Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

(Csütörtök, 1977. február 3. 3 Tizennégyezer éra — társadalmi munkában Az újszeged! szövőgyár dolgozói — egy most elkészült összesítés szerint — tavaly 14 ezer 304 órát dolgoz, tak társadalmi munkában. A különböző akciókban öszszesen 1347-en vettek részt, • munkájuk értéke meghaladta a 220 ezer forintot. A szövőgyáriak kivették részüket a „Tiszta, virágos Szegedért" mozgalomból, valamint a város! tanáes és a közintézmények számára is végeztek munkát, összesen 4468 órában. Fát, díszcserjét, virágot ültettek, járdát javítottak. parkosítottak, télire műanyag borítással látták e] a hősi halólt halt szovjet katonák sírját, továbbá csecsemő- és nevelőotthont, óvodát is iskolákat is patronáltak. gr.. , ^ Óvodákat épít a gyár Két, egyenként 150 személyes óvodát épít a Csepel Vas- és Fémművek az Erdősor utca és a Festő utca határolta területen. Az óvodák földszintesek. A kazánokat külön épületben helyezik el, s mindkét óvodában udvari foglalkoztatókat is terveznek. Az első félév végére tervezik mindkettő átadását (MTI) Mesterek ismerek kisiparost aki gon is csak ügy lehet segí- helyi csoportja, illetve a nyolcvanéves korára nem teni, ha teljesen szétbontják tanács illetékes osztálya. Mi tudott összekalapálni egy la- és újra szabják-varrják. Az az első teendő, ha valamekást sem apró cipészműhe- ítélet: a bíróság kötelezi a lyik szegedi vagy a járóslyében. Pedig a környék la- hanyag munkát végzett kis- ban élő kisiparos munkája kői gondoskodtak arról, hogy iparost, hogy 15 napon belül ellen kifogás van? A körzeti soha el nem fogyó, lábbelik- fizessen ki Z. S.-nek 2620 csoportnál kell bejelenteni a bői rakott hegy magasodjék forint 80 fillért Indoklás: panaszt. Egyszerűbb esetben • sarokban. Aztán ismerek „A felek vállalkozási szer- a szervezet közbenjárására más szakmabeli, ifjú ipa- ződést kötöttek, ennek alap- rendeződik a nézeteltérés, s rost — a szó „kis"-előtagja ján a szabó kötelessége, hogy a megrendelő elégedetten itt merő valósóghamisítás a szerződésben meghatáro- távozik. Ha első szóra nem lenne —, aki mindössze hat- zott vállalkozási díjért tel- sikerül közös nevezőre juthét munkáséve alatt „össze- jesíbse mindazon szolgáltatá- niuk, a KlOSZ-csoport öszszervezett" magénak min- sokat, amelyek a szerződés- szehivja a szakmai blzottsádent, amivei nyugdíj előtt szerű teljesítéshez, az elké- got. Tagjai a helyszínen álló, Kossuth és egyéb díjas szített mű rendeltetésszerű vizsgálatot végeznek, s megnagyjaink sem dicsekedhet- használatának biztosításához állapítják a minőségi vagy nék. Vajon miért sikerült szükségesek." egyéb kifogás jogosságát, s neki az, ami az ősz cipész- S ahol már nagyobb ösz- igyekeznek igazságot tenni, mesternek nem. Azért talán, szegek forognak kockán: az Ha valaki ellen gyakori a mert ő többet, jobban dol- építőipar. Szerződést kötött panasz, a KlOSZ-csoport jagozott? Aligha. Mert talpra- B. M. kőműves kisiparos V, vaslatot tehet az elsőfokú esettebb, értelmesebb? A ka- J-vel, mely szerint vállalja, iparhatóságnak, az illetékes pitalizmusban jóllehet most hogy 115 ezer forintért fel- tanács igazgatási osztályábólintanák rá az igen-t épít egy kétszintes, garázsos nak, hogy közös figyelmezGsakhogy a mi törvényeink házat, az anyagot az építtető tetésben részesítsék a kisszerint az effajta „élelmes- biztosítja. Megállapodtak Iparost. A legsúlyosabb esetséget" büntetik. Büntetik, abban is, hogy egy-egy be- ben megvonhatják tőle iparmert a kiugróan nagy és fejezett részmunka után a jogosítványát. Nem árt azonmunk'anélkülietlen haszon megrendelő kifizeti az aró- ban megjegyezni: a kontámögött taktikázás, azonos nyosan járó összeget. Előle- rok ellen nem tud fellépni a idő alatt több- és rosszabbul get adtak a munka megkez- KIOSZ Ezért mielőtt vala— végzett, pénzt fialó désekor, majd az alapozás, .. _„ . .. ' , , £ ^ „gyorstalpalás" húzódik meg. a lábazatkészités, stb. után Ki, munKat renael J , &,68 Szándékosan választottam részletekben kifizettek 38 előleget ad ót egy Jelentkepéldaként a két végletet A ezer forintot Időközben zőnek, érdeklődjön, vaiv-e valóságban a kisiparosok be- módosították a szerződést: iparjogosítványa, esületes munkával keresik az év utolsó napjáig 42 ezer meg a kenyérre — és a ko- forintot vár tőlük a kőmű- Mit tesz a KIOSZ körsetl esira, házra valót És miért ves, a többivel a következő csoportja, hogy ennél kevene tennék, hiszen tisztessé- évben tartoznak. A megren- sebb kifogás legyen a szergas, pontos munkájukkal az delő azonban nem fizetett vezetébe tartozó kisiparosok állami szolgáltató iparon A kőműves a bírósághoz „ . . ... ., még meglévő hézagokat fol- fordult, összesen 62 ezer fo- ellen? A megbízható muntozzák, általában nem is rintot követelt az építtetők- kavégzéssel rendszeresen akárhogyan. Szükség van rá- tői. A per során kiderült foglalkoznak a szakosztályJuk, dolgos kezükre, szakér- hogy a házaspár maga is értekezleten. A mesterek telmukre, megbízhatóságuk- végzett segédmunkát, mint- , ' ,.. . ra, mindezért - és csakis egy 200 órában, s anyagot többsége tisztában is van teezekért — élvezzék is a is vásárolt A szakértők osz- vékenysége társadalmi haszmegérdemelt javakat. tottak, szoroztak, s kiderült nosságával és távol áll tőA néhány kivétel miatt hogy a kőműves az egyes lük^ hogy visszaéljenek ezazonban nem art szóim ar- munkákért többet számolt a . , . . , . . ról, hogy a lakosságnak, a kisipari egységárgyűjtemény- t-éljuK a minőségi mun. megrendelőnek milyen jogai ben meghatározott áraknál, vannak. Mert a kisiparosok Egyben a bíróság leszögezte: munkája iránti szükséglet „A vállalt munka nem fölnem ok a kiszolgáltatottság- újítás, nem tatarozás, hanem ra, midenáron való foglal- új családi ház elkészítése, koztatásukra. A megrendelők ezért a gyűjteményben megzsebe ugyanis nem feneket- határozott árak kötelezők, Nem olt len kincsesbánya. attól eltérni — fölfelé — " nem lehet." Azon kívül megHem babra meav kilapították, hogy az iparos • muuuiumvyy vállalt munkának csak 65—70 százalékát végezte el, így semmiképpen nem indokolt 62 ezer forintos követelése. Az építtetőknek végülis csak 31 ezer 948 forintot kellett fizetniük. Előfordul azonban az is, ra álló kisiparosok nélkül, hogy a megrendelő tájéko- . , . . ,, „ zatlansága miatt keletkezik Es mindent felépíteni, vita a kisiparossal. Egy há- megvarrni, beszerelni az alzaspár például úgy akarta Jam ipar sem képes. Ne lelakásába beszereltetni a mos- ledluk azonban: a szükség SzanKoaunK em.axx, s nun- dó^lót. T wcT ho^ a nem ok az igénytelenségre, ÍZ Z"bra meív'a'iáték- SSjdonossal nemibe! - elnézésre, a fölösleges nem babra megy a játék - Bzélte Amikor B kig. pénzkidobásra. S nem ok a Akták a járásbíróságon. Mindennapi esetek. Az ember azt hinné, százával fordulnak elő hasonlók a városban. „Ügy" azonban csak kevésből lesz. Mert nem mindenki szalad a bíróságra, ha például a varrónő, a szabó nem úgy varrta meg a ruhát, „mintha ráöntötték volna". Pedig hányszor boszszankodunk emiatt, s minka, ezért alig marad távol valaki az évente megrendezett szakmai továbbképzésekről. Tanulságul — és tájékoztatásul ennyit Az ellenpéldákon hunyjunk szemet: nehezebben léteznénk rossz cipőinkkel, csepegő vízcsapjainkkal, hámló falaink között a mindig szolgálatunkP Az idős, nyugdíjas Z. S. 'Par°? az « szövetet vásárolt és elvitte a P£C,f e£„t„/t™ s J^^ szabóhoz. Egyszeri próba aka?a f ,cs.°vet' kozbe" után lSz lett ^ öltönv A léPett a társtulajdonos, nem rMgren^elő felpróbálta, kf- fűzett bele Akkor fizette és hazavitte. Otthon ban mar 2700 formtot kifieldicsekedett albérlőinek, akik zete" a hazaspar a munaffíssLtjss^srí ss s^^JEit S lv l rá szab! mészetesen az elvégzett munruhát biteny nem r& ^ pénz J4r fgy 700 forjnt javítaná meg az ölten" A került csak vissza a család' szabó nem állt kötélnek. noz- ! Bánkódott az idős ember, hiszen 2620 forintja bánta ezt az „üzletet". Bírósági ügy lett a dologból. A KIOSZ szakértője szerint az öltönyt ki javítani nem lehet. A káli; , rendeltetésszerű használt, .ra alkalmatlan, a uadraCél: a minőségi munka Viszonylag kevés panasz jut el a bíróságig, legtöbben igazságot tud tenni a KIOSZ törvényszegésre. Chikán Ágnes Az építés lázában É

pítünk. Ez a fogalom — jóllehet, gyakran emlegetjük — nem lehet közhely, hiszen életünk nélkülözhetetlen része. Szocializmust építünk. S eközben ipartelepeket, gyárakat, gazdasági épületeket, magtárakat, házakat és városrészeket, Ahogy mondani szokás: gomba módjára „bújnak ki" a földből legszebb épületeink. Naponta látjuk őket, bennük élünk és dolgozunk; így hát jogo6, ha a boldogulás kohóiról beszélek. Az újságok lapjairól rendre ránk köszönnek az új lakások ablakszemei. Még csak a cölöpöt verik, de m^r ott csattogtatja gépét a fotóriporter, ott serénykedik az újságíró. Aztán a panelek szerelésének mozzanatait, a rádión irányító dicspécser feszült arcvonásait, a kulcsátadás boldog pillanatalt örökíti meg. S a lakótelep ké. pét, tűző napfényben villogva — talán még kissé hivalkodóan is tájékoztatva örömről, sikerről, életmódváltozásröl. Azután jönnek a glosszák. Egyik-másik helyen beázik a tető, omlik a vakolat, nem folyik a viz, kézben marad a kilincs. Ezek is a való. ságlátás képei. Igazak, elkerülhetők. Mégis, nem tudom, mi az oka, hogy a lakos. 6ágban is, más szervekben is sokszor csak a rossz, az elmarasztaló emlék marad meg. A közelmúltban az fipítésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban jártunk. Többek között a lakásépítésről folyt az eszmecsere. Tájékoztató az'egyik oldalról; kérdések, észrevételek halmaza a másikról, s válaszok sorozata — nagyrészt megnyugtatóan. Kezdünk együtt lélegezni. Ez jó. S amit teremtünk az országban, még jobb, előremutatóbb. Beszéljünk később erről; először talán azt kellene elemezni, mi okoz feszültséget a lakást teremtők, a beköltözők és a várományosok között Mit mondanak? Mi a véleményük? A korszerű építészetnek persze vannak gondjai. S ezt az építés láza idézi elő. Sok új lakást akarunk, s vele együtt életmódváltozást. A mai építészet — nem lehet kétséges — az emberről való gondoskodást fejezi ki; a hibákban pedig a nem mindig megfelelő gondoskodás tükröződik. S az emberek egy részében is él a nosztalgia — ki vitatná? Távfűtést és fürdőszobát, be. épített szekrényt és parkettet akarnak, de visszasírják a szomszédot, a kertet; az ismerős fűszerest, az újságárust és a péket, a ház előtti kispadot, a pletykát, a csendet, a kerítést, az árnyas diófát — és mi mindent még, ami régvolt életükhöz tartozott. Hiába. Hirtelen mesterséges környezetet hozunk létre az ember számára — igaz. Ee. mondják: rideg a város, egysíkúak a szí. nek, monotónia, egyhangúság jellemzi a lakótelepeket, szűkös a lakás, nincs kirakat; hol sétáljanak, mit nézzenek az emberek? És ilyen hibák, olyanok; zsúfoltság van, hiszen egyetlen házba egy egész falu belefér! Es háborognak — öröm helyett De megnyugtatásul: az életmódváltozás velejárója ez. Évszázadokig egyedi igényeket elegíteti ki az építészet Napjainkban a tömeglakás gazdasági-társadalmi szükségszerűség. Gpn. doljuk meg: Budapest újpalotai városrészében négy és fél év alatt Szombathely méretű település épült, Tarjánban jól elférne Csongrád lakossága. Hány évtized, évszázad kellett ehhez azelőtt? Tömegigényt akarunk kielégíteni; érthető^ hogy így csak az elsődleges emberi szükségletekre futja, de magas fokon: távfűtéssel, fürdőszobával, beépített bútorokkal, sző. nyegpadlóval. Az építés iparosítása hallatlan eredményeket hozott Lehetne persze tagoltabb, változatosabb és sokszínűbb, barátságosabb és nagyobb lakásokat építeni Magyarországon. „Csak" 25 százalékkal emelkednének az amúgy is magas lakásárak, „csak" egyharmadával kevesebb lakás épülhetne évente, „csak" megsokszorozódna a Jogos igénylők száma, „csak" lassabban haladnánk dőre. Ez kellene? Nem hiszem. V

annak hibák, senki sem vitatja. Van, ahol „megzsarolják" a területei, összezsúfolják a házakat, hogy több lakás legyen. Elhibázott törekvés. S az alapterület? Tilos csökkenteni az átlagos 53 négyzetmétert, s ez már megfelelő. Ha a magánlakásokat is ide számítjuk, 67 négyzetméter az országban a lakások át. lagos alapterülete. Csak ritkán beszélünk arról, hogy a lakások fple magánerőből épül, de ehhez nemcsak az OTP révén, hanem az építőanyagokban is tetemes állami támogatást kap a lakosság.... Négyszázhúsz-, négyszázharmincezer lakás épül Magyararországon öt év alatt. Ez — politikai kérdés, az életszínvonal sarkalatos pontja. Nem árt megállni az építés lázában egy-egy pillanatra, hogy kellőképpen tudjuk értékelni és megbecsülni kincseinket. J.B. Tavasz előtt a kiskertekben A szegedi ÁFÉSZ kezdeményezése Az enyhe februári időjárást kihasználva az utóbbi napokban fokozott tempóval kezdtek munkához a háztáji kertészetekben. Többnyire még csak javítják a fóliaházakat, ágyásokat, erősítik a megroggyant vázépítményeket, de sokan már elvégezték a legszükségesebb tennivalókat is. Mihályteleken, a hagyományos korai retektermelö vidéken legtöbben a kiskertben elvetették a korai retek magvait. Sok helyütt továbbra is a fóllaalagutas termesztési technológiát választották, mint például Ábrahám Antal téesztag is, aki január 20-án kezdett a retek szemenkénti vetéséhez, de csak most fejezte be. Németh István téesznyugdijas, kertészeti brigédvezetőnél viszont mér szépen zöldellnek az apró növénykék. Nála kettős fóllatakarású Molnár József felvétele Tetszetős a Szegedi ÁFÉSZ támogatásával felépített, új, nagyméretű fóliahás ból vagy vasból készített fő- szakcsoportot szervezték * h^totnhó^t Uaházat PiP.icz Imrééknél fa környező településeken, s . u„ , ~ - t , alapanyagból szerkesztették ezeknek jelentős anvaei táhozJák^dhefoft « vatéswan a »liahá»kat. Maguk füré- mogatást Is nyújtottek A Röszkén^ ahol Tgyökér- Jff.^et . van, zöldségeílulasánuk jt zöldségek és a sárgarépaszelték fel a farönköket szükséges méretekre.. vitását célozza az a kezdőfélék korai termesztése ho. A falu lakólnak többsége ményezésük is, miszerint nosult meg aTutóbbi éve£ ^ÍL„VÍg,^J!-.S-á,rga^ama.g ÜSSE*? b^U^ke.rt.et.lé" ben, szinte minden ház körül található fólia. Van, aki alumíniumból, van, aki fáMegyei gazdaságpolitikai konzultáció Tegnap délután Szegeden, a Sajtóházban megyei gazdaságpolitikai konzultációt tar. tott a megyében tevékenykedő gazdaságpolitikai újságírók részére Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. kaptak az újságírók azokra a kérdésekre, amelyek tisztázása szükséges ahhoz, hogy a lapok még hatékonyabban tudják segíteni a megyében a Központi Bizottság 1976. december 1-i, valamint a megyei pártbizottság 1977. évi gazdaságpolitikai állásfoglaA kérdések kapcsán választ lásanak végrehajtását, vetésével. Egyesek csak elszórták a sorokba a magokat, s most várják a kedvező időt. Mások selyempapírra ragasztottak fel minden egyes magot, az előírás szerinti sor- és tőtávolságban. Ezt terítették le az ágyásokba és érett komposzttal gondosan leterítették. Fokozottabban kell most figyelni a napi hőmérsékletet, mert a rendszeres szellőztetésről és tesítettek Ságváritelepen. Engi Antalnak, a zöldségtermelő szakcsoport elnökének kertjében 30 méter hosszú és hét és fél méter széles fóliaház készült ÁFÉSSCtámogatással. Most a korai retek vetését végzik a házban, később különböző fajtájú paradicsom- és paprikaféléket ls termelnek. Az érdeklődő szakcsoporttagok. az esetleges gyomlálásról valamint kiskerttulajdonosok nem szabad elfeledkezni. itt megismerkedhetnek az Követendő kezdeménye- újabb technológiákkal és a zésről is hírt kapott szer- javasolt fajtákkal. Ez a kezkesztőségünk. A háztáji és deményezés már jelentős kisegítő kertészetek munká- előrelépést Jelent. jelezve ját különösen nagy lendület- azt, hogy nemcsak beszélünk tel és segítséggel szervezi, a háztáji és kisegítő gazdairányítja a Szeged és Vidéke ságok fellendítéséről, hanem AFJSZ, Mar eddig is több. caeleksaünk is. 4 I