Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

Szerda, 1977. február 9. 5 Felsőbb osztályba léphei!iPÍ,,c<frfrafefe M'ce" Új irodalmi vizsgavetélkedő a rádióban Felsőbb osztályba léphet! címmel országos egyéni vizsgavetélkedőt hirdet meg a Magyar Rádió ifjúsági fő­osztálya és a Vendel utcai dolgozók gimnáziuma — je­lentette be Petur István fő­osztályvezető-helyettes azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a rádióban. A műsor célja, hogy a lakos­ság középiskolai bizonyít­vánnyal nem rendelkező ré­szének lehetővé tegyék: nyilvános rádiós-vizsgán magyar nyelv és irodalom­ból,^ a középiskola bármely osztályának anyagából hiva­talos végzettséget szerezzen. A rádiós műsorra jelent­kezők iránti • követelmények megegyeznek a dolgozók gimnáziuma tantervi előírá­saival. A nyilvános rádió­vizsgát megelőzően a jelöl­tek írásbeli feladatot olda­nak meg és tájékoztató jel­legű előzetes beszélgetésen vesznek részt. A vizsgavetél­kedő részvevői a Magyar Rádiótól postafordultával megkapják a felkészüléshez szükséges, a dolgozók gim­náziumában használatos tan­könyveket, egy-egy téma­körhöz tanulásvezérlő la­pot, és azt az útmutatót, amely tartalmazza az elolva­sandó művek címét, az aján­lott olvasmányok jegyzékét, és a tankönyv alapján pon­tosan megjelöli a vizsga­anyagot. A vizsgázók egy vagy több év anyagából számolhatnak be és optimális esetben tel­jes középiskolai végzettséget szerezhetnek. Az új vetélkedő bázis­iskolája a Vendel utcai dol­gozók gimnáziuma, amely közvetlenül részt vesz a tan­anyag feldolgozásában, el­látja azokat az adminisztra­A februári A farsang vidámságát, a maszkabálak humorát idézi a Kincskereső februári számá­nak több írása, és a borító harmadik oldalán levő egész oldalas rajz. Vinkler László szegedi festőművész készítet­te ennek a lapszámnak sok­színű, több stílusban készült, nagyszerű illusztrációit. A humoros, szatirikus és gro­teszk írások csokrában meg­található Hallatna Erzsébet novellája, Stephen Leacock detektívtörténet-paródiája, s jó néhány vers Arany János, Kosztolányi Dezső, Kiss Be­nedek, Weöres Sándor, Mo­sonyi Aliz, Szepesi Attila, Ogden Nash tollából. Ezt az összeállítást svéd gyermek­versek es két tréfás költői évődés — Orbán Ottó Kor­mos Istvánhoz írott verstré­fája és Nagy László „vidám üzenete" Zelk Zoltánhoz — teszi teljessé. Kiegészíti a prózát Kassák Lajos Cinege halála című elbeszélése, Gri­gorij Gorin A papám meg én című írása, Tarlay Ede no­vellája, Kormos István, Ne- j mes Nagy Ágnes, Tamás Menyhért, Vas István és Zelk Zoltán versei. Beney Zsuzsa ezúttal Petőfi Sándor A pusz­ta télen című versét elemzi, j Sebő Ferenc, a népszerű folkmuzsikus két népi hang­szerről írt a Testvérműzsák rovatban. írását kiegészíti két kotta, egyiket Weöres Sán­dor, másikat Nagy László versére szerezte. Péter László Móra léptei nyomában vezeti el az olvasókat Szeged iro­dalmi emlékhelyeire. Ismét megtalálható a könyvismer­tetés, a rejtvény és a kis­lexikon. Első izben küldi el üzeneteit a levelezőkhöz Zsó­ka néni. A lap fotóit Hor­váth Dezső készítette. tív feladatokat, amelyek az iskolára hárulnak. Ugyan­csak itt vizsgázhatnak azok a jelentkezők is. akik idő­hiány miatt nem kerülhet­nek' a rádió nyilvánossága elé. A Felsőbb osztályba lép­het! műsora a tervek szerint első ízben május 21. és jú­nius 18-a között jelentkezik nyolc alkalommal, heti 60 percben. Második alkalom­mal az őszi vizsgaperiódus­ban sugározzák a műsort. Az 1977-es évet kísérleti­nek tekintik a sorozat ké­szítői. Siker esetén az akciót kiterjesztik más tantárgyak­ra is és szerves részévé te­szik egész felnőttoktatási rendszerünknek. A vizsgave­télkedőre olyan 16 éven fe­lüliek jelentkezhetnek, akik­nek legalább az általános iskolai nyolc osztály elvég­zéséről van érvényes bizo­nyítványuk. Az első vizsga­időszakra a jelentkezés ha­tárideje: 1977. március 6. Cím: Magyar Rádió ifjúsági főosztály, 1800 Budapest, Bródy Sándor utca 5—7. A borítékra vagy a levelező­lapra kérik ráírni: Felsőbb osztályba léphet. A további jelentkezés folyamatos. (MTI) Á Móra könyvespolca Pesttől Debrecenig A Gyermek- és Ifjúsági Könyvszolgálat elnevezéssel létrejött új szervezet felada­ta, hogy különböző módo­kon 6egítse a könyvekkel kapcsolatos tájékozódást, serkentse a gyermekek olva­sási kedvét. Neve is jelzi, a gyerekek, a fiatalok olvasás­kultúráját akarja fokozni, de tájékoztatási körébe kívánja vonni azokat a felnőtteket is, akik az ifjúsággal foglalkoz­nak. A tervek szerint negyed­évenként különféle kiadvá­nyokat juttatnak el a külön­féle korosztályú iskolások­nak és dolgozó fiataloknak, félévente pedig tájékoztató jelenik meg — ez az óvó­nők munkájához nyújt se­gítséget. A munkát a Móra Kiadó végzi, de prospektusaiban figyelemmel kíséri a többi kiadó ifjúságnak szánt mű­veit is. A Móra Kiadó — gondoz­za az összes ifjúsági és gyer­mekkönyv kilenc- tizedét — 1971 és 1976 között megdup­lázta a könyvek számát, a példányszám pedig a régi­nek háromszorosára nőtt. fis néhány kedvelt gyer­mekolvasmány még így sem kapható a boltokban! Pedig — ez Szilvásy Györgynek, a kiadó igazga­tójának tájékoztatója — a legnépszerűbb könyveket, így például a Gőgös Gúnár Gedeont, a Mosó Masa mo­sodáját évente mintegy öt­ven-hetven ezer példányban adják ki újra. A kiadó munkatársainak az a célja, hogy már a legkisebbeknek is könyv kerüljön a kezébe. És itt az éppen tipegni kez­dő kétévesekre gondolnak. Sohasem lehet elég korán kezdeni a könyvvel való ba­rátkozást! Csak ilyen ala­pokról indulva válhatunk valóban olvasó nemzetté. Fontos persze, hogy az első élmények tartalmasak legye­nek. Ezért fordítanak a szerkesztők különös gondot a megjelenő művek szépsé­gére — könyvészeti és grafi­kai értelemben egyaránt. Kitűnő képzőművészek egész sorát foglalkoztatják. Az irodalom története azt bizonyítja, hogy az ifjúsági irodalom klasszikus műveit nemcsak a fiataloknak szán­ták. A jó művet ugyanis Gyermekek a békéért Egy tanácskozás e/é Áz orvos tanácsai Hogyan előzzük meg az influenzát? Influenzás megbetegedé­sekről szólnak a híradások. Mit tegyünk, hogy megelőz­tük a betegséget? Dr. Dö­mök István, az Országos Közegészségügyi Intézet jár­ványügyi és mikrobiológiai főosztályának vezetője az MTI münkatársának elmon­dotta: — Olyan általános véde­kezési módszerrel, amely biztos garanciát jelent az influenzával szemben, ma még nem rendelkezünk. Szá­mos lehetőség van azonban, amely csökkenti a fertőzés valószínűségét. A legelső és a legfontosabb: az influenza vírus emberről-emberre ter­jed. ha módunk van tehát, kerüljük azokat az alkalma­kat, ahol elkaphatjuk. Külö­nösképpen ne látogassuk influenzás ismerőseinket, ba­rátainkat. Távolmaradásun­kat bizonyára nem veszik — ne vegyék — rossznéven. Az influenzások természetesen szigorúan tartsák be az orvos utasításait, és maradjanak otthon. Ebben az időszakban csökkentsük a minimálisra a kórházi látogatásaink szá­mát, a nem influenzában szenvedő betegek meglátoga­tását is. — Egy másik nagyon fon­tos megelőzési lehetőség a jó kondíció megőrzése. Táp­lálkozzunk rendszeresen, fo­gyasszunk vitamindús étele­ket, védjük magunkat a le­hűléstől, a meghűléstől. Mar szá/szór elmondták, de nem felesleges százegyedszer sem ismételni; öltözködjünk ré­tegesen. Szellőztessük a la­kást; szellőztessük a tüdőn­ket, legyünk sokat a jó le­vegőn ; gyakran mossunk ke­zet és általában — különö­sen ügyeljünk a tisztaságra. Mindezt természetesen aján­latos influenza-mentes, idők­ben is betartani, a rendsze­rezett, normális életmód min­den időszak igénye. — Gyakran tanácsolják egymásnak az emberek „biz­tos" ellenszerként a kalap­kurát. Az influenza együttjár bizonyos közérzet-romlással, s kétségtelen, hogy egy-két pohár jó bor mindjárt jobb hangulatot varázsol. Talán nem k'ell mondanom, ennek semmi köze nincs a gyógyu­láshoz, és még kevesebb a megelőzéshez. Az orvostudo­mány megállapítása szerint egyébként u túlzott alkohol­fogyasztás kedvezőtlenül be­folyásolja a szervezet im­mun-rendszerét, rontja az erőnlétet. — Az influenza gyógyítá­sára megvannak a gyógy­szerek — mondotta a főor­vos. Feltételenül azt aján­lom, hogy ha valaki beteg, mindenképpen forduljon or­voshoz. Veszélyes és több­nyire a legjobb esetben is hatástalan az öngyógv.szere­zés. Csak az orvos tudja el­dönteni, hogy kinek mi a betegsége. Az influenzánál annál is inkább így van ez, mert nagyon sok vírus okoz­hat hozzá hasonló tüneteket. Február 13—15. között Bu­dapesten tartja kibővített el­nökségi ülését a gyermek- és serdülőkori mozgalmak nem­zetközi bizottsága (CIMEA). A mostani tanácskozás egyik fő napirendi pontja éppen az 1977. évi munkaterv megvitatása lesz. Erről tájé­koztatta Alföldy Tádé, a CIMEA főtitkára az MTI munkatársát. — A békéért, a társadalmi haladásért folytatott küzde­lemben való együttműködés elmélyítése, a 44 tagszerve­zetünk számára közös felada­tokat adó munkaprogram el­fogadása lesz a háromnapos tanácskozás központi témája, így sok szó esik: majd a nem­zetközi gyermekmozgalom története eddigi legnagyobb szabásúnak ígérkező esemé­nyéről, az 1977. július 21— augusztus 3. között Moszk­vában és Artyekban sorra kerülő gyermekfesztiválról. A szovjet pionírszervezet több mint 2500 külföldi rész­vevőt vár ide a világ minden tájáról. A CIMEA idei munkater­vében is szerepel a nemzet­közi táborozás megrendezése, amely hatékony eszköze a népek közötti barátságra ne­velésnek, a távoli országok­ban élő gyermekek közötti személyes kapcsolatok meg­teremtésének. Évről évre sok tízezer kisdiák jut el a CIMEA tagszervezeteinek nemzetközi táboraiba. A cse­retáborozást tovább kívánjuk fejleszteni. Kezdettől az egyik legnépszerűbb, vissza­térő eseményünk a Barátság négytusa nemzetközi sport­találkozó. Tavaly Lengyelor­szágban bonyolítottuk le az országos versenyek' legjobb­jainak nemzetközi erőpróbá­ját. Nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnövekvő nemze­déket mozgalomba tömörítő gyermekszervezetek vezetői­nek is szervezünk' szeminá­riumokat. így májusban Len­gyelországban találkoznak tagszervezeteink képviselői, hogy megvitassák: hogyan lehet bevonni a gyermeke­ket környezetünk védelmébe, megóvásába, ezzel kapcsolat­ban milyen nevelési tapasz­talatok halmozódtak fel. Az ősszel Bécsben szemináriu­mot rendezünk, A gyermek és a tömegtájékoztató eszkö­zök címmel —, mondotta vé­gezetül Alföldy Tádé. Elhunyt Vendel Miklós akadémikus Vendel Miklós Kossuth-díjas akadémikus, számos magyar és külföldi tudományos tár­saság tiszteletbeli tagja, életének 81. évében hétfőn elhunyt Halálával a magyar és a nemzetközi földtani tu­dományos életet nagy veszte­ség érte. Nemzetközi vissz­hangot kiváltott műveket publikált a többi között a kőzet-, érc- és szénmeghatá­rozási módszerekről. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Vendel Miklóst saját halott­jának tekinti. Temetéséről később intézkednek. (MTI) bármelyik generáció elolvas­hatja. Az ifjúsági könyvki­adásnak talán éppen ez a legnagyobb gond.ia. Remek­művek nem születnek min­den évben. A kiadó appará­tusa ezért figyeli egyre job­ban a külföldön napvilágot látó, ifjúságnak is szóló könyveket; és ezek közül is azokat elsősorban, amelyek a kamaszokhoz szólnak, mert változatlanul kevés olyan könyv kerül a boltokba, melyek a tinédzserek irány­tűi lehetnének a felnőtté válás bonyolult korszaká­ban. A Móra Kiadó 1972-ben indította útjára az Így élt... című sorozatot, amely hite­les írásbeli dokumentumok, egykori rajzok, fényképek alapján ismertet meg az emberiség nagyjaival; a Fiatalok Könyvtára a klasz­szikusokat kedveltetheti meg olvasóival. örvendetes, hogy kiadják a legifjabb írónemzedék fiatalokról szóló novelláit, regényeit. . Kiszámították, hogy az ál­taluk egyetlen esztendőben kiadott könyvekhez, ha sor­ba állítanák. Pesttől Debre­cenig érő polc kellene. Bősé­ges a választék is. 1930-ban például negyvenötször keve­sebb fiataloknak szánt mű jelent meg hazánkban, mint ma. És sokkalta kevesebb olyan kiváló alkotás, mint Weöres Sándor versei, vagy Kormos István legújabb al­kotása, a Pincérfrakk utcai cicák. A kiadó jelentős író­kat nyert meg eddig is Tervei szerint még több al­kotót igyekszik felkérni, hogy írjon ezeknek a kor­osztályoknak. Montaigne mondta: „A könyv a legjobb útravaló, amelyet találtam a földi életben, és rendkívül sajná­lom azokat az értelmes em­bereket, akik ezt nem tud­ják." Az útravalót korán kell beszerezni. És ha az ifjúsági kiadó jól dolgozik, meg segítenek is neki mindazok, akik megtehetik, akkor a közös munka ered­ményt hoz. Szükséges, hogy így legyen. Petrl Ferenc A csend művészete Az ország legismertebb pantomimcsoportja, a Köllő Miklós vezette Domino együttes háromrészes műsor­ral járja a világot. Ebben az évadban már körülbelül 60 előadást tartottak. Mű­soruk első részét hétfőn este mutatták be Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban, a második előadás március elején lesz. Az összeállítás címe: A csend művészete — a pan­tomim. Köllő Miklóst a szükség vehette rá arra, hogy a szavak nélküli be­széd művészetét ezúttal a szavak segítségével mutassa be. Magyarországon ugyanis 1945 óta nem adtak ki sem­miféle ismertetést, sem szak­mai, sem népszerűsítő iro. dalmat erről a műfajról. A közönség tehát nemigen tudja, nem is tudhatja, mi a pantomim, pedig az ér­deklődés nem hiányzik, az együttes országjáráson szer­zett tapasztalatai szerint mostanában egyre fokozó­dik. A műfajt bemutató, is­meretterjesztő jellegű össze­állítással tehát maguk a pantomimesek igyekeznek pótolni a tájékozódás egyéb forrásait. Módszerük, úgy tűnik, elég hatásos: a mű­vészeti ág kialakulását és fejlődését nemcsak Köllő Miklós érdekes, könnyed, közvetlen hangvételű elő­adásából követhette a kö­Acs S. Sándor felvétele Így festett a kis Pierot zönség, hanem az egyes fej­lődési állomások stílusjegyeit az élő bemutatókból, a kor­hű pantomimjelenetekből is leszűrhette. A kultikus tán­coktól az ókori Róma hír­neves mímusainak pikáns jelenetein át ívelt a bemu­tatók sora, hosszabban időz­tek a Commedia dell'arte típusszereplőinél, majd a romantika korában felvirág­zó pantomimművészet ered­ményeit, a francia Jean­Gaspard Debureau-t és ne­vettető, lisztes arcú, kedvelt figuráját, a kis Pierot mu­tatták be. A modern panto­mim korát a század elejétől számítják. „Atyamestere", a mozgásrendszer tudatos ki­dolgozója szintén francia volt, Etlenne Decroux, aki­nek tanítványai között a vi­lágszínháznak olyan nevezp les alakjai voltak, mint Jean.Louis Barrault és Mar­cel Marceau. Köllő Miklós a bemutató után elmondta, hogy soroza­tuk felépítésében a panto­mimművészet magyarországi fejlődésének sajátosságaira is ügyeltek. A modern, drá­mai szerkezetű, elvont gon­dolatiságú pantomim úgy le­hetett népszerű nálunk, hogv nem előzte meg a klasszikus, főként helyzetkomikumra épülő pantomim széles körű elterjedtsége és népszerűsé. ge. A műsorsorozat első, is­meretterjesztő darabja után az együttes második elő­adása már színházi élményt adó, modern pantomim lesz. a harmadik pedig egy két­felvonásos, Gogol, Doszto­jevszkij és Bulgakov müvei­nek feldolgozása. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom