Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

4 Szombat, 1977. február 2fi. w Es ha a mama hazautazik ? Városunk egyik íeUőfo- nak egy szobában, még­kú intézményének kollé- hozzá igencsak egészségte­giuméban módfelett fur- len körülmények között, csa szabályt vezettek be. Egy szekrénybe ketten is Mivel a diákszállás egyes pakolnak. De van olyan lakói — a jelekből ítélve is, akinek még egy fél második gyermekkorukat szekrény sem Jutott, fgy élik —, nem mindig ve- kénytelen a székek támlá­tlk be az ágyakat, mellő- jára tenni ruháit. Aki zik a takarítás szent mű- kapja, marja! Kicsi a hely veletét, a vezetőség úgy — nagy a rendetlenség, döntött, hogy ..radikális" Ilyen körülmények között eszközökhöz nyúl... tizenkét ember csak ak­Annak a szobának a la- kor képes rendet tartani, kői, melyben a vezetőség ha a szobát sajátjának, az ellenőrzés során a szo- otthonának érzi. kottnál nagyobb mennyisé- Ehhez viszont az kell, hogy gű cigarettacsikket, sza- olyan kollektíva alakuljon lonnadarabkákat és egyéb ki a szobában, melynek ételmaradványokat, egy- tagjai együtt tanulnak, szóval rendetlenséget ta- együtt szórakoznak, és ter­lál, szigorú „megtorlásban" mészetesnek tartják, hogy részesülnek. A vezetőség a takarítást is közösen vé­ugyanis levélben értesíti a gezzék el... Ahol nem papai, mamát, nagymamát alakul ki ilyen közösség, a rakoncátlan „csemete" ott nem várhatunk csodá­csínytevéseiről.,', kat, de még csak rendet, A módszer — enyhén tisztaságot sem. szólva — komikus. Hiszen, A kollégium vezetősége gondoljunk csak bele. a a szülőkkel levelezget, „csemeték" között vannak ahelyett, hogy a „rendet­már családapák, család- lenkedő csemeték" meg­anyák is. Akik vajon ki- győződésére, Jó kollektíva nek mutatják meg a le- kialakítására törekedne, vél két? A gyermeküknek, Elvégre a „csemeték" va­mondjuk a következő szö- lamennyien felnőttek. Az veggel: „Fiam! dádázd első levelek már elmen­meg a papát (mamát), tek. és jöttek a siránkozó mert rosszalkodott a kol- válaszlevelek, majd hama­léglumban..." Elgondol- rosan az aggódó szülők, kodtató továbbá, hogv a Akadt olyan mama, aki kollégium vezetősége ilyen képes volt az ország má­lépésre szánta el magát, gtk végéből Szegedre utaz­azért is, mert 18—22 éves nl, hogy rendbe rakja, fel­korban általában „szoba- takarítsa rakoncátlan fió­tiszta" az ember — ha ez kája fészkét... még sincs így, akkor va- Így aztán — hála a lóban igaz a „második szorgalmas édesanyának — gyermekkor" definíció. most rend, tisztaság ural­Persze nem lehet fi- kodik a szobában. De va­gyelmen kívül hagyni; jon mi lesz, ha a mama olyan kollégiumról van hazautazik? szó, ahol tizenketten lak- Dezső László Hogyan készül a hőmérő? „Papíron", egyszerűen. A vékony üvegcsőbe higanyt vagy alkoholt helyeznek, ol­vadó jégbe, maja forrásban levő vizDe helyezik a csö­vet és a két higanyállás közötti távolságot száz egyenlő rubrikára osztják és kész a hőmérő. Nos, a való­ságban nem ilyen egyszerű a dolog. A Lombik Ipari Szövetkezetben, amely az ipari hőmérőgyártás orszá­gos profilgazdája, Zinner Endre György üzemvezető ezeket mondja: — Egy-egy ipari hőmérő elkészítéséhez átlag csak­nem 150 munkafolyamat szükséges. Az általában másfél méteres üvegszálakat feldaraboljuk és olvasztásos forrasztó eljárással 40—50­féle művelettel készítjük elő a hőre táguló folyadék vagy higany befogadására. Több alkalommal ellenőrzik a hőfokot, a beállítást. A mé­réstartomány bejelölését speciális vákuumszivattyú végzi és félautomata gépek készítik a skálát. Évente több mint negyed­millió, több ezernyi fajta hőmérőt készítünk. Általá­ban mínusz 80 foktól plusz 400 Celsius fokig terjed a „mérőképesség", de készí­tettünk mór 625 fok felett mérő speciális hőmérőket Is. — Szállítottunk azonban hőmérőóriást is. több mint 2 méteres egyedi darabot — ipari felhasználásra — s készítettünk alig 4 centimé­teres mini elektromos kap­csoló hőmérőt is. (Ilyeneket használnak az inkubátorok­nál. ahol állandóan 37 fokon kell tartani a hőmérsékle­tet.) Kevesen tudják, hogy 8 Lombik Szövetkezet Európa legnagyobb hőmérőgyára. Az V. ötéves terv végére több mint 400 000 különböző Ipari hőmérő kerül az ország kü­lönböző üzemeibe és ex­portra. F. T. A Vaskapu li. A rómalak két részre osztották a Dunát, az Is­ter volt az első szakasz, a forrástól a Kárpátokat ket­tészelő szűk szorosig —me­lyet Vaskapunak neveztek. A Vaskaputól a Fekete-ten­aerig tartott a második sza­kasz, a Danubius. Az egykori Vaskapu azon­ban ma már nem létezik. Völgyzáró gát rekeszti el a folyót, és a Vaskapu helyén hatalmas, csaknem kétszáz kilométer hosszú víztároló keletkezett, vízi erőmüvei a közepén. A vízierőmű-rendszer Ro­mánia és Jugoszlávia tu­lajdona: a két ország jel­képes határa valahol az óriás gát közepén húzódik. Az erőműhöz tartozó ti­zenkét áramfejlesztő egység­ből kilenc turbinát és hat generátort Leningrádban készítettek. Szovjet tervek alapján és szovjet szakem­berek közreműködésével to­vábbi három turbinát és hat generátort pedig Romániá­ban, illetve Jugoszláviában készítettek. A „Vaskapu I" turbinái immár negyedik éve üze­melnek, s a vezetékek Jugo­szlávia legtávolabbi részei­be is eljuttatják az ára­mot. Az ország fejlődő ipa­ra azonban még mindig vil­lamosenergia-hiánnyal küzd, ezért teljes mértékben in­dokolt a Vaskapu II. fel­építésének terve. Az újabb erőmű is jugoszláv—román közös vállalkozás lesz — szovjet közreműködéssel. Az építkezés már ezen a tava­szon indul. Az új gátrendszer nyolc­van kilométer távolságban a „Vaskapu I." alatt épül. A jugiszlév és a román olda­lon létesítendő nyolc-nyolc turbina összteljesítménye pe­dig 432 000 kilowatt lesz. Mikrohullámmal — a rák ellen A hannoveri egyetem a J. záshoz még speciális gyógy­G, Zimmermann nemzetközi szereket is alkalmaztak, az tudományos díjjal tüntette esetek 75—8o százalékánál ki tavaly a Lengyel Járvány- értek el eredményt, ügyi és Higiéniai Katonai Az elért eredmények alap­Intézet egyik kutatócsoport- .. , . ... . ' . , ját. Ez a tudományos mun- Ján a kutatok tovább foly­kacsoport sokéves kutatás tatják a mikrohullámos rák­során megállapította, hogy a terápiai kísérleteiket, magas hőmérséklet megál­Tél a szigeten Ritkán adódik, hogy Pes- kóbb a kaszinó falán, mint téli sziget útjait csak né­ten járva kényelmes, nyu- nyáron. Mindehhez elége- hány sétáló pár rója. A bun­godt, sétára szánhatja magát detten bókolnak a régi lám- dákba bújt kucsmás lányok a vidéki utas. Valamiért paoszlopok havas karimájú és fiúk csak a sportuszodáig mindig sietős a dolga, ren- ernyői. mennek. Észre sem veszik, geteg az elintéznivalója, így Kövekkel púpozott uszá- hogy két legényke az egyik azzal telik el az idő, hogy lyokat húz méltóságteljesen fa törzséről a taplógombát rohan egyik helyről a má- egy vantatóhajó a Margit- szeretné mindenáron letép­sikra. Talán a véletlen hoz- híd felé. A nyáron oly sok- ni. Nem sikerül, de nincs hat csak ráérős „semmitte- szor zsúfolt kertmozi most kesergés. Kipirult arccal lö­vést", ha például a délutáni hallgatag. A fehér vászon gócskáznak inkább a hin­gyors az orrunk előtt húz ki sikertelenül viaskodik' az táknál. a csarnokból, gúnyosakat olvadó hóval. Üresekasport- Szürkén húzódik meg a füttyentve. Így jártam a mi- pályák is, pedig egyik-másik fák közt a régi Ferenc-rendi nap magam is, s céltalanul pingpongasztalon ott felej- kolostor romja. A zömök ía­keveredtem ki a mindig túl- tették a hálót. lak a fákkal versengve zsúfolt körútra. KÍs gyerekcsoport madár- nyújtózkodnak még most is * etetőt állít fel gondosan. A a magasba. Pedig rég volt, Jobbra-balra bámészkod- tanítónéninek mondania mlk°r a történelem íródott va, ráérősen bandukolva in- sem kell, kl mit csináljon, Szálloda korára is keve­dulok el a Duna felé. Meg- úgy szorgoskodik mindegyik'. 8en emlékeznek, s arra, löknek hátulról, nekem Jön- Amint elkészülnek, megrak- ho«y lakott Krúdy Gyu­nek elölről, nyomakodnak ják az etetőt mindenféle Bródy Sándor, Karpáti oldalról, úgy látszik, szokat- magokkal, s távolabbra hú- Aurél, Révész Béla és Szép lan jelenség vagyok a for- zódnak. Lesik nagy várako- ErnA A romok az elmúlt galomban. Kis papírzacskó- zással, odarepül-e valame- századokra emlékeznek, a ból előkotorászom a meleg lylk madár. Üjjongva kiál- környező ven fákkal együtt, gesztenyéket, s jóízűen maj- tanak, ha egyik-másik bát- Tn,án ezért is suhan el mel­szolgatom. A hídon kissé rabb vadgerle az etetőre te- lettuk halkabban a kivalt­fázósan megborzongok', ösz- lepszik. Aztán pisszentenek, sa«°s J°Süt élvező 26-os szehúzom magam, kezem hogy meg ne zavarják. busz. Kevesen járnak erre. A Radics Ferenc mélyen a kabátzsebbe rej­tem. Az éles. metsző dunai szél kényszerít erre. Mégis a híd korlátjához bátorko­dom, hogy lenézhessek a folyóra. Így látom, hogy a hullámokra miként tupíroz fehér tarajokat a játékos szél. A sziget csendes. A szür­ke télben csak a tavaszváró madarak röpködnek, elesé­get kutatva. Itt már a szél is szelídebb, s alig mozdít­ják fejüket a csupasz koro­nájú fák. A fővárosi zaj is egyre távolabbról és egyre halkabban szűrődik ide. A park elvékonyodott hótaka­róján néhány apróság fut­kározik, nevetgél. Nagyapák', nagymamák az útról moso­lyogva kiáltanak intő szava­kat feléjük. Legszívesebben együtt szaladgálnának a gyerkőcökkel, ha lenne még hozzá erejük. Néhány gesz­tenyefára borostyán kúszik fel, behálózva és zöldre vál­toztatva az alsóbb ágakat. Az örökké foltos platán ha­talmas karjai most csupa­szon törnek az ég felé. Ter­mése, mint megannyi inga, leng. Alatta a tujabokrok lustán terülnek szét a fö­venyen, és feltűnően zöldek a növendék fenyők. Elhagyatva szégyenkeznek; s porosan, piszkosan unat­koznak a padok. Egyiken a sárga felirat a Vidámpark­ba csábít. Délelőtt 40—50 százalék kedvezmény — ad­ja tudtul a hirdetés. A büfé is zárva. A jégkrém, a fagy­lalt, a sör és a főtt kolbász nem cikk most A Pepsi­cola-reklám is sokkal fa­Könnyűszerkezetes elemgyár Székesfehérváron, a Fejér forintos beruházással évi megyei Állami Építőipari 100 ezer négyzetméter köny­Vállalat központi telepén nyűszerkezetes épület össze­szereléséhez elegendő acél­megkezdődött a „Clasp" 3zerkezet és könnyJtett vas­könnyűszerkezetes elemgyár betonelem készülhet az új kivitelezése. A 300 millió telepen. Áz átalakuló bolgár gazdaság A , Bulgária gyors iparosodá- növekedett, 2393 millió ki­sa következtében az elmúlt lowattóráról 25 232 millióra, évtizedekben a mezőgazda- Jelentős anyagi erőket sági és az Ipari termelés fordítottak a kohászat fej­aránya gyökeresen megvál- lesztésére. 1975-ben a fém­tozott. Míg 1944-ben — az kohászat már 30-szor annyit elmaradott gazdaság jellem- termelt, mint 1956-ban. Szá­zőjeként — a mezőgazdaság mos kohászati termék előál­és ipar aránya 4:1 volt, nap- lítását tekintve Bulgária jainkban ez jelentős fordu- egyre közelebb kerül a szo­latot vett, s ma már a vl- cialista országok középme­szonyszám 1:5. Az ipar a zőnyéhez. gazdasági élet alapvető ága- Ebben az időszakban nagy zata lett. figyelmet szenteltek a ne­Különösen ^ors ütemben gg" & S iVR^TS? kertberendezéseket' és 'mű­dahni össztermetas 5% "llt ««** -ár nemcsak ha­zaléka jelenleg részaránya eléri a 70 százalékot. volt termelőeszköz zai fogyasztásra, hanem kül­' földi Piacra is gyártanak. A Bulgáriában 1957-től 1975­gépipar és a fémfeldolgozó ipar termelése 1975-ben 24­szerese volt az 1956. évi­lítja a rosszindulatú tumo­rok fejlődését. Különféle módszerekkel igyekeztek a szükséges magas hőmérsékle­tet előidézni; mesterségesen keltett lázzal, az emberi test vízben való túlfűtésével, pa­raffinfürdőkkel és infravörös kamrákkal. Ezekkel az eljá­rásokkal 40—41 fokos test­hőmérsékletet tudtak elérni. Ez kedvező volt ugyan a da ganatképződés megállítására, de megkárosította a szerve­zetet. Magasabb rendű emlő­sökkel végzett kísérletek alapján kimutatható volt az Idegrendszer és a vérkerin­gés károsodása. A lengyel kutatók olyan megoldást kerestek, amely lehetővé teszi, hogy a test­nek csak egy bizonyos ré­szét „fűtsék fel". Szmigielski professzor Irányításával a kutatók kipróbálták a mik­rohullámú besugárzást. Az ilyen hullámok ugyanis rö­videbbek, mint a rádió- és a tv-hullámok. de hosszab­bak, mint az infravörös su­garak. De csak a megcélzott testszövetekre hatnak, és csak olyan arányban, ameny­nyire azok az energiát el­nyelik. A hőmérsékletet inf­ravörös hőmérőkkel és kü­lönleges eljárással mérték. A mikrohullámú hyperther­miával kezelt kísérleti álla­tok 50 százalékánál állt meg a rákképződés. Ha a sugár­ig a villamosenergia-terme- nek. A bolgár gépgyártás lés több mint tízszeresére egyre Inkább megközelíti a világszínvonalat. A leggaz­A fizetett szabadnap kiadásáról ^ L. F.-né szegedi olvasónk után öt, három és ennél több több fizetett szabadnapot a gyermekek után járó fize- gyermek után kilenc fizetett vett igénybe, mint amennyi telt szabadnapok kiadásának szabadnap illeti meg. A sza- a vállalatnál eltöltött időre szabályozásáról érdeklődik, badnapokat a dolgozó kivan- megilletné, a különbözetre Ügy tudja, hogy két gyer- ságának figyelembevételével, járó átlagkeresetét munka­mek után jogosult öt fize- egyben vagy részletekben béréből levonni nem szá­léit szabadnapra. Ezt a kell kiadni. A szabadnapok- bad. Munkaviszony megszú­rnál! évben meg is kapta, ra való jogosultság megál- nése esetén a dolgozó mun­Az idén még nem kapta lapítása szempontjából a kavállalói igazolási lapján meg, a szerződése lejirta gyermeket utoljára abban az fel kell tüntetni az általa után új munkahelyre megy évben kell figyelembe venni, igénybe vett szabadnapok április 25-től, ezért a válla- amikor a tizennegyedik élet- számát. A vállalatnak iga­lat már a fizetett szabadnap- évét betölti. A jogszabály zolnia kell azt is, ha a dol­ját sem akarja kiadni. Sze- szerint a fizetett szabadnap gozó a szabadnapot a mun­retné tudni, hogy elvész-e az naptári évenként jár. A dol- kaviszony megszűnéséig még öt szabadnapja, vagy köteles gozó a szabadnapokra teljes nem vette igénybe. a vállalat legalább részben egészében Igényt tarthat a Mivel a fizetett szabadnap — a munkaviszony idejére gyermek születésének évében nem szabadság címén jár, kifizetni? Egyben azt is ké- akkor is, ha a munkaviszony ezért a szabadnapok számát ri, ismertessük, szabályos-e, év közben kezdődött. Ha a a szabad szombat miatt csök­ha a szabadnapokat össze- munkaviszony év közben kenteni nem szabad. Sza­adják a fizetett szabadságok- szűnik meg, és a dolgozó a bálytalan az az eljárás, ha kai, s a szabad szombatokra fizetett szabadnapokat nem a fizetett szabadsághoz a fi­.való hivatkozással minden kapta meg, azt pénzben zetett szabadnapokat hozzá­lizenkettedik napot levon- megváltani nem lehet. Ilyen- adják, s a kettőből egvütt ják? kor az anya csak újabb vonják le a szabad szomba­Olvasónk kérdéseire vo- munkaviszony létesítése ese- tokát. A fizetett szabadságot natkozóan a munkajogi sza- tén tarthat igényt a fizetett ®® 8 fizetett szabadnapokat bályok az irányadók. E sze- szabadnapokra Vagyis azt e£ymástól elkülönítetten kel! rint a dolgozó nőt és a az üj munkahelyen kötele- kezelni, függetlenül attól, SHSÍtST tizennégy "k teljes egészében hogy a fizetett szabadnapok­évesnél fiatalabb egy gyer- kiadni. Ha pedig a munka- ra is az átlagkereset jár. mek után kettő, két gyermek viszony megszűnése előtt DR. V. M. daságosabb ágazatokat — a műszeripart, a rádióelektro­nikát, a hajógyártást, az elektromos ipart — fejlesz­tik és tökéletesítik. Az el­múlt öt év alatt az ország exportjában jelentős mér­tékben nőtt a gépipari ter­mékek aránya: a gépex­port 1956-ban az összes ki­vitel 2,6 százalékát, 1974­ben már 38,7 százalékát tet­te ki. Lendületesen fejlődik a nehézvegyipar is. A fejlesz­tés fő irányát a szintetikus kaucsuk-, a műanyag-, és a a műszálgyártás alkotja. 1956-ban mindössze 1,3 ezer tonna műanyagot, műgyan­tát és ragasztót állítottak elő; 1975-ben már ennek 120­szorosát, 155,7 ezer tonnát. A vegyipar termelése a ter­vek szerint 1980-ban 1,8­szerese lesz az 1975. évi­nek. Bulgária tehát fejlett ipa­ri-mezőgazdasági országgá vált. Az az ország, amely egykor még a legegyszerűbb ipari termékeket is impor­tálni kényszerült — gépek és berendezések exportőre lett. A fogyasztási javakat elő­állító iparágakban, a köny­nyű-, és élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaság­ban is haladó strukturális változások mentek végbe. Az elmúlt húsz évben az élel­miszeripar termelése 4.4­szeresére, a textiliparé pe­dig 4,2-szeresére növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom