Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
/ Szombat, 1977. február 26. III. A háztáji segítségével is: Makói Kossuth Tsz Ötéves zöltiségfermelési programunk már az idén teljesíthető Seres Gyula termelési elnökhelyettes, Háló József fömezögazdász és B. Szűcs János, a háztáji gazdasagok ügyintézője mondják el: Amikor szövetkezetünk, a makói Kossuth Tsz V. ötéves termelésfejlesztési tervét kidolgoztuk —, legalább is ami a zöldségfélék termesztését illeti — azt hittük, nagy és nehezen teljesíthető programot adtunk szövetkezetünknek. Később azonban, amikor a háztáji termelésre — lentről és fentről egyaránt — erőteljesen hatni kezdett a megváltozott jó gazdaságpolitikai légkör, egyszeriben világossá vált, hogy zöldségtermelés-fejlesztési programunkat két évvel a határidő előtt, immár 1978-ban teljesíthetjük. Sőt, miután ismertté váltak a háztáji gazdaságok és a közös termelés idei várható eredményei, jó reményeink vannak ahhoz, hogy az 1980-ig tervezett zöldségprogramunkat már az idén teljesíthetjük. Ezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaink során vallaltuk is. Pedig nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy 5 év alatt mind a területi, mind pedig a mennyiségi nagyságrendeket tekintve 50. százalékkal termeltünk több zöldséget 1980-ban, mint a tervidőszák kezdetén. Mindehhez a technikai. műszaki feltételeket megteremteni, — úgy véltük, anyagilag sem lesz könynyű a tervidőszak végére. A háztáji gazdaságok hatalmas mértékű aktivizálódása azonban lényegesen megváltoztatta a helyzetet, új lehetőséget teremtettek. Míg például a korábbi években tagságunk soraiból csak alig pár százan foglalkoztak háztáji zöldségtermesztéssel, vállaltak kézi művelésű zöldségmunkákat a közösben, addig most eddig 480-an kapcsolódtak be ebbe a munkába. A háztáji zöldségtermesztés vonatkozásában most kereken 60 százalékkal növekedett a tavalyi szinthez képest a termőterület, a közösen müveit területeken pedig ugyancsak a tagság nagyfokú aktivizálódása révén 52 százalékos az idei növekedés. Ilyen körülmények között szövetkezetünk az idén már 609 hektáron termeszthet étkezési vöröshagymát, petrezselyemgyökeret, sárgarépát, fodros zöldségzöldet, efféléket. A tavalyi árbevételünk zöldségből az igen magas felvásárlási árak mellett 27,8 millió forint volt. Az idei tervezett árbevételünk viszont — a legalacsonyabb védőárakkal számolva is — meghaladja majd a 40 millió forintot. A jó ügy érdekében A következőkben pedig arra próbálunk választ adni, mitől jött meg a kedvük szövetkezeti gazdáinknak ily nagymértékben a zöldségtermesztéshez. Mindenekelőt4 attól, hogy 1976-ban szövetkezetünk rendkívül előnyös feltételeket biztosított a háztáji zöldségtermesztés hosszú távú megalapozásához. Például az ültetésre, vetésre kész talajművelésért csupán csak névleges térítési díjakat számoltunk fel. Makói fogalmak szerint egy kislánc föld szántásáért 30 forintot fizettek a vállalkozók, de semmit sem kértünk az egyéb talajmunkákért és a hektáronkénti több mlnt 500 kilogramm hatóanyagban számított műtrágyáért. A mintaszerű talajelőkészítés eredménye az lett, hogy 100 négyszögöl — azaz egy kislánc ->_ háztáji petrezselyemgyökér átlagosan 10 mázsa termést adott, aminek árbevétele elérte a 6—7 ezer forintot. De nem jártak roszszabbul azok sem, akik dughagymát, étkezési vöröshagymát, sárgarépát, efféléket termesztettek a háztájiban. Hasonló terméseredményekre és árbevételekre még a legöregebb makóiak sem emlékeznek. A kedvezmények értéke, amit a tagság kapott a közöstől; a fel nem számított