Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Vasárnap, 1977. február 27; — Csak tudnám, hol van a legközelebbi telefonfülke?! — kapkod kétségbeesetten a bajbajutott. Mentőkocsi kellene. Az egészségügyi főiskola kerítése mellett van egy telefon, lihegve érke?i:c. Nem tudta, hogy hiába. Nincs telefonkagyló. Valaki levágta. Most nem is ér rá. még jókívánságokat küldeni se. Lábában a rohanás. Tovább, tovább! De hova, merre? Most felzörgetne bárkit. Most sen\i nem vehetné zokon. Nem is venné, biztosan nem is venné. Baj van, mentő kell. Futás az újszegedi gyermekkórház felé. Ott ügyelet van. A többit már az ügyeletes portástól tudom. A mentő megérkezett. Ezúttal időben volt. Nem is ezért szólt nekünk az éjszaka ügyeletben dolgozó portás. Egy másik történet jutott eszébe, amikor szintén nem tudtak telefonálni, s tragédia lett miatta. A szegei' telefonhiány kérdéskörében — úgy véltük — nem tudunk újat mondani. „Visszaköszönő" téma a telcfonrongálók sok vandál tette, más a nincs telefon, vagy: van-e vonal. A telefonok lelkiismeretlen rongilóira nem tudtunk hatni, senki sem érte őket tetten a fülkék üvegeinek bezúzásakor, a telefonücönyvek vagy éppen a kagylók „begyűjtésekor". Az új központ enyhít a telefontalanságon, megléte máris könnyített: van vonal, lehet telefonálni. Minden Ulzonynyal gyarapodik a nyilvános telefonok száma is, Tarjánban is, Felsőviroson is, Odesszában is. A vandálok viszont ezentúl is tanúk né*S:ül ügyködnek majd. Semmi remegnünk, hogy bármiivel ts meg tudjuk őket hatni, eddig se gondoltak vele, hogy pusztításuk másnak az életébe is kerülhet. A postának viszont tetemes többletkiadásba. Most mégis attól kérünk, aSki — így vagy úgy — maga is megszenvedi az alattomos pusztítást: a postától. Kérjük, ragasszon ki egy kis táblát a telefonokhoz, hogy olvashassa, akinek sürgető a dolga: legközelebbi telefonfülke hol található. Van, amikor a világot is körbefutnánk. érte. Csak tudni kellene, merre induljon az ember. Sz. M. Az ősi India fantasztikusan gazdag és hihetetlen terjedelmű mondavilágának elolvasásához egy egész élet sem lenne elegendő. A legfontosabb mítoszok megismerése mégis elengedhetetlenül fontos, emellett rendkívül élvezetes is: az európai — köztük a magyar — regék elemi motívumai csillannak meg bennük. Baktay Ervin Indiai regék és mondák címmel úgy dolgozta föl ezt a hatalmas anyagot, hogy az ifjabb olvasók is jó áttekintést kapjanak a világteremtési mondáktól egészen a buddhista mítoszokig. Visnu istenség megtestesülésein kívül különösen olvasmányos az indiai irodalom „Iliász-a", a „Mahábhárata" című eposz, mplyet a könyv más darabjaival együtt indiai templomok domborműveiről készült fényképek tesznek szemléletesebbé (Móra, 1977.) Egv térben és időben is nagyon eltérő irodalom sajátosságait mutatja be munkájában Kovács József. A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban 1920 —1945 című könyvében mindenekelőtt az amerikai magyarságot létrehozó többszöri kivándorlások történetével ismerteti meg az olvasót „Szórványos elvándorlásról már a 18. század végén, illetve a 19. század elején is beszélhetünk" — írja a szerző, de csak a nagy európai emigrációs hullámmal együtt választották a magyarok mind nagyobb számban lakhelyül a tengerentúlt. A 20-as évektől a gazdasági-politikai elnyomás miatt egyre intenzívebbé váló magyar emigráció szocialista irodalmának dokumentumai vallanak itt az új hazába kerülő emberek életéről. Versek, elbeszélések, kritikák bizonyítják az ábránd és valóság, az itthonról táplált illuzórikus elképzelések és a mindennapi, keserves robot különbségét. Jóllehet a gyűjteményben szereplő írások közül — éppen a dokumentumjellegük miatt — nem mindegyik tekinthető igazán értékes irodalmi alkotásnak, őszinteségük, önvallomásuk hevülete mégis maradandó emlékként beszél az amerikás magyarok nevében egy nyugati és egy európai hazáról. (Akadémiai, 1977.) Michelangelo Antoi%loni olasz rendezőt nálunk több filmje is ismertté tette. A „Zebriskie Point", a „Nagyítás", a „Vörös sivatag" és a legutóbb bemutatott „Foglalkozása: riporter" sokunk számára jelentett többet egyszerű szórakozásnál. Antoniomi filmjeinek izgalmát nemcsak az elmesélt történet cselekményessége adja, fontosabb és mélyebb vonulatát képezi művészetének a gondolati feszültség állandó jelenléte. Karcsai Kulcsár István a „Filmbarátok Kiskönyvtára" sorozat legújabb darabjában ír erről. A sorozat sikerét bizonyára tovább növeli majd ez a kiadvány is, amelyben egyszerre tudósít a szerző Antonioni életének, művészi fejlődésének állomásairól, és a filmjeit fogadó kritikákról, a társadalmi visszhangról. A filmíróA jövő hét a múltban időjárás FEBR. 28 I Az 1990—1976 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése es rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfele. lőnek, átlagosnak. MÁRCIUS 2 3 4 5 5 Középhőmérséklet 3.5 3,7 Atl. maximum 7,6 7,8 Atl. minimum —0,6 —0,4 Legmagasabb 18,0 19,8 hőmérséklet 1946 1934 Legalacsonyabb —12.9 —12.9 hőmérséklet 1903 1963 3.6 3,6 3.8 3,9 4/2 °C 7,5 7,7 8,0 8,4 8,4 °C —0,3 —0,5 —0.2 —0,2 0,0 °C 19.0 19,9 19,6 18,4 18.1 °C 1927 1930 1930 1933 1920 —16.8 —12,7 —10,2 —16,9 —10.2 °C 1932 1932 1929 1955 1929 ként is jelentős kortárs művész megismerését, alkotásainak felidézését filmográfiájával és képanyagával is jól szolgálja ez a kiadvány. (Népművelési Propaganda Iroda, 1976.). Tompa József az. anyanyelvi kultúra mélyebb és szélesebb körű megismertetéséért fogott tollat. Anyanyelvi olvasókönyvében a tudományos ismeretterjesztés körébe vágó tanulmányait közölte. Mint ahogy azt a könyv alcíme mutatja — Rendszer és mozgás mai nyelvünkben —, a szerző a nyelvi rendszert és annak funkcionálása során bekövetkező módosulásait tekinti vizsgálódásai tárgyának. Ennek megfelelően több írásban foglalkozik r^'es szavak „életrajzával", ala...ani kérdésekkel. Természetesen a nyelvhelyességről is szó esik itt, találhatunk írásokat első nagy nyelvészeti folyóiratunk, a Magyar Nyelvőr létrejöttéről és történetéről is. Számos, érdekes gondolatot fejt ki könyvében a szerző a nyelv művészi felhasználásának sajátosságairól. (Gondolat, 1976.) Módszer, történelem, egyén címmel foglalja össze Jean-Paul Sartre sokirányú filozófusi tevékenységét a válogatott műveit tartalmazó kiadvány. Az egzisztencialista filozófia e jelentős alakiát mindeddig csupán szemelvények alapján ismerhette az olvasó. Ez a kiadvány mo6t egyszerre pótolja azt a hiányt, amit a filozófus Sartre életéről és munkásságáról eddig nem tudtunk, hiszen szépirodalmi munkái, regényei alapján az író korántsem volt már ismeretlen. Sartre eszmei útját elemezve Köpeczi Béla írja a kötet bevezető tanulmányában „A szavak" című műről: „...egy kispolgári értelmiségi vallomása arról, hogy miképpen élte át a kapitalista társadalom válságát, és hogyan akarta azt meghaladni". Sartre a maga munkásságát kezdetben a marxizmuson belüli búvárkodásnak tekintette, később, a marxizmus, a freudizmus és az egzisztencializmus tanításainak sikertelen egyeztetése után helyezkedett csak tagadó álláspontra a marxizmussal szemben. Eszmei fejlődésének ez az iránya kétségtelenül meghatározza a válogatás karakterét, amely azonban talán izgalmasabb lehetett volna, ha több teret enged a Sartre filozófiai rendszerére jellemző feszítő erőknek. A válogatás nagy felkészültséget igénylő fordítását a József Attila Tudományegyetem francia tanszékén tanító Nagy Géza készítette. (Gondolat, 1976.) T.L Autósoknak való... A korszerű gépkocsiknál az indítóberendezés — ha az akkumulátor is jó — teljesen megbízhatóan látja el feladatát. Az autósnak mégis tudnia kell, hogyha zavar támadna, miképpen indíthatja meg a motort. Egyes autógyárak következetesen meghagyják kocsijaikon a jól bevált „kurblizás", azaz a kézi indítás lehetőségét, s ezt nagyon jól teszik. Nem árt, ha az új kocsitulajdonos — ismerkedvén az autójával — még a kezdet kezdetén megpróbálja a „kurblivas" használatát is. Mindig alsó helyzetből kell hirtelen, gyors mozdulattal felrántani az indítóvasat (természetesen ügyelve rá, hogy a sebességváltó ne legyen kapcsolásban, és hogy a szívató az indításnál megfelelő állásban legyen). Amennyiben nem sikerül a kézi indítás (előfordulhat, ha a motor már nagyon „megszívta magát"), vagy ha nincs lehetőség a végrehajtására, megtolással, vagy vontatással („berántással") lehet elindítani a motort. Mindkét esetben a kocsi tömegének lendületéből adódó forgatóerőt juttatjuk el — fordított úton — a motorhoz. Lendületet egyébként a lejtőn gurulással is adhatunk a kocsinak. A kocsi lendülettel történő indításának az a lényege, hogy olyan fokozatba kapcsoljuk a sebességváltót, amelynél nem csúszhatnak meg a kerekek. Síkos, havas úton a harmadik sebesség, száraz úton általában a kettes a megfelelő. Ezután nyomjuk be a kuplungpedált, kapcsoljuk be a gyújtást, s ha hideg a motor, húzzuk kl a szívatógombot. Megfelelő lendület elérése után hirtelen engedjük vissza a tengelykapcsoló pedált (ha lassan csináljuk, előfordulhat, hogy lefékeződik a kocsi anélkül, hogy a motor forgásba jönne). Amint érezzük az első robbanásokat, azonnal nyomjuk le a kuplungot, mert különben leállhat a motor, vagy esetleg olyan nagy lendületet kap a kocsi, hogy beleszaladunk a vontatást végző autóba, A szabadonfutó berendezéssel ellátott kocsiknál (például a Wartburgnál) a lendülettel való indítási kísérlet előtt ki kell kapcsolni a szabadonfutót, enélkül ugyanis nem jön létre kapcsolat a kerekek és a motor között, tehát nem is sikerülhet az indítás, B.L Arany János Százhatvan éve, 1817. március 2-án született Arany János. Petőfi „Arany Jánoshoz" című verséből idézünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (Zárt betűk: M, K, E.) 9. Az idézet harmadik része (Zárt belük; E, ö, G, T.) 11. Tűzhányónak tölcsér alakú nyílása. 12. Meggyőződéseik. 14. Körülmény indítéka. 15. Labdarúgótorna névbetüi. 16. Magvak része. 18. Az este régi népies neve. 19. Jogtalan jövedelem. 2L. Kertelés nélkül (kimond). 24. EÖD. 25. Göngyöleg. 27. Sárgarigó. 29. Stroncium vegyjele. 30. Nem egészen hoz. 31. A kenőcs régies neve. 33. Az életével teszi az ember. 35. Megtévesztés. 30. Torony községgel egyesített Vas megyei kisközség. 37. Az Egyesült Nemzetek Szervezete angol nevének röv. 39. PNT. 40. Magyar Rádió és Televízió. 41. Világhírű borunk. 43. Rohanó, romboló eszköz. 46. A föld fele. 47. Becézett női név. 48. A magyar „tengeren". 50. Házőrző. 52. Hozzájutni valamihez. 54. Egykettede. 55. Glória páros betűi. 57. Gerlefajta. 59. Kétágú egynemű betűi. 60. A leglassúbb tempót előíró zenei jelzés. 62. Szélesre nyit. 63. Görög betű. 65. OÉ. 66. A hajnal költői neve. 68. Izzó tüzelőanyag. 70. Mesterkélt modor, névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Régi műszaki katona. 3. Fordítva túrja a földet. 4. A csehszlovák távirati iroda névbetűi. 5. Sakkban a vezér megtámadásának bejelentése- 6. Argon vegyjele. 7. A még nem vágott dohány ilyen'. 8. Képző. 9. Balkezes, tájszóval. 10. Színvonalas. 11. Az idézet negyedik része (Zárt betűk: R, K, D.) 13. Vas szélei. 16. Robbanó lövedek. 17. Rágós vonatkozó névmás. 20. Gyermek köszöntése. 22. Fölfelé mozgatni. 23. Mássalhangzó kiejtve. 26. Nagyobb kosár. 28. Hígít (+'). 32. Az idézet második része. (Zárt betűk: O, T, A.) 34. A dúr hangsor öse. 35. Durván csitító, vagy elkergető haragos szó. 36. A hegy csúcsain. 38. Nobélium vegyjele. 40. Munkahelye a malom. 42. Mutatószó. 43. Szabolcsi nagyközség. 44. Biztonsági Tanács. 45. AOF. 46. Csak javítást vállaló iparos jelzője. 48. Táncmulatságot. 49. Határozórag. 51. Az illegális kommunista mozgalom harcosa volt (Éva). 53. Szolmizációs hang. 56. Barikád része. 58. Okirat. 61. Japán társasjáték. 64. Időmérő. 67. Római pénz. 68. Pont páratlan betűi 69. A függőleges 20. számú fordítottja. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1.. függőleges 32., vízszintes 9. és a függőleges 11. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: A toll fegyverével — Kispest — A szocialista orvoscsoport — Népszavában — Dachau. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Molnár Ferenc Szeged, Karikás Frigyes u. 24., Kéri Mihályné, Szeged, Irinyi u. 15., Annus Erzsébet, Szeged, Április 4. útja 42., Hódi Andrásné, Zsombó, Üjhelyi u. 43., Magyar László, Sandorfalva, Kossuth u. 10. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap, Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. v »