Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

2 Vasárnap, 1977. február 27. A svájci külügyminisztérium főtitkárénak látogatása • Budapest (MTI) Dr. Albert Weitnauer, a svájci külügyminisztérium főtitkára február 22—26. között hivatalos látogatást tett Rudapesten. Tárgyalásokat folytatott Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkárral, es Nagy János külügyminiszter-helyettessel a magyar— svájci kapcsolatokról, valamint a nemzetközt helyzet időszerű kérdéseiről- Dr. Albert Weitnauert fogadta Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Szovjet-magyar megállapodások A kereskedelmi-gazdasági tárgyalásokban a osepeli delegáció Is részi vett 9 Moszkva (MTI) Kereskedelmi-gazdasági ipegúllapodásokat Írtak alá Moszkvában a Csepel Vesés Fémművek és szovjet partnerei közötti együttműködésekről az Illetékes szovjet és magyar külkereskedelmi vállalatok. A megállapodások végleges kimunkálásában részt vett a Csepel Vas- és Fémművek delegációja, amely ezen a héten Soltész István vezérigazgató vezetésével a Szovjetunióban tartózkodott. A szovjet Metalurgimport külkereskedelmi vállalat az egyik megállapodás értelmében 19 millió rubel értékű tartalékalkatrészt és berendezést Importál szovjet kohászati üzemek számára, s egyedi kohászati gépeket is rendelt Csepelről. Aláírták az Urál vidéki Szeverszki Gépgyár végleges átadásáról szolé jegyzőkönyvet is. Ezt a gyátat, amely évi 450 ezer Heves harcok Libanonban • Bejrút (AP) Bint Dzsbeil dél-libanoni város külső kerületében ádáz harc folyik a támadó jobboldali keresztény fegyveresek és a mohamedánok lakta város baloldali védői között Az elmúlt 24 órában leg. kevesebb 28 személy vesztette életét, további 60 pedig megsebesült a Blnt Dzsbeil és a közeli Taire falu körüli csatározásokban. Libanoni kormányforrások szerint lehetséges, hogy Bejrút az ENSZ-hez fordul segítségért és kérni fogja. hogy a világszervezet Irányítson „kéksisakosokat" a dél-llbanoni határövezetbe. Szárkisz elnök ls ilyen megoldási formulát indítványozott a déli országrész képviselőivel péntekén folytatott megbeszéléseken. Ha Ilyen értelmű döntés születik, akkor Libanon az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése elé terjeszti majd kérését * Az A1 Ahram című kairói napilap szombati szamában közölte a Faruk Kaddumival. a PFSZ politikai osztályának vezetőjével készített interjút. A palesztin politikus nyilatkozatában kifejtette: „Egy palesztin állam létrehozásá hoz, az állam fennmaradásának biztosítása érdekében nemzetközi biztosítékokra van szükség. A PFSZ ilyen garanciákat kér a nagyhatalmaktól, így a Szovjetuniótól és az Egyesült Államoktól". Kaddumi sejteni engedte: a PFSZ kész elfogadni olyan meghívást, amelyet az ENSZ Intézne hozzá, hogy vegyen részt a genfi konferencián. A közel-keleti politika nem ismeri a szélcsend fogalmát Kommentár Véget ért a nagy búcsújárás: az amerikai és a francia külügyminisztériumban, s az ENSZ főtitkárságén készülnek az összefoglaló jelentések. A közel-keleti politika azonban nem ismeri a szélcsend fogalmat, igaz, a hét eseményei elsősorban a válságtérség helyi erőihez kötődnek, a „Fekete Szeptember", 1970 ősze óta először került sor magas szintű palesztinai—jordániai kapcsolatfelvételre, s a tárgyalások előreláthatólag folytatódnak majd. Ha sikerül feloldani az arabközi ellentétek egyik súlyos terhét jelentő viszályt, annak csak örülni lehet. Ügy tűnik azonban, hogy nemcsak erről van szó. Az arab világ jobboldala szívesen látná, ha szoros palesztin—jordániai szövetség Jönne létre, s például a genfi konferencián is közös küldöttség, vagy palesztlnekkel bővített jordániai delegáció venne részt * Eli asz Szárkisz libanoni köztársasági elnök Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítást Szervezet végre? hajtó bizottságának elnökével tárgyalt. Általában a libanoni, különösen pedig a dél-llbanoni helyzetről volt szó. Bejrútban megerősítették, hogy Jasszer Arafat csütörtökön Kuvait libanoni nagykövetségén kétórás megbeszélést tartott Pierre Gemajellel, a Libanon) Falangi sta Párt vezetőjével. A két politikus — falungista források szerint — foglalkozott a libanoni—palesztinai viszonyt szabályozó kairól megállapodások végrehajtásának kérdésével. 1975 áprilisa, a libanoni polgárháború kitörése óta ez volt Arafat és Gemajel első találkozója. * Izraelben, az ország fennállása óta egyfolytában hatalmon levő munkapárt kongresszusa új elnököt választott, aki a május 17-én esedékes választásokon egyúttal a párt kormányfőjelöltje lesz. Soha még ilyen szoros küzdelem nem alakult kl, végül majdhogynem célfotóval győzte le Rabin jelenlegi miniszterelnök Peresz hadügyminisztert. Alapvető különbség nincs kettejük politikai profilja között, Peresz talán még kevésbé hajlamos a realitások tudomásul vételére. Miközben a munkapárt, amely az utóbbi években már koalíciós partnerek közreműködésére szorult, megosztva indul a küzdelembe: szélsőjobboldali ellenzéke, a Bekin vezette Likud-tömörülés a hatalom megszerzésében reménykedik. A munkapárti kongreszszus egyelőre csupán egy dolgot oldott meg: az a biankomeghívás, amelyet az amerikai külügyminiszter egy washingtoni látogatásra nyújtott át Izraelben, most már világosan Rabinnak szól.•• tonna acélcső gyártására alkalmas, ugyancsak csepeli berendezésekkel szerelték fel. A Sztankoimport szovjet külkereskedelmi vállalattal aláírt másik megállapodás értelmében a Csepeli Nehézgépgyár (egyedi gépgyár), valamint a Szerszámgépgyár 1977—1978 folyamán mintegy 70 különféle szerszámgépet kap a Szovjetunióból, i'z új gépekkel a nehézgépgyár kapacitása kétszeresére bővül, s ét űj üzemrészekben egy bonyolultabb kooperáció részeként a szovjet csőgyártás bővítéséhez szükséges berendezéseket állilják majd elő. Végül a Raznoimport mintegy 5 millió rubel értékben színesfém-fél késztermékeket vásárol Csepelről, s a Szovjetunió különféle kohászati alapanyagokat szállít cserébe. Bíró József Koreába utazót! # Ilanoi (MTI) A Vietnami Szocialista Köztársaságban tartózkodó dr. Bíró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere látogatása során megbeszélést tartott Dang Viet Chau külkereskedelmi miniszterrel a két ország külkereskedelmének időszerű kérdéseiről. Megvizsgálták, hogy a kölcsönös előnyök alapján hogyan növelhetők az áruszállítások és hogyan b^yíthetó a két ország között a termelési kooperáció: Ennek keretében külkereskedelmi miniszterünk meglátogatta Hanoiban és Hu Si Minli-városban a vietnami export áruajánlatát- bemutató kiállítást és megtekintett több üzemetDr. Bíró Józsefet vietnami tartózkodása során fogadta Nguyen Buy Trinh minlszterelnpk-helyettes, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Külkereskedelmi miniszterink vietnami tárgyalásainak befejeztével tovább utazik-• a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Leértékelték a portugál valutát # Lisszabon (MTI) A portugál kormány Eanes elnök jóváhagyásával 13 százalékkal leértékelte az escudót. Eleget téve a tőkés nemzetközi gazdasági szervezetek követelésének. Carrelra pénzügyminiszter a televízióban azzal indokolta az Intézkedést, hogy Portugália fizetési mérlege évek óta deficites, a devizatartalékok kimerültek, az aranytartalékok egy részét elzálogosították, s a portugál valuta még a leértékelés előtt veszített értékéből a dollárhoz képest. A sikeresen Földet ért Szojuz—24 űrhajé legénysege, Viktor Gorbatko (balról) é* Jurij Glazkov alezredes. Képünk a Földet érés után készült. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Slivoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály 18. Shvoy Kálmán altábornagy, a szegedi vegyes dandár parancsnoka 1933 novemberében a szegedi zsidótemetőben felállított Hősök emlékművének leleplezése alkalmával vállalta az avató beszédet. Emiatt a szélsőjobboldali lapokban támadó cikkek jelentek meg személye ellen, mivel avató beszédével a „magasságot méltán megbotránkoztatta". A „Magyarok Lapja" című szélsőjobboldali lap, és Shvoy naplója is megőrizte a beszédet, amely közvetlen kiváltója volt Shvoy Kálmán nyugdíjaztatásának. Többek között a következőket mondta: „Mi, katonák, nem teszünk az emberek között más különbséget, csak jó és rossz embereket ismerünk. Fogjunk össze ebben az érzésben. Ha akadna itt-ott valaki, aki tudja Isten mi okból a polgárok közé akar állítani, azt ne engedjük érvényesülni." Továbbá: „A magyarok Istenét arra kérem, hogy a főrabbi úr öméltóságát (Lőw Immánuelt — P. M.), minél előbb állítsa talpra, hogy visszajöjjön körünkbe és folytassa az 6 nagy és nemes munkáját a haza felvirágoztatásában, az ifjúság nevelésében..." A szélsőjobboldali lap felveti: „Hajlandó-e a miniszter úr vitéz Shvoy Kálmán altábornagy ellen a szegedi viselkedéséért a vizsgálatot azonnal megindítani és őt sürgősen a jó kiérdemelt nyugdíjba helyezni?" A vizsgálatot megindítják, és a hadsereg főparancsnoka megállapítja Shvoyhoz intézett levelében, hogy az „Uyen politikai természetű és különösen magas helyről elhangzott nyilatkozatok a nagy nyilvánosság előtt azon látszatot kelthették, hogy a honvédség politizál és hogy a katonák politikai szereplésre törekszenek, vagy ilyenfajta szereplésüket előkészítik." Még hozzátette: „Mindez alkalmas a társadalom széles köreinek nyugtalanítására." (Shvoy nyugdíjazása — a miniszter szavaiból jól kivehetően — küszöbön állt. — P. M.) Decemberben felutaztam Budapestre... a belvárosi kávéházban voltam, s ott találkoztam Szombathelyivel, kl... velem bizalmasan közölte, hogy a napokban volt koronatanács, amelyen Kárpáthy javaslatára elhatározták a nyugdíjazásomat jövő év május 1-vel. Elhatároztam, hogy felmegyek Kárpáthyhoz és Rőderhez. Kárpáthy kérdésemre, hogy várhatok-e valami változást, azt felelte, egyelőre nem tud semmiről, karácsony után, ha valamit terveznek velem, levélben értesít. Rőder hűvös és begombolt volt, kitérő válaszokat adott, hogy a főparancsnoktól és a honvédelmi minisztertől függ minden, ő nem tud semmit. Ilyenek voltak a m. kir. gyalogsági tábornokok, valóságos belső titkos tanácsosok, szemtől szembe így tudtak hazudni. Erkölcsi undor fogott el, ezek alatt tovább szolgálni? — nem, inkább megyek. Elhatároztam, hogy megfelelő pillanatban kérek 3 havi szabadságot, s kérem nyugdíjazásom. A szolgálatomat tovább is ellátom, de szemem előtt lebegett ez a célom. Januárban Kárpáthy tói (a „nemzeti hadsereg" főparancsnoka — P. M.), ígérete szerint, kaptam egy saját kezűleg irt levelet, melyben közli, velem kapcsolatban a közeljövőben semmi változást nem terveznek. Tehát írásban is hazudik, mert akkor már meg volt a koronatanács, amelyben Rőder és az ő javaslatára el lett döntve, hogy a legközelebbi személyi és magasabb parancsnoki változásokkal kapcsolatban engem is leváltanak. Így még a haramiák se dolgoznak! Somogyi Szilveszter polgármester pár hónapja betegeskedett. Előre látható volt, hogy hivatalát nem tudja többé átvenni, ezért előtérbe lépett az utódlás kérdése. Helyettese dr. Pálfy József h. polgármester volt. Idős tisztviselő, aki bár a múltban szabadkőműves péholymester volt, egész jól megfelelt. Ugy látszik, hogy bármennyire titokban tartottam szándékomat, egyesek csak sejtették, így egy szép napon felmerült a terv, hogy én legyek a polgármester. En kereken tagadtam ezt... A hírt rövidesen a fővárosi lapok ls átvették, így a „Reggel" is. (1934. március elején Kárpáthy főparancsnok csatoltan megküldi a „Reggel" című hetilap f. évi 9. számát Shvoynak, részére utasítást adva. — P. M.) „... az Ilyen kettős szereplés a hivatásos tiszti állással összeegyeztethetetlen ... amennyiben Nagyméltóságod egyéni körülményei december óta megváltoztak és az újságcikk adatai helytállóak volnának, felhívom ... hogy a honvédség tényleges szolgálatából való kiválásra szükséges lépéseket tegye meg." Kárpáthynak ezen Irata után felutaztam Budapestre, felmentem Gömböshöz, aki a miniszterelnökségen Igen barátságosan fogadott. Elmondtam neki mindazt, ami történt, megmondtam neki, mi a szándékom, mire ó azt- felelte: „Várjál, ne csinálj semmit, amíg én nem írokNeked, én az ügyet újra tárgyaltatni fogom.., Megemlítette a polgármesterséget, s azt mondta, az Neked kevés, ne vállald, én Neked mást szántam. Hogy mit, azt nem mondta. (Shvoyt egy hónapra rá, tehát 1934 májusában, a „bécsi klikk" nyomására nyugdíjazták. — P. M.) Június elején fenn voltam Pesten, Gömbössel is beszéltem. Szóba került a polgármesterség. Újból hangsúlyozta, nehogy pályázzak. Beszéltünk a választási eshetőségekről. Elmondtam neki a helyzetet. Pálfy és Szécsényi pályáznak. Szécsényire kategorice kijelentette: megbízhatatlan, konjunkturista, érdekember, nem kívánatos. Pálfy iránt érdeklődött. Referáltam. Állj melléje, mondta ő. Hazautaztam, s nyilatkoztam, hogy nem pályáztam, mert Pálfynak, mint idős tisztviselőnek, nem kívántam nehézséget csinálni, pláne kiütni attól a széktől, melyre ő szolgált rá a legjobban. Kijelentettem, hogy a miniszterelnök is őt kívánja. A polgármesterség sorsa eldőlt. Szécsényi dühöngött, szidott, Pálfy hálálkodott. Június 28-án tényleg nagy többséggel Pálfy lett a polgármester, Szécsényi és Kelemen csúnyán lemaradtak. A városnak szerencséje volt, mert Szécsényi átok lett volna a városra. (Folytatjuk.)