gepi munkák műtrágya stb; 322 ezer forint volt, amely után — mivel ez a tagság számára adózó jövedelemnek minősült — az adót is a közös fizette meg az államnak. A nagyobb közösteher-vállalás, a jó ügy érdekében azonban meghozta a maga gyümölcsét. Hatalmas lökést. dinamizmust adott a korábban évről évre sorvadó visszaszoruló háztáji zöldségtermesztésnek. Mint mondottuk, több mint 480 dolgozó foglalkozik most a Kossuth Tsz-ben különféle zöldségek termesztesével. Közöttük vannak a gépműhely dolgozói, a traktoristák, állattenyésztők, a számvitel dolgozói, irodisták. Szinte mindenki zöldséget akar termeszteni a háztájiban, sokan a nyugdíjasok közül is, mert azt tapasztalják, hogy nagyon kifizetődő. Már tavaly gondoskodtunk arról is, hogy legyen mindenből elegendő szaporítóanyag, vetőmag. Tagságunk részes alapon szedte fel a dughagymát, így takarították be a fekete hagymamagot is. Ily módon fekete hagvmamagból 16 mázsát vittek haza. Ebből az idén 20 hektáron termesztenek a háztájiban dughagymát, amellyel a következő évek jó terméseit akarjuk megalapozni. Szövetkezetünk számít erre a dughagymára, s ha készen lesz, jó áron felvásárolja tagjaitól. Ezért az idén közös müvelésben 40 hektáron termesztünk dughagymát. A tagsag tulajdonába került tavaly, mintegy 10 vagon dughagyma is, amelyet most étkezési hagymafélék előállításához használnak fel. A nagy menynyiségnek csak egy elenyésző hányadát értékesítették annak ellenére, hogy az ősz folyamán igen magas szabadpiaci árak alakultak ki a dughagyma és a feketemag-értékesí tésben. Összhangban a közös fejlődéssel Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a háztáji termelésnek ez a nagymértékű aktivizálódása semmiképp se mehessen a közös munka rovására; emelkedjék a nagyüzemi termelés szintje. Erre jellemző, hogy tavaly még csak 23 hektáron termesztettünk úgynevezett gépes vöröshagymát, az idén pedig 392 hektár lesz a nagyüzemi technológiával művelt közös hagymaterület. Tervezzük, hogy az idén — a háztájival együtt — összesen 8 ezer tonna vöröshagymát, egymillió csomó főzőhagymát, 800 tonnányi petrezselyemgyökeret (ennek felét a háztáji termésből) értékesítünk. Eladunk 100 tonna dughagymát, s mintegy 350—400 tonnányi fodros petrezselyemzöldet. Mint az eddigiekből kitűnik, háztáji gazdaságaink legfőbb termelési profilja — a közösség jóvoltából — a zöldségtermesztés. Jelentős azonban az állattenyésztés is. Főleg a háztáji sertéshizlalás fejlődik örvendetesen. Tavaly mi is megszerveztük az első kocajuttatási akciónkat. Közösen nevelt nagy tenyészértéket képviselő vemhes kocasüldőket kedvezményes áron adtunk ki összesen 50-et, mivel hogy többre nem volt igénylő. Mind több tagja van szövetkezetünknek, akik éven át 35—40 hízósertést is értékesítenek a közösön keresztül. Igen sokan azonban a tsz-ben csupán a takarmányokat szerzik be, hízott sertéseiket úgymond „más csatornákon keresztül" értékesítik. Ez a mennyiség mintegy fele annak, amennyit a szövetkezetünk vásárol fel. Tavaly összesen 4 millió 113 ezer forintot fizetett ki gazdaságunk háztáji hízott sertésekért. Élősúlyban számítva 1651 mázsa háztáji sertéshúst továbbítottunk a húsiparnak. Az idén a különféle támogatások, juttatások révén bízhatunk abban, hogy elérjük a 2 ezer darabos felvásárlási szintet Takarmányok igény szerint Tavaly kedvezően fogadta a szövetkezeti tagság, hogy új szolgáltatásként bevezettük a takarmány-kiegészítő koncentrátumok juttatását is. Rövid idő alatt 330 mázsa koncentrátumot vásároltak szövetkezetünktől tagjaink. Most már a különféle táptakarmányokat legtöbben — mivel a koncentrátumok is rendelkezésre állnak — maguk készítik odahaza. Így mindig friss az etetett takarmány, sokkal jobb az állatok étvágya, nagyobb a súlygyarapodás. Kedvező még a háztáji állattartók számára az is, hogy a vásárolt és a háztáji föld megváltásaként természetben juttatott takarmányokat — a szálasokat és a szalmát is — teljesen ingyen fuvarozzuk haza. A tulajdonosoknak csupán a hombárajtót kell kinyitniuk megmutatni, hogy hová tegyük a takarmányt Nem csekély szolgáltatás ez, főleg, ha az egyre növekvő volumeneket is figyelembe vesszük. Tavaly például juttattunk a háztáji állattartóknak 2 ezer 239 mázsa árpát, 3 ezer 475 mázsa takarmánybúzát, 8 ezer 659 mázsa kukoricát és 916 mázsa alomszalmát. Az alomszalma-ellátásról egész évben folyamatosan gondoskodunk. Rendszeresen juttatunk a háztáji állattartóknak továbbá talpon álló zöld lucernát is. Akik csak sertésekkel foglalkoznak, 50—100 négyszögölet kapnak, a szarvasmarha-tartóknak pedig 400 négyszögölet biztosítunk lucernából. Tanyai szarvasmarha-tenyésztő tagjaink igénybe vették továbbá 56 hektárnyi kaszáló füvet és 59 hektárnyi legelőt is. Ezeket a szolgáltatásainkat a jövőben is a teljes szükségleteknek megfelelően biztosítjuk. A háztáji szarvasmarha-tenyésztés eddig azonban úgymond nem volt jellemző szövetkezetünkre. A legújabb állami kedvezmények, támogatások rendszere még kevésbé ismert tagságunk körében. Erről a téli hónapokban előadásokat rendeztünk. S már is szemmel láthatóan növekszik e munka népszerűsége nálunk is, ahol pedig ennek mostanáig nem voltak hagyományai. Nagyra értékeli tagságunk azt is, hogy a hízott sertések esetében az értékesítési szerződés aláírásakor darabonként a 400 forint előleget azonnal kifizetjük. Az átadást követő napon pedig házi pénztárunkból a teljes összeget kiegyenlítjük. KOSSUTH TSZ, MAKÓ Többet — míndanüYsunk asztalára A makói Űttörő Termelőszövetkezet vezetősége nagyon fontos feladatának tekinti a háztáji területek célszerű es észszerű hasznosításának segítését, a zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint a sertéshizlalási tevékenység fokozását. S ma már egyre többen művelik úgy a rendelkezésükre álló területet, hogy azt a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekeknek is megfelelően hasznosítsák. Néhány évvel ezelőtt a háztájiban csak a kukorica volt honos. Az utóbbi években viszont megváltozott a helyzet. Nagy része van ebben a termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetősége felvilágosító és szervező tevékenységének. Ezekről a változásokról nyilatkozott Binecz János, a makói Üttörő Termelőszövetkezet elnöke. — Termelőszövetkezetünk nemcsak a közelmúlt éveiben — amikor a kormány kiemelt programként jelölte meg a zöldségtermesztés fokozását — foglalkozott a háztáji zöldségtermesztéssel, hanem 1971 óta. Azaza a makói hagyományoktól eltérően — illetve mondhatjuk azt is, hogy a múltat követve — elsőként az Űttörő Tsz merészkedett rálépni arra az útra, amely szerint a tsz tagjai nagyobb területen termeszthették a kis háztájiban a zöldséget. A hagyományos háztáji hasznosítást — a kukoricatermesztést — igyekezett némileg, sőt eredményesen kiszorítani a zöldség. Felismerték és megértették ennek népgazdasági jelentőségét. Gépesített zöldségtermesztés • — Tulajdonképpen elmondhatom azt — közölte a tsz-elnök —, hogy termelőszövetkezetünk is kezdeményezte a gépesített zöldségtermesztést. Ügy, hogy más növények termesztésének meghonosításával a zöldségtermesztésre nagyobb erőket tudtunk koncentrálni. Ennek külön hangsúlyt adtunk a február 15-én megtartott zárszámadási közgyűlésen, ahol összegeztük az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit, és számot adtunk e tevékenységről is. — Miről tudtak beszámolni? — A tagság 1976. évi összes kukoricatermő területe 471,3 hektár volt. Ebből természetben igénybe vettek, azaz megműveltek 352,7 hektárt. Nyugdíjasoknak pénzben megváltásra került 118,6 hektár. (Utóbbiak azok, akik koruk, egészségi állapotuk miatt már nem tudnak bekapcsolódni sem a növénytermesztésbe, sem az állattenyésztésbe.) Ezenkívül a tsz-tól kukoricavásárlásra adtunk lehetőséget. A tagoknak és alkalmazottaknak 40,5 vagonnal juttattunk azzal a céllal, hogy sertést hizlaljanak saját részükre, vagy értékesítésre. El kell még mondanom, hogy szövetkezetünk tagjai egyéb takarmányvásárlásra is igényf tartottak. — Vegyük sorra ezeket! — Étkezési búzából — saját őrlésre — 94 mázsát igényeltek. Takarmánybúzából viszont már 48 vagonnal. Ezen túl koncentrátumot Makón. Marosleién — az igényeknek megfelelően — igényelhettek. Ennek révén kitűnő minőségű takarmányhoz juttattuk a tsz tagjait. A keveréshez receptet is ajánlunk, amelyet alkalmazva, a hizlalásnál a takarmányhasznosítás hatékonyabb. összességében 214 mázsát kértek és vittek haza a jószágoknak. Alomszalmát a tsz-tagoknak 48 vagonnal adtunk el. — Talán nem is tudnék olyan szövetkezetet említeni, amelynek tagsága sertéshizlalással nem foglalkozna. Milyen eredményeket hozott ez az Üttörő Tszben? — A szövetkezeten keresztül értékesített háztáji sertések száma tavaly 491 volt. A saját húsüzem részére több mint 1200-at adtak át. A jövőben a hizómarhatenyésztést és értékesítést is növelni szeretnénk, ami sajnos az elmúlt esztendőkben igen elenyésző volt. Vannak, akik szívesen foglalkoznak ezzel, főképp a marosleleiek. Már megkezdtük a szerzőfeketemag hiápyat is mutatja), gyökeret 11,3, sárgarépát 6,7, takarmányrépát 0,7, burgonyát 7.2, lucernát 9.8 hektáron. — Mennyi az a bizonyos kis háztáji? — összesen 98.6 hektár volt 1976-ban. Erről a területről szövetkezetünkön keresztül értékesítettek 242 mazsa gyökeret, 749 mázsa gyökérzöldjét, 581 mázsa sárgarépát. Szólnom kell arról is, hogy a közös gazdaság tagjai 1977-re — az eddigi adatok szerint — mintegy 362 hektárnyi kukorica-, 104 hektár zöldség-, s 10 hektárnyi lucernaterületet igényeltek művelésre, kaszálásra. — Hallottunk arról, hogy a nem növénytermesztésben dolgozók is segíteni kívánják a zöldségprogram megvalósítását. A szocialista brigádok például több zöldség terrhesztését vállalták a csepeli munkások felhívásához való csatlakozás értelmében. — Ez így van. Hiszen a nem növénytermesztésben dolgozók is jelentós zöldségterületek művelését vállalták. Például a 190 hektár magról termesztett étkezési hagymából és a több mint 100 hektár dughagymáról termelt, vöröshagymából és dughagymából a tagoknak művelésre területet adunk át. Természetesen a művelés nagyobb részét korszerű gépekkel végezzük. Ennek kapcsán hadd említsek néhány adatot: a nem növénytermesztési ágazatban dolgozók 72,5 hektár magról vetett étkezési hagymát, 44 hektár szórt vetésű dughagymát és 17,7 hektár dughagymát vállaltak művelésre. Ebben a munkában első helyen kell említenem a szocialista brigádokat. De ilyen felajánlást tettek azok is, akiknek ez 'a tevékenység a napi munkájukhoz kapcsolódik. Szükségesnek tartjuk ezt azért, mert a szélsőséges időjárás már több éve gondot jelent a termelésben. Természetesen tevékenységüket megfelelően honoráljuk, sőt premizáljuk. Ezzel is szeretnénk elérni, hogy a vöröshagyma termésátlagát erőinkhez mérten emeljük. Szervezés, szaktanácsadás — Visszatérve a háztáji termeléshez; mennyiben segiti ezt a munkát agronómus? — 1976 tavaszától mar segíti-szervezi a termeles e fontos területét háztáji agronómus. Elmondhatom, hogy különösen a zöldségtermesztésben jártas szakembert bíztunk meg ezzel a fontos feladattal. Tapasztalatunk, hogy nagy lelkesedéssel végzi munkáját. Konkrét példaként említhetem: a sertéshizlalás területén szervezi és bonyolítja le a szerződéskötéseket. Ezen túl a tenyésztőkkel nagyon jó a kapcsolata; propagandamunkát végez, a takarmányozásra is szaktanácsokat ad. Szervezi és igen aktívan bonyolítja a leszerződött hízók átvételét és szállítását Aktívan bekapcsolódik a zöldségtermelők munkájába; a területek hasznosítását igen jól' koordinálja. — Hogyan? — A tél folyamán — tehát napjainkban is — már megkezdődtek az összeírások. Beszélget a tagokkal és mindenki nyilatkozik: mit vállal, mit termel? Az összesítést ágazataink szakemberei éves tervükbe beépítik. A tervezett feladatok, célok megvalósítása, tehát a munkák megszervezésének legnagyobb része a háztáji agronómusra hárul. Ennek érdekében szükséges, hogy rendszeresen kapcsolatot tartsunk elsősorban a termelővel, ugyanígy a felvásárlóval; nem közömbös ez sem a tagságnak, sem partnereinknek. A szerződések megkötése után — tapasztalataink szerint — megfelelően intézi a háztájival kapcsolatos ügyeket, rendezi a problémákat, és minden érdeklődőnek szakmai tanácsokat ad. Szeretnénk, hogy tevékenységével a jövőben is járuljon hozzá a népgazdasági, a szövetkezeti, azaz egyéni érdekek érvényre juttatásához. Tény, hogy a múlthoz viszonyítva egyre többet akarunk, és biztató, hogy a többért többet is - vállal tagságunk — a közösben, és a rendelkezésükre álló háztájiban egyaránt. dések megkötését az idei háztáji sertés- . . „ „ . hizlalásra. Bízunk abban, hogy a tavalyi- A közösben 18, a IlUZtajiban 18 nál többre, tehát több mint 500-ra kötnek szerződést. Többet és többfélét — Mi jellemzi a zöldségtermesztést? Növekedett vagy csökkent a terület? — A zöldségtermesztésben az elmúlt évekhez viszonyítva szélesebb a skála, nagyobb a volumen. Nálunk már hagyományai vannak ennek a tevékenységnek. A gyökér, a sárgarépa, a dughagyma vetését a közös területével együtt végezzük. A tsz tagjaival olyan megállapodásunk van, hogy amennyiben az átlagosnál nagyobb tápanyagpótlást kérnek, a pluszt is — természetesen térítés ellenében — biztosítjuk. Ebben egyértelműen közös nevezőn vagyunk. — A háztáji terület hasznosítása hogyan alakult tavaly? — 1976-ban szövetkezetünk tagjai 54,1 hektáron termesztettek fokhagymát. Vöröshagymát 8,5, dughagymát 0,28 (ami a Binecz János, a makói Üttörő Termelőszövetkezet elnöke tájékoztatójából kitűnik, hogy a tsz — erejét, a rendelkezésre álló eszközeit figyelembe véve, és nem utolsósorban azt, amit a tagságunk vállal — megvalósítja tervét. Ami ma még nem megy géppel, azt megcsinálják kézzel. Az időjárás napjainkban sem biztató. Számítanak tehát arra, hogy — az elmondottak alapján — mind a szocialista brigádok, mind az azon kívüliek megfelelően segítik a gazdaságra háruló feladatok megvalósítását A háztájiban termelt zöldséggel és a több' helyen megüresedett gazdasági épületek hasznosításával — tehát a sertés- és szarvasmarhatenvésztés, továbbá a tejtermelés elősegítésével —, az állomány növelésével az idei esztendőre szóló, a zárszámadási közgyűlésen ismertetett beszámoló adatai alapján még többet tesznek mindannyiunk nagy és kfizós asztalára. ÜTTÖRŐ TSZ, MAKÖ