Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

5 f Péntek, 1977. március 18. Orsók, nagyobb fordulattal A Szegedi Textilművek­ben a gyűrűsfonógépek acél­gyűrűinek mágnesezésével lehetővé vált az orsók for­dulatszámának ezzel együtt a termelékenységnek jelen­tős emelése. így beruházás és létszámemelés nélkül egy év alatt mintegy tizenhat millió kilométerrel több fo­nalat termelhetnek. A fonodákban, így a tex­tilművekben is a fordulat­szám emelésnek határt sza­bott eddig egyebek között a súrlódási hő, amely egy ha­táron túl a pamutfonalat elégeti, a szintetikus anya­got pedig megolvasztja. Az acélgyűrűn fellépő súrlódá­si hő problémáját Császár Jenő főmérnök és Jeney István elektromérnök együt­tesen kidolgozott találmá­nyával oldottak meg. Ez azt eredményezte, hogy az orsók korábbi percenkénti tizenegyezres fordulatszá­mát tizenkétezer-ötszázra emelhették a súrlódási hő növekedése nélkül. Az eddig alkalmazott fordulatszám­emelés öt egész tizennyolc század százalékos termelé­kenység emelkedést ered­ményezett. Országszerte gyorsult a folyók apadása Az utóbbi napok kedvező meleg időjárása következté­ben országszerte gyorsabban apadnak a folyók. Az el­múlt 24 órában a Tiszán Tiszafüred és Csongrád kö­zött is megszünteték' a har­madfokú árvíz-készültséget. Másodfokú készültség is már csak a Tiszán Tiszafü­red és Szeged között, a Hár­mas-Körös alsó szakaszán, — Gyomaszarvas és Kun­szentmárton térségében, va­lamint a Hortobágy—Be­rettyó főcsatorna torkolata alatt, a Hármas-Körösön van érvényben. Egyre keve­sebb gátőr teljesít szolgála­tot a Tisza jobb partján Poroszló környékén és a folyó alsó szakaszán, Sze­ged térségében is. Szolnok­nál a korábban mért leg­magasabb vízálláshoz vi­szonyítva csaknem 80 centi­métert apadt a folyó. A legtöbb helyen már hozzáláttak a megrongáló­dott gátak és töltéskoronák helyreállításához. Az Országos Vízügyi Hi­vatal belvíz-ügyeletének tá­jékoztatása szerint, a bel­vizek elleni védekezés már csak1 a Bodrog-közben, Ti­szakarád és Révleányvár térségében folyik. A jubileumi jutalomról Gyakran előfordul, hogy az 50 évet munkaviszony­bizonytalanság tapasztal- ban töltött dolgozók részére ható: mikor esedékes ajubi- jubileumi jutalom jár. Jog­leuml jutalom, és mi lesz ezzel a pénzzel, ha valaki esedékessége előtt nyugdíj­ba vonul. E kérdés kapcsán a Legfőbb Ügyészség irány­mutató állásfoglalást tett közzé. Az állásfoglalás az egysé­ges jogalkalmazás érdekében értelmezi a Munka Törvény­könyvének azt az előírását, hogy a 23, és 40, Illetőleg szabály biztosítja a munka­viszonyban töltött Idő szá­mításával kapcsolatban azt a kedvezményt, hogy a 40, illetőleg 50 éves munk'avl­viszonnyal járó jutalmat 35, illetőleg 45 évi munkavi­szony alapján is ki kell fi­zetni a munkaviszonynak nyugdíjazás folytán történt megszüntetése esetében. így élünk (2) Kötelező sorrend Újból az iskolatejről Keresni kell a megoldást — A rókusi példa Tízéves gyerekeket faggat­tam arról, mi mindent esz­nek reggeltől estig. A vála­szok nagyon lehangolok. Többnyire futtában bekap­nak reggel néhány falat va­jaskenyeret, s csak, ha idejük engedi, kortyolnak hozzá kevés tejet. Ilyenkor nem a szülőkkel ülnek asz­talhoz, hiszen a papa, a ma­ma általában már munkába ment, vagy éppen ők is oda sietnek. Nem ellenőrzik, üres bendővel ül-e le csemetéjük az iskolapadba. Az öt-hat órai kemény munkához pe­dig — különösen a fejlődő szervezetnek — „hajtóanyag­ra" van szüksége. Elérkezik a tízórai ideje. Néhányan ki­csomagolják az. otthon elké­szített uzsonnát. S ha a mama — önállóságra nevelés címén — a gyerekre bízza a szendvics elkészítését, akkor bizony gyakran ez is elma­rad. S ha kiflit, tejet, nem tud venni délelőtt a kisdiák, délig egyre sűrűbben köve­telőzik a gyomra. * Az ebédről általában gon­doskodnak a szülők, még­hozzá többnyire az Iskola se­gítésével. A délutáni, esti ét­kezés megint csak kielégítő, hiszen akkorra összeverődik a család, oda tudnak figyel­ni arra is, mit és mennyit értékes táplálék vonzerejé­honban. A többi 50 ezer el­látása okoz gondot. Iskola­tejet a csaknem 160 igazga­tóság közül 56 rendel na­ponta, összesen átlag 4600 pohárral — bizonyítják a megyei tanács művelődési osztályának adatlapjai. A kérdőivekből kiderült az is, hogy kerékkötője az iskola­tej ügyének — a személyi feltételek hiánya mellett — az is, hogy kevés hűtő- és melegítő-berendezésük van az iskoláknak. Nyáron meg­savanyodik a tej, télen túl hideg. Az áru visszavételé­vel pedig megint csak az is­kolának gyűlik meg a baja. • A pedagógusok nem szíve­sen bajlódnak — érthető okokból — még kereskedel­mi teendőkkel is. S ma már Ott tartunk, hogy — kimon­dottan vagy kimondatlanul — hallani sem akarnak az iskolatejről. A pedellust, a konyhalányt meg a csekély­ke haszon tartja távol az ügytől. A tejüzem lelkes híve az iskoltejakciónak, melynek már hagyományai vannak a vállalatnál. 1964-ben palac­kozott tejjel kezdtek, 1972­tőt műanyag pohárban szál­lítják a megrendelőknek. Sajnos, ez mit sem ad az eszik a gyerek. Sajnos, azon­ban nem minden szülő tu­datáig jutott még el. miiven fontos táplálék a tej. Kis­gyerekeknek és nagyobbak­nak is legalább napi fél li­tert kellene inniuk belőle. A tejben ugvanis megvan csak­nem minden tápanyag, amelyre az embernek szük­sége van: fehérje, zsír. cu­kor, ásványok és többféle vi­tamin. Gyermekeink egészséges fejlődéséért nemcsak a szü­lők felelősek. A tej propa­gálásával számos szervezet, intézmény foglalkozott már, ám kevés sikerrel. Fölméré­seket készítettek — többet is — a megvében, s az általá. nos képpel éppúgy nem le­hetünk elégedettek, mint a néhány röpke beszélgetés eredményével. A megye csaknem 70 ezer általános és középiskolása közül 20 ezer kap rendszeresen tejet a napköziben vagy a diákolt­hez: az 1975-ben eladott 298 hektoliter helyett tavaly csak 252 hektolitert igényeltek az iskolák, s ugyanígy csökkent a poharas kakói népszerűsé­ge is. Az üzem ebbe nerrv nyugodott bele, vállalta a kezdeményező szerepét, te­hette ezt az új poharazó­gépek birtokában. Az iskola­tej propagálásával foglalko­zó nyugdíjast is alkalmazott, körleveleket küldött az isko­lákba, személyesen fölkeres­ték az igazgatókat, a műve­lődési osztályokon is láto­tást tettek, és felhasználták a reklám különböző lehető­ségeit. Mindhiába. Ami nem megy, ne eről­tessük? Ez esetben nem ke­vesebbről van szó, mint gyermekeink egészséges fej­lődésére', helyes táplálkozá­sáról. Ha az ehhez szüksé­ges feltételek nem akarnak „megteremtődni", akkor erőltetni kell. Sokszor nem is kerül ez olyan sok ener­giába. Egy követendő példa a rókusi iskola azon kevesek egyike, amelyiknek diákjai rendszeresen isznak iskola­tejet a nagyszünetben. Dicsé­ret érte az iskola tanárai­nak, rugalmasságuknak: rá merik bízni az uzsonnapénz összegyűjtését egy-egy gye­rekre, és dicséret a közeli kis üzlet elárusítójának, aki évek óta intézi a megrende­lést, a szállítást, a kifli és a tej, a kakaó kiosztását. * Minden iskola közelében van élelmiszerüzlet, amely a kevésbé forgalmas délelőtti vagy — váltó tanítás esetén — kora délutáni órákban 10—15 percre nélkülözni tudja egyik eladóját. A kül­területi iskolákban pedig nyugdíjasok, szülők, nagyobb diákok segítségével lehetne meguzscnnáztatni a gyereke­ket. S ha nagyon akarnák, bizonyára a hűtés, a melegí­tés gondjára is akadna meg­oldás. A tejiparon kívül tehát a kereskedelemnek, az iskolá­nak és a szülőknek is akar­niuk kell, hogy minden 6— 14 éves és középiskolás fiatal megigya mindennap a ma­ga tejadagját. És ez még nem is minden, amit elvár­hatnak gyerekeink a mai felnőttek társadalmától. Chlkán Ágnes Egyetlen ország, még a leggazdagabbak közé szá­mító sem képes arra, hogy — most kivételesen elte­kintve a társadalmi be­rendezkedésből fakadó, s alapvető elosztási különbö­zőségektől — minden ál­lampolgára számára folya­matosan javítsa az életszín­vonal valamennyi összetevő­jét. Számunkra a kiinduló­pont persze egyértelmű. A párt XI,. kongresszusán a Központi Bizottság beszá­molója ezt így fogalmazta meg: „Pártunknak elvi ál­láspontja és gyakorlati po­litikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell jár­nia a dolgozók életszínvo­nalának rendszeres emel­kedésével. Másképpen kife­jezve, a gazdasági építő­munkával mindenkor meg kell. teremteni a szükséges elosztási alapot a lakosság életkörülményeinek a javí­tásához". Fekete és fehér Felcserélhetetlen, kötele­ző sorrend ez: szocialista módon termelni és amit így létrehoztunk — de csakis azt — szocialista módon el­osztani. Objektív törvény­szerűség, de érvényesülését megkönnyíti, ha minél na­gyobb tömegek ismerik fel, és el ezt a sorrendet. Ami­től még — ne röstelljük le­írni — messze vagyunk. So­kan hajlanak arra, hogy köznanjalnkat kizárólag fe­kete és fehér váltakozása­ként lássák, mellőzve a sok­féle más színt, s még in­kább azok rengeteg árnya­latát. Sűrűn hallható sóhaj: va­lahogy eléldegélünk. Ami nagyon Igaz lehet a szerény nyugdfjú házaspárnál, a négy, öt kisgyermeket ne­velő családnál. Viszont ha­misan csillog azok szájá­ból —• akik vágyalkat tet­ték igénnyé. Nem telik új gépkocsira, mert most cse­réltek bútort, az üdülőtelken felállított faház ára csak két év alatt jött össze — az Ilyesfajta családi gondok­ban már nem kevesen osz­toznak ! Panaszkodni persze panaszkodhatunk, de alig­ha a szegénység jellemző ott, ahol egyetlen esztendő­ben futja — mint 1976-ban, minden korábbi rekordot megdöntve — 94 ezer lakás felépítésére, 620 ezer magán­gépkocsi üzemben tartásá­ra, 212 ezer gépkocsi vásár­lási előjegyeztetésére. Igaz, csavarhatunk egyet a né­zőke gombján, s akkor a sokféle mozaikkocka közül az bukkan elénk, hogy mi­ként is lennénk annyira gaz­dagok, hiszen minden száz lakásból még ötvennégyben nincs fürdőszoba... lgen­ám, de az 1971. és 1975. kö­zött épült lakások — 438 ezer — 86 százalékában megtalálható ez a helyi­ség! Senki sem próLJia naggyá növeszteni a tava­lyi szerény reáljövedelem emelkedését, ám azért csak vevőre talált 250 ezer hű­tőszekrény, 177 ezer mosó­gép, 248 ezer televízió ve­vőkészülék, 728 ezer rádió, 7,4 milliárd forint értékű bútor, 80 500 személygép­kocsi. .. A realitásokhoz ragaszkodva Nagyon népszerűtlen meg­állapítással kell folytat­nunk: a valóságos és az ál­szükségletek közé húzzunk éles választóvonalat. Anr.ál a családnál, ahol hiányzik a lakás megfelelő berendezé­se, a háztartás gépesítése, a gépkocsi nem valóságos, ha­nem álszükséglet, főként rükbe vonnak a tárgyak, akik életszínvonalukat azon mérik, mit vásárolhatnak meg, függetlenül attól, szük­ségük van-e rá. Egy-egy személy, család, rövid időre ugyan, de el­szakadhat a realitásoktól. A gazdaságpolitika ezt egy pil­lanatra sem teheti meg. Ha mégis megteszi, annak be­láthatatlanok a következ­ményei, Az életszínvonalat javító intézkedésekhez min­den esetben fedezetet kell teremteni, s erre kizáróla­gos forrás a nemzeti jöve­delem. A negyedik ötéves tervben az egy főre számí­tott nemzeti jövedelem 33, a reáljövedelem 25 száza­lékkal emelkedett, a külön­bözet a közös vagyont gya­rapította. A középtávú terv­időszak két utolsó eszten­dejében, 1974-ben és 1973­ben a nemzeti jövedelem gyarapodásának szinte tel­jes egészét fölemésztette a cserearányok romlása, de ezt alig jelezte a fogyasztás, a jövedelmek emelkedése. E visszás állapot felszámolá­sát célozta a népgazdaság 1976. évi tervében a ko­rábbinál szerényebb, három­százalékos reáljövedelem-nö­vekedés. Amiből végül ís csak egy százalék lett. Azért, mert sem a nemzeti jöve­delem, sem az ipari és me­zőgazdasági termelés bővü­lése nem érte el a tervezet­tet. Ami kell Nem történt tehát semmi rejtélyes. Amivel korántsem azt kívánjuk sugallni, hogy törődjünk bele zokszó nél­kül az egy százalékba. •• Idén népgazdasági akkor, ha havonta csupán az egy főre jUtó reáljövede­egvszer-kétszer, néhány ki- lem 3,5—4 százalékos gya­lométert gurulnak vele. Ál­szükséglet az automata mo­sógép ott, ahol csak eszten­dők múlva lesz vízvezeték, s a színes televízió azon a területen, ahol majd csak a hatodik ötéves tervben lé­tesítenek átjátszó adót. Még­is vannak, akiket bflvkó­rapítását határozza meg te­endőként. Amihez, hogy va­lóság legyen, egy valami kell: az 5,1 millió aktív ke­reső hasznosabb, nagyobb értéket létrehozó munkája. Mészáros Ottó (Következik: A könnyek súlya.) Kapuleiefonok Moszkvai lakásokba is el­jut a pécsi kaputelefon, az Elektrotechnikai és Szere­lőipari Vállalat egyik legis­mertebb terméke. Magyar­országon eddig negyedmillió család otthonában szereltek fel ilyen készüléket. A gyár kapacitása azonban többre is futja, mint a hazai igé­nyek. Március első hetében az Elektroimpex Külkeres­kedelmi Vállalattal termék­bemutatót rendeztek a szov­jet fővárosban, s ott is el­sősorban a kaputelefonjai iránt mutatkozott nagy ér­deklődés. Az előrejelzés szerint 1978-ban mintegy 5 ezer moszkvai lakáshoz rendel­nek pécsi kaputelefont. Tizenkét vagon füstölt hús húsvétra Hiltós József­emlékülés Budapesten A Magyar Orvostörténeti Társaság általános orvostör­téneti szakosztálya ma, pén­teken délután Budapesten, a Semmelweis Orvostörténe­ti Könyvtár olvasótermében (II. Török u. 12.) tudomá­nyos emlékülést tart dr. Hollós József születésének századik és halálának har­mincadik évfordulója alkal­mából. Hollós József orvos a ma­gyar munkásmozgalom je­les alakja volt. 1905-től Sze­geden kórházi boncoló fő­orvos. Foglalkozott a TBC elleni küzdelemmel, harcolt Győző is. az alkoholizmus ellen. Meg­szervezte a Szabad Líceum elnevezésű tudományos vi­tafórumot, 1918-ban ő ala­pította a Szegedi Nemzeti Tanácsot, a Tanácsköztársa­ság idején a népbetegségek elleni küzdelem orvosi ter­vét dolgozta ki. A mai tudományos em­lékülésen az előadók' és fel­kért hozzászólók Hollós Jó­zsef tudományos és közéle­ti tevékenységét elemzik. Az ülésen részt vesz és elő­adást tart két szegedi kutató, Péter László és Csongor Acs S. Sándor felvétele Tegnap, csütörtökön, a Szegedi Szalámigyár és Hűs­kombinátban bemutatták a megye kereskedelmi szakembe­reinek a húsvétra készített füstölt húsokat. Csongrád me­gye és Szeged lakosságának húsvéti ellátása minden esz­tendőben nagy feladat. A húskombinát ezért már 1976. de­cember 10-én hozzálátott a füstölthús-áruk gyártásához, s e héten befejezték a munkát. Az idén közel 12 vagon füstölt húst tud adni a kombi­nát a kereskedelemnek. Ebből 8,9 vagon Csongrád megye és Szeged város ellátását szolgálja. Ez a mennyiség 120 má­zsával több, mint az előző évi volt. Ezenkívül Budapestre 2 4 vagonnal szállítanak. Kötözött sonkából 400, darabolt füstölt húsból 330, csülökből 150, tarjából 120, sonkából 110, lapockából pedig 60 mázsát szállítanak. Eddig Csongrád megyében 35 kereskedelmi vállalattal kötöttek szerződést a húsvéti árukra. A kiszállítást március 21-én kezdik meg. Képünkön: Részlel a bemutatóról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom