Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

SrrrHa, 1977. február 23. 5 Szocialista integráció Évente kétezer újabb olvasó Á Barátság olajvezeték Üzemek 15 éve és könyvtáraik 1962 februárjában indult ei 4 és fél ezer kilométeres népgazdaságnak. Az NDK útjára a szovjet kőolaj, a hosszú csővezeték a csebszlová- ennek köszönheti, hogy Igen kiai glovnaft kombinát tartályaiba torkollott. Bratislava rövid idő alatt a vegyipari volt az első „kikötő" a Barátság-oiajfolyó partján. Utána hatalmak sorába lépett — következett a magyarországi Százhalombatta, a leugyelor- mondotta Horst Stieger pro­szági Plock és az NDK-beli Schwedt. íesszor, az NDK Állami _. „. . . , ,, Tervbizottsága közgazdasági Tizenöt ev telt el azóta, te meg Szekér Gyula. — Az Intézetének igazgatója A szlovák főváros régi üze- olajvezetéken hozzánk érke- A Barátság-vezeték ipari mének helyen született Slov- ző szovjet kőolajból készít- központjainak szemléjét to­naft kombinát évi termeié- Jük az etilént, a többletet vább" folytatjuk a lengyelor­kenysége ma millió tonnák- pedig az új csővezetéken szági Piockban. 1963. no­kal mérhető. Választéka Kalusba irányítjuk. Ott polt- vember 27-én új lappal bő­nagy: a kenőolajtól a motor- klórvinilt, a műanyaggyár- vült az ősi város krónikája: üzemanyagig több mint száz- tás fő komponensét készítik Plockot bekapcsolták a kő­féle termékfajtát állítanak belőle. Ezután a szovjet mű- olajvezeték-rendszerbe, eló. unyagtermékek ismét átlépik Ma a várost a „lengyel De nemcsak az ipari léte- a magyar határt, de már petrolkémia fővárosának" sitmények változtak meg, különböző áruk formájában, nevezik: Lengyelország ben­A következő feljegyzés z,"t- gázolajat, valamint a akkor született, amikor nem- ™ö«nyag- ás műszálgyártás­régiben az NDK-ban Jár- 107' ,szűk»eges termekeket tam: az NDK-ban minden 143,5 lnnen- A Petrolkémiai városokká terebélyesedtek a Barátság-vezeték mentén le­vő apró falvak. Ez történt például Százhalombattával is, ahová 1082 szeptemberé- másodtk " eéok^csít""'""^ kombinátban hétezer ember ben érkezett meg az első * „ iMteiww* u „a dolgozik, szovjet olajszállítmány. to?T rfotaSí Minden egyes ország ér. ^rv^VnS^r S-a^^-Ap-PK! szocializmus ér­A 'veket a Schwedtben készült dekebe" ~ a hatvanas A Baratsag-koolajvezetek- V (t , , . . evek elejen, a Baratsag-veze­iesével. Szó esett az akkor még új létesítményről, az etilénvezetékről, amely a magyarországi köti össze a szovjet Kalus­sal. zsákján a „Schwedt" védő­jegy olvasható. Schwedt a Leninvárost ^Sgg*6 — Az NDK — De hiszen ez te a Ba- átállítása a kőolajra több rátság származéka — jegyez- milliárd márkát hozott a nylca—albertirsai villamos távvezeték építőinek inter­nacionalista kollektívái to­vábbra is ennek a gondolat­nak a szellemében dolgoz­vegyiparának nak. JorlJ Szinyakov (APN—KS) Nemrégiben éles hangú vi- bora. Megfigyeltük, hogy a egy-egy letéti könyvtárban ta folyt arról, hogy szükség megyei vetélkedők és az ol- az állomány 33 százalékúnak van-e brigádkönyvtárakra, vasómozgalmak mennyire kellene ebbe a kategóriába A polémia azután keletke- fokozzák a könyv iránti tartoznia. Mi azonban, lát­zett, amikor egy szocialista igényt. Ezért ezeket segítjük, va a tendenciát, és a Mú­kollektíva önerőből létreho- de nem feledkezünk meg — szaki Könyvhónap tapaszta­zott egy saját tékát, majd hiszen ez is feladatunk — a versenyre hívta a vállalat kiscsoportos művelődési for­több brigádját: kinek lesz mákról sem. Az elmúlt év­több és jobb könyv egy év ben a Csongrád megyében múltán a polcán. élő írókkal A brigádkönyvtárak rend- megismertetni szerének kialakítása módfe- olvasóit, a szocialista bri­lett üdvös volna mindenütt gádokat pedig egy vetélke­— így az egyik tábor; a má- dőre hívtuk fel, ami vára­kozáson felül sikerült. Mit adunk el, mit keresünk ? A különleges árunak nem kell reklám Szüksége lenne vadonat­új, kényelmes tevenyereg­re? Szalmából font, keleti varródobozkára? Indiai at­létatrikóra? Esküvői ruhájá­hoz nem talál fehér köröm­cipőt? Keresse fel boltjain­kat ... — valahogy így han­goznék a képzelt hirdetés, mely a bizományiba csalo­gatná a vevőket. Fantázta­iasra persze semmi szükség — reklámra sem kell pénzt költeni —, hiszen Gyimesi László, a BÁV szegedi bolt­hálózatának vezetője szerint is kétféle ember van: aki­nek volt, s akinek lesz üz­leti kapcsolata a bizományi­val. még kocsit vettünk, lovas­tói. Nem győztük hallgatni a csipkelődő megjegyzése­ket: hát szénátok van-e eiég? Aztán következett u használt cipők, lódenkabá­tok korszaka, s mostanában már az ebédlő-, háló-, kom­binált bútorra is alig akad vevő. De azért 25 év alatt egyetlen áru sem maradt a nyakunkon, különben még az eladótér is raktár len­ne." kesítési szerződéseket a bi­zományi. Mindkét fél jól jár, a gyárnak nem kell utaztat­nia a központi elosztóba a ter­mékeket, például Í. ' Szegedi Ruhagyár vagy a Minőségi Cipőgyár közvetlenül az áruházba irányítja a szál­lítmányt. A vásárló pedig olcsóbban juthat hozza textíliához, a cipőhöz, vagy a nagybaracskai ülőgarni­I urához, a kocsért gyerek­szobabútorhoz. a hétvégi házakba tervezett kisbúto­rokhoz. Olcsóbban. de ugyanugv OTP-hítelre, ház­hoz szállítva, mint a bútor­szaküzletekből. Megunt, de még más sza­„klse­A cipő-nagykereskedelmi raktár helyiségeit a Dugo­nics téren a bizományi kap­ta meg, lakberendezési áru­házzá és területi elosztó rak­Az értékesítési forgalom idei, 38 és íé! millió forin­tos terve négyféle tevé­kenységet fed. Az árbevétel 70 százaléka vételből-eladás­ból származik, ám a nasz­mára haszao'ssü Talhutó hol- *niilt ruhaneműk helyét egy- tárrá alakítják át. Előrelát­re inkább a műszaki alkat- hatóan 1977—78. telén kezdi részek, híradástechnikai ké- az átépítést a Szegedi Épí­szülékek, képzőművészeti al- tő Szövetkezet. Az tizlet kotások, lakberendezési tár- megnyitása után — körül­gyak foglalják el. A vá- belül egy év múlva — be­laszték bővítésére, a külön- fejeződhet a bizományi leges igények kielégítésére, boltjainak szakosodása: az például az importáruk „te- Oroszlán utcában csak mű­rítésére" is alkalmas a BÁV- szaki cikkeket, a Bajcsy­hálózat, a tevékenység har- Zsilinszky utcában ruházati madik területe pedig a hiva- termékeket, a Dugonics té­talos értékbecslés. Hatosa- ren bútort, csillárt, szőnye­gi ármegállapító joguk van get vesznek, s adnak el. mikkal, költözéskor lejtezett" bútorokkal, me­lyek tán a tízemeletes épü­let lépcsőházába sem fér­nének be, a nagymamától örökölt porcelán figurák­kal — ugyan mit teszünk? Bevisszük a bizományiba. „Élelmiszer és gépkocsi ki­vételével jóformán mindent veszünk, amit az átlagember üzletben kereshet, s amit nem igényel az ipar." Ami lakossági szükségletet elé­gít kJ — hivatalosan talán így foglalnák össze azok­nak az áruknak a amelyek különféle ban ugyan, de átmenne* a bizományosok kezén. Életmódunk alakulásának — s életszínvonalunk emel­kedésének — érzékeny mu­tatója, hogy mit adunk el, s mit veszünk oz Oroszlán a becsüsöknek, s Így a vám­hatóságokkal, az ingatlanke­zelői értékesítőkkel is állán- | körét, dó kapcsolatuk van. S vál­formá- lalják a közvetítést — ár­becsléssel, számlázással — azokban az adásvételi ügyekben is, amikor ma­gánszemély az eladó, s in­tézmény, vállalat a vevő. A kereskedelmi forga­lomban másként nehezeb­P. K. sík: ilyesfajta kezdeménye­zésekről, mivel értelmük sincsen, szó se essék. Érde­kesek voltok az érvek is; azokat a könyveket, ame­lyeket maga vásárol a bri­gád, tagjai egészen biztosan el is olvassák. Ezzel szem­ben: az üzemi, vagy a városi könyvtár a maga nagyobb | választékával, könyvet aján-1 lanl is tudó szakemberével j feleslegessé teszi a párhuza- | mosságot, no meg olcsóbb is. | Két egymásnak ellentmon­dó állítás közül vagy csak | az egyik igaz. vagy még az | sem. Hogy a vitatkozók kö­zött sikerült-e békességet teremteni, nem tudom, és talán nem is ez a fontos. Egy kollektíva többet-jobbat akarása nyilvánvalóan dicsé­rendő. ám ez esetben gya­nítható: tényleg felesleges. A baj másutt lehet. Nehe­zen tudom elképzelni, hogy olyan helyen, ahol jól mű­ködik az üzemi könyvtár, i bárkinek ls eszébe jutna saját pénzén vásárolni ol­vasnivalót, • A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a következők­I ben határozta meg a munka­1 helyi könyvtárak feladatait: ,,a munkahelyeken biztosít­sák a közművelődési könyv­tári szolgáltatásokat, nevel­jék a dolgozókat olvasásra, segítsék olvasási szokásaik kialakítását. Tevékenysé­gükkel a szakszervezeti ne­velőmunka célkitűzéseinek megvalósulását segítik elő, a politikai, világnézeti neve­lést, az általános és szakmai műveltség gyarapítását, az irodalmi és művészeti ízlés fejlesztését." — A szakszervezeti könyv­tári hálózat — mondja Csa­nádi Józsefné, a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsa központi könyvtá­rának igazgatója — az egy­séges magyar könyvtári rendszer része, de termé­szetesen speciális feladatai vannak. Ezek közül először a munkásművelődés segíté­sét említem. Szegeden 54 800 dolgozó ellátásáról gondos­kodunk. A beiratkozott ol­vasók száma 17 ezer; közü­lük 10 ezer fizikai dolgozó, ezeknek háromnegyed része szocialista brigád tagja. Az elmúlt évben nyolcvanezer látogató fordult meg könyv­tárainkban és több mint háromszázezer kötetet köl­csönzött. A hálózathoz egyébként a központi könyv­tár mellett egy körzeti, ti­zennégy önálló és negyven­hét letéti fiók tartozik. — Elsőként a munkások­ról beszélt... — Különös örömünk, hogy tavaly óta kétezerrel gyara­podott a munkásolvasók tá­latait figyelembe véve, ennél több ilyen Jellegű könyvet vásárolunk. Megpróbáltuk néhány helyen, hogy együtt Igyekeztünk működtessük a közmüvelő­a könyvtárak dési és a műszaki könyvta­rat. Ez a forma ls bevált. — A jövő? — Ebben az évben több mint félmilliót fordítunk a könyvállomány gyarapítá­sára. A könyvtárosok tanfo­lyama pedig ezen a héten kezdődött. Ha jövőre újabb kétezer olvasó iratkozik be könyvtárainkba — nem le­elégedetlenek. Petri Ferenc — A könyvforgalom ada­taiból érzékelhetők az olva­sást szokások változásai. — Nekünk is feltűnt, hogy egyre nagyobb a műszaki könyvek Iránti kereslet. Az szünk általános előírások szerint Ismeretlen Kossuth-kézirat Mindeddig ismerellen, az 1848/40-es szabadságharc históriájához érdekes adalé­kul szolgáló Kossuth-kézi­ratra bukkanlak Jánkmaj­tison. Az 1849 májusának első napjaiban keltezett szö­veget Kossuth a kormány mányzó kézirata. lás előtt egy építész vásá­rolta meg a kastélyt, teljes berendezésével könyvtárával együtt. A bibliotékából az évek során a padlásra került Pesti Hírlap lapjai között lapult felfedezéséig a kor­közlönye számára vetette papírra, s benne a Szemere­kormány jogkörét fogalmaz­za meg. Az értékes Kossuth­ereklye kalandos utat járt be. A közlöny tollnoka — mai szóhasználatunkkal, szerkesztője — a kéziratot Kossuth-pérti lévén meg­őrizte, s azt a kiegyezésig rejtegette. Mint a kézirat­hoz csatolt leveléből ls ki­tűnik, 1867-ben a fehérgyar­mati főszolgabírónak adta át megőrzésre. Így került a kézirat a báró Vállyi család tulajdonába, amelynek bir­tokközpontja Jánkmajtlson Ugyancsak a padlás rej­tette bekötött Pesti Hírlap példányai között bukkantak rá egy másik szabadságharc­korabeli levélre. írója egy — az aradi várbörtönben sínylődő — honvédtiszt, aki kivégzése előtt irta búcsú­levelét. A feladó és a cím­zett kilétét most a relikviák megtalálói, a Jdnkmajttei honismereti szakkör fiatal­jai keresik, kutatják. Az értékes kéziratokat védetté nyilvánították, s a tervek szerint azok a jánk­akkoriban majtisl helytörténeti gyűjte­volt. A bárói mény anyagát gazdagítják családtól még a felszabadu- majd. Rádiófigyelő Tanácskozás Budapesten utcai, a Bajcsy-Zsilinszky ben eladható áruk átvéte­utcai, meg a Marx téri üz- lére — például a szállítás­letben. „Huszonöt évvel ez- kor sérült bútorokra, kis­elött — akkor épült ki a hibás cipőkre — közvetle­BÁV szegedi hálózata — nül a gyártókkal köt érté­a .Kedden a margitszigeti unió és hazánk — színházi nagyszállóban megkezdődött szakemberei találkoznak, a szocialista országok szín- A budapesti konferencián házi főosztályvezetőinek ta- részt vevők megtárgyalják a nácskozása. A péntekig tartó szocialista színházművészet összejövetelen kilenc szocía- időszerű kérdéseit, és a kon­lista ország — Bulgária, zultatív jellegű találkozón Csehszlovákia, Kuba. Len- szó lesz a szociali6ta orszá­gyelország. Mongólia, az gok színházi kapcsolatainak NDK, Románia, a Szovjet- bővítéséről, elmélyítéséről is. a Bieazassagrol Ha a húzassag Intézményét megvalósulásakor jöhetnek megszüntetnék, minden bi- létre. Nem a mellett tehát a zonnyal csökkenteni kellene helyes kifejezés, hanem az, a vicclapok oldalszámát, hogy együtt. Igaz persze, Néhány, erre specializáló- hogy maga a kérdés megtu­dott humorista pedig keres- galmazása olyan szemléletet hetne más foglalkozást. A takar, amely sajnos nagyon házasságokat már csak azért is élő még napjainkban, is könnyű kigúnyolni, mert Válóperes bírák lehetnének Móra Ferenccel szólva alap- hiteles tanúk reá, hogy igen vető ellentétre épülnek; sok társus kapcsolat fut mindenki mást akar — a azért zátonyra, mert a fér­nő a férfit, a férfi a nőt. fiak csak mellettük élőnek. Mindazáltal ez ideig ennél és nem Igazi társuknak tart­az intézménynél senkinek ják életük párját, hogy a sem sikerült jobbat kitalál- nőkre még < ma ls aránytala­nia. nyl több feladat hárul a csa­Mindezek előrebocsátása ládi munkamegosztásban, után élek a gyanúperrel. Pedig lehetne másképpen hogy a házas felek közül is. A műsorban szereplő Petress István Mi, férfiak művészházaspár: Agay Ka­című műsorát főként a gyen- rola és Szendrei-Karper gébb nem képviselői hallgat- László vallottak erről életük ják fokozott figyelemmel példáival, hétfőnként. Ezek a beszél­Nem tudom, hogy egy látszólag szólnak kizárólag -ló^gmutató^m^ getéssorozatok ugyanis csak a férfiakról. Úgy, ahogy a pólusok is feltételezik egy­mást, itt ls ott van mindig mennyi haszna, vagy van-e egyálta­lán. Régi igazság, hogy a példabeszédeket pontosan a nő, akinek meghatározó £ok n«T£tik meg akikro szerepe van a másik fél éle- nem értik meg, ahiKroi tében. szólnak. De ha csak ketten, vagy hárman ei kezdtek gondolkodni hétfő este, ak­nö a férfi mellett, mit je- 2SÍ? ^V^SMU/*" • hittór n foi»_ AOr talun w volt értelme a A vitaalap vetkező volt: ezúttal a kö­„Mit jelent a rinorleri fáradozásnak. Amit lent a családi háttér, a fele­ség támogatása, az örömök, „., -„,„., . , . . sondok közös kicserélésének 05314 a/" lontott el egy klCSi­fehetősége? Két. hogy Petress István né­A kérdés első ha egészen más akusztikai hiszem, méltán megsérthe- ^ b­része, azt tett néhány feleséget; lé­vén, hogy értelmes és élet­képes kapcsolatok csak a teljes egyenlőség elvének Úgy hogy legjobb kérdései születtek... P. tűnt, utó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom