Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

Vasárnap, 1977. február 6. 3 A tudományegyetem új díszdoktora: dr. Álexits György akadémikus Doktoravató ünnepi tanácsülések a /ATE-n Díszdoktoravató ünnepi tanácsülést tartottak tegnap, szombaton délben a József Attila Tudományegyetem központi épületének aulájában. Az ünnepség résztvevőit dr. Antalffy György rektor köszöntötte. Üdvözölte dr. Alexits György akadémikust, az MTA matematikai kutatóintézetének tudományos tanácsadóját, az itthon és nemzetközileg elismert tudóst, akit kiemelkedő tudományos eredményei, valamint a szegedi tudományegyetem Bólyai Intezetével, annak professzoraival és oktatóival kialakult eredményes munkakapcsolata elismeréséül a természettudományok díszdoktorává avattak az ünnepségen. Dr. Alexits György a mai maevar matematikus közélet egyik vezető, egyénisége. A felszabadulás után több éven át országos jelentőségű tudománypolitikai és tudományszerve-ési feladatokat látott el. (1947—1948-ig közoVa»ásütvi államtitkár volt, 1948— 1949-ig a tudornálvos tanács főtitkára. 1949—1950-ig pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.) Ezek mellett nagyon jelentős tudományos tevékenysége. Egyetemi tanulmányainak befejeztével, 1924-ben avatták doktorrá, disszertációját a Lao'ace-féle differenciálegyenletekkel kapcsolatos kérdésekről írta. A 40-es évektől kuta'ási területei az approximációelmélet, az általános ortogonális sorok, a Fourier és az ortogonális polinomsorok. Az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket ért el az általa bevezetett multiolikatív függ\ ényrendszerekkel kancsó'atban. Ma egyike a nemzetközileg legismertebb matematikusoknak, aki e'sősorban a konstruktív függvénytan terén világviszonylatban is a vezető tudósok közé tartozik. Számos alkalommal volt vendégprofesszor különböző kü'földi egyetemeken. Tudományos eredménvei me'lett kü'önösen kiemelkedő a fiatalabb matematikus kutatógárda névmáséért kifejtett munkáia. Körvet'en egyénisége. ötletgazdagsága, szélelátóköre. tudománva iránti lelke-edése hnzzátárult ahhoz. hogv széles isko'a alakulton ki körii'ötte. Jórészt neki kös-önhető. hogv a kons'ruktfv fiiggvénvtauí vizsgí'atnknak Magvaro-szágon. így a szegedi tudományAcs S. Sándor felvet el el Dr. Alexits György átveszi díszdoktori diplomáját egyetemen is, igen széles bázisa van. Az utóbbi években számos eredményre vezető jó kaocsolat alakul ki dr. Alexits György és a Bólyai Intézet konstruktív függvénytannal foglalkozó oktatói között. A díszdoktoravató ünnepségen dr. Tandori Károly, a természettudományi kar dékánja ismertette és mé'tatta dr. Alexits Gvörgy tudományos munkásságát. akinek ezután dr. Antalffv György rektor a „honn-is causa doktorrá fonadom" szavak kíséretében átádta a dís'doktori d!n'omát. A szegedi tudományegyetem úionnan felavatott díszdoktora ezután megtartotta előadását. bemutatkozó Ugyancsak tegnap doktoravató ünnepségeket is rendeztek az aulában. A bölcsész- és a természettudományi kar hallgatóit a díszdoktoravató ünnepség keretében dr. Anta'ffy György rektor, dr. Csukás Istvánnak, a bölcsészkar dékán iának, illetve dr. Tandori Károlynak, a természettudományi kar dékániának társaságában avatta doktorokká. Az aulában rendezett, délelőtti ünnepségen ped;g úr. Anta'ffy Györgv összesen 30 jogászhallgatót avatott doktorrá. Kovászüzem épül A Zala megyei Tejipari Vállalat zalaegerszegi központi telephelyén tető alá került a vállalat legújabb üzemcsarnoka, az úgynevezett citopán üzem. Az új csarnokban megkezdték a gépek és technológiai berendezések szerelését. Az üzem még az első félévben megkezdi a termelést, s 'dén 85, jövőre pedig már 240 vagon citopánt, magyarul: porított kovászt állít elő a sütőipar számára. Egykor nagyanyáink, de sok faluban napjainkban is k'enyértésztából félretett kovásszal keltették a kenyeret. A kovászos kenyér nem egy napra sül, a parasztaszszony legalább négyet süt egyszerre a 3—4 kilós kenyérből. amely két hétig is ízletes marad, nem szárad ki és nem romlik meg. R mundér becsülete S

okan úgy tesznek, úgy élnek, mintha örökké csodatükörbe bámulnának. Az pedig a világot egész másképp vetíti vissza, más fazont ad a dolgoknak, mint ahogy a valóságban látszik. Csak ebből a tükörből tájékozódnak. így még azt sem vesz'k tudomásul, ha bámészkodás közben elbotlanak. Gyakran figyelmeztetni kell őket még erre is. De e jelenség természetrajza olyan kirándulásokra csábít, amely más forráshoz is odavezet. Ez a tünet összefügg a hiúsággal, és legfőképpen egyesek, a kis csoportok érdekeivel. Ami a példázatokat illeti, tanúságtételből van elegendő. Nem tudom, a lelkiismeret hullámhoszszának mekkora a kiterjedése, de néha úgy érzem, végtelen. A közelmúltban tanúja voltam, amint egy felelős szerv egy intézmény irányítóitól beszámolót kért. A szituáció hasonlított a bűnráolvasásra is. Mert mi történt? A szóban forgó intézmény vezetői sejtették, hogy egyik beosztottjuk lop. Sejtették, de nem akartak erről meggyőződni. Nem szerettek volna ügyet csinálni. Akkor kitudódik, az intézményről beszél az utca, a város, s féltek attól is, hogy felfújják a történteket, ami árt a jó hírnek. így aztán szemet hunytak. Nyolc év után valaki megirigyelte ezt a látékot. s feljelentette az intézményt. Ekkor már etikai pofonokkal nem lehetett elintézni a mulasztást. Bírósági ügy lett. Ekkor a házitü'íör összetört. De mikor kezdődjék a „megelőzés"? Például az egyik szövetkezetben már négy évvel ezelőtt kellett vo'na. Ha akkor hozzálátnak a hibák felszámolásához, akkor nincsenek következmények, nincs leváltás, tragikus emberi sorsfordulók, s nem jut el az üzem a széthullás pillanatáig. Pedig a felügveleti szerv sok mindent sejtett. Ha akarták volna a változást. akkor ma könnyebb helyzetben lennének. Az ügy után sokáig faggattam a felügyeleti intézmény egyik felelősét. Végül is bizalmasan kibökte: „Elnéztük, mert a mundér becsülete kívánta ígv." A házi készítésű tükörre niros tintával a mundér úgynevezett becsülete van ráírva. Ennek szellemében gyakran szemet hunynak, elnéznek és következményként cinkosok lesznek. Pedig gyakran a jó szándék sem hiányzik. Azt hiszik, az intézmény érdeke diktálja, hogy semmilyen apróbb hiba ne derüljön ki. Szép dolog a hűség, a ragaszkodás, a munkahely, a kollégák szeretete. De aki ennek érdekében mindenre vállalkozik, minden szabálytalanságra képes, azt nem lehet megtapsolni. A csoport érdekeinek védelme a tűrési határon túl, viszonyaink között egészségtelen. Hiszen a szocializmus épp arra hivatott, hogy az érdekeket rangsorolja, első helyre téve a népgazdaság érdekeit. Régi feladvány ez. ha úgy tetszik, szemináriumi lecke. Di sajnos, a tűrési határ néha akkor lesz érzékelhető, amikor törik a tükör és „ügy" keletkezik. A végtelenségig lehet dagasztani a témát. Mert a mundér becsülete, a csoportérdek szívós védelme emberi kapcsolatokat tehet tönkre, ellenségeskedésre adhat okot, egészséges munkahelyi légkört fertőzhet meg. Hogy miképp? Két vállalati igazgatóhelyettes például egy ideje úgy éi egymás mellett, mintha nem ugyanaz a tető lenne a fejük felett. Ha lehet, elkerülik a beszélgetést, és csak a nézésük fejezi ki, hogy miket gondolnak egvmásról. Az történi hogy egyikük a felügyeleti szervnél felvetette a vállalatnál levő hiányosságokat. Őszintén szólt arról, mit csináltak rosszul, s hogyan szeretnék a hibát kijavítani. A másik ezért felháborodott, és azt vetette a szemére: „nem egy csapatban fu^nllozunk?" A

jó csapatszellemhez valóban hozzátartozik az összetartás, de az önkritika is. Az eredmények csak c két tulajdonság alapján születnek. Az élet nemcsak szépet, jót, vagy derűs helyzetet produkál. Sokszor a nemes szándék, vasakgrat és szorgalom mellett sem következik be, amit vártunk. De nem csinálhatunk úgv. mint a strucc, hogv földbe dugjuk a fejünket, és a sikertelenségről nem veszünk tudomást. Ha önmagunk előtt is eltagad iuk a hibát, és csak a mentségeket keressük, akkor illúziót kergetünk. Illúzióra pedig nem lehet az életet építeni. Az élet nagyszerűsége éooen abban rej. lik, hogy az ember minden helyzettel szembe tud nézni és képes azt megváltoztatni. Halász Miklós Készenlétben • » . • • rf • a jegtorok A nappali felmelegedést követő éjszakai lehűlés következtében lelassult az olvadás, kevesebb utánpótlást kapnak a borsodi folyók. Apadt a Tisza, valamint a Takta szintje, ezért az Északmagyarországi Vízügyi igazgatóság megszüntette a védekezést. Szombaton már csak a Bodrognak az országhatár és Sárospatak közötti szakaszán tartottak másodfokú készültséget. A mintegy negyven kilométeres szakaszon több mint kétszázan tartottak szolgálatot. A Bodrog is lassan apad. A vízmérce Felsőbereckinél szombaton már csak ötszázhetvenhat centimétert mutatott, ahol a vízszint csökkenése négy nap alatt megközelítette a fél métert Az erős éjszakai lehűlés miatt számítanak a folyók újabb eljegesedésére. Ezért az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság továbbra is készenlétben tartja Tiszalöknél a jégtörő flotillát, hogy azt késedelem nélkül bevethesse. jSzovet kőo'ajszállítások Az idén 7,4 millió tonna nyersolajat szállít Magyarországnak a Szovjetunió, ami megfelel a két ország árucsere-forgalmi jegyzőkönyvében előirányzottnak. A szovjet partner szállít még 1,3 millió tonna olajterméket is, egyebek között gázolajat, fűtőolajat, benzint A szovjet fél vállalta, hogy a magyar kérésnek megfelelő ütemezésben oldja meg a szállításokat. A kőolajtermékek egy része r második félévben már az új magyar —szovjet termékvezetéken iut el a hazai felhasználókhoz. jén jóval drágábban visszavásárolja a termeléshez szükséges anyagokat. A jól ismert forgóalap probléma megoldásában azonban nagy az előrehaladás. Az idén még tovább megyünk. Lehetőségünk lesz arra, hogy a népgazdasági érdekeket szolgáló létesítményekhez kapcsolódva ugyanolyan feltételek mellett nyújtsunk forgóalap-, mint beruházási hitelt. A hitel lejárata tehát nyolcéves, sőt annál hoszszabb is lehet. A kamatfeltételek is megegyeznek az előnyben részesített beruházáshoz nyújtott hitelek kamataival. A fedezeti elv érvényesülését azonban következetesen biztosítanunk kell. Az iparszerű állattartás telepeinek forgóeszközszükségletére a jövedelmező üzemelés érdekében megszavazott forgóalaphitelek tényleges felhasználása csak akkor lehetséges, ha az állatállomány és a forgóeszköz-készlet megfelelő növekedése valóban be is következik. Ezek az előnyös hitelek csak a termelés bővülése útján, az eszközök felhasználásának növekvő hatékonyságával segíthetik e'ő a szövetkezeti dolgozók személyi jövedelmeinek növekedését, de már az igénybevételkor biztosíthatják a szövetkezetek dolgozóinak érdekeltségét a felhalmozás és a fogyasztás arányosságában. — A tíz-kongresszuson újra és újra elhangzott, hogy túlságosan drága a bankhitel. Az elérhető haszon gyakran nem fedezi a kamatokat se. Megkérhetném, hogy válaszoljon ezekre az állításokra? — A kamatlábak emelése mellett annak idején azért döntöttünk, hogy az egysé-. ges ár- és kamatfeltételek felé haladjunk. Ez is része volt a jövedelemszabályozásnak, és az önálló — felelős — vállalati döntések befolyásolásának. A fejlesztésekre a közép- és hosszúlejáratú hiteleket általában 8—9, a kedvezményes hiteleket pedig 6 százalékos kamatra nyújtjuk. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a kedvezményes 6 százalékos kamat az általános. A rövidlejáratú hitelek kamata általában 9 százalék. Az iparban azonban 90 napi igénybevételt meghaladó hitelek esetén ún. kamatlépcsőt alkalmazunk, és olykor még tizenkét százalékos kamatot is kérünk. Nem állítom, hogy ezek a kamatlábak a mezőgazdaság átlagos jövedelmezőségének mai körülményei között alacsonyak, de meggyőződésem, hogy ebbe a jövedelmezőségbe nem helyes belenyugodni. Az egyes beruházások megvalósításában a hitel részaránya általában csak 15—20 százalékos, tehát a „magas" kamat a bekerülési értéknek csak erre a részére jöhet számításba, de az egés2et terheli. A 15—20 százalékos hitellel ugyanis — ha jól fektetjük be — növelni lehet az egész befektetés has-znát. A vállalatoknak általában módjuk van arra is, hogy egyszer az egyik, máskor a másik ágazat tiszta jövedelmét használják fel az éppen legfontosabb beruházás céljaira. Ez az önálló vállalati gazdálkodás egyik velejárója, tudománya, éppen úgy, mint a kamatfeltételek és az összes pénzügyi feltételek mérlegelése a vállalat döntéseinél. Az alacsony kamat nem ösztönözne megfontolt döntésekre, és a saját források mozgósítására. És végül még azt is ki kell mondanom: igenis társadalmi érdek megkövetelni, hogy legalább az új beruházások legyenek olyan hatékonyak és jövedelmezőek, amelyek ezt a kamatterhet is viselni tudják. — Mi határozza meg a bank idei magatartását? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy a lehető legaktívabb hitelezési magatartással szeretnénk elősegíteni az élelmiszer-termelés tervszerű és dinamikus fejlődését, különösen pedig a minden piacon jól értékesíthető áruk előállításának gyors bővítését. A hitelrendszer továbbra is a vállalati önállóságra épül. de ezután sem nyújt biztosítékot arra az esetre, ha a szövetkezetek gazdasági munkájának hatékonysága romlik, vagy ha a szövetkezeti bruttó jövedelem (és a tartalékok) felhasználása felhalmozásokra és a szövetkezeti vezetőség által garantált munkadíjakra nem megfelelő megalapozottsággal történik. Abból kiindulva, hogy a népgazdasági terv kulcskérdése a hatékonyság fokozása, a pénzforgalom és a hitel rendszerével következetesebben valósítjuk meg a gazdasági folyamatok forinton keresztül történő ellenőrzését Ez feltételezi a társadalmilag előnyös fejlesztések erőteljes alátámasztását a hitelek útján, a gazdaságtalan, előnytelen irányzatokkal szemben pedig a határozott ellenállást. A gazdaságos és jövedelmező termelés bővítésének elősegítése a bankhálózat legfontosabb feladata. T- Végfii: milyen gazdasági magatartást tanácsol 1977-rc dr. Páles Gyula, a szövetkezeti vezetőknek? — Azt tanácsolom, hogy kamatoztassák azokat a tapasztalatokat, amelyeket eddig szereztek. Teremtsenek élénk kapcsolatot bankjukkal és minden gazdasági döntésük előtt — ezt külön hangsúlyozom, hogy a döntés előtt — tárgyalják meg elképzeléseiket, azok megvalósításának lehetőségeit a pénzügyi szakemberekkel. Az állami és társadalmi szervek kívánságait konstruktívan mérlegeljék, és a népgazdasági érdekkel egyező irányban haladjanak. Ha azonban a szövetkezeti döntésekbe történő külső beavatkozás számításaik és meggyőződésük szerint nem felel meg a tényleges társadalmi érdekeknek, mindig követeljék meg a pénzügyi feltételek előzetes tisztázását. A szövetkezeti döntések pénzügyi következményeiért ugyanis az állam ezután sem vállalhatja a teljes anyagi garanciát. Az ország pénzügyi egyensúlya megköveteli annak az elvnek az érvényesülését, hogy az önálló vállalati gazdasági döntések csak a rendelkezésre álló pénzalapok mértékéig történhetnek. Legfontosabbnak végül is azt tartom, hogy a szövetkezeti vezetők — körültekintő számítások alapján — kezdeményezzenek az idén is bátran, a negvedik ötéves terv időszakában megszokott aktivitással. Kutassanak fel minden lehetőséget a minden piacon jól eladható áruk gazdaságos termelésének növelése érdekében. Ezekre a fejlesztésekre kérjenek hiteleket és adjanak a bankhálózatnak minél több ilyen munkát Földeáki Béla <\ fi