Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

Péntek, 1977. február 11. 3 Papír helyett ffőlía A kereskedők a megmond­hatói, mennyi baj van a göngyöleggel, legyen az láda vagy papír. Valamelyest eny­hít a gondokon a nemrég munkába állított zsugorfó­liás csomagológép. A Szege­di Konzervgyárban ezzel a berendezéssel fólia köntösbe öltöztetik a szállításra váró termékeket Amellett, hogy szemre is tetszetős ez a meg­oldás haszna is van bőven. Az eddigieknek csak a felé­be kerül a csomagolóanyag, és ezzel az új eljárással 40 százalékkal több árut cso­magolnak be, mint koráb­ban. Somogyi Károlyné felvétele Csatlakoztak a csepeli fölhíváshoz Nagyvállalatok, kisüzemek dolgozói egyaránt kiveszik részüket a csepeliek kezdeményezése nyomán kibontakozó munkaversenyből. Csatlakoztak a fölhíváshoz a megye ipa­ri szövetkezeteinek közösségei is. Utóbbiak főként az ex­portterv túlteljesítését és a szolgáltatások javítását ígérik. A szegedi textilművek, fo- mét készítenek, mint tervez­nodájának dolgozói jó né- ték. Vállalják, hogy a szö­hány hétvégi pluszműszakot vetek 96 százalékát első osz­vállaltak annak érdekében, tályú minőségben állítják hogy 650 tonna fonallal töb- elő. bet készítsenek a tervezett- sí­nél. Így enyhítenek az égető fonalgondon, amelyet a Ma- Csepel példája nyomán az gyar Pamutipari BD-fono- országosan kibontakozott dájának leégése idézett elő. versenymozgalomhoz csat­igérik továbbá a fonónők és a műszakiak, hogy a fonalak 84 százaléka első osztályú lesz. Ez igen jó eredménynek számít. A szövődében dol­gozók fölajánlása is jelentős, minthogy év végéig félmil­lió négyzetméterrel több kel­Deák Gábor Szegeden Tegnap, csütörtökön egy­napos látogatásra Szegedre érkezett Deák Gábor, a KISZ KB titkára. A KISZ Csongrád megyei bizottságán Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Dékány Klára, a szegedi KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta a megye KISZ­életének aktuális kérdéseiről. Deák Gábor délután a tex­tilművekbe látogatott, ahol Császár Jenő főmérnök. Ta­kács Imréné párttitkár és Panker Sándor KISZ-titkár tájékoztatták a gyárban dol­gozó fiatalok élet- és mun­kakörülményeiről. Ezután Deák Gábor szegedi nagy­vállalatok — KSZV, ruha­gyár. DÉLÉP, Volán. NKFV. NKFÜ és a textilművek — ifjúsági szervezeteinek veze­tőivel találkozott Díjazott téeszek A kisárutermelés növelé­se és szervezettebbé tétele érdekében az Állatforgalmi és húsipari Tröszt sertéshiz­lalási versenyt hirdetett 1976-ra. A felhívásra öt ka­tegóriában összesen 34 szö­vetkezet küldte el benevezé­sét. A kiírás célja az volt, hogy minél több nagyüzem foglalkozzon a kistermelői sertéshizlalás korábbinál szervezettebb támogatásával. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát dolgozóiból és a termelőszövetkezetek kép­viselőiből állé bíráló bizott­ság a napokban értékelte a versenyt, és a következő dí­jakat ítélte oda a legjobb eredményt elért gazdaságok­nak: Az első kategóriában 15 ezer forintos első díjat a makói Rákóczi Szakszövet­kezet, 8 ezer forintos máso­dik díjat a csongrádi Árpád Tsz nyert, a második kategó­riában 18 ezer forintos első díjjal az ásotthalmi Felsza­badulás Tsz, 10 ezer forintos második díjjal a makói Jó­zsef Attila Tsz munkáját ju­talmazták. A harmadik ka­tegória első diját (20 ezer forint) a mórahalmi Egyet­értés, a' második díjat (15 ezer forint), az ugyancsak mórahalmi Haladás Szakszö­vetkezet kapta. A negyedik kategória első helyezettje a domaszéki Szőlőfürt Szak­szövetkezet (30 ezer forint) lett, az ötödik kategória el­sője pedig 10 ezer forintos versenyjutalommal a derek­egyházi Aranykalász Tsz, második helyezést 6 ezer fo­rintos jutalommal a szente­si Felszabadulás Tsz nyert. Fokozni kell az exportképességet Sajtótájékoztató a hitelpolitikáról Dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtök délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolit kajáról, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank feladatairól. befektetés gyors megtérülé­sét. Az MNB a konvertibi­lis exportáruk termelését és értékesítését növelő vállala­ti törekvésekhez nyújtott Az 1976. évi eredményeket a minden piacon értékesít- beruházási hitelek esetében összegezve rámutatott, hogy hető termékek termelésének, fenntartja, a forgóeszköz­a népgazdasági terv beruhá- a termelést bővítő kapacitá- hitelezésnél pedig bővíti a zási előirányzata teljesült. A sok létrehozásának elősegíté- kedvezményeket, szocialista szektor beruházá- se. Az exportfejlesztésre kért Az idén 22 milliárd forint saira 149,5 milliárd forintot hitelek között is előnyben beruházási hitel folyósítása­költöttek, ami megfelel a részesülnek azok, ahol a ra van lehetőség, ami a ta­terv előírásainak. Ezen belül beruházási folyamat kellő valyi összegnek felel meg. azonban az állami beruházá- előkészületei, megszervezése Ez egyben azt is jelenti, sokra a tervezettnél keveseb- lehetővé teszi a tervezett hogy fokozottan szükséges á bet, vállalati beruházásokra kapacitás gyors belépését, a megfelelő szelektálás, pedig többet fizettek ki a tervezettnél. A fejlesztési hitelek iránt az egész év fo­lyamán élénk volt a kereslet. A vállalatoktól és szövetke­zetektől 2450 hitelkérelem érkezett, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig megháromszorozódott, s túl­haladta az 56 milliárd forin­tot. Főként a meghirdetett 45 milliárd forintos exportnö­velő hitelkeret fokozta a be­ruházási kedvet, a kérelme­zők 6o százaléka ebből a ke­retből kívánt részesülni. A 45 milliárd forintos keretből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb cí­meken érkezett kérelmeket is beleértve pedig összesen 46.5 milliárd forint hitelt engedélyeztek az év folya­mán, amit túlnyomórészt az V. ötéves terv időszakában használnak majd föl a vál­lalatok és szövetkezetek. 1976-ban 22 milliárd forint beruházási hitelt folyósítot­tak, 2 milliárd forinttal töb­bet a tervezett összegnél. A 22 milliárd forintból 7,8 milliárd forint közvetlenül segíti az export fejlesztését. Az ország külgazdasági kapcsolatai, s ehhez kapcso­lódóan az MNB által lebo­nyolított deviza- és hitelfor­galom bővülésének külső feltételei 1976-ban nagyjából várakozásainknak megfele­lően alakultak. Külgazdasági kapcsolataink belső feltételei — a kedvezőtlen időjárás okozta mezőgazdasági terme­léskiesés ellenére — egészé­ben véve lehetővé tették, hogv külső eevensúlvunk ja­vuló tendeooiáia a tangazda­sági tervnek megfelelően ki­bontakozzék. Dollárviszonv­'atú fizetési mérlegünk 1976­ban már kisebb deficittel zárult. Szólt arról is, hogy a kor­mány a múlt évben alkalma­zott hitelpolitikát — néhány változtatással — 1977-re is érvényben tartotta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképesség fokozása, Országgyűlési bizottság az építőipar ösztönzőiről A beruházások hatékony­ságának növelésében, az épí­tési, szerelési határidők rö­vidítésében, a költségek csökkentésében nem lebe­csülendő szerepe van a köz­reműködők anyagi érdekelt­ségének, ám ez az ösztönzé­si rendszer itt-ott bizony még finomításra szorul — így summázhatok azok a képviselői vélemények, ame­lyek csütörtökön hangzottak el az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén. A Gyarmati János elnökletével megtartott ta­nácskozáson a képviselők a beruházók, a tervezők és a kivitelezők érdekeltségi rend­szerét elemezték. Dr. Trethon Ferenc pénz­ügvminiszter-helyettes vita­indítójában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rend­szer csak mérsékelten tud hatni a beruházási munka hatékonyságárnak fokozására, „erősebbek" a negatív irány­ban ható tényezők: a szűkös kivitelezési kapacitás, a szer­vezési gond, a nem kielégítő munkaerőhelyzet stb. Az ér­dekeltségi rendszer — reáli­san — csak akkor fejtheti ki igazi hatását, ha jelentősen csökken a piaci egyensúly­hiány. Feltétlenül indokolt tehát, hogy a beruházó, va­lamint a megvalósításban közreműködő vállalatok, szervek érdekeltségi rendsze­re összhangban legyen. Teendők még bőségesen adódnak, az előirányzott ju­talmak kifizetését például még szorosabban kell kötni a feladatokhoz, elsősorban a határidők előrehozásához, a minőségi előírások betartá­sához. Szűkíteni kell a kü­lönböző engedmények, men­tesítések — köztük a tör­lesztési halasztás, a többlet­költségek központi finanszí­rozása — körét is. Erősíte­ni kell a szerződési és szám­lázási fegyelmet, s a támo­gatások csökkentése céljából elemezni kell az árrendszer működését. A tájékoztatót követő vitá­ban elhangzottakra dr. Trethon Ferenc válaszolt, majd a bizottság jóváhagy­ta idei munkatervét. (MTI) lakozott a Csongrád, Bács­Kiskun és Szolnok megye egy részére kiterjedő hatás­körrel dolgozó Alsótiszavidé­ki Vízügyi Igazgatóság is. Versenyre hívja ki vala­mennyi vízügyi igazgatóságot és vízgazdálkodási társula­tot a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60., vala­mint a MEDOSZ megalaku­lásának 25. évfordulója tisz­teletére. Az ATIVIZIG célul tűzte ki 1977-re beruházási tervei maradéktalan telje­sítését, a beruházások határ­idő előtti befejezését, a ki­munkákra is kiterjed ez évi célkitűzése. A lehetőséghez igazodó sze­rény vállalások érkeztek a szőregi téglagyárból. Ezek közül figyelemre méltó: ígé­rik, olyan minőségű téglát égetnek, amellyel elkerülik a vevők reklamációit * Összesen 11 ezren dolgoz­nak Csongrád megye ipari szövetkezeteiben. Csaknem valamennyi szövetkezet kö­zössége vállalt többletfelada­tokat. Alapvető cél, hogy a megye szövetkezeti ipara az országosnál nagyobb ütem­ben fejlődjön. A tervek sze­rint a termelékenységet tíi az exportot 18, a lakossáfj szolgáltatásokat tíz százaié* kai növelik. * A Tisza-Maros-szög Mfe zőgazdasági Termelőszövet­kezetben dolgozó 25 szoci­alista brigád célul tűzte kl többek között, hogy az ed­diginél jobban ügyelnek a társadalmi tulajdonra. A nö­viteli munkák jó minőségű vénytermesztésben dolgozo elkészítését. A beruházások közössegeket illeti dicseret, befejezetlen állományát 5 ha 41. mázsánál többet te­százalékkal kívánja csök- rem es 54 mázsa májusi kenteni az 1976. évi befeje- morzsolt kukoricát ad atla­zett állományhoz viszonyít- gosan egy hold fold. Túltel­jesítik a tervet. Az állattenyésztők ígérik, kevesebb takarmánnyal is a kívánt súlygyarapodást érik el. Az eddigieknél nagyobb gonddal óvják a birkákat, ugyanis a gyapjú minőségé­nek javításával és a bárá­nyok szakszerű gondozásá­val több pénzt várnak a juhtenyésztéstől. A műszakiak, a traktoro­sok, kombájnosok, lakato­va. Célkitűzése kiterjed a ter­melő berendezések, földmun­kagépek, szállítóeszközök még jobb kihasználtságára. E tekintetben 2 százalékos növelést akar elérni. A gé­pészeti műhelyek jobb ki­használását is célul tűzte ki az ATIVIZIG. Ezt a tevé­kenységet a vízgazdálkodási társulatok egymás közötti jó együttműködésére is alapozza. sok és a javítóműhely mun Szerepel továbbá az ATI­VIZIG célkitűzései között a szocialista munkaverseny­mozgalom kiszélesítése; a vízgazdálkodási eredmények további fokozása; a belső tartalékok feltárása; a telje­sítménybérben dolgozók ará­nyának 5 százalékos növelé­se; a munka- és üzemszer­vezési feltételek javításával a túlórák 10 százalékos csök­kentése, természetesen az éves tervben jóváhagyott létszám betartása mellett. kásái is a csepeliek szellem mében dolgoznak az idén. * Az AGROKER szocialista brigád iai is csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak or­szágos felhívásához. Az Idén az áruforgalmi tervüket 5 százalékkal túltel iesítik, erő­és munkagépekből, alkatré­szekből, műtrágyából, nö­vényvédő szerekből többet adnak el, mint tavaly. Fi­gyelnek arra is, hogy a vö­Különös figyelmet fordít röshagvma vetéséhez, a pap­az ATIVIZIG a villamos rika ültetéséhez és a szőlő energiával és üzemanyaggal telepítéséhez legyen elegendő való takarékos gazdálkodás- gép. ra. A munkásújítások száz A mezőgazdasági kám­foré vetített számának és pánymunkák idejére állandó eredményének 10 százalékos műszaki ügyeletet szervez­növelését is célul tűzte ki. Az ár- és belvízvédelmi mű­vek, berendezések üzembiz­tonsága érdekében végzett nek. Jobb szervizellátást ígérnek. Szakmai ismeretek­re az -idén több fizikai dol­gozót oktatnak, mint tavaly. Befejeződött a rostipar rekonstrukciója Az idén ötödik éve, hogy betonmedencékben, helyen- a nagy tömegű kenderport „egy kézbe", vagyis a Ken- ként betonalagutakban áz- Ez utóbbi így a gyárak kör­derfonó és Szövőipari Vál- látják a szántóföldekről be- nyékét sem szennyezi. Jelen­lalathoz került hazánk takarított kendert. A má- tős ez környezetvédelmi egyik legfontosabb ipari nő- zsás, ázott kévéket mindé- szempontból. Előfordult, vénye, a kender, a vetőmag- nütt darus kocsikkal emel- hogy a vastagon leülepedő termeltetéstől a kész ház- getik. Az egyéb anyagmoz- portól a mezőgazdasági terü­tartási, illetve műszaki szö- gatásnál a szamarakat bá- letek kultúrnövényei kipusz­vetek előállításáig. Ez idő nyamozdonyokkal, elektro- tultak a környéken. A be­alatt a nagyvállalat megöl- mos targoncákkal váltották ruházási összegből több mint dotta a hazai kenderter- fel. 13 milliót közvetlenül szo­mesztés és -feldolgozás szá- A mostani rekonstrukció- ciális, kulturális célokra köl­mos, alapvetően fontos prob- núl elsősorban a kenderfel- töttek. lémáját. Ezek közé számít a dolgozás további alapvető és A rekonstrukció fontos rostipar rekonstrukciója, ugyancsak a legnehezebbek gazdasági eredménye, hogy imelyet három évvel ezelőtt közé számító feladatát, a ti- mintegy 140 százalékkal nőtt kezdtek el, s most. ebben az lolást korszerűsítették. Erre a termelékenység. A koráb­'dőszakban fejeztek be. mindenütt modern, szovjet binál mintegy százzal ki­Ez azt jelenti, hogv csak- gyártmányú tilolóturbinákat sebb létszámmal megoldják lem százmillió forint beru- szereltek fel. Ezek. a több az évi 800 ezer tonnányi házással korszerűsítették a mint húszméteres gépsorok kender feldolgozását. A fel­-enderfeldolgozás e"vjk leg- emberi kéz érintése nélkül, szabadult munkaerőt a bú­űmaradottabb területét. a teljesen zárt rendszerben torlanevártásnál és más -ostkikészítést. Eredménye- működnek. Isn' a korábbi, munkaterületeken foglalkoz­ként a jórészt falvakban egészségtelen üzemcsarnokok tatják. Ugyancsak a re­-nűködő hat kendergvár a most laboratóriumhoz ha- konstrukció eredménveként a kezdetleges színvonalról a sonlóan tiszták: pneumatikus vállalat két. gazdaságtalanul modern nagvüzem rangiára úton, nagy csőrendszeren működő rostkikészítő üze­-unelkedett. Ehhez bizonyos szívatják el a bútorlapgyár- mét hamarosan megszünte­"eladatokat már korábban tásra alkalmas melléktermé- tik. illetve egyéb célokra át­megoldottak: így a primitív ket, a pozdorját, valamint alakítják, gödrök helyett termálvizes külön erre épült tornyokba D. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom