Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

m i6o VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 39. szám 1977. február 16., szerda Ára: 80 fillér MAG Y A R SZO Cl AL IS T A M U N K Á S PÁ R T LAPJ A Kubai nap Szegeden|Sikeresen zárult az ötödik ötéves terv első éve Barátsági gyűlés a konzervgyárban A Hazafias Népfront me­gyei és Szeged városi bizott­sága tegnap, kedden magyar —kubai barátsági napot ren­dezett. Ebből az alkalomból Szegedre érkezett Elpidio Alvarez, a Kubai Köztársa­ság magyarországi nagykö­vetségének kulturális atta. séja, és Dániel Alvarez, a DÍVSZ kubai képviselője. A vendégeket a népfront váro­si székházában dr Berencsi György, a népfront városi bizottságának elnöke fogad­ta. A fogadáson jelen volt a megyei pártbizottság képvi­seletében Szabó Mária mun­katárs, valamint Rigó Szil­veszter, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője, és Molnár Sándor, a nép­front megyei titkára. Hofge­sang Péter, a népfront városi alelnöke adott tájékoztatót Szeged és a megye történeté­ről, fejlődéséről. Elpidio Al­varez a nagykövetség köszö­netét tolmácsolta a baráti ta­lálkozó létrehozásáért. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy a két ország népfront­mozgalma között is jó kap­csolat alakult ki. A vendégek délután a vá­A barátsági gyűlés részt vevőinek egy csoportja tójában hangsúlyozta, a ku­bai forradalom azért is je­. , , .. , .. , len tős, mert Latin-Ameriká­rossal ismerkedtek majd el- b f kezdett tért hódítani látogattak a Szegedi Kon zervgyárba, ahol Darázs Sin­dorné Igazgató tájékoztatta őket az üzem életéről, és ta­lálkoztak a szocialista bri­gádok vezetőivel is. a szocializmus. A párt ne­héz körülmények között vív­ta ki a győzelmet, de a si­ker annak is hogy összeforrt a tott Kuba eddigi eredmé­nyeiről. Az egykor elmaradt ország nagy- sikereket ért el. Nemcsak az építőmunka, az egészségügy, az oktatás te­rén is. A 26 egyetemen 103 ezer diák tanul. A közokta­köszönhető, tásra komoly gondot fordí­néppel és tanak, és el szeretnék érni, élvezte a szocialista orszá- hogy 1930-ig minden felnőtt A konzervgyár klubjában gQk támogatását. Dr. Beren- elvégezze az általános isko­barátsági gyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy Kuba nemrég ünnepelte for­radalma győzelmének 18. év­fordulóját. A barátsági gyű­lésen részt vettek az üzem dolgozói és a Szegeden ta­nuló kubai diákok is. esi György Kubában szerzett élményeit elevenítette fel. Szólt arról, hogy a történe­lemformáló erő, a kommu­nista párt átalakította Ku­bát. Elpidio Alvarez felszólalá­Darázs Sándorné megnyi- sában rövid számvetést tar­lát. Nagy vívmány az, hogy megszüntették az orvoshi­ányt. Több száz kórházat, egészségügyi központot épí­tettek. Tegnap, kedden este a ku­bai vendégek, látogatásukat befejezve, visszautaztak Bu­dapestre. A csepeli felhívás visszhangja Újabb csatlakozások bek között az élő munkát helyettesítő gépesítés, az élet- és munkakörülmények javítása mind a meglevő, mind pedig a korszerűsítésre kijelölt hivataloknál. A Csepel Vas- és Fémmű dolgozóinak munkaverseny­felhívásának változatlanul nagy a visszhangja a szov­jet dolgozók körében is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduljá­nak esztendejében a szovjet dolgozók elhatározták, hogy Az AFIT XI. sz. Szegedi különös figyelmet fordítanak Autójavító Vállalatának dol­a szocialista országok meg- gozói is részt vesznek a rendeléseire és kötelezettsé- Nagy Októberi Szocialista get vállaltak, hogy határidő Forradalom 60. évfordulójá­előtt és kiváló minőségű nak tiszteletére indult mun. ják, hogy hozzájáruljanak a város óvoda- és bölcsőde­építéseinek költségeihez. * Fölajánl többletmunkát a Szegedi Hangszergyár közös­sége is. Egyebek között az exportterv túlteljesítését ígérik A KSH jelentése Csongrád megyéről Az országos adatokat néhány nappal ezelőtt adta közre a KSH, s viszonylag jó rajtról vehettünk tudomást. Szű­kebb pátriánkról Is részletes összegezést kaptunk a KSH megyei igazgatóságának jelentéséből. A beruházási fronton talán akadnak még nehézségek, de egy-két létesítmény idő előtt elkészült, s jelentős hasznot hozott az iparnak A megye ipari termelése az zalékával, ezen belül a ter­1976-os esztendőben mind az melőberendezések 26 százaié­előző tervidőszak átlagát, kával rendelkezett. Gyorsan mind az országosan elért fej- növekvő termelése több szá­lődést meghaladva 7,7 száza- zalékkal emeli a megye ter­lékkal emelkedett. A növe- melését, 1976-ban például kedés mértéke nagyobb a nélküle csak 4,1 százalékos pírt megyei bizottságinak ál- az ipari termelés fejlődése, lás foglalásában célul kitű- ami viszont nem jobb az or­zöttnél is. Bár a múlt évben szágos átlagnál. Az elmúlt az első k'lenc hónapban csak évben újabb kutatási terüle­6 százalékos volt az ipari ter- tek előtérbe kerülésével a melés dinamikája, de a ne- kuktatótevékenység teljesít­gyedik negyedévben a ked- ménye 10 százalékkal halad­vezőbb piaci lehetőségek, a ta meg az 1975. évit, a kiter­termelésbe bevont kapacitá- melés és feldolgozás pedig sok, a javuló anyagellátás, s 34 százalékkal emelkedett. A nem utolsósorban a vállala- termelésbe állított kutakból tok erőfeszítései eredménye- az előző évinél 20 százalék­ként 13,6 százalékos terme- kai több kőolajat és 30 szá­lésfelfutást ért el a megye zalékkal több földgázt hoz­ipara, s ez vezetett a várt- tak a felszínre. Az 1-esszá­nál jobb éves eredmények- mű gázüzem termelésbe lé­hez. A teljes képhez hozzá- pésének eredményeként a tartozik, hogy a szép ered- propán-bután gázkeverék és ményeket elsősorban a ne- a stabil gazolin termelése héziparnak, a szénhidrogén- megkétszereződött, az izo­medencének köszönhetjük, pentáné pedig háromszorosá­Az utóbbi évek tendenciájá- ra nőtt. nak megfelelően leggyorsab- örvendetes, hogy a megye ban — 15 százalékkal — a iparában megélénkül a stru'k­nchezipar termelése emelke- turális átalakulás. Tavaly je­dett, az élelmiszeriparé lentős —• többnyire profil­mindössze 2 százalékkal ha- változással együttjáró — ladta meg az előző évit, a szervezeti változásokra ke­könnyűipar termelése pedig rüit sor a megyében. A vdi­csőkként. tozások eredményeként pers­Mint említettük, jelentős pektivikusan fejlődő ágaza­új kapacitások termelésbe tok gyarapodtak iparteleppel, lépése járult hozzá 1976-ban munkaerőt,el. A Szegedi Ká­a termelés növekedéséhez, belgyár átvette a HÖDGÉP Közülük legnagyobbak vol- kisteleki telepét, ahol az év tak a Kőolaj- és Földgázter- második felében megindult a melő Vállalat l-es számú telefonkábel gyártása. A meg­gázüzeme, valamint a Sze- kezdett beruházások idötar­gedi Szalámigyár húsfeldol- tamára a gyáregység 70—80 gozó vonalának és szalámi- dolgozóját Szegeden foglal­érlelő tornyának üzembe he- koztatják az itteni létszám­lyezése. Ezeken kívül