Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

2 Csütörtök, 1977. február 10. Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) év eredményeiről, és az 1977. évi feladatokról, a gaz­dasági és kulturális építő­munkáról. Rámutatott, hogy a nagyon nehéz körülmények miatt a népgazdasági terv néhány fő mutatóját nem értük ugyan el, de jó irany­ban halad ttnk. Éppen a mostoha időjárási viszonyok, a számunkra kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszo­nyok emelik munkánk érté­két, és tölthetnek el bizako­dással. Nagy feladatok állnak azonban még előttünk s az egész népnek össze kell fog­nia, mindenkinek tehetsége legjavát kell adnia ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Még sok a tennivalónk a népgaz­dasági egyensúly biztosításá­ban, a munkaidő jobb ki­használása, a hatékonyság, a gazdaságosság növelése, a minőség, a termékszerkezet javítása terén. Az 1977. évi terv végrehajtása jól indult. Terveink feszítettek, de reá­lisak, a tervezett fejlődési ütem a lehetőségeinknek megfelel, s a terv végrehaj­tásához minden potenciális feltétellel rendelkezünk. Né­pünk politikailag egységes, társadalmunk szilárd, a dol­gozók tettrekeszek és biza­kodók. s számíthatunk a szocialista országgk gazdasá­gi együttműködésében rejlő lehetőségekre. Rámutatott, hogy hazai építőmunkánk eredményei adják meg a Magyar Nép­köztársaság nemzetközi te­kintélyét, növelik szavának súlyát a béke, a haladás ügyében. Mindinkább tért hódit az enyhülés Részletesen szólt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Hangsúlyozta, hogy bizakodva ítéljük meg a nemzetközi helyzet alakulá­sát, mert a haladás erői elő­retörnek; a Szovjetunió, a szocialista országok, a szo­cializmus pozíciói erősöd­nek. Mélyül és szélesedik a nemzetközi munkásmozga­lom harca a kapitalizmus ellen a haladásért. A felsza­badulásukért, a függetlensé­gükért küzdő népek anti­imperialista harca új sikere­ket eredményez. Az enyhü­lés mindinkább tért hódit, normalizálódnak és erősöd­nek az államok közötti kap­csolatok. Az enyhülésért ví­vott harcban történelmi je­lentőségű esemény volt a helsinki tanácskozás. Harc­ban jutottunk el e tanács­kozáshoz, s harcban jutha­tunk tovább. Az enyhülésért továbbra is meg kell küzde­ni, mert a kapitalizmus el­húzódó válságban van, a hadiipari monopóliumok erő­sítik harcukat a profitért, a válság terheit a tömegekre akarják hárítani. A reakció, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról, fokozza tá­madásait a szocialista orszá­gok ellen. Mi azonban bízunk erőnk­ben, mert a történelem me­netét a szocializmus, a ha­ladás, a béke erői határoz­zák meg, azok az állandóan ható tényezők, amelyek mindinkább befolyásolják az emberiség sorsának ala­kulását. Mi folytatjuk eddi­gi külpolitikánkat, szövetség­ben a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, a hala­dás, a béke erőivel. A nem­zetközi helyzetet reálisan, józanul megítélő politikai tényezőkkel együttműkö­dünk, azért szállunk síkra, hogy tovább erősödjék a békés egymás mellett élés szelleme. Népünk békét akar és támogatja ezt a külpoli­tikai vonalunkat. Állampolgáraink szocialista öntudata erősödött A Központi Bizottság első cunk eredményeképpen a titkára ezután szólt arról, magyar nép a szocializmus hogy 20 éves munkánk, har- fejlődésének magasabb foká­ra lépett. Partunk, népünk történelmi harcokban meg­edződött, állampolgáraink szocialista öntudata erősö­dött. Ez kifejeződik a most ünnepelt munkásőrség helyt­állásában, a széles körű szo­cialista brigádmozgalomban és a szocialista munkaver­senyben is. Ennek kiemelke­dő és meggyőzően szép pél­dája éppen az a verseny, amely a Csepel Vas- és Fém­művek szocialista brigádjai­nak kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak megünneplésére indult. E nagyszerű versenymozga­lom, amelyet Leonyid Iljics Brezsnycv elvtárs is üdvö­zölt, nemcsak hazánkban, ha­nem más szocialista orszá­gokban is nagy és mély vissz­hangot keltett, egyre több követőre talál. Népünk így is kifejezésre kívánja juttatni a Szovjetunió népei iránti ba­rátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hat­van évvel ezelőtti győzelmé­nek napja nálunk is állami ünnep, saját ünnepünkként köszöntjük a világtörténelem e nagy eseményének évfor­dulóját. Azt kívánjuk, hogy az idei esztendő is új, gaz­dag és nagy sikereket hoz­zon a Szovjetunió népeinek. Még egyszer szívből min­den jót kívánok a húszesz­tendős magyar munkásőrség parancsnokainak, egész sze­mélyi állományának. S a ju­bileum alkalmából Központi Bizottságunk nevében is kö­szöntöm harcedzett munkás­osztályunkat, szocializmust építő népünket, amely —sok kiemelkedő vívmányával együtt — létrehozta nagy­szerű munkásőrségünket és a továbbiakban is megad minden támogatást hivatása betöltéséhez — fejezte be hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszédét Kádár Já­nos. A munkásőrök központi ün­nepi gyűlése Kovács Károly elnöki zárszavával és az In­ternacionálé hangjaival ért véget. A kultúra gyümölcseit az egesz nep Havannában megnyitották a Magyar kulturális napokat O Havanna (MTI) Pozsgay Imre magyar és Armando Hart kubai kultu­rális miniszter megnyitójá­val Havannában ünnepélye­sen megkezdődött a Magyar kultúra napjainak esemény­sorozata. Az ünnepi díszbe öltözött Garcia Lorca színházban a megnyitón — amelyet ünne­pi műsor követett — beszé­det mondott mindkét ország kulturális minisztere. A megnyitó beszédében Armando Hart méltatta a magyar kultúrának azt a haladó szerepét, amelyet a különböző történelmi korok­ban az idegen elnyomás el­leni harcban betöltött. Az irodalomból vett példaként Petőfi Sándor és Ady Endre forradalmi líráját emelte kl. méltatta annak a küzdelem­nek a jelentőségét, amelyet a magyar kultúra képviselői a Tanácsköztársaság alatt és a fasizmus elleni harcban folytattak. A kultúra — mondotta — a szocializmus győzelme óta Magyarorszá­gon nemzeti kinccsé vSlt. A szocializmus építése a kul­túra szabadságát teremtette meg, ami annyit jelent, hogy annak gyümölcseit az egész nép élvezi — mondotta. Válaszában Pozsgay Imre kulturális miniszter el­mondta: e napok egy ha­zánkhoz igen közelálló, ro­konszenves nép földjén kez­dődnek meg. Olyan ország­ban, amely végig | árt a a forradalom iskoláját. A kö­zös forradalmi tapasztalat, valamint a két ország kép­viselői közötti személyes kapcsolatok alapján mélyült el az a barátság, amely Ku­ba és Magyarország között kialakult. A megnyitó beszédet köve­tő ünnepi műsorban — a kubai szimfonikus zenekar előadásában — Németh Gyu­la karmester vezényletével először Erkel Hunyadi László című operájának nyi­tánya csendült fel. A fegyel­mezett átéléssel interpretált nyitószámot követően Kal­már Magda és Gáti István Puccini- és Verdi-áriákat mutatott be, Kovács Dénes hegedűművész és Falvai Sándor zongoraművész elő­adásában pedig Mozart-, il­letve Liszt-kompozíciók szó­laltak meg. Magyarország és Spanyolország diplomáciai kapcsolatot létesített o Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya elhatározta diplomáciai kap­csolatok létesítését a két or­szág között, nagyköveti szin­ten. Az erről szóló jegyzéket 1977. február 9-én cserélték ki Madridban. Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminiszteré és Marcelino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter kö­zött lezajlott jegyzékváltás eredményeképpen megálla­podás jött létre, amelynek értelmében: a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya és Spa­nyolország kormánya megál­lapodott abban, hogy 1977. február 9-től diplomáciai kapcsolatot létesítenek a két ország között és nagykö­vetségi szinten diplomáciai képviseletet cserélnek. * Csehszlovákia és Spanyol­ország nagykövetségi szin­ten diplomáciai kapcsolatot létesített. Mindkét ország kormánya kifejezte, hogy a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele elősegíti majd a két ország békés együttműködé­sének fejlődését az ENSZ alapokmányának szellemé­ben. RACZ PAL MOSZKVÁBAN Rácz Pál külügyminiszté­riumi államtitkárt, aki a Szovjetunió külügyminiszté­riumának meghívására láto­gatást tett Moszkvában, fo­gadta V. Kuznyecov, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese és eszmecserét foly­tattak a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. A megbeszélésen részt vett N. Rogyionov külügy­miniszter-helyettes, valamint Marjai József, hazánk moszk­vai nagykövete. BRÜSSZELI NAGY­KÖVETÜNK ELŐADÁSA Az Interparlamentáris Unió belga tagozatának belga— magyar csoportja Brüsszel­ben szerdán ülést tartott. Több mint 20 szenátor és képviselő előtt Vince József, hazánk rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete tar­tott előadást a Magyar Nép­köztársaság külpolitikájáról. Tolmácsolta az Interparla­mentáris Unió magyar cso­portja magyar—belga tago­zatának üdvözletét, és hang­súlyozta: a parlamenti kép­viselők együttműködése fon­tos szerepet tölt be az orszá­gok, népek közötti kapcsola­tok fejlesztésében. FELOSZLATTAK A KORMÁNYT Gaafar Nimeri szudáni ál­lamfő feloszlatta a kormányt — köeölte az elnöki hivatal sajtószolgálata. A szűkszavú közlemény szerint a kor­mány feloszlatása nyomon követi az ország egyetlen pártjának, a Szudáni Szo­cialista Uniónak a múlt hé­ten tartott II. kongresszusát, amely „meghatározta a kü­lönböző szektorokban köve­tendő új politika alapjait". 0 két szovjet űrhajós a Szaljut—5 fedélzetén Megkezdődtek a tudományos kísérletek O Moszkva (MTI) Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósok szerdán este már a Szaljut—5 űrál­lomás fedélzetéről köszöntöt­ték a moszkvai televízió né­zőit. Az egyenes közvetítés­ben nemcsak az újonc Glaz­kov, hanem a tíz évvel ez­előtt űrrepülésben már részt vett Gorbatko is elismeréssel és örömmel nyilatkozott az űrállomás tágasságáról, az őket fogadó kényelmes mun­kakörülményekről, s arról a ..példás rendről", amelyet a Szaljut—5 első személyzete, Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov hagyott az utódok­ra. Az űrhajó és az űrállo­más sikeres összekapcsolása után Gorbatko és Glazkov szerdán reggel szállt át a Szaljut—5-re. Először Glaz­kov fedélzeti mérnök vizs­gálta meg az űrállomást, s megállaoítva, hogy berende­zései hibátlanul működnek, Gorbatkónak is jelt adott az átszállásra. A berendezkedés után a két űrhajós azonnal hozzá is kezdett a repülési programúkban szereplő fel­adatok végrehajtásához. Munkájuk során fényképfel­vételeket készítenek a Föld felszínéről, tanulmányozzák az atmoszférát, különböző technológiai kísérleteket és orvosbiológiai kutatásokat végeznek. Az űrállomás fe­délzetén kipróbálnak néhány új javítási munkamódszert is. Ehhez különleges beren­dezések, szerszámok állnak rendelkezésükre. A kísérleti jellegű javításoknak elsősor­ban a későbbi, hosszabb tá­vú űrrepülések szempontjá­ból van nagy jelentősége, amikor szükségessé válhat, hogv az űrhajósok gyorsan, a földi irányítóközoont se­gítsége nélkül maguk küszö­böljék ki a berendezések működésében keletkező hi­bákat. Carter sajtóértekezlete • Washington (TASZSZ) James Carter az Egyesült Államok elnökévé történt beiktatása óta tartott első sajtóértekezletén mindenek­előtt külpolitikai kérdéseket érintett. Ezen belül nagy fi­gyelmet szentelt a stratégiai fegyverek korlátozásáról a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoknak. — Ha mi és a Szovjetunió meg tudjuk állítani a fegy­verzet jelenlegi növekedését, később pedig el tudjuk érni jelentős csökkentését, akkor úgy hiszem, más országokat is felszólíthatunk arra, hogy csatlakozzanak hozzánk — jelentette ki Carter. Az ame­rikai elnök kifejtette, hogy végső célként a nukleáris fegyverek teljes felszámolá­sának híve. Belső kérdése­ket érintve kijelentette, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliség csökkenté­sére javasolt intézkedések korlátozott volta „kiábrán­dulást" kelt. Shvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály Károlyi miniszterelnöksége ellen a franciák részéről kifogás emeltetett, mire ő július köze­pén lemondott. Ábrahám P. Dezső haladó politi­kus alakított kormányt. Selitska lett a honvédéi, mi miniszter. (Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy anyagi és erkölcsi támogatást csak az an­tanttól remélhetnek, ettől is csak akkor, ha va­lamiféle erőt, méghozzá tömegerőt tudhatnak maguk mögött Mivel a kívülről jött embereket Szegeden nem sok siker kecsegtette, kénytelenek voltak bevonni ügyeikbe a helyi „nagyságokat", így kerültek be — egy történelmi pillanatra — az országos politikába olyan kaliberű emberek, axik „normális" körülmények között legfeljebb a helyi kaszinói tagságig vihették volna: városi tanácsnokok, ügyvédek, malomtulajdonosok, pap­rikakereskedők. így csöppent az események for­gatagába Horthy, gr. Károlyi Gyula, Prónay mel­leit Back Bernát, Bokor Pál, Zadravetz, Kelemen Béla, Shvoy Kálmán stb. — P. M.) El lett rendelve a fővezérség felállítása. Horthy lett a fővezér, Soós a vezérkar főnöke. Fischer Lajos, Kozma, a Görgeyek mind a fővezérséghez mentek, Tookos, Sováry, mind csupa huszár. (A tényleges belső hatalom 1919 őszétől a fővezér­ség kezében volt, mely élvezte a megyék élén álló, zömmel nagybirtokos kormánybiztosok tá­mogatását is. Horthy rendelkezett az ellenforra­dalom fegyveres hatalmával. Az ellenforradalom vezéralakjává tehát Horthy Miklós vált. Szűk látókörű, a dolgozó osztályokkal szemben úri megvetést tanúsító, nyers katona volt. A fegyve­res erő megszervezése — tisztek toborzásával — az első lépéseket még a bécsi komité kezdte meg, de jelentősebb szervezkedés Szegeden bontako­zott ki, ahol tiszti különítmények mellett karha­talmi alakulatokat hoztak létre. A tisztek közül nem egy német származású volt, jórészük pedig a közös hadsereg mintájára, nyelvében, gondol, kodásában „osztrák—magyar" — most azonban a magyar nép ellen, mint a „legmagyarabtaak" lép­tek fel. Éppen ezekre vonatkozott elsősorban Ju­hász Gyula igazsága: aki nagyon magyarkodik, nem nagyon magyar. Az önkéntesek azonban nem siettek Horthy zászlója alá, így hadseregét a vidéken erőszakkal végrehajtott sorozások út­ján egészítette ki. — P. M.) A fővezérség és főleg Horthy személyes őrize­tére Prónay Pál százados vezetésével egy tiszti század lett felállítva. Miután sok tiszt és tarta­lékos tiszt érkezett Nyugatról, akiket mind el kellett helyezni, e tiszti századok rendszerét ve. zettük be. 100—150 tiszt lett egy századba egye­sítve. 6 ilyen század volt: Prónay-, Madary-, Ostenburg-, stb. század. A Prónay-századdal nagyon sok baj volt. Pró­nay teljesen hatalmába kerítette Horthyt, nem engedelmeskedett senkinek, állam volt az állam­ban, és rengeteg bajt csinált, sok szégyent ho. zott a honvédség nevére. Századában sok rovott múltú, tiszti mivoltát igazolni nem tudó alak volt, akik minden aljasságra képesek voltak. En­nek a századnak, mely később a Prónay-külö­m'tmény nevet vette fel, volt a bűne, hogy Sze­geden emberek tűntek el, akiket megölve, meg­drótozva bedobtak a Tiszába. Ezt mindenki tud­ta, de ellene nem tett senki semmit. De hogy is leheteti volna ellene tenni, mikor Horthy nap nap után vagy a Csónakázó Egylet házában, vagy a Kass Szálló különtermében reggelig tar. tó orgiákat rendezett a köréje sereglett huszár­tisztek és a szép Sóvári főhadnagyné társaságá­ban. Ott volt Prónay. a „Pali", aki dicsőítve lett elkövetett bűneiért. Mi, a hadsereg-parancsnok­ság, mint állomásparancsnojcság, lépéseket tet­tünk ezen kihágások megtorlása és megszünte­tése érdekében, de le lettünk intve, s Prónay és különítménye közvetlen a „fővezér"-nek rendel, tetett alá. Ez az intézkedés szülte azután a sok. Prónay és különítménye által elkövetett atroci­tásokat. Szegeden ekkor nagyvárosi élet folyt. A Kass terasza tele volt tisztekkel, s a szegediek is ki-kijártak, élvezve a más életet. (Horthy mint „fővezér" irányította az 1919—21. között tomboló fehérterrort, és támogatta a tiszti különítmények vérengzését, különösen Siófokon, Orgoványon, Izsákon és Kecskeméten volt ez jelentős. A ku­tatás eddigi állásához képest új dolog, hogv Sze­geden is nagyobb mértékű volt ez. Mint Shvoy altábornagy megírja naplóiban, Szegeden is em­berek tűntek el, akiket megölve, megdrótozva beledobtak a Tiszába. — P. M.) (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom