Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

Szombat. 1977. február 26. VII, Kora tavasztél késé őszig — partnereink a kistermelők A kormány zöldség- és gyümölcs­programja meghirdetése óta különösen kiemelt feladatként tekinti a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat e cikkekből a lakosság jó és folyamatos ellátását. Üzletpolitikai célkitűzései so­rában első helyet foglal el beszerzésük es értékesítésük. Azért épített kl válla­latunk esztendők óta széles körű kap­csolatot termelőszövetkezetekkel, álla­tni gazdaságokkal és kistermelőkkel, hogy az árualapot biztosítani tudja a mindenkori keresletnek megfelelően. A beszerzés folyamatosságában, az áru­alap biztosításában — az évszaknak meg­felelően — eddig is számított vál'alatunk és ezután is számit a háztáji gazdaságok, kiskertek termeivényeire. Napjainkban sok ezer család élvezi Szegeden, vagy a város környékén lakó, a kiskertek nyúj­totta előnyöket. Ezek a gondosan megmű­velt parcellák egyrészt — hasznos elfog­laltságot nyújtva — tartalmassá teszik a szabad idő, a hétvégi pihenés eltöltését, másrészt biztosítják a családok szükségle­tének ellátását zöldségfélékből, gyümöl­csökből. A legtöbb kiskertben — éppen a gon­dos munka eredményeként — a saját fel­használást, a szükségletet jóval meghala­dó termést takarítanak be. Ezek értéke­sítése jövedelmező forrásai lehetnek a csa­ladoknak, avagy a kiskertekre fordított anyagi beruházást — a növényvédő sze­rektől a kisgépekig — ellensúlyozza. A szegedi ÉLIKER-nek — mint ahogy ed­dig — igen fontos partnerei lehetnek a jö­vőben is a háztáji és kisegítő gazdasá­gok, kiskertek tulajdonosai kora tavasz­tól késő őszig, kezdve a betakarítást. a korai zöldségfélékből a később érő gyü­mölcsök leszedéséig. Termelők és üzletek Tavaly már bevezette és sikerrel alkal­mazta a szegedi ÉLIKER valamennyi — zöldségfélét és gyümölcsöt árusító — üz­lete azt a gyakorlatot, hogy R megter­melt és az eladásra kínált árut azonnal átveszi a termelőktől. Egy-egy üzlet ter­melői köre a kialakult több éves gyakor­lat alapján igen széles és stabil, Újabb és újabb termelőket azonban szívesen és örömmel fogadnak, akik úgyszintén elő­nyös feltételek között értékesíthetik ter­meivényeiket, Az üzletek tavalyi eredmé­nyei Hlapján azt összegezhettek a szege­di ÉLIKER vezetői, hogy a termelők, kis­kertek tulajdonosai éltek a felkínált lehe­tőségekkel. Jó minőségű és friss árut szal­lítottak az üzletekbe mindenkor. Régeb­bi és újabb termelők szélesítették a sza­badpiaci felvásárlást. A tapasztalatok tehát — kölcsönösen — igen jók, ám koránt sincs még teljesen kihasználva a kedvező lehetőség, amely előnyt biztosít mindkét félnek, a terme­lőknek és a felvásárló üzleteknek, nem utolsósorban a fogyasztóknak. A vásárlók érdeke is A termeivények átvételi rendszere ls olyan, hogy a termelőknek nem kelj sor­ba állniuk áruik értékesítésekor, felesle­ges időt nem vesztegetnek el. Hogyan történik a felvásárlás? A jó kereskedelmi dolgozó — az üzlet vezetője — jó előre igyekszik gondoskodni arról, hogy az évszfeknak megfelelően minél nagyobb választékban tudjon árat biz­tosítani vásárlói részére. A termelök ép­pen ezért bizalommal keressék fel a ne­kik legközelebb eső ÉLIKER-üzletet. Be­széljék meg a bolt vezetőjével, -helyette­sével, hogy mely napra milyen zöldség­féléből, gyümölcsből milyen fajta arut tudnak szállítani és mennyit. Ez a módszer kettő? előnnyel jár. £Z£RFi 7000 6000 5000 1)000 3000 2000 mo Egyrészt biztos az értékesítés a terme­lőnek, másrészt: biztos beszerzési forrása felvásárló üzletnek. Természetesen u megállapodás feltéte­lezi a korrektséget, hiszen a bolt az elő­zetesen felkínált árura számit azon a napon, amikorra szállítást ígért a ter­melő. Figyelembe kell vennie az időjárás esetleges változását. Egy hirtelen beállt csapadékos nap nem lehet akadálya a szállításnak olyan esetben, amikor előző nap még száraz idő volt, mert akkor az üzlet áru nélkül marad, mivel annak ve­zetője nyilvánvalóan más beszerzési for­rással aznapra nem ólt, A szabadpiac előnye A termelő is büszke lehet jó minőségű, friss árujára, amely biztosan nem marad az üzlet „nyakún", nem fonnyad el a bolt­ban. A vásárló a jó minőség mellett az áru frissességét is nézi, azon át alkot vé­leményt a szabadpiaci felvásárlásról, di­cséri, vagy elmarasztalja a termelőt és az ükletet. A szabadpiaci felvásárlást éppen ezért tartja előnyösnek a vásárló is, mert tudja, hogy Ilyen módon biztosan friss áru kerül az asztalára. Érdemes tehát a háztáji gazdaságok, a kiskertek tulajdonosainak minél többet termelni, mert előnyösen tudnak értéke­síteni. A kiskertekbe, a háztáji gazdasá­gokba befektetett anyagi ráfordítás ha­mar megtérül a mindennapi piaci árak mellett. Mindenkor jó árat kapnak ter­mékeikért az ÉLIKER üzleteiben. A köz­vetlen kiskereskedelmi értékesítéssel ugyanis megkapják a nagykereskedelmi árrést is, tehát nem termelőt árat, hanem annál jóval magasabbat kapnak. A bur­gonya és a vöröshagyma esetében pél­dául ez az árrés 12 százalékos, minden más zöldségfélénél 15, a gyümölcsöknél pedig 20 százalékos, Nagy felvásárló üzletek A kedvező felvásárlási ár természete­sen friss, jó minőségű árut tételez fel. Ez évtől kezdve a Szegedi Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat még nagyobb lehe­tőséget kinal a háztáji gazdaságoknak, a kiskertek tulajdonosainak. A termelő — kívánsága szerinti időszakra — akár évek­re szólóan is megállapodást köthet az ál­tala kiválasztott és termeivényeit felvá­sárló üzlettel, Ez a módszer nagyban elő­segíti az ellátás és sz értékesítés bizton­ságát. Erre törekszik a szegedi ÉLI­KER valamennyi üzlete, amely zöldség­félét és gyümölcsöt árusít. Az üzletek hosszú sorából is kiemelked­nek azok az árudak, amelyek egyszerre és folyamatosan nagy mennyiségű árut ké­pesek felvásárolni, mert üzletpolitikájuk erre a nagy forgalomra épül. Ezek az áru­dák R kővetkezők: 5. sz. áruda, Lenin körút 55. 8. sz. áruda, Széchenyi tér tí. 10. sz. Tarján, ABC, József Attila sugár­út, Budapesti körút sarok. 12. sz. áruda, Kossuth Lajos sugárút 71. 16. sz. áruda, Baíza utca 2. 17, sz. ABC, Újszeged, Odessza. 23. sz. áruda, Partizán utca 1. 30. sz, áruda, Lenin körút 73. 31, sz. áruda, Kölcsey utca 5. 44. sz. Szivárvány ABC, Hunyadi János sugárút 63. s 82. sz. Tabán ABC, Sziliért sugárút. 68. sz, áruda, Mikszáth Kálmán u. 26. 76. sz. Csillag ABC, Tarján. 104. sz. áruda, Petőfitelep, Csap utca 35. 152. sz. áruda, Ságváritelep, Szabadkai út 7. A lakosság jó ellátása érdekében mind a termelőnek, mind pedig az üzleteknek ér­dekük, hogy minden megtermelt zöldség­féle és gyümölcs a vásárlók asztalára ke­rüljön. A kölcsönösen előnyös feltételek­kel — reméljük — az üzletek ellátása még jobb lesz az Idén. SZEGEDI ÉUKEK <=0 8 CG i Hogy a munka kárba ne vesszen: a háztáji biztosítási módozatai Kárbejelentések alapján 31 ezer ház­táji cs egyéni gazdaságnak 16 millió fo­rint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító 1976-ban. A termelőszövetkezeti tagok éves jöve­delmének alakulásában a háztáji gazda­ságokból jelentkező bevétel nem jelenték­telen. de a ráfordított költség, a munka eredményének az eléréséig több bizony­talansági tényező közrehatásával kell szá­molniuk. A háztáji földekről várt ter­melési eredmények alakulását az időjá­rás, s az esetleges elemi 1 tarok döntően befolyásolják. Megyénkben több éves átlag szerint 28 —36 „jégnapra" lehet számítani. Egy-egy jégverés által okozott károk nagyságát előre meghatározni lehetetlen, de a múlt szomorú tapasztalata, hogy nem egy eset­ben igen Jelentős nnyagt veszteséget oko­zott a háztáji földek termésében is a jég­verés. Számolni kell a jégveréssel Pártunk XI, kongresszusa a mezőgazda­ság fontos fejlesztési területei között je­lölte meg a háztáji és kisegítő gazdasagok termelésének fellendítését. Ennek a prog­ramnak eredményeként ma már kormány­rendelet szabályozza, segíti a zöldségter­melést is. A zöldségféléknek mintegy a felét a háztáji gazdaságok adjék. Tért hó­dított u fóliás zöldségtermesztés. Az így előrehajtatott növények primőrként kerül­nek értékesítésre, ezért nagy értéket je­lentenek termelőjüknek. Ugyanakkor a jól fejlett, korén kiülte­tett, előhajtatott növények könnyebben károsodnak. Tehát még a kisebb terüle­ten termelt zöldségfélék esetében is jelen­tős kártól mentesítheti a termelőt, ha az egyéni jégbiztosítást erre a növényféle­ségre is megköti. Az egyéni jégbiztosítás köthető aszerint, hogy a háztáji földterületen szőlőt, gyü­mölcsöt vagy egyéb növényt termelnek. A szölö jégbiztosítása alapján a jégve­rés által okozott mennyiségi károk térül­nek meg. Az alma, körte és kajszibarack, valamint, a szilva jégkárainál az Állami Biztosító a minőségi veszteségek térítését is vállalja. A kártérítés alapja a jégverés nélkül ténylegesen várható hozam, leg­feljebb azonban az a mennyiség, amelyet a biztosítás megkötésekor megjelöltek. A háztájiban, kisegítő gazdaságban szer­ződésesen termelt fűszerpaprika és dohány is biztositható. Ezeket a biztosításokat csak a termeltető és értékesítő vállalat útján köthetik a termelők. A kártérítés ezeknél a biztosítási ajánlaton feltüntetett egység­ár és hozammennyiség alapján történik. Az egyéni jégbiztosításoknál lényeges, hogy a termelők a biztosítást a ténylege­sen várható hozamérték 'alapján kössék mag. A várhatónál kisebb hozamórték biz­tosításának — alulbiztosításnak — azért nincs értelme, mert kár esetén a díjjal arányosan a nyújtott kártérítés is alacso­nyabb lesz, mint az elpusztult termés ér­téke. A túlbiztosítás viszont azért célsze­rűtlen, mert a biztosító a tényleges kár­nál magasabb kártérítést nem fizethet. A megfelelő kártérítés alapja az időben történő pontos kárfelmérés. Ehhez kell, hogy a gazdálkodók a jégverést 48 órán belül írásban az Állami Biztosító illeté­kes fiókjának bejelentsók. Mentesítés kiadástól váratlan mo 4974 • 4972 4973 m 4975 <1976 Ilyen eredményesen alakult az utóbbi hat esztendőben a szegedi ELI KER üzleteiben •A szabadpiaci felvásárlás A rtiezőgazdaság, ezen belül az állatte­nyésztés rohamos fejlődése szükségszerűen megköveteli, hogy korszerű, az egyéni ál­lattartók igényüket jobban kielégítő, ál­latbiztosítással rendelkezzenek. E célt kí­vánta elérni az AUami Biztosító, amikor az új rendszerű állatbiztosítási módozato­kat bevezette, Az új rendszerű állatbizto­sítási módozatok az egyéni állattartókat mentesítik a váratlan anyagi terhektől, és elősegítik, hogy elhullott vagy kényszer­vágott állataik pótlásáról gondoskodhassa­nak, s ezzel megteremtsék az egyéni állal­tartói tevékenység anyagi biztonságát- Az új rendszerű állatbiztosítási módozatok mind a sertés-, mind a szarvasmarhatartó gazdaságok részére megfelelő választékot biztosítanak. Az egyéni állatbiztosítások önálló mó­dozatként köthetők, az év bármely idősza­kában; egyéni díjfizetéssel, illetve a ter­melőszövetkezet útján lebonyolított díjfi­zetés mellett. Két változat A szarvasmarha-biztosításnál két válto­zat közül lehet választani. A/, egyik az úgvnevezett keretbiztosítás, a másik lehe­tőség a szarvasmarhák egyedi megjelölé­se melletti biztosítás. A szarvasmarhák keretbiztositásan ért­jük, amikor az állattartó egy tehenet és az azzal együtt nevelt,, hizlalt növendékmar­hákat kívánja biztosítani. A keret igény­bevételének nem kritériuma a két növen­dék. Lehet egy vagy három növendékkel is keretet igénybe venni, a keretösszeg változtatása nélkül. Az egyedi megjelölés melletti biztosí­tás az. amikor az állattartó keretbiztosí­tás nélkül, vagy a keretbiztosítás kiegé­szítéseként köt egy-egy meghatározott ál­latra biztosítást. Ez esetben az adatokat egyedi megjelöléssel, a szarvasmarha fül­számának feltüntetése mellett, tételes adatközléssel kell biztosítani. Az egyedi megjelölésű szarvasmarha­biztosítás egy vagy több keret kiegészíté­séként. vagy keretbiztosítás nélkül is, egy vagy több jószágra köthető. Ennek elő­feltetele azonban az. hogy vajamennyi ál­lat fülszámmegjelölése szerint legyen biz­tosítva. A szarvasmarha-keretbiztosítás 25 ezer forintos kockázatviselése a következők szerinti anyagi biztonságot nyújtja: egy tehén 15 ezer forint, két darab hat hó­naposnál idősebb növendék- vagy hízó­marha 5—3 ezer forint. A keretblztositáson kívül vagy ahhoz egyedi megjelöléssel kötött biztosítás esetén a tehén darabja 15 ezer forintos, a hathónaposnál Idősebb növendék- és hízómarha 5 ezer forintos, az egy éven felüli tenyésznövertdék és hízómarha 10 ezer forintos értékhatáron belül tetsződ szerint meghatározott összegig biztosít­ható. A szarvasmarha-biztosítás kiterjed a betegség, vagy baleset folytán keletkezett elhullásra, illetve kényszervágásra; a kényszervágással kapcsolatos vágóhídi kobzás eseteire terjed ki; ezen túlmenően a tehenek nehéz ellése, vagy elvetólése miatt bekövetkezett elhullásra: illetve kényszervágásra, valamint az állatok ele­mi károk által okozott elhullására, illetve kényszervágására. Értékesítésre és saját íél használásra A sertés- (de ugyanez vonatkozik a juh és kecsketartásra is) keretbiztositás 5 ezer forintos biztosítási egységként vehető igénybe. Egy egységnél kisebb összegű ke­retbiztosítás nem köthető. Kivétel ez alól az anyakocák kártalanítását kizáró hízíó­biztosítás. amely kizárólag a ház.) szük­séglet céljából tartott egy. de legfeljebb két sertésre 3 ezer forintos keretösszegre vehető igénybe. Ezt a biztosítást azonban az anyakocá­val rendelkező állattartók nem vehetik igénybe. A keretösszeg 5 ezer forintos egységre megtöbbszörözhető, Az igénybe vett keret­összeg egy-egy év bái-mely időszakában várhatóan tartott legnagyobb állatlétszám alapján kerül meghatározásra. A biztosítá­si keretösszeg megállapításához szükséges teljes állatérték a biztosított, személy ál­tal legnagyobbnak tartott állatdarabszám alapján kerül kiszámításra. A biztosítás érvénybe lét>esétől számított egy éven bo­lüi a keretösszeg nem módosítható. A biztosítási kockázat a biztosítás meg­kötésekor egészséges, háromhónapos kort betöltött sertések, hat hónapnál Idősebb juhok és kecskék betegség-, vagy baleset folytán keletkezett elhullására, illetve kényszervágására, valamint a kényszer­vágással kapcsolatos vágóhídi kobzás ese­tére terjed ki. A biztosítás magában foglalja. ezen ál­latfajok anyaállatainak nehéz ellése, vagy elvetélése miatt bekövetkezett elhullását, vagy kényszervágását is. Az allatok kárté­rítése az elhullásos károk esetén anyako­cáknál 3 ezer forint, juhnál és kecskénél 500 forint darabonként. i A növendék, és hízósertések elhullása esetén az élősúly alapján kilogrammon­ként 20 forintos egységárral számított öez­szeggel, de a hat hónapon felüli sertések­nél legfeljebb 160o forint darabonkénti, a 3—6 hónapos süldőnél pedig egyenként legfeljebb 800 forint felső határösszeggel történik a kartérítés. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom