Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

2 Ivcdd, 1977. február 1". Arafat Kairóban tárgyal • Kairó, Bejrút (AP) A libanoni fejleményekről, a palesztin fegyveresek és a Libanonba vezényelt arab­közi békefenntartó erők kö­zötti fokozódó feszültségről tárgyalt hétfőn Kairóban Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke Anvar Szádat egyip­tomi államfővel és M, Sza­lem miniszterelnökkel. Az AP bejrúti tudósítása sze­rint a békefenntartó erők parancsnoksága „ultimátum­ban,. figyelmeztetett arra, egységei megteszik a szük­séges intézkedéseket „a ge­"rillák és a polgárháború más fegyvereseinek leszerelésé­re". A parancsnokság meg­győződése szerint a múlt he­ti fegyveres összecsapások­ban részt vett kommandók nem szolgáltatták bc nehéz­fegyvereiket, s a békefenn­tartó erők parancsnokságá­nak felhatalmazása van, hogy az általa megfelelőnek itélt módszerekkel gyűjtse azokat be". „Dialógus, egymás kölcsönös megértése, együttműködés" Sebestyén Nándorné nyilatkozata Veszelin Gyuranovics a kijelölt jugoszláv kormányfő 0 Szófia (MTI) Szófiában hétfőn befejező­dött a békeépítők varsói vi­lúgkőzgy ülését előkészítő nemzetközi bizottság ülése. A megbeszéléssorozat be­fejeztével Sebestyén Nán­dorné. a Magyar Országos Béketanács főtitkára nyilat­kozott az MTI tudósítójának u szófiai tanácskozás legfon­tosabb eredményeiről, á varsói világközgyűlés előké­szítéséről, és általában a nemzetközi békemozgalom időszerű feladatairól. Az Or­szágos Béketanúcs főtitkára nyllatkozataban hangsúlyoz­ta: A szófiai megbeszélése­ken a BVT elnöksége elis­meréssel állapította meg, hogy a nemzetközi békemoz­galom a második stockholmi felhívás közzététele óta je­lentős eredményeket ért el, világszerte. 400 millió ember irtu alá a leszerelés előmoz­dítását követelő dokumentu­mot. Az /európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban a tanácskozás felhívta a figyelmet arra, hogy a helsinki alapelvek csak keretet jelentenek, ame­lyet tartalommal kell meg­tölteni. Az európai közvéle­ménynek nyomást kell gya­korolnia azokra a kormány­körökre, amelyek a helsinki alapelvek meghamisítására törekszenek, és ugyanakkor hathatós támogatást kell nyújtania a helsinki aján­lások maradéktalan érvé­nyesüléséért küzdő kormá­nyoknak. A tanácskozáson a nyugati mozgalmak képviselői szá­mos példával bizonyították, hogy Helsinki óta, de külö­nösen az utóbbi hónapokban aktivizálódtak az enyhülés ellenségei. A szófiai fóruim figyelmeztetett rá, hogy a békeoffenzíva csak akkor ér el komoly eredményeket, ha újabb és újabb tömegekkel tudja megértetni: aktív részt kell vállalniuk a küzdelem­ben. Jelentős lépés a megoldás irányába 0 Nicosia (TASZSZ) nem kötelezett politikát foly- gén Bécsben újból összehiv­tató állam lesz. ják a két közösség vezetói­Makariosz érsek, ciprusi el- Makariosz elnök és Rauf nek tavaly februárban meg­nök vasárnapi sajtóértekezle- Denktas találkozójára szom- szakadt értekezletét, tén bejelentette: Rauf Denk- baton került sor, Kurt Wald- Rauf Denktas, a ciprusi tö­tassal, a ciprusi török közös- heim ENSZ-főtitkár jelenlé- rökök vezetője szintén meg­ség vezetőjével tartott talál- tében. Miként Makariosz saj- elégedéssel nyiltkozott a lét­kozóján megállapodás szüle- tóértekezletén hangoztatta, a rejött megállapodásról, és tett arról, hogy Ciprus szö- négy óra hosszat tartó ta- elismerte, hogy a ciprúsi gö­vétségl, egységes, két közös- nácskozáson abban is meg- rög fél jelentős lépést tett a ségből álló, független és el egyeztek, hogy március vé- megoldás irányában. „Új szellem" a szépség szigetén? Kommentár Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ fótitkára az „új szel­lem" szavakkal jellemezte azt a szerinte biztatóan meg­változott légkört, amely a ciprusi két népküzösség érintkezését most jellemzi. A főtitkár elsó kézből sze­rezte tapasztalatait: maga tárgyalt Makariosz érsek­elnökkel és Rauf Denktassal. Denktas Immár hosszú esz­tendők óta a szigeten élö tö­rök népcsoport vitathatatlan vezetője. Csak a Jövő döntheti el, nem túlzott-e a főtitkár de­rűlátása. A megfigyelő mind­össze arra szorítkozhat, hogy egy pillantást vessen u szi­getország belső helyzetére és annak nemzetközi vonatko­zásaira. Az előzmények közismer­tek. Athén — a junta ural­mának utolsó szakaszában — megpróbálta az enózlszt, a Görögországhoz csalakozús fanatikus híveinek kezébe adni az országot. Törökor­szág erre Bülent Eeevit ak­kori kormányfő jóváhagyá­sával katonai inváziót haj­tott végre a szigeten, amely egycsapásra megváltoztatta uz évszázados hatalmi vi­szonyokat. , Az akció nyomán a lakos­ság ötödét képviselő török fél megszállta a szépség szi­getének nevezett ország te­rületének több mint a felét. A görög lakosság tízezrével menekült a megszállt öve­zetekből. Makariosz érsekelnök Waldheimmel folytatott tár­gyalásai után most először jelentette kl: „a ciprusi tö­rökök és görögök cgyetérle­nek abban, hogy Cipruson egységes, két közösségből iil ló független és el nem kö­telezett szövetségi ailarhot kell létrehozni". Nyilván ez állama közötti viszály leg­a rendkívül fontos elem, te- íontosabb forrása, hanem hát a két közösségből álló még közvetlenebb stratégiai szövetségi állam elismerése okokból is. , az, ami miatt Waldheim „új szellemről" beszélt. De az új elem mellett leg­alább olyan fontos a Maku­rtosz-kljeientés „régi" motí­vuma: vagyis az, hogy Cip­rusnak független, el nem kötelezett államnak kell ma­nernesak ^zért^rdSi'k ^ olyan Intenzíven Ciprus iránt, mert a sziget két tag­Ciprus semmiképpen sem válhat a térség egyensúlyát — érzékeny egyensúlyát — felborító atlanti bázissá. Az érsekelnök — mint nyilatko­zatából is kitűnt — jól lát­ja, hogy a belpolitikai ki­bontakozás első számú félté tosság. A varsói világközgyülés, amelyet a BVT május Ö-ra hívott össze, a nemzetközi békemozgalom legnagyobb szabású idei rendezvénye lesz. A 20U0 küldött részvé­telével megtartpndó tanács­kozás napirendjén a követ­kező témákról lesz szó: a nemzetközi közvélemény aktivizálásáról az enyhülés megszilárdítása érdekében, a hidegháborús erők támadá­sának kivédéséről, a katonai­ipari komplexumok hatásá­rak visszaszorításáról, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről, a leszerelés fo­kozatos előmozdításáról, a különböző népek és államok politikai-gazdasági egyenjo­gúságáról, a háborús tűzfész­kek felszámolásáról, a faj­üldözés és a fasizmus elleni harcról. Az egy hétig tartó tanácskozás nyitva áll min­den béke- és haladó szer­vezet előtt. A találkozó nyi­tott. széles, demokratikus jellege biztosítja majd. hogy sok új erő is részt vegyen Varsóban. „Dialógus, egymás kölcsönös megértése, együtt­működés" ezeknek a jelsza­vaknak a jegyében hívja össze a Béke-világtanács a közgyűlést. Eddig mintegy 50 nemzetközi szervezet jelen­tette be. hogy részt kíván venni Varsóban. • Belgrád (MTI) Veszelin Gyuranovicsot, a Crna Gorái Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnökét jelölték a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács (kormány) elnö­kévé. a január 18-án repülő­gép-szerencsétlenség követ­keztében elhunyt Dzsemal Bijedics kormányfő utódjává. Jugoszlávia államelnöksé­ge hétfőn lgalóbun tartott ülésén Tito elnök javaslatá­ra, az ország köztársaságai­nak és tartományainak egyet­értésével, egyhangúlag úgy határozott, hogy az 52 éves Crna Gora-i politikust, Ve­szelin Gyuranovicsot java­solja a kormányfői tisztség betöltésére. Az indítvány végleges jóváhagyására a szövetségi képviselőház hiva­tott. Veszelin Gyuranovics 1925. május 17_én született a Crna Gora Köztársaságban levő Danilovgrad közelében fekvő Martinicsiben. Jugoszlávia fasiszta megszállása után közvetlenül már 1941-ben* bekapcsolódott és részt vett a népfelszabadító háborúban. 1944-ben lépett be a Jugo­szláv Kommunista Pártba. A háború befejezése után elő­ször az ifjúsági szövetség­ben, majd a pártban töltött bc különféle tisztségeket 1953 és 58 között fontos sze­repe volt a Crna Gora-i sajtó irányításában, egy ideig a titográdi rádió igazgatója, majd a Pobeda cimü, ugyan­csak titográdi lap főszerkesz­tője volt. A Crna Gora-i kommunisták szövetségében először a központi bizottság tagjává, azt követően a KB végrehajtó bizottságának tit­kárává, majd a KB elnökévé választották meg. Tagja a Crna Gora-i Köztársaság el­nökségének is. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának a VIII. kongresszus óta tagja. A legutóbbi. 1974-ben tartott X. kongresszuson a KB el­nökségének is a tagja lett. Kiemelkedő munkásságáért több ízben kapott magas ál­lami kitüntetést. Harmat Endre Ma kezdi munkáját a genfi leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka 0 Genf (MTI) pusztító fegyver megjelenése, jelentős helyet foglal majd el Arra vonatkozóan is folytat- á tavaszi ülésszakon. A ku­Ma felújítja munkáját a tak megbeszéléseket, 4 hogy rábbi gyakorlatnak megfele­genfi leszerelési bizottság, és általánosan alkalmazható for- lően az ismertetett kérdé­megkezdi a tervek szerint áp- mulát alkossanak az újfajta sekben szakértői megbeszé­rilis végéig tartó tavaszi ülés- tömegpusztító fegyverek és lésekre is sor kerül, amelye­szakát, Az új tanácskozásso- célba juttató eszközeik fo- ken magyar képviselők is rozatot fokozott érdeklődés galmáról. Tulajdonképpen ar- részt vesznek, előzi meg, mivel a genfi fo- ról tárgyaltak: a fegyverek A tavaszi ülésszak megnyi­rumon a leszerelés területén milyen kategóriáit vagy ti- tására hétfőn délután vala­megvalósítandó szerződések pusait kell majd a tilalomba mennyi delegáció — a fran­kidolgozása kerül napirendre, bevonni. ciák kivételével, mivel Fran­A kezdődő tavaszi üléssza- Hasonlóképpen fontos fel- ciaország kezdettől nem vesz kon a bizottság folytatja adata a bizottságnak a vegyi részt a bizottság munkája­azoknak a témáknak a meg- fegyverek betiltására vonat- ban — megérkezett. Napok vitatását, amelyekről már ko- kozó szerződéstervezet ki- óta Genfben tartózkodik a rábban is tárgyalt. A főbb dolgozása is. A Szovjetunió, Szovjetunió delegációja, kérdések között szerepel az más szocialista országokkal amelynek vezetője Viktor a szovjet javaslat, amely az együtt, még 1972-ben beter- Lihaesev nagykövet. Ismertté új típusú tömegpusztító fegy- jesztette annak a megállapo- vált, hogy az Egyesült Alla­verek és fegyverrendszerek dástervezetnek a szövegét, mok küldöttségének korábbi kifejlesztésének és előállítá- amely a vegyi fegyverek ki- vezetője, Joseph Martin sának betiltását szorgalmaz- dolgozásának előállításának nagykövet nem vesz részt a za. Az elmúlt évben a bl- és felhalmozásának tilalmára tanácskozáson. A keddi ülé­zottság kormányszakértők be- vonatkozik, és amely ilyen sen Leon Sloss, a fegyverzet­vonásával vizsgálta a kér- fegyverkészletek megsemmi- ellenőrzési és leszerelési hi­dést. Megvitatták, hogy a kö- sítéséröl is rendelkezik. A vatul ügyvezető igazgatója jvetkező időszakokban milyen föld alatti atomkísérletekbe- képviseli az Egyesült Álla­lterületen várható új tömeg- tiltásának témaköre szintén mokat. Shvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály A fővezérség és a Dunántúlra kirendelt csa­patok elvonulása után átvettem a szegedi körlet­parancsnokság vezérkari főnökségét. Parancsno­ka Pleplár Lajos alezredes, minden tekintetben kiváló katona lett. A cs. és kir. hadseregben szol­gálván, nem tudott jól magyarul, vagy mondjuk inkább Idegen kiejtéssel beszélt... Minden igye­kezetem azon volt, hogy feladatom kifogástala­nul elvégezve, a honvédség újjászervezését a le. hető legjobban végezzem. Feladatunk volt a Duna—Tisza között a honvéd­séget újraszervezni. A románok ugyanis a Duna —Tisza közéből kivonultak, 6 csak a Tiszántúlon maradtak benn az általuk megszállt magyar te­rületen. Kecskemét is felszabadult ekkor, ahol Héjjas Iván az ö polgárőrségével elbánt a kommuniz­mus és a román megszállás alatt szerepelt zsi­dókkal és néhány gazdával. Erről mi csak an­nak megtörténte után vettünk tudomást, amikor a ml alakulataink oda bevonultak. Ugyanis az eljárás a következő volt. A felsza. badult területre vármegyei katonai parancsnok­ságokat és járási katonai parancsnokságokat küldtünk ki, melyek mind itt, Szegeden lettek összeállítva és rendeltetési helyükre küldve. Fel­adatuk volt a területükön katonai szempontból rendet csinálni, tehát katonai anyagot összegyűj­teni, amennyire lehet nyilvántartásba venni min­denkit, s az illető területen a közbiztonságot, s rendet ellenőrizni. Ugyanakkor a közigazgatás és a rendőrség is újraszerveztetett, tehát a ka­tonai parancsnokoknak ezekkel kellett szorosan együttműködni. Így ezek révén jutott a kecskeméti népirtás tudomásunkra, melyet jelentettünk Siófokon. Sajnos, azonban a Dunántúlról is szomorú híre­ket kaptunk. Nem hivatalosan, hanem csak hal­lomásból tudom, hogy csapataink a Dunántúlra bevonulva, sok helyen ..népitéletet" tartottak, s azokat, akiket a kommün alatti súlyos, népelle­nes cselekedetekkel vádoltak, bírói eljárás mel­lőzésével felakasztottak. Ugyancsak hírek jöttek Siófokról is, ahol a „Prónay-fiúk" garázdálkodtak, s többeket meg­kínozva kivégeztek. Elítélendő ez, mert kl tudja, hány ártatlan szenvedett és esett áldozatul, mert ez igen rossz hatással volt a külföld felé is, mert sajnos sokan nemcsak a megtorlásnál ma­radtak, hanem a haszonlesés, a „szerzés" vágya is vezette őket... Sajnos, ilyenek igen sűrűn fordultak elő. Bu­dapesten, 1920 nyárvégén, amikor a zsidók a Duna-parti kávéházak teraszait már ismét ellep­ték, s ott tényleg kihívóan pöffeszkedtek, úgy. hogy az ukkori légkörben ez nagy visszatetszést szült, megjelentek a Prónay-fiúk és razziát tar­tottak, végigigazolták őket. Ez még érthető, bár nem volt joguk hozzá. De a razzia alatt, ami ék­szer, arany vagy ezüst cigarettatárca, óra stb. volt a zsidóknál, az mind eltűnt a Prónay-fiúk kezén. Ez nemcsak aljas és felháborító volt, ha­nem az egész akciónak a tendenciáját, az indo­koltságát lerontotta. (Shvoy elítéli Prónayék ke­gyetlenségeit. de emellett világosan látszik anti­szemita beállítottsága is. — P- M.) Kecskeméten is, a Dunántúlon is és Horthy Budapestre történt bevonulása után ott is rém­uralom volt. Sajnos, az akkor megszervezés alatt álló nemzeti hadsereg részére ezen terrorcsele­kedetek nem voltak valami előnyösek. Egyrészt hátrányosak voltak magában a hadseregen belül, a fegyelem, szempontjából, másrészt nem volt nagyon szimpatikus a nagyközönség előtt sem. Tiszti uniformisokban gyilkosokat tudni és látni, az nem volt addig szokásban. (Feketelistát állí­tottak össze a ..kommunista érzelmű egyénekről". A be/súgást rendszerré emelték, s elegendő volt a gyanúsítás,' rágalmazás ártatlan emberek meg­hurcolásához. A börtönök zsúfolásig megteltek, s u foglyokat kegyetlenül megkínozták. Néhány hónap alatt mintegy ötezer ember esett áldozatul az ellenforradalom vérengzéseinek,tközel hetven­ezer embert zártak börtönbe és az újonnan léte­sült internálótaborokba. Mintegy százezer kom. munista, szocialista és haladó gondolkodású em­ber pedig emigrációba kényszerült. A bíróságok, a börtönök közvetlenül a katonai bundák ellen­őrzése és felügyelete alatt álltak. — P. M.) A honvédségben (értsd: „nemzeli hadseregben" — P. M.) akkor igen sok tartalékos tiszt szolgált, i'észben olyan, aki az elcsatolt területekről szár­mazott. s nem mert hazamenni, részben akinek nem volt állása. Ezek közt sok olyan csúszott be, aki nem is volt tiszt, sőt rovott múltú volt. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom