Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

/ Szombat, 1977. február 26. III. A háztáji segítségével is: Makói Kossuth Tsz Ötéves zöltiségfermelési programunk már az idén teljesíthető Seres Gyula termelési elnökhelyettes, Háló József fömezögazdász és B. Szűcs János, a háztáji gazdasagok ügyintézője mondják el: Amikor szövetkezetünk, a makói Kos­suth Tsz V. ötéves termelésfejlesztési ter­vét kidolgoztuk —, legalább is ami a zöld­ségfélék termesztését illeti — azt hittük, nagy és nehezen teljesíthető programot adtunk szövetkezetünknek. Később azon­ban, amikor a háztáji termelésre — lent­ről és fentről egyaránt — erőteljesen hat­ni kezdett a megváltozott jó gazdaságpo­litikai légkör, egyszeriben világossá vált, hogy zöldségtermelés-fejlesztési progra­munkat két évvel a határidő előtt, immár 1978-ban teljesíthetjük. Sőt, miután is­mertté váltak a háztáji gazdaságok és a közös termelés idei várható eredményei, jó reményeink vannak ahhoz, hogy az 1980-ig tervezett zöldségprogramunkat már az idén teljesíthetjük. Ezt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére tett felajánlásaink során vallaltuk is. Pedig nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy 5 év alatt mind a te­rületi, mind pedig a mennyiségi nagy­ságrendeket tekintve 50. százalékkal ter­meltünk több zöldséget 1980-ban, mint a tervidőszák kezdetén. Mindehhez a tech­nikai. műszaki feltételeket megteremteni, — úgy véltük, anyagilag sem lesz köny­nyű a tervidőszak végére. A háztáji gaz­daságok hatalmas mértékű aktivizálódása azonban lényegesen megváltoztatta a hely­zetet, új lehetőséget teremtettek. Míg pél­dául a korábbi években tagságunk sorai­ból csak alig pár százan foglalkoztak ház­táji zöldségtermesztéssel, vállaltak kézi művelésű zöldségmunkákat a közösben, addig most eddig 480-an kapcsolódtak be ebbe a munkába. A háztáji zöldségter­mesztés vonatkozásában most kereken 60 százalékkal növekedett a tavalyi szinthez képest a termőterület, a közösen müveit területeken pedig ugyancsak a tagság nagyfokú aktivizálódása révén 52 százalé­kos az idei növekedés. Ilyen körülmények között szövetkezetünk az idén már 609 hektáron termeszthet étkezési vöröshagy­mát, petrezselyemgyökeret, sárgarépát, fodros zöldségzöldet, efféléket. A tavalyi árbevételünk zöldségből az igen magas fel­vásárlási árak mellett 27,8 millió forint volt. Az idei tervezett árbevételünk viszont — a legalacsonyabb védőárakkal számol­va is — meghaladja majd a 40 millió fo­rintot. A jó ügy érdekében A következőkben pedig arra próbálunk választ adni, mitől jött meg a kedvük szö­vetkezeti gazdáinknak ily nagymértékben a zöldségtermesztéshez. Mindenekelőt4 at­tól, hogy 1976-ban szövetkezetünk rend­kívül előnyös feltételeket biztosított a ház­táji zöldségtermesztés hosszú távú meg­alapozásához. Például az ültetésre, vetés­re kész talajművelésért csupán csak név­leges térítési díjakat számoltunk fel. Ma­kói fogalmak szerint egy kislánc föld szántásáért 30 forintot fizettek a vállal­kozók, de semmit sem kértünk az egyéb talajmunkákért és a hektáronkénti több mlnt 500 kilogramm hatóanyagban szá­mított műtrágyáért. A mintaszerű talaj­előkészítés eredménye az lett, hogy 100 négyszögöl — azaz egy kislánc ->_ háztáji petrezselyemgyökér átlagosan 10 mázsa termést adott, aminek árbevétele elérte a 6—7 ezer forintot. De nem jártak rosz­szabbul azok sem, akik dughagymát, ét­kezési vöröshagymát, sárgarépát, efféléket termesztettek a háztájiban. Hasonló ter­méseredményekre és árbevételekre még a legöregebb makóiak sem emlékeznek. A kedvezmények értéke, amit a tagság kapott a közöstől; a fel nem számított gepi munkák műtrágya stb; 322 ezer fo­rint volt, amely után — mivel ez a tag­ság számára adózó jövedelemnek minő­sült — az adót is a közös fizette meg az államnak. A nagyobb közösteher-válla­lás, a jó ügy érdekében azonban meg­hozta a maga gyümölcsét. Hatalmas lö­kést. dinamizmust adott a korábban évről évre sorvadó visszaszoruló háztáji zöld­ségtermesztésnek. Mint mondottuk, több mint 480 dolgozó foglalkozik most a Kos­suth Tsz-ben különféle zöldségek termesz­tesével. Közöttük vannak a gépműhely dolgozói, a traktoristák, állattenyésztők, a számvitel dolgozói, irodisták. Szinte min­denki zöldséget akar termeszteni a háztá­jiban, sokan a nyugdíjasok közül is, mert azt tapasztalják, hogy nagyon kifizetődő. Már tavaly gondoskodtunk arról is, hogy legyen mindenből elegendő szaporítóanyag, vetőmag. Tagságunk részes alapon szedte fel a dughagymát, így takarították be a fekete hagymamagot is. Ily módon fekete hagvmamagból 16 mázsát vittek haza. Eb­ből az idén 20 hektáron termesztenek a háztájiban dughagymát, amellyel a követ­kező évek jó terméseit akarjuk megala­pozni. Szövetkezetünk számít erre a dug­hagymára, s ha készen lesz, jó áron fel­vásárolja tagjaitól. Ezért az idén közös müvelésben 40 hektáron termesztünk dug­hagymát. A tagsag tulajdonába került ta­valy, mintegy 10 vagon dughagyma is, amelyet most étkezési hagymafélék előál­lításához használnak fel. A nagy meny­nyiségnek csak egy elenyésző hányadát ér­tékesítették annak ellenére, hogy az ősz folyamán igen magas szabadpiaci árak alakultak ki a dughagyma és a fekete­mag-értékesí tésben. Összhangban a közös fejlődéssel Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a háztáji termelésnek ez a nagymér­tékű aktivizálódása semmiképp se mehes­sen a közös munka rovására; emelkedjék a nagyüzemi termelés szintje. Erre jel­lemző, hogy tavaly még csak 23 hektá­ron termesztettünk úgynevezett gépes vö­röshagymát, az idén pedig 392 hektár lesz a nagyüzemi technológiával művelt közös hagymaterület. Tervezzük, hogy az idén — a háztájival együtt — összesen 8 ezer tonna vöröshagymát, egymillió csomó fő­zőhagymát, 800 tonnányi petrezselyem­gyökeret (ennek felét a háztáji termés­ből) értékesítünk. Eladunk 100 tonna dug­hagymát, s mintegy 350—400 tonnányi fod­ros petrezselyemzöldet. Mint az eddigiekből kitűnik, háztáji gaz­daságaink legfőbb termelési profilja — a közösség jóvoltából — a zöldségtermesz­tés. Jelentős azonban az állattenyésztés is. Főleg a háztáji sertéshizlalás fejlődik ör­vendetesen. Tavaly mi is megszerveztük az első ko­cajuttatási akciónkat. Közösen nevelt nagy tenyészértéket képviselő vemhes koca­süldőket kedvezményes áron adtunk ki összesen 50-et, mivel hogy többre nem volt igénylő. Mind több tagja van szövet­kezetünknek, akik éven át 35—40 hízóser­tést is értékesítenek a közösön keresz­tül. Igen sokan azonban a tsz-ben csupán a takarmányokat szerzik be, hízott serté­seiket úgymond „más csatornákon keresz­tül" értékesítik. Ez a mennyiség mint­egy fele annak, amennyit a szövetkeze­tünk vásárol fel. Tavaly összesen 4 mil­lió 113 ezer forintot fizetett ki gazdasá­gunk háztáji hízott sertésekért. Élősúly­ban számítva 1651 mázsa háztáji sertés­húst továbbítottunk a húsiparnak. Az idén a különféle támogatások, juttatások ré­vén bízhatunk abban, hogy elérjük a 2 ezer darabos felvásárlási szintet Takarmányok igény szerint Tavaly kedvezően fogadta a szövetkeze­ti tagság, hogy új szolgáltatásként bevezet­tük a takarmány-kiegészítő koncentrá­tumok juttatását is. Rövid idő alatt 330 mázsa koncentrátumot vásároltak szövet­kezetünktől tagjaink. Most már a külön­féle táptakarmányokat legtöbben — mi­vel a koncentrátumok is rendelkezésre áll­nak — maguk készítik odahaza. Így min­dig friss az etetett takarmány, sokkal jobb az állatok étvágya, nagyobb a súlygyara­podás. Kedvező még a háztáji állattartók számára az is, hogy a vásárolt és a ház­táji föld megváltásaként természetben jut­tatott takarmányokat — a szálasokat és a szalmát is — teljesen ingyen fuvarozzuk haza. A tulajdonosoknak csupán a hom­bárajtót kell kinyitniuk megmutatni, hogy hová tegyük a takarmányt Nem csekély szolgáltatás ez, főleg, ha az egyre növek­vő volumeneket is figyelembe vesszük. Tavaly például juttattunk a háztáji állat­tartóknak 2 ezer 239 mázsa árpát, 3 ezer 475 mázsa takarmánybúzát, 8 ezer 659 mázsa kukoricát és 916 mázsa alomszal­mát. Az alomszalma-ellátásról egész évben folyamatosan gondoskodunk. Rendszeresen juttatunk a háztáji állattartóknak továbbá talpon álló zöld lucernát is. Akik csak sertésekkel foglalkoznak, 50—100 négy­szögölet kapnak, a szarvasmarha-tartóknak pedig 400 négyszögölet biztosítunk lucer­nából. Tanyai szarvasmarha-tenyésztő tag­jaink igénybe vették továbbá 56 hektár­nyi kaszáló füvet és 59 hektárnyi legelőt is. Ezeket a szolgáltatásainkat a jövőben is a teljes szükségleteknek megfelelően biz­tosítjuk. A háztáji szarvasmarha-tenyésztés ed­dig azonban úgymond nem volt jellemző szövetkezetünkre. A legújabb állami ked­vezmények, támogatások rendszere még kevésbé ismert tagságunk körében. Erről a téli hónapokban előadásokat rendez­tünk. S már is szemmel láthatóan nö­vekszik e munka népszerűsége nálunk is, ahol pedig ennek mostanáig nem voltak hagyományai. Nagyra értékeli tagságunk azt is, hogy a hízott sertések esetében az értékesítési szerződés aláírásakor darabonként a 400 forint előleget azonnal kifizetjük. Az át­adást követő napon pedig házi pénztá­runkból a teljes összeget kiegyenlítjük. KOSSUTH TSZ, MAKÓ Többet — míndanüYsunk asztalára A makói Űttörő Termelőszövetkezet vezetősége nagyon fontos feladatának te­kinti a háztáji területek célszerű es ész­szerű hasznosításának segítését, a zöld­ség- és gyümölcstermesztési, valamint a sertéshizlalási tevékenység fokozását. S ma már egyre többen művelik úgy a rendelkezésükre álló területet, hogy azt a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekeknek is megfelelően hasz­nosítsák. Néhány évvel ezelőtt a háztájiban csak a kukorica volt honos. Az utóbbi évek­ben viszont megváltozott a helyzet. Nagy része van ebben a termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetősége felvilágosí­tó és szervező tevékenységének. Ezekről a változásokról nyilatkozott Binecz Já­nos, a makói Üttörő Termelőszövetkezet elnöke. — Termelőszövetkezetünk nemcsak a közelmúlt éveiben — amikor a kormány kiemelt programként jelölte meg a zöld­ségtermesztés fokozását — foglalkozott a háztáji zöldségtermesztéssel, hanem 1971 óta. Azaza a makói hagyományoktól elté­rően — illetve mondhatjuk azt is, hogy a múltat követve — elsőként az Űttörő Tsz merészkedett rálépni arra az útra, amely szerint a tsz tagjai nagyobb te­rületen termeszthették a kis háztájiban a zöldséget. A hagyományos háztáji hasznosítást — a kukoricatermesztést — igyekezett né­mileg, sőt eredményesen kiszorítani a zöldség. Felismerték és megértették en­nek népgazdasági jelentőségét. Gépesített zöldségtermesztés • — Tulajdonképpen elmondhatom azt — közölte a tsz-elnök —, hogy termelőszö­vetkezetünk is kezdeményezte a gépesí­tett zöldségtermesztést. Ügy, hogy más növények termesztésének meghonosításá­val a zöldségtermesztésre nagyobb erőket tudtunk koncentrálni. Ennek külön hangsúlyt adtunk a február 15-én meg­tartott zárszámadási közgyűlésen, ahol összegeztük az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit, és számot adtunk e tevé­kenységről is. — Miről tudtak beszámolni? — A tagság 1976. évi összes kukorica­termő területe 471,3 hektár volt. Ebből természetben igénybe vettek, azaz meg­műveltek 352,7 hektárt. Nyugdíjasoknak pénzben megváltásra került 118,6 hektár. (Utóbbiak azok, akik koruk, egészségi ál­lapotuk miatt már nem tudnak bekap­csolódni sem a növénytermesztésbe, sem az állattenyésztésbe.) Ezenkívül a tsz-tól kukoricavásárlásra adtunk lehetőséget. A tagoknak és alkalmazottaknak 40,5 va­gonnal juttattunk azzal a céllal, hogy sertést hizlaljanak saját részükre, vagy értékesítésre. El kell még mondanom, hogy szövetkezetünk tagjai egyéb takar­mányvásárlásra is igényf tartottak. — Vegyük sorra ezeket! — Étkezési búzából — saját őrlésre — 94 mázsát igényeltek. Takarmánybúzából viszont már 48 vagonnal. Ezen túl kon­centrátumot Makón. Marosleién — az igényeknek megfelelően — igényelhettek. Ennek révén kitűnő minőségű takarmány­hoz juttattuk a tsz tagjait. A keveréshez receptet is ajánlunk, amelyet alkalmazva, a hizlalásnál a takarmányhasznosítás ha­tékonyabb. összességében 214 mázsát kértek és vittek haza a jószágoknak. Alomszalmát a tsz-tagoknak 48 vagon­nal adtunk el. — Talán nem is tudnék olyan szövet­kezetet említeni, amelynek tagsága ser­téshizlalással nem foglalkozna. Milyen eredményeket hozott ez az Üttörő Tsz­ben? — A szövetkezeten keresztül értékesí­tett háztáji sertések száma tavaly 491 volt. A saját húsüzem részére több mint 1200-at adtak át. A jövőben a hizómarha­tenyésztést és értékesítést is növelni sze­retnénk, ami sajnos az elmúlt esztendők­ben igen elenyésző volt. Vannak, akik szívesen foglalkoznak ezzel, főképp a marosleleiek. Már megkezdtük a szerző­feketemag hiápyat is mutatja), gyökeret 11,3, sárgarépát 6,7, takarmányrépát 0,7, burgonyát 7.2, lucernát 9.8 hektáron. — Mennyi az a bizonyos kis háztáji? — összesen 98.6 hektár volt 1976-ban. Erről a területről szövetkezetünkön ke­resztül értékesítettek 242 mazsa gyöke­ret, 749 mázsa gyökérzöldjét, 581 mázsa sárgarépát. Szólnom kell arról is, hogy a közös gazdaság tagjai 1977-re — az ed­digi adatok szerint — mintegy 362 hek­tárnyi kukorica-, 104 hektár zöldség-, s 10 hektárnyi lucernaterületet igényeltek művelésre, kaszálásra. — Hallottunk arról, hogy a nem nö­vénytermesztésben dolgozók is segíteni kívánják a zöldségprogram megvalósítá­sát. A szocialista brigádok például több zöldség terrhesztését vállalták a csepeli munkások felhívásához való csatlakozás értelmében. — Ez így van. Hiszen a nem növény­termesztésben dolgozók is jelentós zöld­ségterületek művelését vállalták. Például a 190 hektár magról termesztett étkezési hagymából és a több mint 100 hektár dughagymáról termelt, vöröshagymából és dughagymából a tagoknak művelésre területet adunk át. Természetesen a mű­velés nagyobb részét korszerű gépekkel végezzük. Ennek kapcsán hadd említsek néhány adatot: a nem növénytermesztési ágazatban dolgozók 72,5 hektár magról vetett étkezési hagymát, 44 hektár szórt vetésű dughagymát és 17,7 hektár dug­hagymát vállaltak művelésre. Ebben a munkában első helyen kell említenem a szocialista brigádokat. De ilyen felaján­lást tettek azok is, akiknek ez 'a tevé­kenység a napi munkájukhoz kapcsoló­dik. Szükségesnek tartjuk ezt azért, mert a szélsőséges időjárás már több éve gon­dot jelent a termelésben. Természetesen tevékenységüket megfelelően honoráljuk, sőt premizáljuk. Ezzel is szeretnénk el­érni, hogy a vöröshagyma termésátlagát erőinkhez mérten emeljük. Szervezés, szaktanácsadás — Visszatérve a háztáji termeléshez; mennyiben segiti ezt a munkát agronómus? — 1976 tavaszától mar segíti-szervezi a termeles e fontos területét háztáji agro­nómus. Elmondhatom, hogy különösen a zöldségtermesztésben jártas szakembert bíztunk meg ezzel a fontos feladattal. Tapasztalatunk, hogy nagy lelkesedéssel végzi munkáját. Konkrét példaként em­líthetem: a sertéshizlalás területén szer­vezi és bonyolítja le a szerződéskötése­ket. Ezen túl a tenyésztőkkel nagyon jó a kapcsolata; propagandamunkát végez, a takarmányozásra is szaktanácsokat ad. Szervezi és igen aktívan bonyolítja a leszerződött hízók átvételét és szállítását Aktívan bekapcsolódik a zöldségterme­lők munkájába; a területek hasznosítását igen jól' koordinálja. — Hogyan? — A tél folyamán — tehát napjaink­ban is — már megkezdődtek az összeírá­sok. Beszélget a tagokkal és mindenki nyilatkozik: mit vállal, mit termel? Az összesítést ágazataink szakemberei éves tervükbe beépítik. A tervezett feladatok, célok megvalósítása, tehát a munkák megszervezésének legnagyobb része a háztáji agronómusra hárul. Ennek érde­kében szükséges, hogy rendszeresen kap­csolatot tartsunk elsősorban a termelő­vel, ugyanígy a felvásárlóval; nem kö­zömbös ez sem a tagságnak, sem part­nereinknek. A szerződések megkötése után — tapasztalataink szerint — meg­felelően intézi a háztájival kapcsolatos ügyeket, rendezi a problémákat, és min­den érdeklődőnek szakmai tanácsokat ad. Szeretnénk, hogy tevékenységével a jö­vőben is járuljon hozzá a népgazdasági, a szövetkezeti, azaz egyéni érdekek ér­vényre juttatásához. Tény, hogy a múlt­hoz viszonyítva egyre többet akarunk, és biztató, hogy a többért többet is - vállal tagságunk — a közösben, és a rendelke­zésükre álló háztájiban egyaránt. dések megkötését az idei háztáji sertés- . . „ „ . hizlalásra. Bízunk abban, hogy a tavalyi- A közösben 18, a IlUZtajiban 18 nál többre, tehát több mint 500-ra köt­nek szerződést. Többet és többfélét — Mi jellemzi a zöldségtermesztést? Növekedett vagy csökkent a terület? — A zöldségtermesztésben az elmúlt évekhez viszonyítva szélesebb a skála, nagyobb a volumen. Nálunk már hagyo­mányai vannak ennek a tevékenységnek. A gyökér, a sárgarépa, a dughagyma ve­tését a közös területével együtt végezzük. A tsz tagjaival olyan megállapodásunk van, hogy amennyiben az átlagosnál na­gyobb tápanyagpótlást kérnek, a pluszt is — természetesen térítés ellenében — biztosítjuk. Ebben egyértelműen közös nevezőn vagyunk. — A háztáji terület hasznosítása ho­gyan alakult tavaly? — 1976-ban szövetkezetünk tagjai 54,1 hektáron termesztettek fokhagymát. Vö­röshagymát 8,5, dughagymát 0,28 (ami a Binecz János, a makói Üttörő Termelő­szövetkezet elnöke tájékoztatójából kitű­nik, hogy a tsz — erejét, a rendelkezésre álló eszközeit figyelembe véve, és nem utolsósorban azt, amit a tagságunk vál­lal — megvalósítja tervét. Ami ma még nem megy géppel, azt megcsinálják kéz­zel. Az időjárás napjainkban sem biz­tató. Számítanak tehát arra, hogy — az elmondottak alapján — mind a szocia­lista brigádok, mind az azon kívüliek megfelelően segítik a gazdaságra háruló feladatok megvalósítását A háztájiban termelt zöldséggel és a több' helyen meg­üresedett gazdasági épületek hasznosítá­sával — tehát a sertés- és szarvasmarha­tenvésztés, továbbá a tejtermelés előse­gítésével —, az állomány növelésé­vel az idei esztendőre szóló, a zárszám­adási közgyűlésen ismertetett beszámoló adatai alapján még többet tesznek mind­annyiunk nagy és kfizós asztalára. ÜTTÖRŐ TSZ, MAKÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom