt kell alakítani, programot kell adni, afelett szavazni kell, s a felvidékiek nélkül új­ból kisebbségben marad. Ezért kellett a kor­mányzónak esküszegést elkövettetni. Szomorú! Minekünk, disszidált képviselőknek, a Hungá­riában, egy nyittatott szobában volt a helyisé­günk. Ott jöttünk naponta össze. Odajött Beth­len, Rassay, Peyer, Eckhardt. Sajnos, a kilépett képviselőknél is bekövetkezett a magyar átok, a szétsz.nkadás. Bornemisza és Mikecz féltették a maguk fajvédő mivoltukat, s ezért nem akartak a Sztranya köré csoportosult, Holitscher stb. li­berális képviselőkkel együtt maradni, s külön csoportot alakítottak, melyhez engem is számí­tottak, viszont Sztranyáék magukhoz tartozónak tekintettek engem, így mintegy összekötő lettem a két csoport között. Igen hátrányos volt ez a kettészakadás. Sokkal jobb és hatásosabb lett volna, ha a 70 képviselő egy pártba tömörül, s mondjuk, a kisgazdákkal egy bizonyos kapcso­latba. egy tömbbe tömörül, akkor körülbelül 100 képviselő erejű ellenzéki blokk lett volna, amely sakkban tudta volna tartani a kormányt. November 28-án voltam én ls a kormányzó­nál kihallgatáson. A kormányzó ágyban foga­dott, gyomorrontása volt Karja tetovált., láttam. Átbeszéltük a helyzetet, s megállapodtunk, hogy Imrédy nem maradhat, Telekinek kellene egy új pártot alakítani, amelybe a disszldensek egy része is belépne, s azután, ha megvan a több­ség, kormányt alakítani. Még sok mindenről be­széltünk, többek között a nyilas mozgalomról, a honvédségről, e körben kérdezte a kormányzó, ismerem-e Barthát, mit gondolok, meg fog fe­lelni, mint honvédelmi miniszter? A kérdésen nagyon elcsodálkoztam. A végén arra kért a kormányzó, kísérjem figyelemmel a nyi'as moz­galmat. s ha valamit tapasztalok, csak jelentsem neki, Kass Pufi útján. Kihallgatás után a Hungáriába mentem, s ott referáltam a kihallgatásról. Sztranya azt kérdez­te tőlem, ha arra kerülne a sor, melyik tárcát vállalnám, a honvédelmit, vagy a belügyit. Nem tudom, várjuk m<?g, mi lesz — feleltem. Bethlen Is bejött, s közölte, el van már döntve. Teleki kap megbízást, kormányalakítasra, új pártot csi­nál a különféle csoportokból, esetleg a Keresz­tény Párt bevonásával alakít kormányt... Tele­ki az utolsó pillanatban nem vállalta. Vasárnap délután 3 óra után a német követ. Ehrmansdort volt a kormányzónál (a németek Hitler paran­csára nyomást fejtettek ki Imréóy mellett — P. M.), s este 6-kor Imrédy lemonuását nem fo­gadta el a kormányzó, s megerősítette továbbra a kormányát. Tehát megtörtént az eskü meg­szegése! Kezdtünk nyugtalanok lenni. Bethlen azt üzen­te. ne Izguljatok, látszik, Ti még nem csinálta­tok végig válságot, minden rendbe fog jönni.. < A Kárpáthyában vacsoráztunk, s fel voltunk háborodva, hogy Imrédy marad, de éreztük azt Is, hogy most ellenünk fog Imrédy fordulni. így is volt, Vay László volt az irányítója az ellenünk megindítandó hajszának, ami rövidesen mutat­kozott Szegeden. (FoiytatjuU J

Next

/
Oldalképek
Tartalom