Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

Csütörtök, 1977. január 13. 3 Tervek a burgonyáról Néhány évvel ezelőtt panasszal hárították el a termelők a szemrehányást Azt mondták, azért nem termett elegendő krumplink, mert rosszak a fajták. Azóta teljes váltás történt bőven termő új fajták kerültek be külföldről, mégis előállt az a furcsa helyzet hogy megint nem termett elegendő. Valahol mindenképpen elvétettük a lépést, de az is vitathatatlan tény, hogy az elmúlt esztendő rossz időjárásának rovására írható a károk egyik fele. A forráskúti—üllési szövetkezet évek óta nagy területen termei krumplit, és egy új termelési rendszer irányítását is magára vállalta, érdemes tehát föltenni a kérdést a szövetkezet elnökének, Sándor Tibornak: számítanunk kell-e még a tavalyi termelési sikertelenség ismétlődésére? A kérdés óhajt is kifejez, szeretnénk, ha megtermelnék gazdaságaink, amire megyénkben szükség van, és felelősséggel járulnának hozzá az ország ellátásához, ahogy jó adottságaink megengedik. Azt a választ kaptuk, valóban rendéikezünk jól termő fajtákkal,' a garantált fölvásárlási árak biztonságot is jelentenek, érdemes tehát burgonyát termelni. Forráskút ugyan két év alatt megduplázta termőterületét, a kedvezőtlen tényezők azonban így is éreztették hatásukat. Bár él a köztudatban az a tévhit, hogy krumplit termelni mindenki tud, hozzáértés, gondosság kell azonban ahhoz, hogy az új fajták a mi vidékünkön akár 200 mázsás átlagtermést is adjanak. A termelési rendszer eddigi hét gazdaságához várhatóan még csatlakozik másik hat-hét termelőszövetkezet, számítani lehet rá, hogy 1300 hektáron ültetnek majd burgonyát, ez pedig 2 ezer 600 vagon termést ígér. Ügy keli értenünk természetesen az ígéretet, hogy minden velejáró munkát időben és kifogástalanul kell elvégeznünk, de az időjárás így is közbeszólhat. Tarlóburgonyát a forráskúti—üllési Haladás, és a rúzsai Népszabadság Téesz termei nagyobb területen, ehhez elég vetőgumót tárolnak a forráskúti és zákányszéki hűtőházban. A nagymágocsi és a kiszombori szövetkezet egyébként a vetögumók szaporítását vállalja magára, remélhető, hogy a következő évtől ilyen gondjaink már nem lesznek. A termelési rendszer önmagában követeli, hogy elegendő vetőgumó legyén. Most mindössze 50—60 vagon hiányzik az év elején, de remény van rá, hogy ezt is be tudják időben szerezni. Az új termelési módszerek természetesen gépeket is sürgetnek, előreláthatóan ebből sem lesz hiány. Ismert optimizmusával azt mondja az elnök, a mostani kellemetlen helyzetből rövid i idő alatt ki tudunk lábalni, a termelők szmmítanak arra, hogy Csongrád megye, gazdaságai hamarosan az ország más területein élők ellátásához is hozzájárulhatnak. Forráskút egyébként két hektár fóliával fedett területen termel igen korai burgonyát. Februárban ültetik és április végén már talán szedhetik is. Újdonság, hogy néhány kisgazdaság is próbálkozik ezzel az eljárással. Előrecsiráztatott burgonyát 120 hektáron vetnek, a nyári hónapokban száz hektár termését szedik majd föl, és gabona utáni másodvetésként szintén száz hektár szerepel terveikben. A Haladás Termelőszövetkezet ebben az évben összesen 490 hektáron termel burgonyát. H. D. II tiltakozók sem maradtak otthon Rendelet a védőoltásokról Egészségügyi miniszteri A küiíóláre utazó magyar utasítás jelent meg az 1977. áliampoigarok koiera, himlő, évi védőoltásokról. sárgaláz elleni védőoltásáról Az újszülöttek a BCG-ol- szóivá az utasítás kimondja: tást a szülőintézetben, illetve akkor kötelezők ezek az ola születést Követő hat héten cások, ha valaki olyan orbelül kapják meg. A BCG- szágba utaziK. amely az oltást kapott csecsemőket Egészségügyi VTágszervezet hathónapos koruk betöltése- arlaiai szerint fertőzöttnek kor megvizsgálják, s ha nyilvánított, illetve ha olyan szükséges. megismétlik a országba készül az utazó, BCG-ol tást. amely a védőoltások igazoláTuberkulin szűrővizsgálat után szükség esetén BCG-oltást kapnak ez év első felé- A kolera és himlő elleni ben azok a gyermekek, akik védőoltásokat a KÖJÁL-ok, 1969. szeptember L-1970 felhatalmazott inaugusztus 3 l-e, valamint " , 1962. szeptember 1.—1963. tezmenyek végzik. Sargalaz augusztus 31. között szülét- elleni védőoltást kizárólag tek. Ugyancsak BCG-oltást az Országos Közegészségügyi kapnak azoK a 10—18 éves korúak, ak,k közép-, szakközép-, valamint szakmunkásképző iskolák utolsó osztályának tanulói, és 13—14 éves korukban BCG-oltást nem kaptak. Beoltják azokat a 18—30 éves főiskolai, egyetemi, koilégiumi tanulókat is, akik korábban nem kapták meg a szükséges BCG-oilást. Difteria, pertusszisz és tetanusz elleni védőoltást (DPT I.) kapnak a három-, négy-, illetve öthónapos gyermekek, valamint DPT II. oitást a háromévesek. Ugyancsak megkapják a védettséget nyújtó szérumot azok, akik Korábban valamilyen ok miatt kimaradtak az oltásbél. Valamennyi 10 hónapos csecsemő kanyaró elleni és minden 19 hónapos gyermek himlő elleni védőoltást kap. Az 1970. szeptember 1 — 1971. augusztus 31-e között született gyermekek, valamint az általános iskolák első osztályos tanulói május— lúnius hónapban, vagy szentemberben az iskolában DPT III. oltást kapnak. Diftéria-. tetanuszoltást <DT) adnak októberben azoknak a gyermekednek, ak:k 1965. szeptember 1.—1966. augusztus 31-e közöli születtek, Napirenden II fogyasztási szövetkezetek feladatai Az 1977. évi népgazdasági reskedelmi forgalma — váLtervről, a mozgalomra há- tozatlan áron — 4,4 százalékruló feladatokról, a végrehaj- kai nő. Kiemelkedő fontostásuikhoz szolgáló irányelvek- ságú továbbra is az alapellárőj tárgyal szerdai ülésén a tás javítása — amire az áruFogyasztási Szövetkezetekor- ellátás várható helyzete leszágos Tanácsa. A tervek hetőeéget ad. A vendéglátásszerint az ÁFÉSZ-ek Wske- ban továbbfejlesztik a ktaálatot ee szolgaltatasokat, ide•••^••••••^••••••i értve a közétkeztetés kiterjesztését is. A lakosság ellátására, az ipar és külkereskedelem szükségleteinek kielégítésére az eddiginél is több figyelmet fordítanak az ÁFÉSZ-ek. A legnagyobb súlyt a zöldség-gyümölcsfélék termesztésére, állatok és állati termékek előállítására, forgalmazásának és feldolgozásának fejlesztésére helyezik. A takarékszövetkezetek az idén várhatóan 5 százalékkal növelhetik betétállományukat, amely az év végére elérheti a 12 milliárd forintot. Fontos feladatuk továbbra is, hogy kölcsönnyújtásaikkal elősegítsék a kisgazdaságok munkájának korszerűsítését. A lakásfenntartó szövetkezetek lakásállománya év végére várhatóan 134 000-ről 148 000-re, a lakásépítő szövetkezetek által felépített otthonok száma 3000—3500-ról 4000—4500-ra nő. Fokozódik az épület- és lakáskarbantartó tevékenység is. (MTI) sát az érkezőtől megköveteli. Intézet oltóhelye ad. (MTI) Ez az év ls jól kezdődik — mondhatták keserű szájízzel, rosszat sejtve a szegedi textilművek fonónői, amikor hallották a megdöbbentő hírt: leégett a Pamutnyomóipari Vállalat újpesti gyárának• fonodája. Az életet jobban ismerők, s a közösségi gondok iránt érzékenyebbek rögtőn sejtették, ennek a nagy bajnak Szegedre is elér a hatása. A családtagok ugyanis nem hagyhatják cserben egymást. Valóban? Kérdezzük meg talán az érdekelteket! Ebből túlóra lesz Az őrökfiatalnak látszó, de már fájós lábú Szűcs Benjaminné ragyog. Ha meg sem szólalna, a szeme, az arca akkor is tökéletesen tolmácsolná érzéseit. Az ő dobhártyáját már 24 esztendő óta veri a gépek szakadatlan zúgása, s ez a szörnyűség immár szükségletévé változott Odáig jutott, ma már odahaza sem tűri a csendet, s egész nap beszélteti a rádiót. Persze azt is tudni szereti, mi történik a világban. Idős édesanyja és a nagylánya, Gabriella talán oda se figyeltek „az örökké zörgő dobozra", mikor bemondta, milyen tragédia történt vállalatuk egyik gyárában, ő azonban önkéntelenül is reagált rá: — Ebbőj alighanem túlóra lesz. Kicsit bosszankodott, hogy biztosan óriási lehet a kár, aztán nyilván pótolni kell a kiesést, de azzal is tisztában volt, hogy neki, mint kommunistának, s szocialista brigádvezetőnek ezúttal is önmagát kell adnia. Izgalmát látva, a család figyelmeztette, gondoljon végre a visszereire is, mégsem tudott teljesen megnyugodni. Várta, mikor szólítják... Nem tették próbára a türelmét. A textilművek vezetőit már másnap fölrendelték a budapesti központba, ahol közölték velük: tekintettél a jelentős terméskiesésre, a Panyova fonodáiban 1977. első negyedévének minden vasárnapján kötelező túlórázni: vagyis tizenkétszer három teljes műszakban legalább 35o tonna többletfonalat kell a szegedi üzem fonodájának termelnie. Nem tapsolták meg Bizony, ennek neki kellett gyürkőzni. Mintegy 600 fonodái dolgozót, túlnyomórészt nőket — asszonyokat, anyákat — érintett a népszerűnek cseppet sem mondható intézkedés, és tudni lehetett, senki nem tapsolja meg. Sőt. De ha nem jön be valaki, helyette mások lesznek kénytelenek helytállni. Segédmunkásokat ugyanis lehetetlenség a fonógépekhez állítani. Főművezetők, művezetők, pártalapezervezeti titkárok, szocialista brigádvezetők, kommunisták és kommunista szívű pártonkívüliek vállalkoztak tehát arra. hogy szót értenek társaikkal, beosztottjaikkal. Mert jóllehet, az első általános vélemény kedvezőnek tűnt, utána elkezdődött a húzódozás. Az egyik munkás közlekedési nehézségekre, a másik beteg szüleire, a harmadik disznóölési elfoglaltságra, a negyedik fizikai kimerültségre hivatkozott. És mi lett a vége? — Akik legjobban tiltakoztak, azok már az első vasárnap egy szálig megjelentek munkahelyükön — hangsúlyozza Gsípő Ferenc fonodavezető. — Mi az, hogy megjelentek — toldja meg Juhász Géza igazgató. — Várakozáson felüli mennyiséget termeltek az emberek, s biztos vagyok benne, hogy ezután is számíthatunk ilyen megértő hozzáállásra. A közösség ereje Ügy tűnhet, hogy elsősorban a 100 százalékos túlóradíj, a 200—250 forintnyi plusz kereset hozta mozgásba a népet. Meg talán az, hogy ebből mindjárt a műszak végén kifizetnek előlegképpen 150 forintokat. Ez tévedés. Tagadhatatlan, nyilván sokat számít a pénz, de bizonyos, hogy nem ez a döntő. Hanem a közösség ereje. Ezt ilyen formában talán senki nem fogalmazta meg a fonodában, de akikkel beszélgettünk, azok mind ezt a lényeget járták ismételten körül. Az a mind általánosabbá váló szemlélet győzött: lehetetlenség otthon lehúzódni a kályha mellé azzal a tudattal, hogy a többiek vállalták és csinálják amit kell. Hallgassuk csak meg Karika Vincénét! A telefonautomaták új gyára Január 1-től a Mechanikai Művek vette át a hazai telefongyártást 1977-ben Abonyban 83 ezer darab CB—667-es típusú távbeszélő készüléket készítenek a posta igényei szerint Ugyanakkor Törökbálinton a központi gyáregységben ugyancsak a posta részére megkezdték a pénzbedobós automata tele fonkészülékek gyártását Ezek a készülékek valamennyi városban felszerelhetők, ahol crosbar rendszerű telefonközpont van. Képünkön: szerelőszalagon a pénzbedobós automata telefonkészülék. Egy-egy ilyen készülék ára mintegy 23 ezeí forint Ebben az évben ezer darabot rendelt a postai. — Az ember, ugye, nem vonhatja ki magát. Az uram dohogott, hogy nem enged be a gyárba. Már csak ez hiányzott! A túlórát fönt rendelték el, itt nem tehet rola senki, mégis fáztam tőle. És még győzködjem az embert isi — S végül mire jutottak? — Gondolhatja. Meggyőztem őt, mint engem itt u gyárban. Domonkos Istvánné férj a mir lezserebben foglalt állast a vasárnapi műszak ügyében: Te tudod, döntsel magad. Miután azonban elvállalta, hogy hétvégi napközi híján vigyáz a kislányra, Domonkosné így állapodott meg önmagával: ő, aki 13 év óta jó közérzettel dolgozik a textilművek fonodájában, nem lehet kerékkötő. — S tetszik tudni, ml esett nagyon jól? Az, hogy amikor bejöttem és odaálltam a géphez, láttam, hogy a főnökök is mind a helyükön vannak. Az igazgató is. Takács Imi éné, az üzemi pártbizottság titkára pedig gépen dolgozott, örültem az olyan apró figyelmességnek is, hogy megkínáltak bennünket IngyenfeketéveL Nem az ára az érdekes, hisz' annál mi Jobban keresünk, hogy számítana egy kávé kifizetése, hanem arról: lám, tudják, nogy emberek vagyunk nem érzéketlen gépi alkatrészek, e így holnap, meg holnapután is jövünk, ba muszáj. Már gyökeret eresztett Fiatalasszony Tóth Mihályné is. Neki hatéves kisfia elhelyezése okozott problémát, ezért tiltakozott a vasárnapi túlmunka miatt Vegin azonban... — Minek hallgatnám el, én is egyike voltam azoknak, akik ellene beszéltek. Aztán gondolkozni kezdtem azon: innen éiek, 10 éve tartozom ehnez a közösséghez, jól megvagyok itt, el sem tudom képzelni, nogy máshol vállasak munkát Hát akkor mit akarok? A túlóra különben is kötelező, igazolatlan hiányzó pedig nem leszek. Nem éri meg. Hát iíyen a helyzet. Ha a<5 eddigiekből nem derült volna ki, hadd írjam le érthetően: szimpatikus emberek a fonodasok. Nem szövegelnek tetszetősen a szocializmus gyönyörűségéről, de tudatukban, érzéseikben mór gyökeret eresztett TulajdonKeppen egészségesen reagálnak a dolgokra, amikor nem vezényszóra hanem tisztesseges eszmecsere közben jutnak ei a helyes döntésig. Biztosan nekik is jó lenne i-éri'égen „letenni a lantot", és szórakozás, pihenés révén feltöltődni egy kicsit De tulajdonképpen képtelenek hátat fordítani a gyár gondjainak. Ne kerteljünk, a munka gyakran ma is teher, mert még sok jut belőle, és nagy erőfeszítést Igényel, s •cgieljetb az könnyít rajta, ha megértjük, mit miért kell elvégezni. A textilművek fonónői is így vannak ezzel. Megérdemlik, hogy ne csak a gyárvezcLŐ6ég. hanem a Volán is figyelmesebb legyen irántuk. Meit még ki-kihagy ez a fisyLlmesség. Az elmúlt szombaton este 10 órakor a Tarjánban lakó asszonyok hiába , ái Iák az M 15-ös buszt l'euig allítólag kérték, hogy jöjjön. A Pitvarosra induló kocsi vezetőjét kérték meg, vigye el őket legalább a Maix teng, onnan majdcsak hazavergődnek valaho gyan. & Nagy István