na- hiány pótlására. A Taurus gyobb beruházásokra került Gumiipari Vállalat szegedi sor a Szegedi Gumigyárban gyára három telepet „szer­a mélyfúrótömlő-termelés, a zett". A HÖGÉP deszki üze­Kenderfonó és Szövőipari mét 100 fős létszámmal vette Vállalatnál a kenderbetaka- át és megkezdték a gumi­rítás, a Hódmezővásárhelyi ipari célgépek gyártását. A Divat Kötöttárugyárban. makói AFÉSZ-től átvett te­A szénhidrogén-bányászat lephelyen 80—100 fővel töm­a IV. ötéves tervidőszakban lők végszerelését, a fémcsat­a megye ipari fejlődésének lakozók illesztését végzik. A meghatározójává vált. Az új Szegedi Vas- és Fémipari tervidőszak kezdetén az Szövetkezettől átvett makói iparág a megyei ipari álló- telepen karbantartó egység eszköz-állományának 29 szá- létesült. A telephely dolgo­termékekkel teljesítik a KGST-országokba irányuló szállításaikat * Műszaki és forgalmi kon­ferenciát tartottak Bács­Kiskun, Békés és Csongrád megye postásainak küldöttei Szegeden kedden déllelőtt Ezen Rózsa István, a Szege­di Postaigazgatóság vezetője számolt be az elmúlt évi eredményekről és ismertette az 1977. évi feladatokat A műszaki forgalmi kon­ferencián a postás dolgozók küldöttei bejelentették, hogy a hódmezővásárhelyi, kis­kaversenyben. Elsőrendű feladatuknak azt tartják, hogy tovább javítsák a szol­gáltatásaik minőségét és nö­veljék a munka hatékony­ságát, a munkaidő kihaszná­lását, hogy több gépkocsit vizsgáljanak át Ennek ér­dekében fogalmazták meg fölaiánlásaikat a brigádok is. Úgy tervezik, hogy a munkaidő kihasználásának javításával lega'ább 1 szá­zalékkal növekedjék terme­lésük. Szeretnék a javításra beadott gépkocsik átfutás1 ideiét csökkenteni, s ezért a karbantartó üzemeikben munkanapbrigádokat szer­kunfélegyházi és tiszaszigeti postahivatalokhoz hasonlóan veznek. csatlakoznak a Csepel Vas A gépkocsijavító vállalat és Fémművek felhívásához, dolgozói a társadalmi mun­s vállalásaikkal hozzájárul- kában is szeretnének élen nak a lakossági szolgáltatá- járni. Elhatározták, hogy sok további javításához, a kommunista műszakot szer­munkakörülmények jobbá- veznek és annak munkabé­tételéhez. Ezt szolgálja töb-; rét a szegedi tanácsnak ad­Belvizek és áradás A február eleji gyakori esőzések és a hirtelen fel­melegedés a Tiszán és a jobb parti mellékfolyóin a lámtér 80 százaléka már víz lota területén, Kiszomboron alatt van, s várhatóan a hét és Magyarcsanádon másod­végére végig elöntés lesz a fokú a készültség. Az össze­hullámtéren. A hullámtéré gezett jelentések szerint Sze­közpesnél nagyobb árhullá- épült üdülőtelepek víkend- geden. Hódmezővásárhelyen, mot váltottak ki. amelynek házaiból éppen ezért már Csongrádon és Szentesen az következtében a Zagyván meg kell kezdeni a mentést, elmúlt huszonnégy órában másodfokú, a Sajón és a vagy a holmik felrakását az közel annyi csapadék hullott Bodrogon elsőfokú készült- épületek magasabb helyisé- le, mint máskor fél hóna­ség vált szükségessé. Porosz- geibe. lai Rudolf, az Alsótiszavidé- Csongrád megyében a bel­kj Vízügyi Igazgatóság mű- vízzel elöntött területek szaki titkára arról tájékoz- nagysága igen jelentős. Víz tátott tegnap délután az alatt áll 2736 hektár vetés, igazgatósághoz érkezett leg- 1700 hektár szántó, 3 ezer későbbi jelentésből, hogy hektárnál nagyobb legelő, a Hármas-Körösön a szarvasi Éppen ezért az ATIVIZIG vízmércén mért vízállás mi- Csongrád megyére eső terü­att a folyó alsó szakaszán létén másodfokú belvízvé­az elsőfokú árvízvédelmi ké- delmi készültséget rendeltek pon át. A belvizek elvezetésére nagy gépi és emberi erőt összpontosítottak. Az ATI­VIZIG Csongrád megyében 16 torkolati szivattyútelepet. 10 közbenső gépi erőt és 13 hordozható szivattyút üze­meltet, amelyek másodper­cenként több mint 43 köb­méter vizet emelnek át a szSltség elrendelésére került el. Elsőfokú készültség vált gg** Va^Sgok sor. Az ATIVIZIG-hez tar- szükségessé Szeged, Csong­tozó Tisza-szakaszon a hűlt rád, Kübekháza, Csanádpa­is intenzíven segítik a bel­vizek elvezetését, zóit az átalakítás Időtarta­mára a szegedi gyárban fog­lalkoztatják. A MEDIKOR Művek által átvett egész­ségügyi berendezések gyárá­nak profilja mintegy fele arányban változott, a gyó­gyászati segédeszközök egy része helyett orvosi műsze­reket gyártanak, s tervezik, hogy a gombakjcumulátor gyártást Makóra telepítik. Az Ikarus által átvett Sze­gedi Fémipari Vállalat 1976­ban kizárólag autóbusz-al­katrészeket gyártott, egyéb termelési profilját pedig le­építette. A Makói Mezőgaz­dasági Gépgyárat a hasonló profilú HÖDGÉP-hez csatol­ták. Mindenki előtt közismert, hogy népgazdaságunk mérle­gének javítása elősrendű fel­adat. Dicséretes, hogy a me­gye iparának exportértékesí­tése 1976-ban 11 százalékkal haladta meg az előző évit. A népgazdaság érdekének meg­felelően a nem szocialista or­szágokba irányuló export nőtt nagyobb mértékben — 23 százalékkal —, míg a szo­cialista export 7 százalékkal emelkedett Ezzel a tőkés export aránya az 1975. évi 39 százalékkal szemben el­érte a 42 százalékot Jelen­tősen emelkedett a tőkés ex» port az építőanyag-iparban, a textiliparban és az élelmi­szeriparban. A legjelentősebb exportáló vállalatok közül a Szegedi Szalámigyár 43, a Baromfifeldolgozó Vállalat 55 százalékkal javított export­jának piaci arányain. Csong­rád megyéből több mint 5 milliárd forint értékű árut szállítottak külföldi orszá­gokba. Ebből az élelmiszer­ipar egy és háromnegyed milliárd forinttal részesedett a textilipar pedig megköze­líti az egymilliárdos eladást A megyei székhelyű építő­ipar tavaly több mint 3 mil­liárd forint értékű' saját épí­tési-szerelési munkát teljesí­tett, összehasonlítható ára­kon számítva 6,7 százalékkal többet a megelőző évinél, 9 31 százalékkal tovább növel­ték lakásépítési tevékenysé­güket: közel 3200 lakást ad­tak át. Egyébként a megyé­ben a múlt év során 5921 da­rab lakás készült el. Ebből Szegeden 3271, a megye töb­bi városaiban 1307, a közsé­gekben ,pedig 1343 új lakás­sal gyarapodtunk. Állami erő­ből 1709 lakást, magánerő­ből kölcsönnel 3955, kölcsön nélkül pedig 257 lakás épült A lakosság életszínvonalá­nak emelkedése mérsékelt volt a tavalyi esztendőben, illetve az átlagjövedelmek emelkedése nem volt több az áremelkedések okozta több­letkiadásoknál, hiszen a dol­gozók átlagkeresete tavaly mindössze 4,7 százalékkal emelkedett, első Ízben kisebb mértékben, mint az árszín­vonal. Egyébként a megyé­ben a nem mezőgazdasági ágazatokban tavaly 111 ezer embert foglalkoztattak, 0,4 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Jelentő­sebb létszámnövekedés a köz­lekedés és a szolgáltatás te­rületén volt Jelenleg a me­gye iparában 67 809, az épí­tőiparban 14 200, a kereske­delemben 17 100, a közleke­désben 7000, míg a szolgál­tatás területén 4600 embert foglalkoztatnak. > é

Next

/
Oldalképek
Tartalom