Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

4 Szombat, 1977. február 2fi. Veszedelmek az utakon „Gogol köpenyéből..." Ittas járművezetők — Csak a hatóság fellépése nem elegendő A mértéktelen alkohol fo­gyasztásnak az emberi szer­vezetre, egyéniségre, sót a társadalomra gyakorolt ká­ros hatásával igen sokat, de még mindig, nem eleget fog­lalkoznak. Az elmúlt évek bűnözési helyzetének kiala­kul á6anál az alkohol — mint befolyásoló, elősegítő tényező — igeni jelentős. Bi­zonyítja ezt, hogy egyre nő azoknak a bűncselekmények­nek a száma, amit ittas ál­lapotban követnek el. Tavaly az ittas járműve­zetés miatti felelősségre vo­nások száma jelentősen emelkedett. A statisztikai adataik szerint 1075-ben 119, 1976-ban a Szegedi Városi Járási Ügyészség már 191 esetben emelt vádat közle­kedési vétség miatt. A szám­azetű emelkedés arra hívja fel a figyelmet: a közlekedé­si morál nem jó. A bűn­ügyeket vizsgálva igen sok alkalommal azt lehetett megállapítani, „rábeszélték" az elkövetőket, hogy igya­nak. Érthetetlen, hogy miért vagyunk ilyen közönyösek társaink, kollégáink iránt? Az elmúlt évben a bűnvá­di eljárás során 51 olyan személlyel szemben jártunk el. qkik személygépkocsival közlekedtek, és nem törőd­ve a tilalommal. Ittas álla­potban száguldoztak Saeged utcáin. Értékelve a tavalyi bűnözési helyzetet, felme­rül a kérdés: ml lehet az oka annak, hogy emelkedik az olyan elkövetőknek a szá­ma. akikkel szemben már hasonló bűncselekmény miatt — esetenként nem is régen — büntetőeljárás volt folya­matban. 1976-ban 21 sze­méllyel szemben jártunk el (ők már korábban is követ­tek el közlekedési vétséget, vagy közlekedési szabálysér­tést). Gyakori jelenséggé vált, hogy a fiatalok gépkocsival, motorkerékpárral járnak szórakozni. Ez önmagában még nem baj, a probléma abból ered, ha ilyen alka­lommal szeszes Italt fogyasz­tanak, és így közlekednek. Több esetben előfordult, hogy Ilyen szórakozás alkal­mával gépkocsival rendelke­ző' jóbarátok, ittas állapot­ban, ittas társaikkal együtt száguldoztak egyik szórako­zóhelyről a másikra. Az ls elgondolkodtató, hogy a büntetőeljárás alá vontak több mint 70 száza­léka súlyosan, vagy közepe­sen volt ittas a cselekménv elkövetésekor. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fokú ittas ál­lapot fokozott veszélyt jelent magára a vezetőre, de általá­ban a közlekedés biztonságá­ra is. Ilyen állapotban szen­vedett sérülést például K. M. szegedi lakc». Gépjármű­vezetésre szóló engedéllyel nem rendelkezett, és tavaly áprilisban szabadult előző büntetésebői. Nagy mennyi­ségű szeszes ital elfogyasztá­sa után segédmotor-kerék­párral közlekedve felbukott, súlyos fej- és lábsérüléseket szenvedett. L. G., aki ugyan­csak segédmotor-kerékpárral közlekedve olyan súlyosan megsérült, hogy hét napig eszméletlen volt Lehetne még sorolni hasonló esete­ket, nem hagyva ki ebből az ittas kerékpárosokat és mun­kugépvezetőket sem. A kerékpárosoknál is a korábbinál nagyobb mértékű a szeszesital-fogyasztás. A gépkocsivezetők tudják csak igazán, hogy milyen „forrő" perceket tudnak szerezni az Imbolygó biciklisek. Az ilyen személyek nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy a mai forgalmi helyzetben még kerékpáron sem lehet ittasan közlekedni, mert ve­szélynek teszik ki önmagu­kat, és másokat. Így történ­hetett, hogy K. I. súlyos al­koholos állapotban kerékpár­jával nekihajtott egy álló te­hergépkocsinak, vagy mint S. G., aki összevissza közle­kedve, nekiment egy szabá­lyosan haladó személygép­kocsinak; szerencsére köny­nyebb sérüléssel megúszták a „találkozást**. Az elmúlt évben növeke­dett azoknak a száma, akik munkagéppel és vállalati teherautókkal ittasan közle­kedtek. Mint például P. M„ aki mint a Volán 10. Válla­lat tehergépkocsivezetője, italosan — 3,46 ezrelék volt az alkohol szintje, amely igen súlyos alkoholos álla­potnak felel meg — vezetés közben elaludj és a gépko­csival árokba borult Joggal merülhet fel ez utóbbi esetekben a kérdés, minden munkahelyen meg­győzödnek-e reggelenként a részlegvezetők arról, hogy a gépkocsivezetők nem fo­gyasztottak-e alkoholt? Az; esetek bizonyítják, illetőleg: indokolják, hogy többször I szükséges a munkakezdési és munka közbeni ellenőr­zés még akkor ts, ha erre csak szúrópróbaszerűen van lehetőség. Az e téren kiala­kult helyzet teljes képéhez tartozik; a hasonló közleke­dési szabálysértések száma is emelkedést mutat mert 1975-ben 361, 1976-ban 406 szabálysértési ügyben kellett eljárni. Ezek után joggal merül­het fel a kérdés, hogy mit tesznek a hatóságok? Isme­retes, a közlekedés biztonsá­gához fűződő fokozott társa­dalmi érdek tette szükséges­sé, hogy büntetőjogi eszkö­zökkel is próbáljuk a közle­kedési fegyelmet szilárdítani. Tudni kell azonban azt, hogy a hatóságok lehetőségei is korlátozottak és maguk nem oldhatják meg a problémát, bár módjukban áll szabad­ságvesztés-büntetést is ki­szabni a „visszaesőkkel" szemben. Az elmúlt időszakban már gyakorlattá vált, hogy az ittasan közlekedőkkel szem­ben mellékbüntetésként jár­művezetéstől való eltiltást indítványoz az ügyészség, aminek a bíróság helyt ad. Jó tudni, hogy ennek maxi­muma 10 év lehet. Előfor­dulhat olyan eset is, amikor valakit több évre eltiltanak a vezetéstől. A kérdés tár­sadalmi méretekben okoz problémát. Ezért is kell fog­lalkozni a témával és küz­deni a nem kívánt jelensé­gek ellen. Több és nagyobb figyelmet kellene fordítani a szülőknek arra, hogy a gyer­meküknek átadott gépkocsi­val hogyan közlekednek. Ugyanez vonatkozik a mo­torkerékpárosokra. Az elné­ző szülői magatartás súlyos következményekkel jár. Nem utolsósorban a tétlen „szem­lélődöknek" is ki kellene lépni a közönyösségből. Mindezek azonban csak tanácsok, ha megtartják, ha élnek vele, akkor feltétle­nül eredményre vezethet. Már sok alkalommal és más téma esetén is kifejeztük, hogy bizonyos kérdések megoldásához nem elegendő csak a jogszabály, csak a hatóság munkája. Társadal­mi szintű felépítésre *van szükség; az alapvető javulás érdekében ismét csak erre hivatkozom. Dr. Jármai Tibor Százhuszonöt esztendeje, 1852. március 4-én halt meg Moszkvában Nyikolaj Vaszil­jevics Gogol, az orosz kriti­kai realizmus megalapozója, aki munkásságával az egész századra megszabta a nem­zeti irodalom irányát. Ukraj­na egy kis községében, Szo­rocsinciben született (1809. április 1.) ukrán középneme­si családból. Nagyapja zapo­rozsi kozák volt, akitől sok népmesét és kozákhistóriát hallott. A családi és népi ha­gyományok pályája kezdetén jócskán meg is határozták művei témáját, jellegét. Éle­te már kora fiatalságától sza­kadatlan küzdelem volt ön­magával és a világgal. Ifjú koraban még hivatali karri­erről ábrándozott, de mikor Pétervárra került (1828), és már egy éve hivatalnokosko­dott, e pályában mélysége­sen csalódva, úgy érezte, hogy a történelemoktatás lesz hivatása. A katedrán viszont, ahova Puskin pártfogásával került, az egyetemi oktatás pedáns kisszerűsége nyo­masztotta, és abban bízott — igaz, ebben is hasztalanul —, hogy írásaival majd felrazza Oroszországot a tespedésböl, és igazságtevésre ösztönzi a hataiom birtokosait. A sok hiábavaló kísérlet és hazája sorsa miatt érzett aggodalom végül is lelkében egyre job­ban elmélyítették a kétségbe­esést. Pályája kezdetén az ukrán népéletböl meríti anyagát, hol lírai, hol tréfás, hol meg fantasztikus történeteket ír meg az ukrán mesevilág han­gulatával, köztük a Szoro­csinci vásárt, amelyből Mu­szorgszkij operát is kompo­nált. Lázasan keresi azt az életformát, amely riasztóan beteg korával szemben va­lami egészsegeset, élettelje­set tud nyújtani és ezt, mint­egy összhangot tej-eiptve a népi mondák es a valósa g között, eleinte az orosz tör­ténelmi múltban vélte meg­találni. Mur megjelenéskor nagy feltűnést keltett írasa a Tarasz Bulba. Bár Gogol a történelmi múltban kutatta az eszmé­nyit, a civilizációtól még meg nem rontott népi élet­módot — a jelenben élt és a jelent egyre ijesztőbbnek látta. A lét kezd illúziótlan­ná válni számára, s pétervá­ri témájú elbeszéléseiben (Arabeszkek) már bizonyta­lan ideálok után sóvárgó és a valóságtól eltiport ember alakjához vonzódik, amely­nek legteljesebb megfogal­mazásához a Köpeny című elbeszélésében érkezik el. Az orosz irodalomban Go­gollal kezdődik el igazán a kisember tragikus sorsának ábrázolása (bár Puskin is megérintette ezt a témát a Postamesterben), s Csehov­nál érkezik el a befejezett­séghez; Gogol azonban ki­vételes, egyedi eseteken ót jellemzi általános érvénnyel a kisember mindennapi éle­tét, Csehov a „mindennapi életek" tartalmát jobbára szinte észrevétlen, minden­napi tragédiákon keresztül közelíti meg. A hivatalnoknovellákban az élet az ésszerűtlenségek halmaza, amelyben a való­ság, mint rögeszme (Az orr), s a rögeszme, mint valóság jelentkezik (Egy őrült napló­ja). Ez utóbbi elbeszélését Gogol egyik igen súlyos vál­ság-korszakában írta, otthon­talansága az orosz társada­lomban ekkor volt a legnyo-' masztóbb. A Revizor (1836) a klasz­szikus orosz irodalom legje­lentősebb, világirodalmi ran­gú vígjátéka. Maga Gogol ezt írja a műről: „Egy cso­móba akartam összegyűjteni mindazt, a rosszat, amit Oroszországban tapasztal­tam, hogy egyszerre nevesse­nek rajta." A Revizort a hi­vatalos körök hevesen tá­madták, Oroszország meg­ragalmazását látták benne. Gpgolt a rosszindulat, a rá­zúdított oktalan szidalmak annyira megviselték, hogy nem tudott tovább hazájá­ban maradni; 1836-ban Olaszországba távozott, in­nen már csak néha-néha tért vissza hazájába rövid időre. Itt irta főművét, a Holt lel­keket (1842). 1847-ben kiadott Váloga­tott leveleim című köteté­ben elfordul haladó szellemű barátaitól, kísérletet tesz ar­ra, hogy új értelmezést ad­jon addig írott műveinek, s a cártól és az egyháztól vár­ja Oroszország helyzetének megjavítását. Bjelinszkij Le­vél Gogolhoz című írásában kemény bírálattal válaszolt Gogol rendkívüli hatással volt az orosz irodalom to­vábbi fejlődésére. A 40-es évek realista írói nemzedé­ke, így — Dosztojevszkij, Goncsarov, Turgenyev köve­tőjének vallották magukat. Dosztojevszkij ezt így fogal­mazta meg: „Mi valameny­nyien Gogol Köpenyéből bújtunk elő." Szatirikus, groteszk, sőt abszurd látás­módja nyomon követhető a szovjet korszakban is, többi között Ilf-Petrov, Bulgakov műveiben. Dr. Für István n tűzjelzésről Fontos a gyorsaság, a pontosság A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló bel­ügyminiszteri rendelet min­den magyar állampolgárt kötelez a tűzesetek azonna­li jelzésére, aki ezt elmu­lasztja, szabálysértést követ el. Ennek ellenére viszonylag gyakoriak a késedelmes, il­letve utólagos tűzjelzések, zömében ezért előírás isme­retének hianya miatt. Így például 1977. február 22-én két késedelmes tűzesel-beje­lentes' érkezett a Szeged me­gyei városi és járási Tüzol­tóparancsnokság hírközpont­jába. Az egyik tűz Tápén ke­letkezett február 2l-en, 17 órakor. Bejelentése csak 22­én 11 óra 35 perckor tör­tént meg. Itt eltörött üveg­ből kifolyt benzin gyulladt meg, egyelőre tisztázatlan körülmények között. A nagy hőtől a helyiség berendezé­sei is meggyulladtak. A kár több ezer forint. Kiskerti növényvédelem A gyümölcsösök növényvé­delmi munkáit már a tél vé­gén, a fák nyugalmi állapo­tában meg kell kezdenünk. Metszéssel távolítsuk el a lisztharmattal Vagy moniliá­val fertőzött vesszőket, vala­mint azokat íi fas részeket, amelyeken a pajzstetvek nagy számban fordulnak elő. A vastagabb agakat es a tör­zset először kaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg.de az élő részeket ne sértsük meg. A sebzesi felületeket mindig vágjuk simára és kenjük be fasebkatránnyal, vagy oltóviasszal. Fordítsunk gondot gyümöl­csösünk felújítására is. Az elöregedett, beteg, alaktalan­ná vált, vagy erősen serült fákat szedjük ki, és helyük­re ültessünk újakat! A me­chanikai eljárásokkal a pajzs­tetveken kívül a levéltetvek, takácsatkák, sódrómolyok és gyümölcsmolyok telelő alak­jait is gyéritjük. Ne feled­kezzünk meg a gyümölcs­múmiák leszedéséről sem, mert ezek a gyümölcsmoni­liák fertőzésének kiinduló forrásaL Célszerű összegyűj­teni és a helyszínen elégetni a levágott vesszőket, hulla­dékot, gyümölcsmaradványo­kat és a leveleket, mert csak így biztosíthatjuk a fertőzési forrás megszüntetését Ez a munkafolyamat többet ér egy elnagyolt permetezésnél. A gyermekgondozási se kiegészítéséről S. P.-né szegedi olvasónk családi pótlék és a gyermek­gondozási segély összegének kiegészítésével kapcsolatosan érdeklődik. Első kérdése az, hogy az egyedülálló dolgozó nö részére három gyermek után milyen összegű családi pótlék jár. A második kérdé­se a gyermekgondozási se­géllyel kapcsolatos. Szeretné tudni, bogy a második és a harmadik gyermeke után mi­lyen összegű állami támoga­tásra, kiegészítésre jogosult. Jár-e gyermekenként a ha­vi (50+60) 110 forint, vagy csak egyszeres összegben jo­gosult. Mit mond ezzel kap­csolatosan a jogszabály? Olvasónk kérdéseire a vá­laszt a 23/1976. (VII. 4.) MT számú rendelet adja meg. E rendelet szerint az 1976. jú­nius hóra járó családi pótlé­kot gyermekenként hatvan forinttal fel kellett emelni. Ennek megfelelően a családi pótlék összege ettől az idő­ponttól kezdve egy gyermek után havi 360 forint, két gyermek után összesen 720 forint Egyedülálló dolgoztá­nál a két gyermek után ösz­szesen 760 forint, továbbiak­ban három és több gyermek után, akár egyedülálló, akár riem egyedülálló dolgozó, gyermekenként havi .380 fo­rint a családi pótlék összege. Tehát olvasónk, mint egye­dülálló dolgozo, gyermeken­ként havi' 380 forintra jogo­sult Második kérdésére vála­szunk a következő: a dol­zó nőt gyermekgondozás cí­mén havonta az első gyer­meke után 800 forint, a má­sodik gyermeke után 9U0 fo­rint, a harmadik és minden további gyermeke után havi ezer forintra jogosult. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zet és szakszövetkezet nőtag­ját, valamint a mezőgazda­sági szövetkezettel munkavi­szonyban álló dolgozó nőt a fentiektől eltérően az első gyermeke után 700 forint, a második gyermeke után 800 forint a harmadik és min­den további gyermeke után 900 forint összegű gyermek­gondozási segély illeti meg. A gyermekgondozási se­gélyre jogosult anyát a gyer­mekek számától függetlenül árkiegyenlítés címén juttatás is megilleti. E címen járó juttatás havi összege (50+60) 110 forint. Tehát kiegészítés nem a gyermekek után jár, hanem az anyát illeti meg. Olvasónkat második gyer­meke után 900 forint és a harmadik-gyermeke uíán pe­dig 1000 forint gyermekgon­dozási segély illeti meg. Eh­hez a két összeghez jár még az anyát megillető 110 forint kiegészítés. Olvasónkat ne tévessze meg az, hogy a családi pót­léknál gyermekenként kapott 60 forint emelést, mert ez nem azonos a kiegészítéssel. Mint fentebb megállapítot­tuk, a családi pótlék összege gyermekenként havi 60 fo­rinttal emelkedett és nem ki­egészült; addig a gyermek­gondozáson levő anyát füg­getlenül attól, hogy hány gyermek után részesül se­gélyben, a kiegészítés csak egyszeresen illeti meg. Ur. V. M. A másik tűz Tarjánban, a Retek Utca 25. szám alatt keletkezett. A üzémeletes épület földszinti hulladék­tárolójában szemét lobbant langra, és meggyújtotta «i szemétledobó végén levő műanyag zsákot is. A kar nem jfeléntős. ' A tűzesetek jókora há- , nyada kezdetben. könnyen ollhatónak látsZlk, a káro­sulták, illetve a tüzet észle­lök sok esetben erre hivat­kozva mulaszt jak el az azon­nali tűzjelzést. A tűzoltóság gyakran ta­lálkozik olyan esettel, hogy a kezdeti tűz oltásával hosz­szabb időn keresztül meg­felelő felszereles és szakis­meret hiányában, a lakosok próbálkoztak, és mar csak akkor értesítik a tűzoltósá­got, mikor a tűz kiterjedt, ez legtöbb esetben a károk nagymérvű növekedését, cs az oltásban részt vevők ve­szélyeztetését idézi elő. Ezért a mentés és a tűzoltás meg­kezdésével egyidejűleg a tűzoltóság értesítéséről is gondoskodni kell. A szakszerű, pontos jel­zésnek minden esetben tar­talmaznia kell az alábbia- • kat: 1. A tűzeset pontos helyét és címét; 2. emberélet van-e Veszélyben; 3. mi ég, milyen káreset történt, mi van ve­szélyeztetve; 4. a jelző ne­vét és a jelzésre használt távbeszélő számát. Az újonnan bevezetett 05­ös telefonszámon időben és pontosan leadott tűzjelzés megkönnyíti a tűzoltók mun­káját, és elősegíti a tűz gyors, megbízható eloltá­sát Csongrád megyei Tűzöl topárán csnokság Ellenszer Ronald Söderström, „la­pasztalt tengerész" jeligével számos svéd újságban hirde­tést tett közzé, amely szerint „megtalálta a tengeri beteg­ség csalhatatlan ellenszerét". Az érdeklődőktől mindössze azt kérte, hogy a csodasze­rért egv svéd koronát küld­jenek címére. A hirdetésre rengeteg válasz érkezett. A tengert medve mindannyiuk­nak egy nyomtatott kártyát küldött válaszként, a követ­kező szöveggel: „Maradjon a szárazföldön 1"

Next

/
Oldalképek
Tartalom