Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
Péntek, 1977. február 11. 5 Kitüntették a munkásőrség központi íérfikarát Csütörtökön a munkásőrség parancsnokképző Iskolájában rendezett ünnepi egységgyűlésen adták át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Vörös Csillag érdemrendet a munkásőrség központi férfikarának. Az ünnepségen — amelyen részt vettek a kórus alapító tagjai és azok a zeneszerzők, költők ls, akik a két évtized alatt gazdagították a kórus repertoárját, Révész László Liszt-díjas művészeti vezető emlékezett meg a több mint 900 hazai és külföldi koncertet maga mögött tudó, 1957-ben alakult férfikar sikerekben gazdag múltjáról. Ezt követően Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntető határozatát, majd Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át a magas kitüntetést Révész László művészeti vezetőnek. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka a kórus 30 alapító tagjának adta át a Húszéves Szolgálati Érdemérmet, s három kórustagnak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatát. A kitüntetések átadása után Óvári Miklós méltatta az énekkarnak a kórusművészetben végzett kimagasló politikai és művészeti teljesítményét. Az ünnepség végén a munkásőrség kitür letett központi férfikara nagysikerű műsort adott a meghívottak tiszteletére. (MTI) Emléktábla, képzőművészeknek A magyar képzőművészet öt kiváló művésze; Iványi Grünwald Béla, Ferenczy Noémi, Medveczky Jenő, Szentiványi Lajos és Kfnetty János emlékére csütörtökön márványtáblát lepleztek le az V. kerület Deák tér 3. számú ház falán, ahol félévszázadon át éltek, alkottak. Az avatáson dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Pethő Tibor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke méltatta az öt kiváló képzőművész művelődéstörténetünkben betöltött szerepét, munkásságát. A magyar népi díszítőművészet hagyományainak ápolása. a népművészeti alkotó tevékenység és széles körű népszerűsítése céljából Nyíregyházán közzétették a III. Országos Népművészeti pá• • Ülésezett a megyei NEB , A Csongrád megyei és a járási, városi bizottságok tavalyi munkáját összegző-értékelő beszámolót, valamint az 1976-os év vizsgálati tapasztalatairól szóló jelentést tárgyalta meg tegnapi, csütörtök délutáni ülésén a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, Balázs Lajos elnökletével. A bizottságok szervezeti munkáját, a társadalmi szervekkel való kapcsolatait, a központi, a megyei téma- és célvizsgálatok, valamint az utóvizsgálatok hatásosságát is elemző összesítés többek között megállapítja: a vizsgálatok színvonalának emelkedését Igazolja, hogy a bizottságok megállapításaikat, s javaslataikat az érdekeltekkel megbeszélték, s így a NEB ülésen már a szükséges ajánlásokat fogalmazhatta meg a testület. A megyei NEB tavalyi vizsgálatai tapasztalatait négy téma — a gazdálkodás hatékonysága, a beruházások helyzete, a gazdálkodási fegyelem és a lakosság életkörülményeinek alakulása — köré csoportosította. A Közgazdasági Társasággal és az MTESZ-szel közösen rendezett előadásain pedig nemcsak a vizsgálatokban érdekeltek, hanem a többi gazdálkodó szerv vezetői is megismerhették a NEB javaslatait. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta a közérdekű bejelentések és panaszok intézéséről készült beszámolót is. Enyhe január Az elmúlt január változékony és országszerte enyhe időjárást hozott. A december végi kemény hideg után már másodikára megenyhült az idő — és eltekintve az 5—10-e és 19—21-e közötti rövidebb hideg szakaszoktól. tartósan enyhe, jobbára csapadékos és az óceáni légtömegek folyamatos beáramlása miatt változékony jellegű időjárás uralkodott. Különösen enyhe volt a 12— 15-e és a 23—30-a közötti időszak, amikor a hőmérséklet napi középértékét 3—7 Ci'okkal voltak az évszaknak megfelelő szint fölött. A hónap utolsó hetének szokatlan enyheségére jellemző, hogy a hőmérséklet csúcsértékei az ország túlnyomó részén 10—14 C-fokig emelkedtek, ami megfelel a március közepén szokásos napoali felmelegedésnek. A tavaszias enyheséget 30-án az ország déii-délftyugati területein, Somogyszob, Pécs, Siklós és Mohács térségében zivatarok és jégesők is kísérték. A hőmérséklet havi középértékei a tartós enyhe időjárás miatt országszerte jelentős ÍR rlékt-TI, 1.5—2,5 C-fokkal voltai- magasabbak a sok é- átlagnál. Az envheséget hazánk túlnyomó részén gyakori és bőséges csapadék kísérte. Különösen sok csapadék hullott — jórészt esők formájáoan — a 12—15-e közötti enyhe időszakban, s 20— 21-én, amikor viszont kiadós havazások léptek fel. A lehullott havi csapadékmenynviség a Duna—Tisza középek középső és déli területeit kivéve országszerte felülmúlta a sok évi átlagot, a Tiszántúl keleti részén, az Északi-Középhegység térségében és a Dunántúl nyugati peremén a szokásos menynyiség kétszeresét ls meghaladó havi összegeket regisztráltak. A Dél-Alföld csapadékviszonyairól a következő adatok tájékoztatnak: Bácsalmás 29 mm (79%), Kiskunhalas 33 mm (91%), Kiskunfélegyháza 29 mm (87%), Kistelek 30 mm (81%), Szentes 33 mm (95%), Szeged 34 mm (100%), Makó 38 mm (105%), Mezőhegyes 50 mm (136%), Orosháza 50 mm (152%). Mint látható, a terület nagy részén mérsékelt csapadékmennyiség mutatkozott, csak a tiszántúli rész kapott bővebb csapadékot. Szegeden a havi közéohőmérséklet 1.2 C-fok volt, a sok évi átlagnál 2.4 C-fokkal magasabb. A hőmérséklet maximuma 13 C-fok volt, ezt 30-án jegyezték fel, a minimum hőmérsékletet —16 C-fokot, 1-én regisztrálták. A napsütéses órák havi öszszege városunkban 55 volt. ami a sok évi átlaghoz Í64 óra) viszonyítva 14 százalékos hiányt jelent. Dr. Pcczely György egyetemi tanár lyázat kiírását. A nyíregyházi városi tanács, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága és a Magyar Üttörők Szövetségének budapesti és nyíregyházi elnöksége rendezésében az országos pályázatra és kiállításra gyermekjáték, hímzett és szőtt textíliák, faragások, kerámiák és egyéb — bőrművesség, kékfestő — kategóriákban lehet nevezni. Az alkotásokat postán vagy személyesen 1977. május 30-ig kell eljuttatni a nyíregyházi városi művelődési központ címére: 4401 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. pf.: 53. Ifjú tanítómesterek Általában 30—35 éves koráig neveznek fiatalnak valakit. Erre a korosztályra jellemző, hogy tanul — vagyis tanítják. A nagyobb tapasztalatot adó évtizedek híján azonban igazi mesternek, tanítónak a legritkább esetben minősíthetjük őket. De kivétel talán itt is akadhat. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében „aljazónak" nevezik a tulajdonképpeni összeszerelő üzemrészt: itt nyer végleges formát a cipő. Strasinszki Sándorné szakszervezeti titkár szerint ebben a műhelyben jó néhány éven át szinte lehetetlennek tűnt szocialista vagy annak ígérkező brigád létrehozása, az „aljazónak" följebbre kellett volna tehát kerülnie a brigádmozgalomban. Aztán 1974-ben megalakult itt egy brigád. Tagjai nemcsak fiatalok, de szinte a legfiatalabbak: az átlagéletkor 22 év, maga a brigádvezető is csak 27 éves. A Ságvári Endre ifjúsági brigád leginkább arról nevezetes, hogy voltaképpen megelőzték a csepelieket: január 15-én, "termelési tanácskozáson tett javaslatot vezetőjük, Holb István, Szentesi Jánosné szocialista brigádvezetővel együtt munkaverseny indítására, amelyet nemcsak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő, 60. évfordulójával, hanem a KISZ 20. születésnapjával is indokoltak. Amikor aztán a csepeliek országos felhívása napvilágot látott, szinte ismerősként csatlakoztak hozNémi kiegészítő az ismerkedéshez: a brigád kilenc tagú, két férfi és hét nő. Tavaly 102 százalékos teljesítményt mondhattak magukénak, 2670 pár cipő többlettermelését — és mintegy 300 társadalmimunka-órát. Két év alatt végzett munkájukkal, társadalmi aktivitásukkal bebizonyították: az „aljazó" sem lehet annyira alul. hogy ne lehetne itt is elérni valamit. '..A Ságvári Endre ifjúsági brigád felhívja a szocialista Opera koncert Zenei naptár A MÁSIK BÁJITAL. Amikor a színház operatársulata (régi és hasznos tradícióihoz híven) Donizetti vígoperájának, a Szerelmi bájitalnak idei bemutató értékű fölújításához két teljes szereposztásthirdetett, ki gondolhatta, hogy az influenzavírusok „átírják" a műsornaptárt, tgy a Bájitalnak több előadása elmaradt, s még a közelmúltban is, mikor a másik garnitúra végre fölállhatott, sem múltak el Izgalommentesen az előadás előtti pillanatok: az ifjú tenoristareménvség, Fekete Imre, nem vállalhatta, Réti Csaba énekelte Nemorinót. Betegségéből alig korábban fölépülve, mondhatni szenzációsan, valószínűleg legjobb szerepe ez. Slnkó Györgynek sem kevésbé testhezálló buffófigura Dulcamara, s hogy basszusának fazonja más, mint az ugyancsak kitűnő Gregor Józsefé, élvezetes lehetőség nyílt ugyanannak a szerepnek kétféle megközelítésében gyönyörködni. Fekete Mária (Adina) otthonos, fölszabadult és nagyon érzékeny színpadi játéka csak részben tudta feledtetni, hogy szopránja az utóbbi évek során bizony megkopott, elhasználódott. Remekül indít, később is nagyszerű pillanatokat hagy a hallgatóban Börcsök István Belcoréja, elsősorban az átlagon felülien tartalmas baritonjának színeivel, s bár szerepe nem igazán nagy, időnként el-eltünedezik. Régóta kétely, vajon miért, hiszen láthatóan sokkal több van benne, mint amit hosszú ideje szegedi operaszínpadon nyújt, azokon a deszkákon, ahol lassan fél évtizede látványosan fölfedeztetett, s amelynek azóta is egyik legjelesebb ígérete. A vártnál némileg halványabbnak tűnt Bálint Ilona Gianettája is. Az előadás űj karmestere, Dékány Endre most mutatkozott be operában. Vitatható, vajon a Szerelmi bájital-e az a bizonyos mély víz, ahol úszni kell tanulni a dirigensnek, mindenesetre a karigazgatói tisztéből előlépett Dékány Endre „nem fulladt bele", jóllehet, éppen a kórusok egyikében-másikában „úszott el" majdhogynem az egész együttes. Bemutatkozása azért reményt keltő, jó keze és eléggé megbízhatónak tetsző stílusérzéke van, melyekhez mindenekelőtt operai rutint kell szereznie. SZEGEDI MŰVÉSZEK közreműködésével zajlott le a filharmónia kamarabérleti estje szerdán, a Tisza-szállóban (megelőzően ugyanez a műsor ment Makón). Nemcsak a program — Vivaldi, Britten, Kadosa, Sosztakovics művei —, de az általa fölkínált lehetőségek változatossága, érdekessége, nem mindennapi feladatokat hordozó igénye is üdítően hatott a Szalatsy István dirigálta koncerten, ahol a Szegedi Kamarazenekar és Fúvósötös tagjai külön-külön is szóhoz jutottak. Vivaldi h-moll concerto grossójában ugyan egyenetlenül hatottak az egyéni kvalitásokra építő szólók, Kadosa Pál parányi tételekből fűzölt hangulatos Szerenádjának tolmácsolása viszont a szegedi kamaraegyütteseknek feltétlenül dicséretére válik. A különlegesség Britten tenor hangra, kürtre és vonóskarra komponált Szerenád ja volt meg Sosztakovics Versenymüve zongorára, trombitára, zenekarra. Mindkét műben kétkét vezető szólam, melyek önállóan is hegemón természetűek, nem lebecsülendő stiláris feladatot rónak az előadókra, szólistákra, együttesre, kiváltképp pedig a karmesterre. Azon túlmenően persze, hogy a Britten-kompozíció elsősorban intonációs nehézségeivel. Soszt akovicsé pedig ritmikai fegyelmével támaszt rendkívüli próbatételt a szólistáknak. Szalatsy István fölkészülten, precízen, érzékenyen dirigált, s a Britten-szerenád tenoristéjára, Réti Csabára, kürtszólistájára, Király Istvánra sem lehet panasz, összhatásában mégis a Sosztakovics versenymű előadása tűnt meggyőzőbbnek, a trombitán játszó Frontó Pál, kiváltképpen pedig Bódás Péter jóvoltából. Bódás az évek során szemünk láttára érett be a jó zongoristából kitűnő művésszé, s ma már tulajdonképpen mindent tud, amit az első vonalbelieknek tudnia kell: szuverén gondolata van a művekről, és azt szuggesztíven képes tolmácsolni. N. L brigádokat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója .tiszteletére, a feladatok végrehajtása érdekében vállaljuk egy kommunista műszak ledolgozását. Fő feladataink között kell, hogy szerepeljen a minőség javítása, az exportkötelezettség határidőre történő kiszállítása, az exportbiztonsági tartalék csökkentése." — A K ISZ-évford ulóru társadalmimunka-akciót vállaltunk, a kommunista műszak munkabérét pedig a gyáregységünk által patronált gyermekintézmények támogatására ajánlottuk fel — egészíti ki a felhívást Holb István. — Részt veszünk a „Kiváló Ifjúmunkás". és az újítómozgalomban, indulunk a „Munka és műveltség" vetélkedőn ls. ötletekkel szeretnénk segíteni a jobb munkaszervezésben. Ezzel a felhívással lényegében garanciát vállaltunk munkánk minőségére, tehát igencsak oda kell figyelnünk egvmds munkájára is, sőt segítenünk is kell a másikat. Sánta Erzsébet még nincs 18 éves, segédmunkásként egy éve tagja a brigádnak. — Tanulni akartam, eredetileg a szűcsiparban szerettem volna elhelyezkedni. Mielőtt ebbe az üzemrészbe kerültem, a tűzőműhelyben voltam. Itt csupa fiatal van. jó velük együtt dolgozni, de azért ha újra kezdhetném, inkább tanulnék. Holb István előzőleg elmondta, hogy a brigádból jelenleg ketten tanulnak a szakmunkás-továbbképző iskolában. Erzsébet előtt is nyitva tehát az út — de tanulni legszűkebb munkahelyi kollektívájától is tud —. és nemcsak ő. A Ságvári brigád a hármas jelszót — szocialista módon tanulni, dolgozni és élni — egy negyedikkel egészítette ki. amint erről a brigádnapló tanúskodik. Ez: tanítani. S ilven fiatalon is. így — már nemcsak egymást taníthatják. ü. L. Napközik és gondok Az utóbbi két évtized számszerű adatai a napközi otthoni hálózat ugrásszerű fejlődéséről tanúskodnak. Húsz esztendővel ezelőtt az általános iskolai tanulóknak 3, tíz esztendeje 12,7, a jelen tanévben pedig mar 32,3 százalékuk napközis. Számottevő volt a fejlődés az utóbbi egy évben is. Az előző tanév több mint 9,5 ezer napközis csoportjával szemben ma több mint 10 360 csoport működik, és 25 ezerrel több. összesen 347 ezer tanuló jár napközble. Többségük, 254 ezer alsó tagozatos. Az egész napos nevelés különböző formáiban részesülőknek mintegy 70 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Felgyorsult az utóbbi években a napközi otthonok fejlesztése Csongrád megyében is. Az általános iskolások 38,3 százalékát tudták felvenni, igaz, nem ritkák a magas létszámmal működő csoportok. És vannak olyan községek is — Forráskút, Bokros. Felgyő például —, ahol még nem működik napközi. Helyhiány miatt a nagyobb városokban több száz gyereket, Szegeden több mint 600-at kellett elutasítani. (MTI)