Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Csütörtök, 1977. március 99. 3 Levonulóban az árhullám Az utóbbi napokban meg­gyorsult az apadás a bor­sodi folyókon. Ennek követ­keztében már csak szaka­szosan tartanak figyelőszol­gálatot a borsodi folyókon. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság a Bodro­gon az országhatár és Sá­rospatak között, a Tiszán pe­dig a folyó dél-borsodi ré­szén mintegy 25 kilométeres szakaszon tart már csak el­sőfokú készültséget. Az árhullám levonulásá­val a vízügyi igazgatóság dolgozói szerdán hozzáfog­tak a gátak kijavításá­hoz A belvizek levezetésének meggyorsítására Ricse tér­ségében új szivattyúállomást szerelnek fel, hogy a Bod­rogzug legmélyebb részén összegyűlt belvizeket ennek; segítségével emeljék visz. sza a folyómederbe. Folyik a bronz mm Öntödei újdonságok Munka­védelem a bányákban A Tatabányai Szénbányák üzemeiben az idén 115 mil­lió forintot költenek mun­ka- és egészségvédelmi be­ruházásokra. Üj módszere­ket kísérleteznek ki és ve­zetnek be a bányabeli tűz­gócok felderítésére, a gáz­és szénporrobbantás veszé­lyek csökkentésére, illetve megelőzésére. Oj metánmérő műszereket vásárolnak a sújtólégveszélyes üzemek részére, s ugyancsak a leg­korszerűbb műszerekkel szerelik fel a karsztvízní­vó süllyedését észlelő meg­figyelőállomásokat. Az egyéni védelem foko­zására csehszlovák gyárt­mányú, folyamatosan mérő és riasztó kézi szén-monoxid­gázmérő műszert szerez­nek be. A fokozottan tűzve­szélyes bányákban tűzvé­delmi állomásokat létesíte­nek, s az ilyen aknákban dolgozókat az év közepéig éj típusú oxigénes menekü­lőkészülékkel látják el. Megkezdték a külszíni és a föld alatti munkahelyek­re jellemző zajforrások fel­térképezését, hogy a meg­felelő adatok birtokában intézkedhessenek a zajárta­lom csökkentésére. Somogyi Karolyné felvétele Öntik a bronzot A tavalyi év végén beszá­moltunk az új, korszerű alu­mínium-öntőcsarnok átadá­sáról az öntedei Vállalat sze­gedi gyárában. Az akkor ter­melni kezdő alumínium­öntöde régi hiányt szünte­tett meg, s az 1977-es évbent a szemre is tetszetős, vilá­gos, jó munkakörülményeket biztosító műhelyben 350 ton­na alumínium öntvény elké­szítését tervezték. Jelenleg az év harmadik hónapjában tartunk, s az új üzemcsarnok első hónapjai­ról beszámolva ' elmondhat­juk, hogy néhány kellemes, nem várt újdonsággal is részt vállalt a gyáregység eredményesebb munkájából: februárban kezdődtek meg az első kísérleti öntések — bronzból, e hónaoban pedig már folyik is a forró bronz, készülnek az öntvények. S mivel nincs túl sok bronz­öntéssel foglalkozó üzem a környéken, máris nagy a ke­reslet az új termékek iránt. Minden jel arra mutat, hogy az éves terv teljesítésében szerepet játszik majd a bronzöntés is. Az utánpótlás a szegedi öntödében, úgy tűnik, rend­ben van: az évek során ki­alakított szakmunkásgárda nyújt erre biztosítékot, az átlagéletkor 30 év. Összesen 28 öntőipari tanulójuk van, az Öntödei Vállalat többi kilenc gyáregysége közül egyikben sincs ennyi. S még egy újdonság: február végé­re a. 16 szocialista brigád jelentős társadalmi munká­jával elkészült az új minta­raktár is. A szegedi öntödében idén 141 millió darab öntvény gyártását tervezik; Ha 1977 első három hónapjának új­donságait — eredményes, lel­kesítő teljesítményeit — nézzük, remélhetjük: a ta­valyi (egyébként szintén igen szép és sikeres) évnél is job­bat zárhatnak majd az idei év végén. Ellenőrzések a kereskedelemben Szerdán, a Belkereskedel­mi Minisztériumban dr. Lu­gosi Lajos, az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség vezetője sajtótájékoztatón is­mertette a kereskedelem ál­lami ellenőrzésének tapasz­talatait, a központi vizsgá­latok idei programját. Békepipa A gyerek szédeleg, „ró­kázik". Rohannak az or­voshoz. A párbeszédet nem me­rem leírni úgy, miként szó szót követett, mert vicc­nek vennék, & félő, nevet­nének rajta. A lényeg: a gyerekek indiánosdit játszottak. 3 mivel e műfajban művelt­ségük igen alapos, minden úgy zajlott, mint a való­ságban. Disztollak, harci festés, nyilak. Győztesek és legyőzöttek. Ez utóbbiak közé tartozott szenvedő hő­sünk, a kilencéves Jóska. Annak rendje-módja sze­rint a hintaállványhoz kö­tözték. A béketárgyalások időtartamára. Nem ettől szédült. Az tortént, hogy ered­ménnyel járt a béketárgya­lás. S mert Jóska volt a „törzsfőnök", elszívatták vele a (minden bizonnyal valamelyik gyanútlan apu­kától elcsent) békepipát A párbeszédből az orvos megtudta, mi a teendője. A tünetek alapján nem kis idegességgel próbálta visz­szahoíni a kis indiánt a szürke hétköznapokba. A párbeszédből más is kiderült: a zsúfolt játszi téren, népes felnőttközön­ség szeme láttára történt a pipázás, s a végkifejlet is, amikor is az összebékült indiántábor hazacipelte a rosszul lett Jóskát Szólni egyetlen felnőtt sem szólt S ez legalább olyan ve­szélyes a gyerekek számá­ra, mint a csacsi játék. Nem mindegyik anyuka ér rá játszadozó gyerekeire ügyelni, s a nagyobbacs­kákra már — sokak szerint — nem is kell. Sok baleset mellett ez a példa is mu­tatja: mégis szükség lenne, hogy mások gyerekeiért is erezzünk, kéretlenül is, va­lami szerető felelősséget. Néha két szó ls észretérí­tené, megóvná a bajtól a csacsikat Sz. M. Az OKF irányításával a megyei felügyelőségek a tár­sadalmi ellenőrök és a ta­nácsi szakelőadók közre­működésével a múlt évben 27 400 ellenőrzést tartottak országszerte, a fogyasztók védelmét széleskörűen ér­telmezve a termelőktől az üzlethálózatig, a kereskede­lem működési szabályzatai­nak érvényesítéséig. A leg­több ellenőrzés az élelmi­szer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban volt s növekedett a vizsgálatok szá­ma az ipari üzemekben, te­lepeken is. A minőség el­lenőrzésére 215 ezer min­tát vettek és 18 200 próba­vásárlást végeztek. A tapasztalatok az előző évinél kedvezőbbek. A ke­reskedelmi vállalatok több­ségénél megszilárdult az ál­lami fegyelem, megfontol­tabb. körültekintőbb ármun­kájuk nyomán elvétve adó­dott tőlük eredő áreme­lés. Észrevételek N em csökken a panaszok száma, az olyan bejelentéseké, amelyeket az állampolgárok fogalmaznak. A cím­zettek köre széles, kezdve a népi ellenőr­zéstől, a rendőrség, a bíróság, a tanácsokon át a különböző politikai szervekig. A kö­tegnyi levelek jogsértésekről, hiányossá­gokról, társadalmi tulajdon megkárosítá­sáról, személyi ellentétekről, visszaélésről, kiskirályoskodásról számolnak be. Jó, hogy az emberek nem közömbösek környezetük iránt, érzékenyek közös dol­gaink iránt. De annak semmiképp sem le­het örülni, hogy nem mérséklődik a pa­naszáradat. Legalábbis a statisztikai ki­mutatások szerint nem csökken, de ahogy az egyik filozófus mondta, a statisztika sokszor becsapja az embert. Ez esetben a statisztika furcsa dolgokról árulkodik. A különböző szervekhez érkező észrevételek, bejelentések tartalma nagyon sokszor azo­nos. Ha valakit sérelem ér, az összes lé­tező hatóságot felkeresi. Ezt azért teszi, mert indulatos, s azt hiszi, hogy így kap gyors igazságszolgáltatást. Reméli, hogy több hatóság megkeresése nagyobb garan­cia a sérelmek, visszaélések rendezésére. Gyakran előfordul, hogy az észrevételek, a levelek sokszorosítva kerülnek postára, és egy-egy levélmásolat öt-hat helyre is megérkezik. Ezért a különböző szervek egy­időben látnak hozzá a vizsgálathoz, és egyidőben próbálják eldönteni, igaza van-e a bejelentőnek, vagy sem. Nyilvánvaló, hogy a hat szerv közül öt fölösleges mun­kát végez, mert egy is képes az ügyet tisz­tázni. Sokszor az emberek nem tudják, hogy észrevételeikkel hová forduljanak. Mivel a bejelentés nem az illetékes helyre érkezik, az ügyintézés ezzel is tovább bonyolódik. A panaszok párhuzamossága azért teszi lassúvá a kivizsgálást, mert mindenütt több száz levélnyi panasz terheli az apparátust. A bejelentésáradattal egyhamar sehol sem tudnak megküzdeni. Remélhetőleg, a pa­naszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos új törvény majd megoldást talál az egy­szerűsítésre. De semmilyen törvénytől nem lehet cso­dát remélni, nem lehet azt várni, hogy a panaszok megszűnjenek. Ehhez elsősorban az kell: mindenki jobban, tisztességgel dol­gozzon, esetleges mulasztásával ne adjon okot közérdekű bejelentésre. Mert végül is a levelek nagyon sok valóságos gondot takarnak. A népi ellenőrök évről évre fel­mérik, hogy hány beérkezett panasz bizo­nyult igaznak. Tavaly például minden száz levélíró közül nyolcvan a valóságnak meg­felelően hívta fel a figyelmet mulasztásra. A bejelentések alapján olyan térképet is lehet készíteni, ami nagyjából megmu­tatja a jelzőkarókat, az irányt, hogy hová kell figyelni, önként fogalmazódnak a kérdések a panaszok kapcsán — mint pél­dául: a szolgáltatóegységek közül melyik tud az elvárásoknak megfelelő munkát végezni, s ha nem, milyen körülmények gátolják abban. Le lehet mérni, a keres­kedelem, az ellátás mikor és miért küzd a legnagyobb gonddal. Ezekre a kérdésekre a bejelentések tanulmányozása után köny­nyebb választ adni, mint egy-két szakem­ber sejtése alapján. A szegedi népi ellen­őrök azt is vizsgálták, hogy az észrevéte­leiket mennyiben tudták hasznosítani az illetékes vállalatok. A tavalyi statisztika szerint a NEB javaslatait nagy többségben elfogadták a,vizsgált vállalatok és felügye­leti szervek. Sőt, előfordul: az érdekelt intézmények vezetői beszámolnak arról, milyen intézkedéseket tettek a hiányossá­gok felszámolására. De nem mindenütt örülnek a segítő­szándéknak, ugyanis az észrevétel együtt jár a kritikával. A panaszok alapján érde­kes dolgok derülnek ki az ügyek születé­séről. Hasonlítani lehetne ezt a témát a betegellátáshoz. Ha időben érkezik az or­vos, nem súlyosbodik a páciens állapota, s elejét veszi a szövődménynek. Ha időben, az első alkalommal kivizsgálják a panaszt, akkor nem keletkezik tengerikígyó-hosszú­ságú ügy. Sajnos, előfordul, ha nem ve­szik figyelembe a bejelentéseket, súlyos következményekkel jár. Például az egyik szolgáltató vállalat dolgozója levelet írt az igazgatójának. A jogsértéstől kezdve lopá­sig, minden szerepelt a papíron. A dolgo­zó panaszt tett munkatársai és közvetlen felettesei ellen, mert megsértették a szo­cialista etikát. Nem névtelenül küldte a le­velet, címét is aláírta. Az elsőre nem ka­pott választ, aztán megírta a másodikat, harmadikat, tizediket. Hónapokig várt, eredménytelenül. Közben azt vette észre, kimarad a fizetésemelésből, kollégái tudnák leveléről, ezért fenyegetik, állandóan mo­lesztálják. Végül is a népi ellenőrzési bi­zottsághoz fordult, átadta a levélmásolato­kat, a feladóvevénnyel együtt, a NEB pe­dig a rendőrségen feljelentést tett. Lehet, hogy a panaszok mögött súlyos jogsértés húzódik, az is előfordulhat, az illető csak rosszul tájékozott, és fölösleges munkát ad különböző szerveknek. A végeredménytől függetlenül, sok ember foglalkozik az eset­tel, amiből ügy azért is lesz, mert a válla­latnál az első panaszát figyelmen kívül hagyták. Az igaz ügyben protestáló mellett nem kevés a notórius panaszkodók száma. Rosszindulatból, irigységből, vagy kí/tud­ja, milyen érdekből küldik a feljegyzések sorát. Igaz, a rágalmazásért büntetnek, és ezt a büntetést az alaptalan feljelentő nem is kerüli el. De milyen nehéz tisztára mos­ni erkölcsileg az ártatlanokat, ha már egy­szer nyomoztak valaki után, tanúkat kér­deztek, kitudódott a munkahelyen. A szomszédok is évekig beszélnek arról, hogy milyen ügye lehetett. Pedig csak rá­galmazták. F elelősség nélkül nem képzelhető el a szocialista demokrácia. A felelősség mindig kétélű. A „vétkesek közt cinkos, aki néma" költői sor megállja he­lyét az élet minden területén. De az min­denképp elkerülendő, hogy a panasztevő kezét a levélírásnál a rosszindulat vezesse. Szerencsére, a notórius piszkálódó ke­vés. A népi ellenőrzési vizsgálatok eredmé­nyei végül is azt summázzák, hogy az ál­lampolgárok javaslataikkal és panaszaik többségével segítséget nyújtanak a szocia­lista viszonyok fejlesztéséhez, a társadal­mi tulajdon védelmének megszilárdításá­hoz, a közéleti tisztaság megtartásához. HALÁSZ MIKLÓS a kempingeket A Balaton-parton kettő­zött tempóban készülnek az előszezonra. Ennek során több éves program részeként — folyamatosan felújítják és korszerűsítik a kempingeket. Az északi parton Balatonal­mádiban. Alsóőrsön és Ba­latonakaiiban korszerűsítik a kempingek úthálózatát. A déli parton, Fonyód-Bé­latelepen a kemping új egészségügyi épülettel és bü­fével gazdagodik. Az áprilisi bérfizetési napok A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben, az áprilisi munkaszüneti napok miatt szabályozta az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek áprilisi bérfizetésé­.nek időpontjait. E szerint az április I-én és 2-án esedé­kes béreket március 31-én, az április 3-án, 4-én és 5­én járó béreket április 1­én, az április 10-én, 11-én és 12-én esedékes béreket pedig április 8-án fizetik. A nyugdíjasok utazási kedvezményéről A minisztertanácsi határo­zat értelmében a nyugdíja­sok, valamint az egyéb, nyug­díj jellegű ellátásban része­sülők — kivéve a baleseti já­radékosokat, akik munkavál­lalókként jelenleg is dolgoz­nak — 1977. április elsejétől évente négy menettérti, vagy nyolc egyszeri utazásra szóló 50 százalékos vasúti kedvez­ményben részesülnek. A szakszervezeti alapsza­bály értelmében eddig a nyugdíjasok közül csak a szakszervezeti tagok és hoz­zátartozóik részesültek évi egyszeri utazásra jogosító 50 százalékos utazási kedvez­ményben. A mostani intézke­déssel minden nyugdíjas — évenként a márciusi nyugel­látással együtt — a nyugdíj­folyósító igazgatóságtól meg­kapja a kedvezményre jogo­sító utalványt, amelyet tet­szés szerinti utazási céllal és a számára megfelelő időben használhat fel. Az utalvá­nyok évenként április elsejé­től a következő év március végéig érvényesek. Az év közben nyugdíjba vonulók szintén jogosultak a kedvez­ményre, részükre az utazási utalványt a nyugdíjfolyósítás megindításával egyidejűleg küldik ki. A nyugdíjas szakszervezeti tag hozzátartozóinak tovább­ra is a vállalati, az üzemi, az intézményi szakszervezeti bi­zottságok adják ki az évi egyszeri menettérti utazásra jogosító kedvezményes utal­ványt. Az utazási utalvány felhasználásával kapcsolatos kérdésekben részletesebb fel­világosítást a MAV jegy­pénztárak, menetjegyirodák és az utazási irodák adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom